Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

Önállóak maradnak Női munka és anyai kiválás AZ ELMÚLT HÉTEN ne­'svezetet> tanácskozás zajlott le Budapesten: a magyar (szakszervezetek javaslatára és meghívására Európa 14 országából nőkonferenciára [jöttek össze a küldöttek a női munka és az anyai hi vá­ltás 'leg jobb egyeztetésének »Megvitatására. Európa szocialista és kapi­talista országaiból egyaránt eljöttek a meghívottak, így például első ízben érkezett portugál szakszervezeti dele­gáció szocialista országba, hogy közös európai gondok­ról, tennivalókról tanácskoz­zék. A 14 ország asszonyai es lányai négy napon át azon vitatkoztak, hogy miként le­hetséges az anyagi hivatás és a női munka, egyáltalán az anya és a munkavállalás ér­dekeit egyeztetni oly módon, ami egyaránt megfelel az emberi humanitás, a korsze­rű gazdasági s termelési ér­dek és a nemek közötti egyenjogúság elveinek, de gyakorlatának is. Humanitás; tisztelni, meg- becsülni, segíteni a dolgozó nőt, a családanyát, aki első­S ban felelős — a szülő nő án — a kisgyermek, első klek legjobb kibontakozá­A Magyar Üttörők Szövet­sége folyóirataiként, október 1-től országos terjesztésben jelenik meg a Kincskereső. A folyóirat közel három éven át a 10—14 évesek irodalmi, művészeti, kulturális folyó­irataként a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kiadásában már megjelent. E rövid idő alatt közkedvelt­té vált folyóirat továbbfej­lesztése, postai, illetve isko­lai terjesztésbe adása lehető­vé teszi, hogy a fiatal olvasók az egész ország területén hozzájussanak a folyóirat­hoz. Mi a folyóirat célkitűzése? A ma fiataljaihoz szóló, for­máló erejű, változatos gon­dolati, érzelmi, hangulati te­lítettségű, esztétikai értékű írásokat akarunk megjelen­tetni, s ezekkel akarjuk fia­taljainkat szocialista eszmei- ségű. kulturált, a szép iránt érzékeny és igényes emberek - ■I? formálni. Az Olvasó né­pért célkitűzéseit akarjuk megvalósítani a 10—14 éve­sek között. A7. általános is­kola és az úttörőszervezet ne­velési célkitűzéseit sajátos eszközeinkkel támogatjuk: az Irodalommal, , művészet­tel segítjük az iskolában és a mozgalomban a szocialista embernevelés munkáját. Nemcsak az ifjúsági írók al­kotásait közöljük, hanem mindazoknak az íróknak ér­tékes műveit, amiket a gyer­mek megért és befogadni ké­pes. A folyóirat kétharmad, részben szépirodalmi alkotá­sokat jelentetünk meg: mai és klasszikus magyar és kül­földi írók müveit, népkölté­szeti alkotásokat, írók vallo­másait stb. Az októberi számban Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor ver­sáért. A csaladok megsegí­tése hazánkban például azt jelenti, hogy a kormány a negyedik ötéves terv idősza­kában négymilliárd forintot fordít a, gyermekintézmények építésére. Vagy Portugáliá­ban — ahogy a küldöttség egyik tagja elmondotta — a tavaszi fordulat után máris kötelezővé tették bölcsőde vagy óvoda létrehozását min­den olyan üzemben, ahol a dolgozók fele nő. A gazdasági érdek, a XX. szazad harmadik harmadá­nak. korszerű ..iparosítása megköveteli, hogy kontinen­sünk, Európa keresőképes korú lányainak és asszonyai­nak 45—50 százaléka egyben munkavállaló legyen. S mi­vel a világon az anyagi, ja­vak egyharmadát nők állít­ják elő, Európa és a világ asszonyai jogosan követelhe­tik maguk, gyerekeik, csa­ládjaik jussát. A NEMEK KOÄÖYT1 egyenjogúságról szólva az ír Köztársaság küldöttei példá­ul elmondották, hogy náluk csak az idén iktatták tör­vénybe a férfiak és nők azo­nos bérét. Ám ahol ez tör­vényileg már megvan — ott is sok még a tennivalók, sét, Hars László regenyresz- letét közöljük. Tatay Sándor vall a fiataloknak életerői, regényeiről, alkotási módsze­réről, írói céljairól. A szép- irodalmi részt népköltészeti alkotások gazdagítják. Az Édes anyanyelvűnk ro­vattal anyanyelvűnk megsze­rettetései, nyelvünk szépsé­gének, gazdagságának érzé­keltetését, a nyelvművelést akarjuk segíteni, szolgálni. A Testvérmúzsák rovatban olyan írásokat jelentetünk meg az irodalom és a zene, képzőművészet, film, színház kapcsolatáról, amelyek a művészetek egységét, komp­lex szemléletét erősítik olva­sóinkban. Az 1. számban Tüskés Tibor Goethe — ecsettel című írását olvas­hatják a fiatalok. Az Irodal­mi séták rovatban Fodor András viszi el az olvasókat — József Attila nyomában — Balatonszárszóra. A Köny­vek között rovatban Kies Dénes vall A Kányadomb visszahív címmel három ifjú­sági regénye megírásának /körülményeiről. A Rejtvény- lejtők klubja az irodalmi művek közti keresés, kuta­tás izgalmát ígéri. Az első számban Szabó Ferenc, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára kö­szönti a fiatal olvasókat. A Kincskeresőt a Magyar Posta terjeszti. Megvásárol­ható, illetve előfizethető az iskolai terjesztőknél, a posta­hivataloknál, kézbesítőknél, a posia hírlapüzleteiben. Egyes szám ára 4 forint. Boldogok lennénk, ha 10— 14 éves fiataljainknak örö­met szerezhetnénk a Kincs­keresővel. Hegedűs András főszerkesztő A 14 ország szakszervezete- nek küldöttei sorra vették mindazokat az alapkérdése­ket, amelyek létfontosságúak a dolgozó nők számára. A nők bérezése például azért is kullog hátul még a jobban fizetett szakmáknál is, mert a dolgozó nőket, mint mun­kavállalókat. kettős hátrány J sújtja. Az elnőiesedett szak­mák — mint például a könnyűipar, azon belül is a textilmunkásnők — a legke­vésbé megfizetettek Európá­ban — sőt, világszerte. A má­sik hátrány: a legtöbb őr- szagban még gyermekcipőben jár a nők szakképzésének megoldása. A szovjet kül­döttek ebben, a témakörben is figyelemre méltó beszámo­lókat tartottak: miként lehet a nők szakképzését megolda­ni. hogyan kell éppen azokat az iparagakat korszerűsíteni, gépesíteni. Európa szakszervezeti kül­döttei egybehangzóan meg­erősítették azt az alapelvet, hogy a nő a munkában tel­jesíti, teljesítheti ki önma­gát. A technikai forradalom jelenlegi atomkorszakában elavult az otthon ülő. ház­tartásba visszahúzódó, a tár­sadalomtól elvonuló XIX. századi háziasszony típusa! Ahogyan a német, hármas jelszó annak idején egybe­fogta; Kinder, Küche. Kirche (azaz gyermek. konyha, templomi. Ma már a fiatal lányokat nem lehet otthon tartani, „csak” a konyhába zárni, sehol sem Európában­GONDOK, FELADATOK, teendők minden bizonnyal — ezt a 14 ország szakszerveze­ti küldöttei nem is tagadták — akadnak bőven. Az ENSZ által meghirdetett nők nem­zetközi éve, amelyet jövőre 1975-ben, ünnepelnek világ­szerte, — sokféle előkészüle­tet kíván. S mintha a nők nemzetközi eve európai nyi­tánya történt volna meg Ma­gyarországom., 14 ország szak- szervezeti küldötteinek vita­fórumán. Ahol Moszkvától Lisszabonig, Rómától Helsin­kiig Európa „fele”, a nők hallatták egyre erősödő hang­jukat, közölték a világgal jo­gos .'kívánságaikat. Tóbiás Akk» 16. — Azoknak vagyHok-ti-az anyukája? — Igen, azoknak. Be-min­dig játszunk együtt. De meglesném egyszer ezt a Bubu-anyukát! Bár látom is néha. ahogy a vendégség­be hozzánk járó Halmos At­tilával — becenevén: Csiga­bigával — anyáskodik ideha­za. Meg kell enni őket. — Szereted a gyerekeket? — kérdi anyja büszkén és boldogan, ahogy már hás/, éve is kérdezgette az akkori kicsikről, mikor nekik örül­tünk ilyen tiszta szívből. — Mit csináljak, ha mu­száj szeretni? — vonom meg a váltam, nem sokba venném az egészet. Holott én is — mint ő — a meg-megújtrió beteljesüléseknek ezekből a mindennel drágább perceiből élek. Az édes anyanyefer Október elején megjelenik ai új Kincskereső seat, Fekete István, etbeszéte­20.35: Shakespeare: Ul Richard A budapesti művészeti he­tek eseménysorozatának ke­retében- mutatják be az 1592-ben született dráma tv­OJtt WH, azc&teaabw 37., yéateli változatát, az egyetlent a Shakes peare-királydrámák közül, amely 130 évvel ez­előtti bemutatása óta szin­te állandóan színpadon sze­repelt hazánkban. S azóta is legkiválóbb művészeink érdeklődését keltette fel a szerep — a királyi gonosz­tevő szerepének — elját­szása. Richárd — a trón megszerzése előtt Gloster hercege — az első a Shakes- peare-hősök között, aki már tipikusan reneszánsz figura — az erkölcsöt választó em­ber, aki nyíltan kimondja a darabot indító remek mono­lógban, ,,.... úgy döntöttem, hogy gazember leszek”! Ri­chard útja egyetlen végeér­hetetlen gyilkosságsorozat. A tv-feldolgozás, különleges él­ményt ígér, mivel a két leg­fontosabb szerepet — Ri- chárdot és Buckingham-et — Haumann Péter és Latino- vau Zotova (KB? Gyerekeink — ba nem sü­ketek — maguktól is meg­tanulnak beszélni, nemcsak egyes szavakat, neveket hasz­nálni. hanem őket mondatok­ká is fűzni, anyanyelvűnk rendszerében gondolkodni, s gondolataikat e rendszer tör­vényei szerint ki is fejezni. De ezt a fejlődést segít­hetjük, siettethetjük is. s amit az első néhány évben elérünk, az a gyerek egész későbbi életére kihat. Magyarán: nem mindegy, hogy anyanyelvét ki milyen fokon tanulja meg a szülői házban, illetve az óvodában, s ki milyen gondolkodási készséggel, a szó, a beszéd milyen biztonságával indul neki később az iskolának. Áll ez a zenei anyanyelv­re is, sőt a kettő ebben a korban még elválaszthatat­lan. A dallam nélküli mon- , dókákat is azért tanulják meg olyan könnyen a gyere­kek, mert ritmusuk van. Ami pedig énekelhető szöveg, az valósággal ragad rájuk. ■Mi család ca­Falvak - a város körzetében Kisközségek Négyszáz, ezer. kétezer lakosú, települések. Az em­berek erefelé többnyire a városból cinek, a falu csal: kévésüknek ad állandó mun­kát. Reggel kihalnak, esté­re újra megélénkülnek az apró utcák. Az autóbuszok, a numk-'/svonatok naponta hozzak-viszik az ingázókat. A város immár csak pihen - ni engedi vissza a félig még földműves, félig már ipari munkássá vált embereket. S egyre több lesz a be- deszkázott ajtajú, ablakú, el­árvult családi ház. Lakóit végleg elcsalta a város. — Tíz év alatt százan hagyták itt a szülőfalujukat. Ma mindössze 450 lakója van Szarvaskőnek. Egyre jobban érződik Eger vonzá­sa. A varos közvetlen kör­zetébe tartozunk, így hama­rosan a tanács is új funk­ciót tölt majd bee város­környéki községi tornác* lesz. © © © 0 Idézet a tankhsoktb,' szif­it) 1971. évi 1. számú tör­vény végrehajtási rendeleté­ből : „Községi tanácsot, vá­roskörnyéki községi, tanáccsá akkor tehet, nyilvánítani, ha a város és a község között kölcsönösen szoros társa­dalmi. gazdasági, ellátási, munkaerö-ioglalkozhatasi,. földrajzi és közlekedési kap­csolatok vannak, továbbá a község és a város összehan­golt fejlesztése kúbönosen.-m- dokoit.” © © © © Szarvaskő. A lakosság nyolcvan szá­zaléka Egerben dolgozik. A legtöbben a Finomszerel- vénygyárba járnak, de van szarvaskőd a téglagyárban, az erdészetnél, sőt az Egri Csillagok Termelőszövetke­zetben is. Naponta 14 autó­busz- és hat vonat járat kö­ti össze a települést a me­gyeszékhellyel. A körzeti or­vosi ellátás tekintetében a falu Eger XIII. kerületéhez tartozik. A kisközség évek óta a varos mellett él. — Kapcsolataink a jövő­130IX ixj-tíg .^2.0i‘UiöciíJiJ'cl VÜxllclík — újságolta Punyi István vb-titKÚr —. meri, a tervez szerint a talmik Eger egyiá: hétvégi pihenőkörzete lesz. Az erre vonatkozó rendezé­si tervek most készülnék, az elképze.eseK megvalosrtasa- ra már most készülünk. Kö­zös érdekünk lesz ugyanis, hogy megfelelően fejlődjön a község:; a külterületi rész­hez vizet, villanyt kell ve­zetnünk, gondoskodnunk kell az itt pihenők ellátásáról, szórakozásáról. A városi ta­nács irányítása alatt, mivel számos esetben értékes se­gítséget tudnak majd nyúj­tani, bizonyára könnyebb lesz megvalósítanunk elkep- tesz megvalósítanunk elkép­zeléseinket. Közös útra lé­pünk tehát, de önáUöak ma- raáunk—. © © © © Szarvaskő csak. egyike <a vsaros szőkébb vonzáskörze­téhez tartozó községeknek. Egyelőre Nősz vajnak és Fel- sőiárkánynak nyújt kezet Eger. Később A'iiáornakta- l.ya, Egerbák ta, Egerszalók, Ege rszólat. Nova], Ostoros. Lenijén es Nagypálya kerül a városi tanács közvetlen irányítása alá. Ésszerű-e ez a körzetesí­tés ’ Mint rlutvS-j cs a c v- zá társult községek — Bol­dog, Heréd es Nagykök 2- tiyes — példája bizonyítja feltétlenül az. A város és a kisközségek földrajzi köze! - sége, a lakosság oktatási., kulturális, egészségügyi és kereskedelmi igényeit a más szinten csak a város tudja kielégíteni. ’ A városlakók viszont a körzet községe', ben kialakítandó üdülőtele­peken, hétvégi parcellákon találják meg a pihenésüket. S ami meg lényeges: ez­zel — anélkül, hogy a köz­ségek önállósága csorbát szenvedne — mindkét olda­lon jót ár a lakosság, Szilvás István A debreceni Nagyerdőben, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemmel szemben felépült az új Zeneművészeti Faisko­la. Az új oktatási intézményben 80 személyes kollégium, 300 személyes hangversenyterem, ezenkívül különböző ok­tatótermek kaptak helyet. (MTI-foto — Balog László) \>ARGA DOMOKOST gyárik, magam fe tüdők né­hány száz magyar népdalt, feleségem sem sokkal keve­sebbet, s ez mérhetetlenül so­kat segített fiaink, lányaink szóra és zenére kapatásában. Két-hároméves koruktól mái' nemcsak a játékdalokat, a „Bújj-bújj zöld ág”-at, a „Lánc, lánc, eszterlánc’-ot és társaikat fújták velünk együtt, hanem sok más, egy­szerűbb dalt, majd karácso­nyi dalokat, majd tréfás nó­tákat, olyanokat, mint a „Ki­ment a ház az ablakon, ben­ne maradt a vénasszony”, „Egy nagy orrú bolha úgy nálunk kapott volt”, Kis ker­temben uborka, reá kapott a róka”, sőt: „Ö mely sok hal terem az nagy Balatonbahha- rahharahhahha”, utóbb pe­dig már mindenfélét. Nagy gyerekeinkben a ve­tés azóta beért: kisebb-na- gyobb kitérőkkel mind el­jutott Bachig és Bartókig, de a népdalokról se szokott le egyik se. S eljutottak fok­ról fokra a legnagyobb ma­gyar és nem magyar írók műveiig, beleértve a versek értését és szeretetét. Bubu is ezen az úton in­dult el. Hozom haza tegnap is az óvodából, útközben be- ugrunk a kis hegyi boltba, némi kenyérért és kenyérre valóért. Én vásárolok, no még ebből is kérek harminc de­kát, abból is negyvenet, de fél füllel közben azt hallga­tom, hogyan fújja a hátam mögött a legújabb kedvenc nótájáte Szereti' a -tik a meggyet, ketten szeretünk mi egyet. Jaj Istenem, milyen furcsa, mikor ketten megyünk oda>! Szerettelek sok ideig, estétől fogva reggelig. Ugye rózsám nem nagy iidto? Száradjon beléd a tüdő! ..Üdő” — énekli régiesen, székelyesen, még ki is javít, ha én véletlenül időt találok mondani. Nem mintha ettől, meg a tiknek mondott tyúk­tól tudna jobban magyarul, hanem attól a felszabadult- ságtól, amivel rájár a szája a legkülönfélébb népi és iro­dalmi szövegekre, dalokra,' mondókákra és versekre. Nem bánja, ha fél tucat ide­gen vásárló hallgatja is, s vet rá, ki csodálkozó, ki mosoly­gó pillantásokat: ő fújja a magáét, azt, ami lelke sze­rint az övé. Hisz az emberi élet első évtizedében lehető­leg mindenkinek a saját anyanyelvében kell megerő­södnie, gondolatait felszaba­dító, szabad szárnyalásra késztető jártasságra szert ten­nie: ez olyan törvény, amely büntetlenül nem szeghető meg. Csak a büntetés —-- mint annyi más esetben e széles világon — nem a bűnösöket szokta sújtani, hanem az ár­tatlanokat, a vétleneket. De mielőtt másokra vet­nénk követ, azzal nézzünk szembe: mi- magunk mindent megteszünk-e, hogy gyere­keink értelmüket és egész egyéniségüket kibontakozta­tó, gazdag anyanyelvhez jus- aaaató Az, hogy naponta bekap­csoljuk a tévét, ehhez nem elég. Bár a tévé is sokat se­gíthetne — az eddiginél sok- kal-sokkal többet — dalok, mondókák, feledgetők, .kiol­vasok, tréfás és nem tréfás találós kérdések, szólásmon­dások tanításával, olyan mű­sorokkal, amelyek ezeket hol szinte észrevétlenül, hol egé­szen nyíltan és észrevehetően ragasztják rá a gyerekekre. De a „gyerekes” szülőkre is. mert igazi eredmény csak így érhető el. Jómagam tapasztalatból beszélek. Itt van-például egy felelgetőc — Hogy a-kakas ? — Három garas! — Hát a tyúk? — Az is úgy! — Hát a jérce? — Szaladj érté? — Drága, drága, add alább, add alább“! — Én a tyúkom nem adom, inkább körülszaladom. A lehető legegyszerűbb szöveg. Kétéves korában Bu­bu már-vígan’fújta. Én vol­tam a kérdező, ő a felelő (Idővel — jóval később — meg is tordítottuk a szerepe­ket.) Azt látni kellett volna mindenkinek, azt a boldogsá­got, amivel egy-egy kérdé­semre rávágta a választ. Nem bánta, ha tizedszer kezdtük is újra. A sokszori ismétlés — ha el nem unják — megoldja a ki­csik nyelvét. Bububan is van nemi hajlam a hebegésre, da­dogásra. Vagy mondjuk így: volt, mert már legalább égi' éve nyomát sem látom. Ki­nőtte a sok vidám felelgetős, mondókás játék közben. — Gyertek haza, lúdjaim! kiáltja oda Anyjának. Ebből már tudom, hogy most nekem kell farkasnak lennem, el­kapnom Anyját, mikor majd a ludák képviseletében oda akar szaladni a végén a lá­nyához. De most egyelőre csak szóval felel;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom