Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
I A hatvani palackozóban .:i A gyöngyösi üzemben ... Az egri üzemben töltik a Mátra colát... — Mit gyárt egy szeszipari vállalat? — Bizonyára sokan megmosolyognák ezt a kérdést, hiszen természetesnek tartják, hogy a szeszipar pálinkák főzésével foglalkozik. Régen valóban így volt, de ma már más a helyzet. A Heves megyei Szeszipari Vállalat legjelentősebb terméke például az üdítőital. Hosszú évek telték el, amíg idáig jutott a vállalat. Tekintsük most át a fejlődés egyes állomásait. Régen volt a bambi Ma már csak emlék, de az 1952-ben megalakult Szeszes Gyümölcsfeldolgozó Vállalat még savanyítással, sőt gombatermesztéssel is foglalkozott. Igaz, főzték a pálinkát is az egri Mária utcai főzdé- ben, ahol jóformán egy kazánból és két üstből állt a berendezés. A termelés ennek megfelelően nagyon alacsony szinten állt. Az első átszervezés 1957. január elejéin történt. Ekkor leadták a savanyító üzemet és ugyanakkor átvették az egri, a gyöngyösi és a hatvani szikvízgyárat. Ettől kezdve lovaskocsi helyett már gépkocsival szállították a szódát. Aztán tovább alakult, fejlődött a vállalat. Gyöngyösön felépült egy új szikvíz üzem és egy palackozó is. Itt töltötték a bambit. Igen, a bambit! Lehet, hogy már nem is emlékeznek rá? Nem baj, hiszen úgyis rossz emlékük lehet erről a műnarancsról, szintetikus narancsról, amelyről még az a hír is járta, hogy kátrányból készült. Forgalomban volt abban az időben egy másik üdítőital is, az Utas és néhány fajta gyümölcsszörp is. S ezekből az üdítőitalokból elég nagy mennyiséget készítettek. 1970-ben például kétmillió palackot töltöttek. A kereslet még ennél is nagyobb volt, ezért a vállalat igyekezett felkészülni az igények kielégítésére. Az egri szikvíz üzembe új töltőgépeket szereltek, Hatvanban új üzem épült, ahol szikvizet gyártottak és üdítőitalokat palackoztak. Igaz, még évek múltával is foglalkozott szeszfőzéssel a vállalat, de a forgalom nagy része, már az üdítőitalok bevételéből származott. 1960- ban még csak három és félmillió forint volt a vállalat forgalma, míg 1970-ben már kilenc millió forint. Ma, Mátra cola 1971-ig palackozta a vállalat a bambit, az Utast és a különböző gyümölcsszörpöt. Ezek az italok ugyan olcsók , voltak, de minőségről még a legjobb akarattal sem lehet beszélni. A gyümölcsszörpök vitamintartalma ugyan megfelelt a követelményeknek, de hiányzott belőlük a megfelelő mennyiségű szénsav. S ekkor szinte betört a modern üdítőital mégpedig két változatban is. Harsogó reklám kíséretében megjelent az üzletekben a Coca- cola és a Pepsi-cola is. Ilyen körülmények között nem volt más választás: «állatni kellett a versenyt. Előbb azonban biztosítani kellett a műszaki feltételeket. 1971- ben félmillió forintos költséggel kcmszerösí tették az eg. rí Csákány utcai üzemet, gépeket vásároltak, felújították a régieket és megkezdték egy újfajta üdítőital-család gyártását. A karcsú, ízléses üvegekben megjelent magas szénsav tartalmú Mátra cola és Mátra narancs gyorsan népszerű lett a vásárlók körében. így a korszerűsítésre költött forintok még abban az évben megtérültek. A forgalom egyre jobbam növekedett. Míg a régi üdítőitalokból 1970-ben kétmillió palackot hoztak forgalomba, addig 1971-ben a Mátra Colából és narancsból már három és félmillió palack fogyott el. A forgalom növekedése meg- ^ mutatkozik a vállalati nyereségben is, amely egyik évről a másikra több mint egymillió forinttal növekedett. De növekedett a kereslet is. Olyan nagy' volt már az igény, hogy korszerűsíteni kellett a gyártást. 1972-től Hatvanban, ebben az évben pedig már Gyöngyösön is palackozzák a népszerű üdítőitalokat. Így a három városból ebben az évben nyolcmillió palackot szállítanak az üzletekbe, vendéglőkbe és büfékbe. Hadd emlékeztessünk még egyszer egy számadatra: 1970-ben kétmillió palackot töltöttek, ebben az évben már nyolcmillió várható. Mi a titka ennek a íflber- nek? Elsősorban a jó minőség és a gyors szállítás. A Mátra cola alapanyagát az NDK-ból szerzi be a vállalat, a Mátra narancs készítéséhez pedig Libanonból érkezik a narancs szörp. A minőség tehát jó és garantált a megfelelő szénsav tartalom is. Ami pedig a szállítást Illeti: 250 vállalattal, illetve szövetkezettel áll kapcsolatban a Heves megyei Szeszipari Vállalat, s mintegy háromezer üzletnek szállítanak. 14 gépkocsi járja a megyét rendszeresen. A városokba és a környező községekbe naponta viszik az innivalót, a távolabbi helyiségekbe pedig hetente két alkalommal szállítanak. És ne feledkezzünk el arról sem, hogy ezek az új üdítőitalok ma már hosszabb ideig is tárolhatók. A régi bambinak még csak 14 nap volt a garanciális ideje, a Mátra narancsnál ez már hat hónap, a Mátra Colánál pedig már egy esztendő. Még a Golden szódáé is három hónap. Ez az almaléből és szénsavból készített üdítőital is a vállalat népszerű termékei közé tartozik. A versenyt tehát nemcsak felvette, hanem állta is a Heves megyei Szeszipari Vállalat. A korszerű üdítőitalok megnyerték a vásárlók tetszését. A három városban ma már óránként hatezer palackot töltenek a gépek. Emelkedett, fejlődött időközben a szikvízgyártás is. 1960-ban még csak 33 ezer hektó szódát gyártottak, 73- ban már 36 ezer hektót, míg ebben az évben 40 ezer hektó várható. Népszerű a mini »*# Essen ezek után néhány szó a pálinkafőzésről is, hí- , szén végeredményben ezzel is foglalkozik a vállalat. Kétféle pálinkafőzés van a gyakorlatban a saját főzés és a bérfőzés. 1960-ban még kevés volt a saját főzés, mindössze 164 hektoliter, míg a bérfőzés 640 hektóra emelkedett. 1972-re már me“forduÍ- tak az arányok: a kétezer hektolitert is meghaladta a saját főzés, a bérfőzés pedig nem érte el még az ötszáz hektolitert Ma már csak Egerben készítenek pálinkát, mégpedig két darab ezer literes üstben, főzik a jóféle innivalót. Ebben az évben 2500 hektót főznek, s ennek 60 százalékát hordóban, míg 40 százalékát palackokban értékesítik. Az üzletekben, vendéglőkben sokféle pálinka kapható, nagy a konkurencia, de az egri főzdében készített 50 fokos ' pálinka versenyképes. Különösen a vegyes gyümölcs pálinkát vásárolják szívesen, de szeretik az almából és a szilvából készült pálinkát is. És sokan a törkölyt meg a borseprőből főzött pálinkát. Az egri pálinka háromféle palackban kerül a fogyasztókhoz: fél decis üvegben, két decis ben és fél literes töltésben. Ezek az üvegek is modemek, menetes zárókupakkal vannak ellátva. A palackozó gép óránként 600 üvegbe tölti a pálinkát A népszerűség pálmáját a fél decis töltés viszi el, a mini üvegeket nagyon szeretik a vásárlók. Egri víz Az Egri víz a vállalat legújabb terméke. Gyártását 1971-ben kezdték eL Az első évben 106 hektó készült ebből a különös ízű és zamatú italból, amely ma már a befutott, a keresett cikkek közé tartozik. Ebben az évben 120 hektoliter Egri vizet gyártanak, amely fél decis és fél literes üvegekben kerül forgalomba. És két féle díszdobozban. A Heves megye! Szeszipari Vállalat' ezzel a termékkel már túljutott a megyén, de még az országhatáron is. A Csemege Vállalat közvetítésével az Egri víz eljut Budapestre, Szegedre, Győrbe, Sopronba, Szombathelyre és a Balaton környék üzleteibe is. De ott volt az Egri víz a Prágában rendezett kiállításon is és tetszést aratott. Most, a Budapesti Nemzetközi Vásáron szerepel a megye termékei között, az egri pálinkák társaságában. Nézzük ezek után: mi az Egri víz? Az Egri víz 14 különböző hazai és külföldi fűszernek és gyógynövénynek 50 százalékos alkoholos kivonata. Ez a több mint 200 esztendeje feltalálj itóka tehát távol áll attól, amire a neve alapján gondolhatnánk. Az ősi recept alapján készült Egri víz kristálytiszta, átlátszó, s alkotórészeinek jól megválogatott összetételéből és arányából adódóim különleges fűszeres illatú, kellemes zamatú, aroma )ú ital, vonzóan harmonikus ízhatással. Ezen sajátos tulajdonságai biztosítják, hogy merőben különbözik a hazánkban ma forgalomban levő valamennyi más italféleségtől. Az Egri víz-nek ebben rejlik évszázados vonzereje és varázsa, — ezért fogyasztják immár két évszázada! Az Egri víz ma, az 1700-as években végleges formában kialakult eredeti összetétel és készítési mód alapján, ipari gyártásra kikísérletezett eljárással készül a Heves megyei Szeszipari Vállalat egri központi telepén. Miből készül az Egri víz? Az Egri víz alapanyagát az a 14 különféle gyógynövény és fűszer alkotja, mely nemcsak Magyarország legkülönbözőbb tájairól, de a dél-európai államokon túl, a messzi kelet-indiai szigetekről csakúgy, mint az Amerikai Egyesült Államokból, Dél-Amerika északi államaiból, vagy éppen az Antillák szigetvilágából származik. Az átható illatú kakukkfű, valamint a fodor- és borsos menta mellett találjuk a keverékben a Dunántúl dimbes- dombos tájainak kellemes szagú levendulavirágát, s a méhfüvet, melyet citromfűnek is neveznek. A sajátosan intenzív illatú ánizsmag mellől nem hiányzik a ko- riánder, a vadmajoránna vagy szurokfú, valamint a narancs- és citromhéj sem. A távoli egzotikus világok növényeinek ízét-zamatát a szegfűszeg, a szerecsendió szolgáltatja. Specifikus aromát kölcsönöz az Egri víznek az USÁ-ból behozott lignum Sassafras, valamint a nyugat-indiai szigetekről im- ^ portált lignum Guajact Ezeket a nemes alkotórészeket felaprítva, összezúzva a megfelelő mennyiségű és szesztartalmú folyadékban alaposan kiáztatják, s az így nyert keveréket azután desztilláló berendezés segítségével átpárolják. Az intenzív áztatáa, valamint a lepárlás során az alkohol és a hő kioldja a növényi részek illóolaj-, illetve minden rendű s rangú aromás és ízanyagát, melyek azután az Egri víz-nek más egyéb italnál nem érezhető sajátos, rendkívül kellemes izét, aromáját és illatát adják. Palackozzák az Egri vizet. .1 A Mátra Colától az Egri vízig Gyártja: a Heves megyei Szeszipari Vállalat f I
