Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

»Tervezik** a kocsiállást Kevés a rakodólap

Ha jön a csúcsforgalom

— Éppen elég az átlagos

szállítási feladatokat teljesíteni, ha pedig jön az ősz, a cukorrépa, alma, egyéb termények szállításának ideje, bizony össze kell szednünk magunkat — panaszolta egyik beszélgető partnerunk, amikor az őszi csúcsforgalomra való felkészülésről érdeklődtünk. Minden évben téma ez, mért minden évben gondot jelent. Ahol pedig akkor is sok a probléma, ha egyébként jól dolgoznak elég egy kis hiba, máris felhördülünk, mi a szállítók, üzletfelek, megbízók, kívülállók. r,

Mi újság ezen az oszon. Az imént idézett mondat tanúsága szerint most sem irigylésre méltó a fuvarozók helyzete. A MÁV és a VOLÁN szakembereit kérdeztük meg ezúttal a megyei körülményeikről.

ÖSZTÖNZÉS DUPLA BÉRREL

A VOLÁN 4-es számú Vállalatnál dr. Tompa Otto a teherforgalmi osztály vezetője és Melegh Antal te- herkeres'kedelmi osztályvezető tájékoztatott:

__ A csúcsforgalom nálunk tulajdonképpen a nyár végén, a zöldem szállításával kezdődik — mondta dr. Tompa Ottó. — A szerződéses feladatainknak minden további nélkül eleget tettünk, de ez korántsem elég: 24 szerződött gépkocsid helyett állandóan 40

,_45,0t foglalkoztattunk. 90

e

zer fuvaróra egyébként az átlagos teljesítmény a vállalatnál; augusztusban _ wp ezsf óyc volt különösebb létszámfejlesztés nélkül. Ebből Is látszik, milyen a leterhelésünk a csúcsidőben.

A MÁV kocsiparkja korlátozott, s érthető módon nem äs tud olyan rugalmasan átcsoportosítani; így # aztán amit nem vállal, az is ami munkánkat gyarapítja.

__Bizonyáfa most a ette

f

eorrépakampány í® tgitoz Mérni gondot...

• — Mintegy tízezer tonna

Cukorrépát kell megmozgatnunk — folytatta Melegh Antal — Ek azonban már nem okoz annyi fejtörést, itt a legkorszerűbb a felszerelés, megszűnt a kézi rakodás, gyors, pontos munkát végezhetünk. Gyorsan tudunk átcsoportosítani,

ahol a legszükségesebb, s augusztusban hét végi kommunista műszakokat is tartottak a brigádjaink. A ra- Jcodóvnunlcásunk. kevés. A legfontosabb, hogy a va gonkirakásokkal mielőbb vé gezzünk, s ezért a vasárnapi munka fejében dupla bért fizetünk a rakodóknak. Az állomásra lökés szerűen ^rkeznek a szállít mányok, s holtidőben nem várakozhat ott a gép és az ember. Csak ilyen rendkívüli megoldás lehetséges.

kevés amit használni tudunk, így aztán a meglevőknek sincs sok értelme, ha a vagonban le kell róla szedni az árut. Nincs vállalkozó, amely gyártaná a rakodólapokat, érdemes volna központi elhatározással megszüntetni ezt az állapotot.

— A MÁV—VOLÁN

komplexbrigádok sokat érnek e feladatok megoldásában. A szervezés sokkal könnyebb velük. A brigádok versenyben állnak egymással, tavaly az egri tihaméri állomás, az idén pedig a recski nyerte el a legjobbnak járó jutalmat. Róluk mindenképpen szólni kell, hiszen nagy a szerepük ilvenikor, a csúcs idején.

— Tudnának-e vállalni most fuvart rakodómunkás biztosításával?

— Sajnos, csak rendkívüli esetben. Az időszakos létszámgondunk enyhítésére ebben az évben újra megszervezzük a 40 órás akciót; minden_ dolgozónk, akinek érvényes jogosítványa van. vállalhat munkaidő után fuvarozást. 40—50 jelentkezőre számítunk, s ez a havi mintegy kétezer óra sokat jelentene nekünk. Október 20-ig várhatóan feszült lesz a helyzet, félmillió tonna árut mozgatunk meg havonta.

nagy minőségi változást jelent majd. Csúcsforgalmi időnek egyébként nemigen nevezhető ez a hónap nálunk, hiszen az ipari környezet miatt jobban elosz- lik a szállítási igény. Mindenesetre a 3. negyedévben | mi is jelentős többletfor-1 galmat bonyolítunk.

Nováki Tivadar üzemgaz-1 dásztól a forgalomról kértünk adatokat:

—> 1517 vagont ürítettek , ki és raktak meg az egri állomáson. Szeptemberben | várhatóan 100—120 vagonnal nő a forgalom. Az engedélyezett állásidőt nehezen tudjuk tartam, nagyon szorít a tervünk. Nézzük például a kocsiálláspénz alakulását: 384 vagon volt „pénzes” kocsi augusztusban, ez 4500 óra pluszt je- \ lent és 191 ezer forint ál-. láspénzt. A megelőző hóna-1 pokhoz képest ez igen nagy ugrást jelent, s a csúcsforgalomban csak nehezíti a helyzetet. A baj az, hogy a vállalatokat nem érdekli az álláspénzt, sőt előre be is tervezik azt a költségeik közé. Valamilyen formát ki kellene találni, hogy ösztönözzünk a hét végi rakodásokra. mert az lehetetlen állapot, hogy egy pénteken érkező kocsinak hétfő estig itt kell állnia.

Árvízvédelmi gát készül a Körös deltájában

KIHASZNÁLNI

A HÉT VÉGÉT IS

A MÁV egri csomópontján Káli Ottó állomásfőnök mondta:

— Kocsihiányunk van egész évben. Ez elsősorban amiatt adódik, hogy még mindig sok az állásidő, főleg a szabadnapokon. Eredmények, amelyekről beszámolhatok: az egri állomást, az Eger—Füzesabony vonalat folyamatosan korszerűsítjük, a bélapátfalvi beruházás miatt felújítjuk a putnoki vonalnak ezt a szakaszát; . előreláthatóan december közepére kész. A jövő hónapban kapunk két Diesel-mozdonyt, amely majd itt közlekedik, s ezután hosszabb szerelvényeket indíthatunk. Mindeiiképpen

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság irányításával új árvízvédelmi gát készül. A Sebes-Körös és a Kettős-Körös deltájában 1820 hektár terüleuú, 87 millió köbméter víz befogadására alkalmas vésztárolót létesítenek.

Ha árvízveszély esetén a deltában találkozó bármelyik Körös gátját átvágják, a nagy mennyiségű vizet befogadó vésztároló megmenti a vidék településeit, földjeit.

Képünkön a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat dolgozói Sz 100-as vontatásit szképerládával töltik a vésztároló gátját. (MTI-foto — Kozák Albert)

A csúcsforgalom ürügyén néhány más, „egész évre szóló” téma után is érdek- [ lődtünk; azért, mert a műszaki fejlesztéssel, a rakodólapos, konténeres szállítás elterjesztésével az ilyen rendkívüli alkalmak is elviselhetőbbek lesznek. Az érthető nehézségek néhol „érthetetlenekkel” is gyarapodnak; az egri kocsiálláspénzek indokolatlanságát pél-1 dóul aláhúzza, hogy Füzesabonyban sokkal kisebb a pénzes vagonok aránya és ugrásszerű, növekedés sem következett be az elmúlt hónapban.

Lehat tefiát segíteni a I gondokon. Még az idén sem \ késő.

Hekeli Sándof

Mérlegen: Három év munkája

Országos jellegű tanácskozás a tanácstörvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól

Fontos es időszerű kérdésről tárgyalt tegnap, szeptember 11-én. Egerben a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkárságának felkérésére: hogyan hajtottuk végre a tanácsokról 1971. februárjában hozott törvényt. Ismeretes, hogy az új, felszabadulásunk után immár harmadik tanácstörvény megalkotását azok a társadalmi, gazdasági változások tették szükségessé,

10 ÓRÁS MOZGALOM

—■ A műszaki felkészült Bégünk egyre jobb, ez már természetes — mondta dr. Tompa Ottó. — A gepselej- tezés éves programját lehetőleg mindig az év végére halászijuk, persze, megfelelő karbantartás mellett Ugyanakkor viszont az úgynevezett javítószázalék is csökkent az elmúlt hónapokban. A Csepel kocsikat már kicseréltük, helyettük nagyobb teherbírású ZIL és IFA teherautókat kaptunk. 527 teherautónk van pillanatnyilag, s ez a szám akkor mutatja a fejlődést, ha figyelembe vesszük, hogy a hibák gyors kijavítása, a rakodási idők csökkentése révén nőtt a hatékonyság.

— Hogyan tudják csökkenteni a rakodási időt?

— A gépesítés, a korszerű csomagé’*s itt a lényeg — felelte Melegh Antal. — Mindegyikre van példa, csak még. kevés. Vásároltunk hátsó- és oldalemelő-1 falas teherautókat, melyeket i egy:. akománvokkal. szinte percek alatt megtölthetnek. A rakodólap elterjedőben! ■Van, csak az a ha& hogy 1

Az első félévben?

43*4 milliárd forint beruházásokra

Az Állami? Fejlesztési Bank. most összesített adatai. szerint a beruházások folyamata az idén tovább élénkült. Az év első felében 43,4 milliárd forintot költöttek a népgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére, 3 milMárddal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Így is elengedhetetlen, hogy a második félévben tovább gyorsuljanak a beruházások, mert az idei terv a tavalyinál 10 milliárd forinttal nagyobb fejlesztéssel számol, amely túlhaladja majd a 118 milliárd forintot. A terv teljesítéséhez a második félévben 10 százalékkal nagyobb eredményt kell elérni, mint egy évvel korábban.

Különösen az

Állami

beruh 'zá«oknál

kell erősíteni az ütemet, mert az első félévben főként a vállalati beruházások fokozódtak erőteljesen, az egyedi nagyberuházásokban azonban még sok a pótolni való. A vállalatok és szövetkezetek saját alapjaikból, állami hitel és állami támogatás felhasználásával az első félévben 13 százalékkal többet, ruháztak be, mint tavaly ilyenkor, a munkálatok jelentős része a központi feilesztési programokhoz kapcsolódik. Az első félévben 24,4 milliárd forintot költöttek beruházásokba és ezzel év?s tervüknek 40 százalékát teljesítettek, szemben» az 1973-as

esztendő első félévével, amikor évi. beruházási tervükből csak 36 százalék teljesült. Ily módon várható, hogy a vállalati és szövetkezeti beruházási programok az idén a tavalyinál teljesebben. megvalósulnak. Ezt elősegíti az is, hogy hitelkontingensük 24 százalékká! nagyobb a tavalyinál; összesen 19,7 milliárd forint, beleértve azt a 2,7 milliárd forintot is, amelyet a szocialista gépimportra vehetnek igénybe. Az első félévben a vállalatok összesen 440 hitelkerelmet nyújtottak be, ez számszerűen 12, összegében pedig 39 százalékkal több mint a múlt év első felében. Az igényelt hitelek legnagyobb része a tőkés export fokozását, illetve az import megtakarítását célzó fejlesztéseket szolgálja, de számottevőek az olyan beruházások is, amelyek a kommunális és közüzemi szolgáltatás fejlesztését teszik lehetővé. A bank csaknem kétszer annyi hitelt engedélyezett, mint egy évvel korábban.

Az Állami Fejlesztési Bank főként

az egyedi beruházások •

gyorsítására, mielőbbi befejezésére hívja fel a figyelmet.

Az idén 10 ilyen nagyberuházást kell befejezni, három nagyberuházás — aZ Ajkai Timföldgyár, a Barátság II. Kőolajvezeték és a budapesti IV. számú Házépítő Kombinát — munkálatai már az első félévben csaknem befejeződtek, tér melésüket megkezdték. és csupán kisebb munkák van nak hátra. Az Orosházi Sík üveggyár évi 9.6 millió négy zetméter kapacitású berendezéseit is üzembe helyezték az év középén és az ed digi kedvező tapasztalatok alapján a termelés tervezett szintjével lehet számolni. A miUenmurni földalatti vasút meghosszabbítása, mint ismeretes, már tavaly megtörtént, néhány létesít meny és a járműtelep befejező munkái azonban az idén a második félévre átnyúlnák. Ugyancsak már korábban üzembe helyezték a Lábatlani Vékanypapír gyárat, a beruházás azon ban itt is folytatódott az idén az ipari szennyvíz elvezetésével és néhány más befejező munkával. Á Hód mezővásárhelyi Burkológyár próbatermelése ez ev apri lisában kezdődött meg, <_ beruházás teljes befejezése az év végére várható, mivel a gyárhoz kapcsolódó albérlőházat csak az év utolsó hónapjaiban tudják átadni. A Magyar Viscosa Gyár poliakrilnitril-szál

üzeme már a múlt év közepe óta termel, ez év februárjában a nitrogénéiül ló üzemet is átadták, az egyik nagy kapacitású kazán szerelés^ . azonban meglehetősen vontatottan halad, üzembe helyezése csak októberre várható.

Hasonlóképpen elmaradásokat kell pótolni néhány olyan beruházásnál is, amelynek átadását a jövő évre tervezik. (MTI)

melyek hazánkban az elmúlt évek során végbementek. Igen nagy fontossága van tehát annak, hogy a törvény végrehajtásának/ tapasztalatait elemezzük, s a levonható ■tanulságokat további munkánk során alkotóan gyümöl- csöztessük.

Ennek szükségességére hívta fel a tanácskozás részvevőinek figyelmét Póti Jenő, a Hazafias Népfront megyed bizottságának titkára, miután köszöntötte a megjelenteket, akik közt ott volt Antalfia József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője és Hevér Lajos országgyűlési képviselő, a megyei képviselőcsoport elnöke is.

Vitaindító előadást dr. Pápa;) Gyula, a megyei tanács vb-titkára, a Hazafias Népfront megyei aletnöke tartott. Először a törvény érvényesül esenek elvi kérdéséivé!, a célok megvalósításának altalános helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta: a tanács- törVeny végrehajtását nem lehet csupán az alaptörvényre szűkíteni, figyelni kell az ezt követő jogszabályok rendszerére. Megelégedéssel szólt arról, hogy jól összefér a központi irányítás fejlesztése a helyi tanácsi ■önállóság kibontakozásával es a lakosságnak a közügyek végrehajtásába történő bevonásával.

— Heves megyében — állapította meg a továbbiakban — pozitív tapasztalatokat hozott az új tanácstörvény bevezetése, alkalmazása. A többi között falugyűlések, lakóbizottsági és jelölő bizottsági felszólalások sokasága bizonyítja ezt: a tanácsi munkával, a tanács és a különböző társadalmi szervek, elsősorban a népfront együttműködésével kapcsolatban mintegy nyolcezer javaslat hangzott el a megyében. Nagyon figyelemre méltó tény, hogy a felszólalók véleményt mondanak mind az általános politikáról, mind a helyi tanácsok munkájáról, Ezekből is kitűnik, hogy a tanácsok kifejlesztették azokat a lehetőségeket, amelyek segítik a lakosságnak a közügyek intézésébe való bevonását.

E témával kapcsolatban összegzésül elmondta még az előadó, hogy a tanácstörvény kedvező végrehajtásához nagyban hozzájárult a párt- irányítás és ellenőrzés akti ervényesülóse. Beszéde to

hogy maguk a tanácsi testületek is jelentős fejlődésen mentek keresztül. A testületek önállóságát segítette alá-, és fölérendeltségük megszüntetése. Ennek ellenére a tanácsi munkában sok helyen akad javítani való így például a különböző határozatok sokszor az általánosság szintjén maradnak. A konkrét célok megjelölése & az ezek megvalósítására hozott döntés még nem erőssége tanácsainknak.

Külön és részletesen be- szélrfdr. Pápay Gyula a közös községi tanácsok problematikájáról, arról, hogyan tudják megszervezni a társközségek helyzetét, ellátásai, mit tesznek azért, hogy a kis községek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az általános tapasztalatok ezzel kapcsolatban is kedvezőek. Így látta ezt az előadó, es a felszólalók — dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke, Hegyi Janos, a megyei tanacs egri járási hivatalának elnöke, Kovács Gábor, Bélapátfalva közös községi tanácsának elnöke, Nagy Zoltán, Heves nagyközség tanácsának elnöke, Kovács József, a Hazafias Népfront Adács községi titkára és dr. Ber- nath Imre, Feldebrő községi tanácsának elnöke — magúit is csatlakoztak véleményéhez. Gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva szóltak azonban arról is, milyen, negatív oldalai vannak a társközségek szempontjából az egyesítésnek. Hangoztatták, a pozitív tendenciák érvényesülése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a „perifériára” kerülés veszélye is fennáll, és ez ellen természetesen hatarozottan fel kell lépni, hiszen Heves megyében 30 községét érint ez a gond.

A tanácskozás végén Hevér Lajos is megelégedéssel szólt a tanácstörvény eddigi tapasztalatairól a tanácsok és a népfront, valamint más társadalmi szervek gyümölcsöző együttműködéséről, majd Antalfia Jenő mondott köszönetét a tanácskozás részvevőinek felszólalásaikban kifejtett javaslataikért.

(becky)

vábbi resaeben arról szólt, 1974, szeptember 13^ csütörtök