Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

Hatékony, eredményes munkát végeznek Egerben tanácskoztak megyénk népi ellenőrei . v ípn Mint lapunk 1. oldalán be­számolunk róla: a Magyar Szocialista Munkáspárt He­ves megyei Bizottsága ren­dezésében tegnap Egerben, a partszékházban tanácskoz­tak megyénk népi ellenőrei. A tanácskozáson „A népi el­lenőrzés időszerű feladatai” címmel dr. Dahrónaki Gyu­la államtitkár, a Központi ^ Népi Ellenőrzési Bizottság «ülőke tartott előadást. A KNEB elnöke többek között hangsúlyozta: ha­zánkban a népi ellenőri te­vékenység a népgazdaság egész területére kiterjed. Népi ellenőreink évről évre hatékony, eredményes mun­kával segítik gazdasági, po­litikai, társadalmi cédkitüzé-. seink megvalósítását. Az ön­ként vállalt állami felada­toknak pártmunkában fesz­nek eleget, rendszeresen fi­gyelemmel kísérik és támo­gatják a párt, kormány hatá­rozatainak megvalósítását, s határozottan fellépnek az ál­lami, az állampolgári fegye- \ lem megszegőivel, törvé­nyeink, erkölcseink megsér­tőivel szemben is. Elmondotta, hogy az el­múlt évben több mint 38 ezer népi ellenőr tevékeny­kedett hazánkban, nem ke­vesebb, mint 17 ezer helyen 3500 vizsgálatot végeztek. A népi ellenőrök fele párttag, 5000 munkás és ugyanennyi nő van közöttük. Ugyancsak büszkéik lehe­tünk rá — tette hozzá —, hogy a társadalmi munkások 46 százaléka egyetemi, főis­kolai végzettséggel rendel­kezik. Politikailag és szák, mailag is jól képzett szak­emberek segítik tehát nép­gazdaságunk terveinek meg­valósítását, s egyben vi­gyáznak törvényeink tiszta­ságára is. Ezután arról szólt, hogy az elmúlt években a magyar népi ellenőrök-alapos, elem­ző vizsgálatokkal segítették az országos, megyei fejlesz­tések megvalósítását, és igen sok ötletet, javaslatot is ad­tak a termelés gazdaságos­ságának fokozására, a beru­házási feszültségek feloldá­sára, a kereskedelem mun­kájának javítására, a lakos­sági szolgáltatás fejlesztésé­re. Munkájuk eredményes­ségét mi sem bizonyítja job­ban, hogy több kormányha­tározat is született — pél­dául a gyermekruházati cik­kek árstoppja — a népi el­lenőri vizsgálatok, illetően a népi ellenőrök javaslatai alapján. Egyben a lakosság és a társadalom bizalmát is bizo­nyítja a népi ellenőrök mun­kája iránt — folytatta a to­vábbiakban —, hogy évente igen nagy számban érkez­nek bejelentések az állam­polgárok részéről is az or­szágos, a megyei, a városi, a járási népi ellénőrzési bi­zottságokhoz. A legtöbben a szolgáltatást, a kereskedel­met, az építkezést és a kü­lönböző társulásokat ma­rasztalják eL Végezetül a törvény meg­szegőiről, a hatalommal va­ló visszaélésről beszélt a KNEB elnöke. Igaz ugyan — folytatta a beszédét —, hogy az újságokból, a rádió, bőd, a televízióból gyakran értesülhet a lakosság a kü­lönböző törvénytelenségek­ről, szabálysértésekről, de az ötezer vizsgálat közül mind­össze 134 végződött ügyészi feljelentéssel, s ez pedig egy­értelműen azt bizonyítja: a vezetők, a dolgozók döntő többsége becsületesen él és dolgozik hazánkban. A további munkával kap­csolatban befejezésül felhív­ta a figyelmet 0. KNEB el­nöke a szervezett munka fo­kozására, a vezetés színvona­lának további növelésére, a belső ellenőrzés hatékony­ságának emelésére. Ezt követően Csepelyi Ká­roly, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke a megyében dolgozó népi ellenőrök munkájáról adott 6zámot. Elmondotta, hogy nagy felelősséggel végzik tevékenységüket, jól szol­gálják a p>árt megyei, váro­si, járási szervei által hozott határozatok megvalósítását. Szólt a riagyobb vizsgála­tokról, a közérdekű bejelen­tésekről, a szakcsoportok, a bizottságok munkájáról, vé­gül a népi ellenőrök erköl­csi megbecsüléséről beszélt elismerően. A tanácskozás részvevői' közül nagy számmal szól­tak hozzá a két előadáshoz. Valamennyien hangsúlyoz­ták az eszmecsere fontossá­gát, amelyen ötleteket, ja­vaslatokat kaptak a további munkához is. A megyei pártszervek — mondotta zárszavába!1! Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára — továbbra is számítanak, s alapoznak a népi ellenőrök munkájára, nagy felelősség­gel, s további tervszerű munkával vegyenek részt Heves megye gazdasági, po­litikai célkitűzésembe meg­valósításában. (koós) Szakképzett „kezdők a Qualitálban Álig száradt meg a tinta a •szakmunkás-bizonyítványu­kon, máris ott állnak a gé­peknél, dolgoznak. Kóstolgat­ják a termelőmunka számuk­ra nyújtotta újszerűségeit, érdekességeit. Barátkoznak a munkatársakkal, a gépekkel, a gondolattal, hogy most már ők is munkások — szakmun­kások. Az apci Qualitá! Vállalat idén végzett szakmunkásta­nulói közül ebben az évben tízen vizsgáztak szerszámké­szítésből. A kényes, nagy pontosságot és körültekin­tést igénylő munka próbára teszi a már évek óta itt dol­gozó idősebb „szakikat” is, a most oda került fiataloknak tehát az iskola után is van még mit elsajátítaniuk. Visz- szatérve a nyári, az utolsó szünidei nyaralásból, hozzá­láttak a munkához, ami akad bőven a termelését egy­re növelő gyárban. Serény­kednek a munkapadok mel­lett, s közben látnak, tapasz­talnak, ellesik a nélkülözhe­tetlen lűesterfogásokat. Víojtek Szilveszter a szer­számjavítóban dolgozik. Gyakran félbehagyja a mun­kát, tanakodik, aztán újra belefog. Ezek a kezdeti pró­bálkozások, az első munka- rumok ilyenek. — Jó érzés túl lenni a vizsgán, az izgalmas idősza­kon. Közepesre sikerült, 8,50-es órabérem van. Kez­désnek jó, nem is vártam többet. Szeretem ezt a mun­kát, valahogy úgy érzem, hogy csak most fedezem fel szépségeit Igaz, nem éppen felüdítő látvány, amikor be­hoznak egy olajsártól felis- mérhetetlen szerszámot, an­nál inkább jobb, amikor tisz­tán. újjávarázsolva visszaad­juk. Ilyenkor érzem, hogy si­került bizonyítani: ezt én ja­vítottam meg. I Gulyás Tibor is az „újdon­sült” szerszámkészítők közé tartozik. Ötödik helyezést ért el az országos szakmunkás­tanuló-versenyen, jutalmul, tíz napot töltött az NDK-ban. Jeles szakmunkás-bizonyít­ványának köszönheti a 9 fo- ' fóraafirt m ezenkívül nyolcszáz forint jutalmat A szerszámüzemben kerestük, de az öntvénykikészítőben találtunk rá, mellette több ezer, megmunkálásra váró lámpadísz. — Az úgy van — kezdett izgatott magyarázatba —, hogy ez nagyon fontos termé­ke a vállalatnak, ugyanis exportra készül. S hogy a ki­szállításban ne legyen le­maradás, ezért ' néhány an szerszámkészítők, mi is vál­laltuk a. „besegítést”. Azt hi­szem. ezt bárki megtette vol­na. Azonban annak ellenére, hogy itt többet is keresek és a munka sem nehéz — sőt egy szakmunkásnak túl egy­szerű — már visszavágyom a szerszámüzembe... A tanu­lást a szakmunkásvizsga után sem hagytam abba, jelent­keztem a dolgozók esti isko­lájába, ahol érettségizni sze­retnék. És mit szeretnék még? Legalább olyan jó szakmunkás lenni, mint az idősebb munkatársaim, akik­től a szerezámkészítést ta­nultam. Gyulavári Dezső szintén idén végzett a szakmunkás- iskolában, s máris a gépipari technikum tanulója. Persze az esti tagozaton, mert dél­előtt ő is ott ül a munkapad­nál, reszel, csiszol, alakítja a fémet: öntőszerszámot készít. — Hogyan fogadtak az üzemben? — ismétli a kér­dést. — Egy szóval .is vála­szolhatok: jól. Bárkit is kér-' deaek, mindenki szívesen segít, sőt elvárjak, hogy ha megakadok, tanácsot kérjek. Bármilyen problémával for­dulhatnak Banker Tiborhoz, az üzem vezetőjéhez. Érzé­sem szerint ő az a típusú ve­zető, aki megérti a fiatalo­kat, nemcsak feladatokat ad, hanem számít is ránk. Meg­hallgatja véleményünket, ad a szavunkra. S ez jó dolog, mert önbizalmat kelt a pá­lyakezdésben, a beilleszke­désben. De hasznos ez a vál-‘ lalatnak is, hiszen csak ilyen törődés mellett várhatja el, hogy valmanenyien szíwel- lé! élekéi végezzük feladatun­kat, * anus aunálunk, ea méltó legyen a gyár jó hírne­véhez ... A Qualitál Vállalat idén végzett szakmunkásai tehát megtalálták számításukat, sikerült beilleszkedniük a gyár életébe, a nagy kollek­tívába. Az út, amelyen elin­dultak, bizony nem tükörsi­ma, s főleg a kezdő lépések ütköznek gyakran akadályba, buktatókba. Hacsak nem se­gítenek az idősebb munka­társak, a vezetők, és min­denki; akinek érdeke, hogy jól képlett szakmunkások­kal gazdagodjék a gyár. Er­ről a feladatáról jegyezte meg az üzemvezető: Célunk, hogy a fiatalokkal megszeret­tessük a munkahelyüket, a szakmájukat és magát a munkát Horváth Attila A Mátraoidéki Sütőipari Vállalat hatvani kilences számú telepén két műszákban naponta 150 mázsa kenyeret állítanak elő a korszerű francia MECATHERM automata gé­pek segítségével. Baranyi László, aki már 18 éve tagja a vállalatnak, ellenőrzi az auto­mata gép munkáját. (Foto: Szabó Sándor) Szolgáltatgatnak Furcsa dolog ez nagyon. Ha valaki megkérdi az em­bereket, arra panaszkodnak; valóságos kálvária fogni valakit az .elromlott víz­csap megjavítására, a lakás kifestésére vagy egy ajtó­zár felszerelésére. Ha vi­szont a kisiparosoknál vagy a szövetkezeteknél érdeklő­dünk, nem győzzük hallgat­ni, mennyire nincs munká­juk a cipészeknek, milyen olcsón kell nekik a javítást elvégezniük, mennyire nem üzlet a fodrászat vagy a le­omlott vakolat pótlása. Mindenki panaszkodik. De hát miért? Kinek van igaza végül is? ★ Néhány általánosítást vé­gezzünk* el. a kezdet kezde­tén. Azoknak a szövetkeze­teknek, ütemeknek, ame­lyek csak bizonyos területen folytatnak javítást, végeznek el karbantartó munkát, a fejlődésük jelentős mérté­kű lett az elmúlt években. De a vegyes összetételű szö­vetkezeteknél a visszaesés a jellemző. Általában az anyagellátásra nem lehet pa­nasz, kivéve az autójavítást. Néhány esetben az anyag olcsóbb is lett. Ismét csak kivétel az autójavítás, ha a nyugati gyártmányú anya­gokat kell felhasználni. Fur­csa: tőkés államokból még a Moszkvicshoz is könnyebb alkatrészt kapni, mint a gyártó országból. Segítséget a szövetkeze­tek a helyi tanácsoktól rit­kábban kapnak, mert egy­szerűen nincs például mű­helynek való helyiség, de a fejlesztéshez a megye és a KISZÖV jelentős pénzössze­geket ad. •k Nézzük sorba az egyes cé­geket, amelyek Gyöngyösön vagy a járásban végzik a szolgáltatásokat. Az AUTÓSZÖV nemrég építtette meg új telephelyét. De itt jóval több munkát is tudna végezni, mint ameny- nyit igényelnek tőle. Az is w. .. Vi.w. »'’a. .• Uiáibi Tibor as pniveeykesai&óbea, kiderült, hogy főként a ka­rosszériajavítás lenne a gaz­daságos, erre azonban még nem készültek fel eléggé. A közeli jövőben a fejlesztést ebbe az iányba tolják el. Két dologban jönne jól a segítség az AFIT-nak. Az egyik: a már kinőtt üzemét kellene mielőbb bővítenie, de ehhez hasonlóan szeret­nék elérni, hogy a téli idő­szakban is mindig legyen elegendő munkájuk. A GELKA és a RAMO- VTLL tevékenységére a gyor­saság és a pontosság jel­lemző. Igyekeznek minden készüléket lehetőleg helyben megjavítani. Időnként azon­ban előfordul kivétel is, mert olykor egy-egy alkat­részre várni kell. Az anyag­árak az utóbbi két évben mintegy tizenöt százalékkal növekedtek. A munkadíj azonban változatlan maradt. Furcsaság, hogy kiszállási díjat minden esetben fel­számolja. minden készülék­nél mind a két szerviz, ak-- kor is, ha egy községben egyetlen napon akár húsz helyen volt a szerelő. Á falvakban a kisiparo­sok száma jelentős. Érdekes azonban az, hogy nagyon Sokan adják vissza az ipar- engedélyüket akkor, amikor az adókedvezményük meg­szűnik. Az már szinte ter­mészetes, hogy a könyvelé­si munkájuk sok javítani­valót hagy maga után. Van-e ennek valami köze az adózáshoz, szánté biztos­ra vesszük. Milyen szakmákra volna még szükség az egyes köz­ségekben? Villanyszerelőre AbasAron és Viszneken, kárpitosra Apcon. üvegesre Abasáron, de férfiszabót szeretnének nyolc helyen. Érdekes, hogy autószerelőt csak egy község igényel: Adács. Furcsa, hogy férfi- és női fodrász öt köz­ségből hiányzik. Olyanokból, mint Gyöngyöspata. Gyön­gyöstarján. Hálmajugra, Vi- sonta és Zagyvaszántó. Nem tartják elegendőnek a tv, rádió, háztartási gép javítási kapacitást Abasá­ron, Apcon, Gyöngyösoroszi- ban, Horton és Viszneken. Pedig ezek eléggé közeli te­lepülések. Talán éppen a nagy tá­volság és a viszonylagos el­zártság miatt kér Patyolat- szolgáltatást Kisnána. Nyilvánvaló, hogy a fel­sorolt szakmák egy részét nem feltétlenül kisiparossal akarják biztosítani az emlí­tett helyeken. ★ A Kékes Ksz a városban 3—3 férfi- és női szabósá­got, egy méretes cipész- és egy egyenruházati részleget alakított ki. Van még ha- risnyaszem-felszedő is két helyen, aztán gombbehúzó és öt eipőjavító műhely. A szabók nem győzik a mun­kát. A cipészeknek a több munka sem lenne sok. A falvakban csak egy női' és egy férfiszabóság *és 25 cipőjavító műhely található. Foglalkoztatnak nyugdíjaso­kat is, de a részlegeik szin . te mindegyikét gebinesrend szerben működtetik, mert így iegalább nem ráfizeté­ses. A frizurákkal, a nők ar­cának ápolásává! es a csa­ládi ünnepségek fényképe-' zésével a Szolgáltató Ipari Szövetkezet foglalkozik. Nem könnyű a helyzetük, mert nagyon kis haszonnal dol­goznak, hiszen a szolgálta­tások árait nem emelhették. De a bérekre, a jövedelmek­re gondolniuk kellett. Ugyan­akkor az önköltség összete­vői: bérleti díjak, távfűtés, fotócikkek árai — rontották a nyereségüket. A szövetke­zet a lakosság érdekeit szem előtt tartva, a szabadáras díjakat nem változtatta: az 1968-as árakkal dolgozik. Hogy a bevételét fokoz-' hassa, néhány új szolgálta­tást is bevezetett, mint a takarítás es a boyszolgálaí. ★ A tsz-ek egy része a ko­rábbi szolgáltatásait meg­szűntette. így például fel­oszlatták a kőművesbrigádo­kat, de előfordul, hogy még a fuvaroztatást sem tudják ellátni. Markazon beszün­tették a bérdarálást. Azóta egyre jobban terjed az ille-' gális bérdarálás a község­ben. ★ Áz ÁFÉSZ-elji a sokirányú elfoglaltságuk mellett fej­lesztették a szolgáltatási te­vékenységüket is. összefog­tak a helyi tanácsokkal és így Ecséden és Vámpsgyör­kön a tv, rádió és háztar­tási gépek javítását is el­végzik. Ehhez Vámosgyör- kön a tanács jelentős pénz­beli támogatást adott. ★ Furcsa szó, de egyelőre jobb nincs: szolgáltatás. Ahogy nő a civilizáció, úgy fokozódik az igény a szol­gáltatások iránt. De a nők termelőmunkába való állása is a szolgáltatások növeke­dését követeli meg. Hova­tovább egyik fontos felada­tunk lesz tehát a szolgálta­tás kiszélesítése, szinte az élet valamennyi területére való1 kiterjesztése. A gyöngyösi népi ellen­őrök vizsgálata is azt bizo­nyította, hogy erre a törek­vés erőteljes mértékben fel­lelhető, de a megvalósítás­ban még akad néhány ne­hézség. Próbálkozunk ezzel is, azzal is, a jövő útja azonban már világosan meg­rajzolható: csak azok a szö­vetkezetek, üzemek, vállala­tok tudnak megfelelő szín­vonalon és megfelelő minő­ségben, ugyanakkor elfo­gadható díjazás fejében szol­gáltató tevékenységet kifej­teni, amelyek nem kapnak bele sokfélébe, hartem 6pe- cializáljáfc magukat. Persze, ez sem megy má­ról. holnapra. Könnyű ezt mondani, de mi legyen a letört, kilinccsel, a csurgó vízcsappal, az elromlott vil­lanykapcsolóval ? Állítólag mindig akad egy- egy „jó ismerős”, aki némi ellenszolgáltatás fejében haj­landó a segítségünkre sietni. Igaz: ő csak szívességet tesz, tehát munkabért sem számol fel, legfeljebb hono­ráriumot fogjd el. Hogy ő a fusizó? Ki teremtette meg? G. Molnár Ferenc MemismSí ISSío gktátest % aada / I

Next

/
Oldalképek
Tartalom