Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

•KnemMto«! f SZOfUS• 9 Pemfc t • A® (^Oin^ajVfaMiagors Ptori? S\i®6® ®©@Ö Á telepre igazi gazda érkezett szocialista nagyüzemi gazda­ság alakult. Elsősorban a Szovjetunió segítségével az iparban és a mezőgazdaságban végrehaj­tott beruházások az ipari ter­melés évenkénti ütemét 1960—65 között 11,7, 1966—70 között 10,9, illetve a mező- gazdaság eredményeit 1966— 70 között 3,2 százalékkal nö­velték. A Szovjetunió 180 be­ruházás megvalósításánál működött közre. Ezekben az üzemekben állítják elő a villamos energia 78, a kő- olajtermékek 85, a vegyipari termékek 55 és az acél közel 100 százalékát. A jelenlegi tervidőszak első három évé­ben a nemzeti jövedelem évenként átlagosan 7,8, az ipari termelés 9,8, ezen be­lül a gépipar teljesítése 13,8 százalékkal emelkedett. 1973- ban 28,8 millió tonna szenet, 21,9 milliárd kWó villamos energiát, 449 ezer tonna műtrágya-hatóanyagot, 4,2 millió tonna cementet, 44 ezer tonna műszálat, 330 ezer tonna főzelék- és 260 ezer tonna gyümölcskonzer- vet termeltek. 1971—73 kö­zött 146,3 ezer lakást épí­tettek. A bolgár ipar ma nem egészen 10 nap alatt termel annyit, mint a tőkés Bulgá­ria ipara 1 év alatt. A szocialista útra tért bol­gár mezőgazdaság a kezdeti nehézségek (szakember-, gép-, vegyszerhiány) leküzdé­se óta a fejlődés útjára lé­pett. A termelés 60 százalé­kát a növénytermelő ágazat adja. Fontos szerepet vállalt Bulgária a KGST-országok zöldséggel és gyümölccsel való ellátásában. Az egy fő­re jutó zöldségtermelés mennyisége 190 kg (első a KGST-országok között), a gyümölcsmennyiség 131 kg. Az állattenyésztés hozamait a szakosított telepek létesí­tésével kívánják fokozni. A mezőgazdaság termékeit a konzervipar tartósítja, amely termelésének 80 szá­zalékát exportálja. A teljes export 7 százalékát a kon­zervipari termékek tették ki, a gépipar termékei pedig 38,8 százalékát adta. Az im­port 44,1 százaléka gépekből és berendezésekből állt 1973- ban. Bulgária az összkülke- reskedelmi forgalom 78.5 százalékát a KGST-országok­kal bonyolítja le. Dimitar Tote vet, a mafca­riopolszkói (targovistei járás) juhtenyésztő telep brigádve­zetőjét a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsa Georgl Di- mitrov-renddel tüntette ki. OTVENHÉT esztendős, ám mintha az életkora is ener­giává alakult volna át. 1950- től mint munkacsapat-veze­tő és brigádvezető az embe­rekbe és jó ügyükbe vetett mérhetetlen hittel, fáradtsá­got nem ismerve dolgozik. Ennek az alacsony termetű, ám életerős bolgárnak a munkaszeretete mindenütt meghozta a gyümölcsét. 1953- ban az általa vezetett sző­lészbrigád 1100 dekáron (1 dekár kb. fél hold. — ford.) több mint 1300 mázsa szőlőt szüretelt — ez akkoriban hallatlan eredmény volt a targovistei vidéken. Ma a makariopolszkói juhtenyész­tő telep az egyik legelső he­lyen áll az országban. Dicső­séget hozott nemcsak a ma­ga, hanem a tizenhét juhte- nyésztőnek a nevére is, akik megteremtették a megye leg- rentábilisabb juh tenyésztő telepét. Dimitar bécsi 1956-ban ke­rült a telepre. Akkoriban a juhászok itt szinte naponta váltották egymást. A fizetés jó, de nem ez az egyedüli, ami egy munkahelyen meg­tartja az embert. Nyolcéves munkacsapat-vezetői és nö­vénytermesztő brigádvezetői működése során Dimitar bá­csi megtanulta megismerni az embereket. Szemrehányás­sal itt nem lehetett sokra menni, a juhászoknak a te­lepen biztos támasz kellett, szükségük volt valakire, aki tiszteli a munkások önérze­tét, felgyújtja bennük a munka iránti szenvedélyt. Elhhez a legjobb szikra a sze­mélyes példa volt. Dimitar bácsi az első napon reggel a legkorábban érkezett és kezdte rendbe tenni a kará­mokat. Az írásbeli munkákat éjszaka készítette elő. Meg­jöttek a juhászok,i belestek a karámokba, aztán szalma- szálat rágcsálva leültek, vár­ták, md lesz. Hanem aztán egyszerre csak dühösen ki­köpték a megrágott szalma­szálat és ráförmedtek: „Mit eszeltéi ki, hogy elkergess minket?! Ha ez a szándékod, mondd meg!” De mielőtt fe­lelhetett volna, a juhászok mérgesen nekiláttak a mun­kának, olyan szaporán, ahogy még soha. A brigádvezető ajkán halvány mosoly jelent meg. Azonban — ahogy mon­dani szokták — tapasztalt vén róka volt. tudta, hogy a juhászok nem egykönnyen adják meg magukat, hogy évek fognak eltelni egymás kölcsönös tanulmányozásával. LEGELŐSZÖR a szakma fortélyait igyekezett elsajátí­tani. Azonnal felfigyelt a legkisebb lazaságra is. Min­denre kiterjedt a figyelme. Elkéstél reggel, látod, hogy az egyik bárányka meghűlt, ne is próbáld eltitkolni, Di- mátar bácsi megmondja, ine- lyik napon, hogyan történt a dolog. Szemrehányó tekintete 6üti a hátadat. Egyeseknek kedvükre volt az igényessé­ge, mások azonban zúgolódni kezditek és azzal fenyegetőz­tek, hogy keresnek maguk­nak egy kényelmesebb mun­kahelyet De csak magukban gondolták ezt, mivel az ala­csony termetű, ám a munká­ban kitartó „számadó ju­hász” mindegyiküket lepipál­ta. Nem maradt számukra Alkotó szellem, igényesség A targovistei Energia Ak­kumulátorgyár egyike a me­gye legjelentősebb ipari. üze­meinek. Mindössze nyoíc éve alakult, termelése azóta meg­háromszorozódott az 1968. évihez képest, s számos or­szágba exportálja termékeit. Az itt készült villanytargon- ca-alkatrészek nagy kereslet­APU - Popeve A SKP X. kongr««zü6án, valamint a BKP Központi Bizottságának novemberi plénumán hozott határozat­nak megfelelően hazánkban létrejöttek az úgynevezett mezőgazdasági-ipari komp­lexumok (APK), mint a me­zőgazdasági termelés új, leg­magasabb rendű szervezetei. Megyénk fejlődésének for­dulópontját jelentette a me­gyei pártbizottság 1969-ben tartott plénuma, amelyen megjelent Todor Zsivkov elvtárs iß A plenum megvi­tatta a mezőgazdaság integ­rációjának kérdéseit, és kör­vonalazta a megye területén létrehozandó mezőgazdasági- ipari komplexumok profil­ját A Fopövo városa APK * második az országban, öt­venezer hektár művelhető földterülettel rendelkezik, a legelőket és erdőket is fi­gyelembe véve 87 600 hek­tárral. Termelésének fő te­rülete a gabonatermesztés, állattenyésztés és szőlészet. A hatodik ötéves terv el­múlt három esztendejében a „X. Kongresszus” nevet vi­selő popovói APK gyorsan növelte fő termelési muta­tóit. Az össztermelést érték elérte a 60 millió levát, s 1970-hez viszonyítva 13£ százalékkal növekedett. A tervidőszak e három éve alatt a popovói APK több mint ötezer tonna bú­zát, 35 ezer tonna kukoricát, hárommillió tojást, ezer ton­na zöldséget adott az or­szágnak. Mindez az APK termelési szerkezetének he­lyes megállapítása révén vált lehetővé: területén öt mezőgazdasági szövetkezet és nyolc szakosított üzem működik. Az APK fejlődésé­nek mértékében elmélyült a koncentrációs folyamat, megújult és kceszarüsödöö: a termelés anyagi-technikai bázisa. A gabonatermesztés (búza. árpa, kukorica, napraforgó), valamint néhány ipari kul­túra és a lucerna hét ipari termelési brigád kezében összpontosul, amelynek átla­gosan 4500—7000 hektár földet művelnek meg. A zöldségtermesztés két, egyen­ként kétszáz, illetőleg ezer hektáros veteményeskert­ben valósul meg. A szőlőter­mesztés ugyancsak két nagy területi egységben bonyoló­dik (1200, illetőleg 600 hek­tár), amelyek a koncentrá­ció megvalósulásával az új termelési technológia körül­ményei között' specializáló­dott szőlészeti részlegek lét­rehozását tették lehetővé. A gyümölcstermesztés szintén két egyenként száz-száz hek­táros egységen történik. Az állattenyésztés kilenc telepen folyik, melyek befo­gadóképessége 600—1200 te­hén. Kardam faluban ezen­kívül háromezer férő­helyes borjúneveidét rendez­tünk be, amelyben a továbbtenyésztésre szánt ál­latokat gondozzuk. Két éve eredményesen működik a hús- és tejkombinát is, amelyek az APK állatállo­mányának mintegy 60 száza­lékát dolgozzák fel. A jövő­ben Aprilovo faluban kíván­juk koncentrálni a juhte­nyésztést. A baromfitenyész­tés központja a Lomci és Szadina faluk közelében fek­vő tojásgyár, itt körülbelül 180 ezer baromfit nevelünk. Mindezeken túlmenően az APK-ban mezőgazdasági gépjavító állomásokat, rádió diszpécser szolgálattal ellá­tott autóközlekedési közpon­tot, valamint építőipari rész­leget hoztunk létre. Az APK eredményesen megoldott egy sor saociális problémát is. A körzet fal­vaiban. óvodákat, bölcsődé­ket hoztunk létre, anyagi támogatásban részesítjük a művelődési házat, az amatőr művészeti csoportokat, stb. A jubileumi 1974-es évben különös gondot kívánunk fordítani az alapvető kultú­rákra és az' állattenyésztés­re. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy valóra vált­suk a párt X. kongresszusán hozott határozatokat, ame­lyek a termelés további sza­kosodását és koncentráció­ját, az egész nép anyagi jólé­tének fellendülését célozzák. Szabi Trifonov, a „X. Kongresszus" APK elnöke nek örvendenek a Szovjet­unióban és a szocialista tá- . bor országaiban. Ez nagy fe- . lelősséget ró a termelő kol­lektívára, amelynek., merész, alkotó szellemmel, nagy igé­nyességgel kell rendelkeznie ahhoz, hogy gyártmányai egyenletesen kiváló mmősé- - gűek legyenek. Az utóbbi őt év alatt a gyár termékei el­érték a világszínvonalat, és ez elsősorban a munkások és mérnökök nagy tapasztalatá­nak és szorgalmának köszön­hető. A párt-, szakszervezeti és kommunista ifjúsági szövet­ségi vezetés tevékenységét kitartás és következetesség jellemzi a dolgozók munka­moráljának, hazafias érzüle­tének nevelése terén. A ju­bileumi évben az Energia Akkumulátorgyár sok olyan kezdeményezésnek volt a forrása, amelyek széles körű visszhangra találtak a megye egész területén. A gyári kol­lektíva az elsők között csat­lakozót! , ahhoz a felhíváshoz, hogy arf 1974-es év legyen a szocialista munka éve; itt vették először át a szófiai „V. Kolarov” gyár hét bri­gádjának tapasztalatát a szo­cialista élet- és munkaer- kolcsről, csatlakoztak a Plov­más, mint hogy dühödt igye­kezettel válaszoljanak. Pedig a mérleg nyelve bi­zony könnyen kibillenhetett volna, ha Dimitar bácsi nem állít egy icipici súlyt a ma­ga javára. Ha a tizenhét ju­hász, akik közül némelyik­nek több mint húszéves gya­korlata van, észreveszi, hogy a brigádvezető nemigen ért a juhtenyésztéshez, Dimitar azonnal lebukott volna. Igaz, pásztorfaluból származott, hosszú évekig maga is foglal­kozott állatokkal, de a juh­tenyésztés területén ismeretei csak ahhoz voltak elegendők, hogy a merinój fajtát meg­különböztesse a többitől. És Dimitar bácsi vállalkozott rá, hogy kitanulja az új tu­dományt, a juhtenyésztés minden csinját-binját. Ebben Valcso Valcsev zootechnikus volt a segítségére. Mire a te­lepen megkezdődött az igazi div megyei dolgozok anyag- takanekossagi mozgalmához is. , ,v;. . Mindezen kezdeményezé­sek .eredményeképpen jelen­tősen megnőtt a gyár terme­lése. Hét hónap alatt a ter­ven felül létrehozott termelé­si érték 350 ezer leva érték­re növekedett, több mint 120 ezer leva származik ésszerű­sítésből és a technológiai fo­lyamatok korszerűsítéséből. 7,4 százalékkal nőtt a terme­lékenység. Természetesen ezek az eredmények nem a lehetősé­gek felső határát jelentik- Csatlakozván a kremikovci kohászati ' kombinát felhívá­sához, vállalták, hogy decem­ber 4-re teljesítik az Ötéves terv 4: esztendejének terv­előírásait, a bevételi tervet pedig még szeptember végé­ig, és 400 ezer levás megta­karítást érnek el. Az Energia Akkumulátor- gyár kollektívájának alkotói merészségé és felelősségteljes munkája a biztosíték arra, hogy az üzem a továbbiak­ban is a megye iparának él­vonalában fog haladni, GEORG! TV AN OV a Znarne na kommunízma munkatársa Várna, a Fékek mellékének legragyogóbb üdülőhelye, sok nemzet taristái­nak kedvenc úticélja, pihenője, Neszebari utcarészlet, tenyésztés, a brigádvezető él tudott már igazodni a aoo- t.echnikában is, a mestersé­ges megtermékenyítés kérdé­seiben is. Belekóstolt az ács- mesterségbe is» mivel úgy hozta a szükség: a karámok nem úgy voltak felépítve, ahogy kell. Aztán takar - mánytermesztő munkacsapa­tot szervezett, hogy megfele­lő takarmánnyal lássák el a telepet. EGYRE TÖBB juhász kezdte megkedvelni. Annál is inkább, mivel Dimitar bá­csi jó ember. Sértő szót so­ha nem hallsz tőle; tűd együtt örülni az emberrel, "a baját is megérti és megvi­gasztalja, képes arra, hogy mindenkiben megtalálja a jót. Mostanában már senki nem gondol arra, hogy oda­hagyja a telepet. Ugyan ki akarna elfutni a szerencséje elől? Ezen a telepen Árun Iszufov, Dimitar Botev, Mehroed Musztafov, Mehmed Jasarov, Iszuf Terziev. Ivan Kolev és a többi juhász is szabad teret, találtak, hogy mint állattenyésztők kibonta­koztathassák képességeiket. Ők nevelik a legszebb nyája­kat a megyében, egy-egy juh több mint 9 kiló gyapjút ad. A gazdaságnak évente több mint 60 0Ő0 leva nyereséget hoznak. Hasznot hajtanak másoknak is, maguknak is. És minden új nap örömöt hoz nekik, mert egyetértés­ben élnek, mert a brigádve- aetőjük ember a talpán. NIKOLA DIMOV a Zname na , Komunizma munkatársa rNimkm Q MM. Szeptember 9-én ünnepli az Europa délkeleti részén elhelyezkedő, 110 928 négy­zetkilométer területű, 8,4 millió lakosú testvéri Bulgá­ria felszabadulásának és új­jászületésének 30. évforduló­ját. A Vörös Hadsereg Bulgá­riába való bevonulása 1944. szeptemberében kedvező fel­tételt teremtett az antifasisz­ta fegyveres népi felkelés győzelméhez. A hatalom a kommunista párt által veze­tett Hazafias Arcvonal kezé­be került. 1946-ban a burzso­ázia maradék erőinek meg­semmisülésével a munkás- osztály vezető szerepe meg­szilárdult. A földreform (1946.) végrehajása, az ipar, a bányászat és a bankok ál­lamosítása (1947.) után az or­szág a szocialista gazdálko­dás útjára lépett. 1948-ban megkezdődött a háború előt­ti elmaradott agrárország kedvezőtlen gazdasági struk­túrájának átalakítása. Az iparosítási program a nehéz­ipar kiépítését, az ércbányá­szat, vaskohászat, vegyipar — a KGST ajánlására — a színesfémkohászat és a gép­ipar gyors fejlesztését tűzte ki célul. A harmadik ötéves terv időszakában (1958—62) indult meg az anyagmozgató és speciális mezőgazdasági gépek szakosított termelése. Ebben az időszakban a me­zőgazdaságban a megművelt földterület 92 százalékán 650

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom