Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

ff A magyar meaőgazdasági termelőszövetkezetek terme­lési értéke 1973-ban megkö­zelítette a 100 milliárd fo­rintot, az egy százalék te­hát egymilliárdot jelent. Az országos termelési és Jövedelmi átlagok egyenle­tes, számos területen, a ter­vezettnél gyorsabb ütemű fejlődésről tanúskodnak. A hozamok, költségek, üzemi jövedelem és a személyes jövedelem országos átlagai mögött azonban közismer­ten lényeges eltérések ta­lálható^. A mezőgazdasági szövet­kezetek mintegy 40 százalé­kának eredményei az átlag körül helyezkednek el, ke­reken 46 százalékának ered­ményei az átlag alatt van­nak, s 13—14 százalékuk eredményei jobbak az átlag­nál. Az elmaradó tsz-ek fel­zárkózása az átlagosokhoz, illetve közepesek csatlakozá­sa a legjobbakhoz, lényeges előrelépést jelenthetne egész termelőszövetkezeti mozgal­munkban. Nem a föld minősége.. • E cél elérésének előmoz­dítása végett a területi szö­vetségekben beható elemző munka indult meg. Számba veszik az eltéréseket, elem­zik az eLtérések okait és javaslatokat dolgoznak ki az eredmények fokozására, az elmaradóik felzárkózására, Elemzéseik többek között azt bizonyítják, hogy a legjobb eredményt elérő szövetkeze­tek. egy része gyengébb ter- mőképességű földön gazdál­kodik. A közepes eredmé- nyűek között találhatók na­gyon jő és nagyon rossz föl­dön gazdálkodók is. A gyen­ge eredményt elérő szövet­kezetek többsége rossz föl­deken, egy részük azonban közepes, vagy éppen jő föl­dön gazdálkodik. A különb­ségekben tehát általában nem a föld minősege (az aranykorona értéke) a meg­határozó. A nagybánhegyesi Zalka Tsz földjei például 34,8, a tótkomlós! Alkot­mány Termelőszövetkezeté pedig 35,2 aranykoronásak. Az egy hektárra jutó hal- mozatlan termelési érték Nagybánhegyesen mégis több minit kétszerese a tótkom­lósinak. A különbség egy része ab­ból adódik, hogy az egy hek­tárra jutó eszközök értéke a Zalka Tsz-ben 26,7, az Al­kotmány Tsz-ben pedig 15,2 ezer forint. A Zalka Tsz az egy hektárra jutó összes eszközértékét 4 év alatt 18- ról 27 ezer forintra, a ter­melési értékét pedig 12Ü százalékkal növelte. A tót- komlósi tsz ugyancsak 4 év alatt eszközértékét 13,5 ezer­ről csak 15,2 ezerre emelte, ugyanezen idő alatt terme­lési értékét 70 százalékkal növelte. A két szövetkezet termelési értékének növeke­désében 4 év alatt 50 száza­léknyi eltérés mutatkozik. Emiek okai között — az esz­közellátottság különbözősége mellett — legjelentősebb té­nyezőnek látszik a vezetők hozzáértése és szervezőkész­sége. A Zalka Tsz-ben 11, a tótkomlósiban csak 4 mér­nök dolgozik. E különbség a termelés szerkezetének, tech­nológiájának alakításában és az eredményekben is tükrö­ződik. A bruttó jövedelem például a Zalka Tsz-ben hektáronként 18,4 ezer, a tótkomlósi Alkotmány Tsz- ben 5.1 ezer forint volt, lé­nyegében azonos minőségű földeken. A dolgozók átla­gos évi jövedelmében ez úgy mutatkozik, hogy a Zal­ka Tsz-ben 25,5 ezer, az Al­kotmány Tsz-ben. 15,4 ezer, forint jutott egy főre. Az eltérések tehát nem egy-kéí százalékosak, hanem bizo­nyos mutatóknál olykor meghaladják a száz százalé­kot is. A vezetés színvonala Akár a hasonló adottságú szövetkezetek, akár egy-egy szövetkezet több évi gaz­dálkodását elemezzük, kide­rül, hogy 3—4 év alatt ese­tenként 100 százalékos is le­het az eredményjavulás mértéke. Miután országosán egyszázalékos eredménynö­velés értéke egymilliárd fo­rint, nagy társadalmi, egy­ben szövetkezeti' és egyéni érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél szélesebb terü­leten törekedjünk az egy, vagy több százalékos javu­lásra. Első pillanatra úgy látszik, hogy a gazdaságok eszközel­látottságának növelésével és a vezetés színvonalának emelésével lényegében ellen­súlyozható a kedvezőtlen termőhelyi adottság, s éven­ként 10«r20—30 százalékos fejlődés i& elérhető. Sajnos, ezzel szemben a valóságban gyaktan előfordul, hogy az elért szint megtartása vagy egy-két százalékos előrelépés is nagy erőfeszítéseket igé­nyel: mégis valahol itt le­het és itt kell a milliókért és a milliárdokért küzdeni. A területi szövetségek elemzései szeri»t a haladás alapvető tényezője a ter­melőszövetkezetekben. a ve­zetés színvonalának emelé­se. Ennek eredményeként elérhető terméktöbblet és költségcsökkenés teremtheti meg az anyagi alapját a műszaki fejlesztésnek, to­vábbá a tsz-tagság élet- és mimkakörülményei nagymér­tékű javításának. A tervsze­rű és biztonságos gazdálko­dáshoz ez ma már elenged­hetetlen. A vezetés színvonalának emelésével kapcsolatos te­endőkre részlAes eligazítást adnak a párt káderpolitikái határozatai és az ezek alap­ján kiadott kormányhatáro­zatok, miniszteri rendéletek. Ezek alapján hosszabb tá­von — haladéktalanul hoz­zákezdve — minden, szövet­kezet tagságának megfelelő közgyűlési határozatokkal el kell érnie, hogy a választott testületekbe és az üzemi vezetői posztokra js politi­kailag és erkölcsileg fedd­hetetlen, szakmailag' képzett vezetőképes emberek kerül­jenek. Az üzemvezetői posztokra olyan szakemberek valók, akik megalapozott javaslato­kat tudnak készíteni a szö­vetkezet termelési szerkeze­tére, a vezetés szervezetére, a munkaerő- és pénzügyi gazdálkodási tervekre. Gondoskodni kell arról, hogy minden szakember fe­leljen a területét érintő ja­vaslataiért, azoknak a többi szakemberrel történő össze­hangolásáért, képes legyen javaslatait a vezetőségi ülé­sen, bizottsági üléseken és végső soron a közgyűlé­sen, demokratikus vitában megvédeni. Az ily módon született döntések végrehaj­tásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetke­zet belső szabályzataiban az üzem- és munkaszervezeti egységekben a vezetők és a beosztottak jogait és köte­lezettségeit egyértelműen megfogalmazzák. Sok szövetkezetbe« már eddig is jelentős eredmé­nyeket értek el és ezek tükröződnek a termelés, a gazdálkodás eredményeiben is. A középmezőnyben el­helyezkedő szövetkezetek az előzőekben ismertetett fel­adatok megoldásával gyorsu­ló ütemben közeledhetnek a jókhoz. Ehhez jelentős se­gítséget adnak és kell is, hogy adjanak az utóbbi idő­ben kialakult termelési rendszerek rendszergazdái, a szövetkezetek társulásai és mindenekelőtt a területi szövetségek. Moharos József, a TOT elnöklzelyettese Szmiiiaefj,­Lení'itk üidídd Qij/udxál A Magyar Optikai Művek mátészalkai uj gyáregységé­ben kétezren dolgoznak. Itt készítik a szemüveglencséket. A Zeiss-licensz alapján gyár­tott meniscus és toricus len­csék csaknem nyolcvan szá­zalékát exportálják. Az üzem teljes felépítése 1975-re feje­ződik be. Képünkön: a kész szemüveglencséket speciális mérőmikroszkóppal ellenőr­zik. (MTI-foto — Kovács Sándor feiv. K.S) „Felszabadulási emlékverseny" társadalmi munkák A munkásőrség felajánlása (Tudósítónktól>: A XI. pártkongresszus es hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére je­lentős rendezvénysorozatot szervez a Munkásőrség Or­szágos Parancsnoksága. Amint a Munkásőrség He­ves megyei Parancsnokságán, elmondták, megyénk vala­mennyi munkásőr alegysége részt vesz a helytörténeti anyagok gyűjtésében, és ki­állítások szervezésében. Így a hatvaniak a helyi, múzeum­mal, a gyöngyösiek pedig a. Fegyveres Erők. Klubjával együttműködve rendeznek ki­állítást. Mindenütt tablót ké­szítenek azokról a munkás­őrökről, akik immár három evtizede teljesítenek szolgá­latot a testületben. A mun­kásőrök emellett jelentős se­gítséget nyújtanak az Ifjú Gárda egységeinek és alegy­ségeinek politikai és szak­mai felkészítésében is, A pártkongresszus tisztele­tére tett felajánlások során az egri munkásörök vállalták a felsőtarkanyi KISZ-tábor lőterének korszerűsítését, de a. munkálatokban a níégye minden munkásöre reszt vesz egynapos társadalmi munká­ban. Az egri járási zászlóalj állománya a zászlóalj-pa­rancsnokság siroki székházá­nak felépítésében segít, a fü­zesabonyi alegységek pedig a községi pártház és az iskola építésében vesznek részt. A felszabadulási ünnepségsoro­zatnak megfelelően az egy­ségeknél visszaemlékező be­szélgetésekre, valamint szov­jet katonákkal való baráti, ta­lálkozókra is sor kerül, ame­lyekre. veterán, munkásőrö­ket is meghívnak. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága meghirdette a „Felszabadulási emlékver­senyt” is. Az országos jelle­gű versenysorozatot — jár­őrverseny. formájában — há­rom fordulóban bonyolítják le, amelyeken , a munkasörök számot adhatnak politikai tájékozottságukról, gyakorlati készségükről, és válaszolnak majd a kiképzési témákkal kapcsolatos kérdésekre is. Az első fordulóban a szakaszok rajai vetélkednek majd a „Szakasz továbbjutó raja” címért. A verseny részvevői a 3 kilométeres járőrmenet­vonal öt ellenőrző állomásán tesznek tanúbizonyságot fel- készültségükről. Az egri já­rási versenyt szeptember 14- én Sírokban és Bélapátfal­ván rendezik meg. Gyöngyö­sön e hónap 28-án és 29-én. Hevesen 21-én és 28-án, Fü­zesabonyban pedig szeptem­ber 22-én kerülnek leboftyo- lításra. a járási versenyek. A második fordulóban, ame­lyen már íegyvertéchnikái feladatokat Is végre kell haj­taniuk a részvevőknek, az „Egység továbbjutó raja” cí­mért folyik majd a vetélke­dés, és ez év november he­tedikén zárul. Az utolsó for­dulóban, az összetett felada­tok megoldása után, a leg­jobban szereplő raj elnyeri a „Területi parancsnokság győztes raja” címet. Az első helyezettek értékes díjakban részesülnek, s további juta­lomként részt vesznek majd az 1975. április 4-i díszszem­lén. Szalay Zoltán Felkészült a VASVILL Szeptember végétől Heves megye egy részében is vehető a il-es tv-program A tájékoztatások alapján a tokaji adó 80 kilométeres körzetben teszi íévetővé a II. televíziós program sugár­zását. Kedvező esetben a vé­tel 80 kilométeren túl is ki­tűnő lesz. Érthető, hogy Észak- és Kelet-Magyarország •—■ közöttük Heves megye lakossága várakozással te­kint a vételi lehetőségek elé. A VASVILL Kereskedelmi Vállalat tájékoztatta a lapo­kat a lehetőségekről' és a fel­— Az az igazság, hogy amikor az ember bemegy a tanácshoz elintézni valamit, csak sétál abban a nagy épületben, azt sem tudja, hol is kezdje az egészet. Amikor aztán végre ráakad az illeté­kesre, hát órákat kell várnia, meg nem is tudja úgy _ el­mondani az ügyét, ha érzi, hogy odákinn még jó néhá- nyan türelmetlenkednek. S az mégiscsak egy hivatal... Itt meg bejött az ember, mindjárt megkérdezték tő­le, hogy milyen ügyben jár, s mire kimondta, már ott is ült vele szemben az illeté­kes ügyintéző. Olyan érzé­sem támadt hirtelen, hogy nem is hivatalnokok ők, ha­nem „vendégmunkások”, mert tulajdonképpen egy napig a gyár vendégei is voltak, nem... ? o o o o Az egri Finomszerelvény- gyár „vendégmunkásai” — tanácsi dolgozók voltak. A városi tanács különböző osz­tályait képviselték egy na­pig a Bervában. Igaz, a munkájuk nem vág az üzem profiljába, mégis hozzátarto­zott a vállalat hétköznapjai­hoz. Azzal, hogy a hivatalt eg>^ napra áthelyezték a gyárba, egy sor dolgozónak könnyítették meg az ügyek intézését. Másnak — mert csupán erre volt szüksége — tanácsot adtak: miként jár­jon el az ügyes-bajos dolga intézésekor... Helyben volt tehát a hi­vatal. S ha azt vesszük, hogy únsm jtor mabcmtassüZ sta­mm Ügyintézés - helyben szőr került sor mind a váro­si tanács, mind pedig a vál­lalat történetében, máris so­kat mond a szám: 57 ügyfél kereste fel az ügyintéző, ta­nácsadó szakembereket. Épí­tési. városfejlesztési, műsza­ki kérdésekkel 18 dolgozó, ült le Zámbori Ferenc és dr. Sas Miklós asztalához. A különböző földügyek intéző­jét, Sas Józsefet tízen ke­resték fel. Lakásügyben húsz bervai dolgozónak adott, ta­nácsot Dobi Antal. Domán József két, a kereskedelmi ellátással kapcsolatos beje­lentést jegyzett fel a napló­jába, Göcző Gézánét három dolgozó kereste fej: a téma természetesen az óvodai el­helyezés volt. Dr. Papp Kál­mán és dr. Kozma Józsefe az egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekre vá­laszolt, s panaszt is jegyzett fel. Az ügyfelek rendelkezé­sére állt még Káló László csoportvezető, valamint Pe­tő Miklós, a városi testneve­lési--és sportíelügyelőség ve­zetője is. — Nem volt olyan terület, amelyre ne készültünk vol­na. Tisztában voltunk az­zal, hogy egyes dolgok, mint például a lakásügyek, jobban érdeklik és foglalkoztatják az embereket, mégis jól számí­tottunk, amikor gondoltunk az egészségügyre, vagy a tel­kekkel kapcsolatos kérdések- ^--oioüdia a.íQaaüQsap első tapasztalatait összegez­ve dr. Szabó Béla. a városi tanács szervezési és jogi osz­tályának vezetője, aki egy­ben felelőse is volt ennek a vállalati fogadónapnak. Az esetek és a példák őt igazolták. o o o o Az ajtón felirat: lakás­ügyek intézése... Dobi Antalra már reggel kilenc órakor hárman vár­tak, utána még tizenheten kopogtattak be hozzá. Kor­mos Tibor, a G-üzem gép­munkása tanácsot kért, mert — mint panaszolta — vala­hol elakadt a lakáskérelme, amelyet a városi tanácshoz, illetve a vállalathoz nyújtott be. Jelenleg heten^iaknak egy két és fél szobás lakás­ban. Csupán a két kisgyer­meke érdekében, szeretne külön lakást kapni. Ígértek neki vállalati lakást, a ta­nácsnál OTP-s otthonnal biz­tatták, de sehol semmi, s nem szeretne végül a két szék közül a földre kerül­ni. .. A válasz nem marad el: a fiatalembernek a vál­lalatnál kell tisztáznia, hogy megkapja-e a szolgálati la­kást, illetve javasolják-e az 1975-ös elosztási keretbe. Ha mindkét esetben elutasító választ kap, keresse fel a tanács igazgatási osztáyát, a továbbiakról ott lesz szó... A, g^maunkás utm ismét a/ ­egy érdeklődő ült le az asz­tal másik oldalára. Hogy le­het elcserélni két tanácsi la­kást, hangzott a kérdés. Az ügyfél néhány perc múlva elégedetten távozott, gazda­gabb lett egy ügyintézési módszerrel. Ezek után jöhet a csere! Mint ahogy megtör­tént a lakásátadás két ber­vai dolgozó között is: Dobi Antal a helyszínen elintézte az ügyet. A háromtagú csa­lád megkapta a kétszobás, a kéttagú pedig örömmel fo­gadta el az egyszobás lakást — hogy mikor költöznek, az már csak rajtuk múlik... o o o o Zámbori Ferenctől többen megkérdezték, hogy a bérelt hétvégi telekre ültethetnek-e szőlőt, fákat, felújíthatjak-e az ott levő romos házikót. Minden Válaszadás előtt elő­került a térkép, s a legtöbb esetben ez hangzott el: sem­mi akadálya a beruházásnak. A következő ügyfél arról panaszkodott, hogy a Bervai lakótelep mellett levő Hárs­fa utcában sok a szemét, a lakók egy jókora dombot hordtak már össze a hulla­dékokból. Miért nem intéz­kedik a tanács, érdeklődtek. A bejelentő azt a választ kapta, hogy egyszer elviszik ingyen és büntetés nélkül, de a következőkben az utca lakóinak kell gondoskodniuk környezet tisztán tartásáról. Dr. Kozma József, . a KÖJÁL városi vezetője „ku­tyaügyben” tárgyalt. Az egyik gyári dolgozó elpana- szólta, hogy a Hadnagy úti lakótelepen szabadon kószál­nak a kutyák, a gyerekeket megkergetik, a játszótereket összepiszkítják, egyszóval — mint mondta — kutyaterror uralkodik a környéken. Mit lehet ilyenkor tenni? — kér­dezte. Tanácsi rendelet van arra, hangzott a válasz, hogy a kutyákat csak pórázon ve­zetve lehet sétáltatni a lakó­területen. Parkba, játszótérre pedig tilos bevinni őket. Aki nem tesz eleget ezeknek a szabályoknak, megérdemli a büntetést. Be kell jelenteni az esetet — természetesen tanúkkal igazolva — a városi tanáés igazgatási osztályán, ahol szabálysértési eljárást indítanak a vétkes kutyatu­lajdonos ellen... A felvilágosítás egyértel­mű volt; remélik, hogy a bejelentő továbbadja az is­mereteit a lakótelepieknek, s ezzel megoldódik talán az örökös probléma. O O O 0 Ahány ügyfél — annyifé­le gond, probléma, eset. Va­lamennyi megoldható, hosz- szabb-rövidebb idő alatt el­intézhető. A Bervában dol­gozó ügyfelek panaszainak, bejelentéseinek a végére is — az esetek többségében — odakerült a pont. Ott a he­lye. Ezért már érdemes volt egy napig „vendégeskedni”. Ssilvás István készülésről. Közölték többek között, hogy a vállalat ellá­tási területein — Borsod, Hajdú, Szabolcs, Heves me­gyékben — már augusztus­ban megkezdték a tárgyalá­sokat a felkészülésre. Akinek három, illetve négy éve vásárolt televíziója van otthon, annak csak az adó távolságától függő antennát kell beszereznie és felszerel­nie. Régi típusú televízióhoz szükséges egy UE—100-as Tokaj konvertert vásárolni. Sok tele vízi ó tűi aj donos ed­dig csak azért nem cserélte ki régi készülékét, mert vár­ta a II. műsor indulását. Ezt ismerve, a VASVILL Keres­kedelmi Vállalat közös tele­vízióvásárlási akciót szervez kiskereskedelmi partnereivel. Szeptember 16-tól október 31-ig azok a vásárlók, akik új televíziót vásárolnak, a vételhez megfelelő antennát kapnak ajándékba. A vállalat negyvenezer konvertert rendelt az ORION Gyártól, s ez 284 forintos áron, ' hamarosan minden szaküzletben megvásárolha­tó. Hozzátartozik a tv-akció- hoz, hogy a régi televíziókat visszaveszik a Bizományi Áruházban és az árat beszá­mítják az új készülék vétel­árába. Az alapos felkészülés utón a mi megyénk egy részében is lehetővé válik a Il-es csa­torna programjának vétele. Egy százain Egymilliód

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom