Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-27 / 226. szám
Az Urebetln Özem egy részlete Az Urebetln Özem műszerfal* Itt raktározzák a szárított répaszeletet Ä Mátravidéki Cukorgyárak: A szarvasmarhaprogram megvalósításáért Szeptember elején a Mátravidéki Cukorgyárak két. nagymúltú gyáregysége megkezdte a cukorrépa feldolgozását. A vállalat hat megye területéről veszi át a mező- gazdasági üzemek répatermését. Ismert okok juttatták mélypontra az 1969—71-es években a cukorrépa-termesztést. A kedvező feltételeket biztosító kormányprogram hatására megkezdődött a kemizált, gépesített cukorrépa-termesztés és a vállalat ma már közel 17 000 hektár termőterületről mintegy 60 ezer vagon termést takarít be. Megyénkben néhány évvel ezelőtt még kézi műveléssel termelték a közös gazdaságok a cukorrépát. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a vállalkozó kedv, hogy a termelőszövetkezetek nem láttak fantáziát ebben az ipari növényben. Előrelépést jelentett az, hogy a poroszlói November 7. Termelőszövetkezet és a cukorgyár kezdeményezésére létrejött egy egyszerű cukorrépatermesztési társulás, amely felismerte az iparszerűségben rejlő lehetőségeket, s csatlakozott a nádudvari kukorica- és cukorrépa-termesztési együttműködéshez. Ennek köszönhető, hogy ma már megyénk több gazdaságában korszerű vető- és betakarító gépek dolgoznak a földeken. A gyár melléktermékei a nyers -épaszelet és a melasz hossz') évtizedeken át hasznos takarmányt jelentettek a mezőgazdaság számára, beillettek a hagyományos szarvasmarhatartás és -hizlalás technológiájában. A mezőgazdaság gyors fejlődése azonban azt eredményezte, hogy ezeket a termékeket már nem tudták korszerűen hasznosítani. Társulás 64 millóval Lényeges változást hozott 1971. december 14-e: ekkor harminchét mezőgazdasági üzem és a Mátravidéki Cukorgyárak társulást hoztak létre fehérjepótló takarmányüzem létesítésére. Hatvannégy millió forintot áldoztak arra, hogy megépítsék a cu- korrépaszelet-szárítót és -ke- verőt. Az előbbi már 1972. végén üzemelt, az utóbbi 19/3 tavaszán indult be azzal a céllal, hogy megoldja egyrészt a korszerűtlen, a takarmányozásra kellőképpen nem alkalmazható nyers . szelet szárítását, valamint melasz, karbamid és egyéb adalékok felhasználásával fehérjepótló takarmánykeverék előállítását. Ebből elsősorban az alapító tagok részesednek, de gondoltak a többi termelő gazdaság igényeire is. Az Urebetin előnyei Köztudott, hogy a cukorrépa melléktermékei jól hasznosítható takarmányt adnak. Az utóbbi években az állat- tenyésztésben, elsősorban a szarvasmarhatartásban és -hizlalásban végbemenő rohamos technikai fejlődés eredményeként a takarmánybázis mindinkább a gazdaságban megtermelt tömeg- és abraktakarmányok felé tolódik, amelyeken belül fokozatosan tért hódít az abrak- és speciális tápok használata. A hazai takarmánybázis kedvezőtlen fehréjekoncent- rárciója a korszerű állati termék — termelést nagymértékben korlátozza. A hiányt az igen költséges importból kell pótolni. A mezőgazdasági nagyüzemekben folytatott széleskörű vizsgálatok azt igazolták, hogy az állattartás fejlesztését a cukorgyári melléktermékek célszerűbb feldolgozásával igen hatékonyan lehet szolgálni. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola kutatócsoportja és az ottani cukorgyár kollektívája 1968-ban egy régebben ismert módszer korszerűsítésével eljárást dolgozott ki melaszból, szárított répaszeletből, szervalkotó és nyomokban ható anyagokból, valamint karbamidból álló mar- háhizlaló táp előállítására, amely önkéntes és adagoló etetésnél egyaránt alkalmazható. Ez a keverék, az Urebetin lehetővé teszi, hogy jelentős mennyiségű, fehérjedús takarmány szabaduljon fel, amely vagy devizamegtakarítást eredményez, vagy a nem kérődző állatok takarmányozására használható fel. Hasznos tanácsok A nagy jövőjű takarmány- keverék előállításánál elsősorban a 150—550 kilogramm élősúly között intenzíven végzett marhahizlálás igényét a csöves kukorica — dara, valamint a nem fehérjeszerű nitrogén tartalmú ipari készítmények etetésével összefüggő szempontokat vették figyelembe. Az Urebe- tinnel úgy biztosítják a fehérjében gazdag abraktakarmányok helyettesítését, hogy száz kilogramm élősúlyra 1,5 kilogramm légszáraz csöves kukoricadarát és 0,2 kilogramm forró levegővel szárított lucernaliszttel egyenértékű szálas takarmányt — liszt, vagy szecska — vettek számításba. Nyilvánvaló, hogy a kon- centrátumot leghatékonyabban a csöveskukorica-dara etetésére alapozott üzemekben lehet felhasználni. Eredményes alkalmazásának előfeltétele a hízóállatok ön- etetéses rendszerű takarmányozása, mert az Urebetint tartalmazó keveréknek .— étvágy szerinti mennyiségben — állandóan az állatok előtt kell állnia. Az Urebetin bői és a célszerűen aprított takarmányokból homogén keverékeket kell készíteni és önetetőkből, vagy többszöri adagolással, hagyományos jászolból kizáróan ezzel etetni az állatokat. A társulás részvevői, s az igénylő közös gazdaságok egyaránt elégedettek, hiszen a gyakorlat igazolta a készítmények hasznosságát, s mindannyian elégedettek a súlygyarapodással, a hizlalási eredményekkel. A Mátravidéki Cukorgyárak és a répatermelő gazdaságok egyre olajozottabbá váló együttműködése hozzájárul a szarvasmarhaprogram megvalósításához, a mezőgazda- sági termelés sikereinek gyarapításához. Az érdeklődésnek megfelelően nő a termelés is. Tavaly még csak 350 vagon Urebetint állítottak elő, s szállítottak az igénylőknek. Jelenleg már 565 vagonnál tartanak, s szeretnék elérni — egyébként ez a közös gazdaságok érdekét is szolgálja —, hogy mind többen ismerjék meg a készítmények előnyös tulajdonságait, a termelés gazdaságosságát növelő vonásait. Az eligazodás megkönmyf- tésére a cukorrépa-termelési felügyelők folyamatosan tájékoztatják a mezőgazdasági üzemek szakembereit. A szállítással összefüggő feladatokat a gyár diszpozíciós csoportja végzi. A technológiai leírást — kérésre — a társulás a tájékozódó, a megrendelő gazdaságok rendelkezésére bocsátja, s gondoskodik a rendszeres, az alapos szaktanács- adásról, elősegítve ezzel azt, hogy a Mátravidéki Cukorgyárak és a répatermelő, valamint a szarvasmarhaprogram megvalósításáért tevékenykedő termelőszövetkezetek kapcsolata mindkét fél számára gyümölcsözőbbé formálódjon. (x) 9v4ksmet*k a termelés szolgálatéba«. Aj <íí diffűzíós torony
