Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
Bulgária legszebb hónapja A harmincadik szabad szeptember Plovdiv— » Néhány évvel ezelőtt adatott először életemben, hogy hosszabb időt töltsék a Balkán-félsziget északkeleti részén: Bulgáriában. Akkor a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusára és a kommunista párt megalakulásának 80. évfordulója megünneplésére készülteik. Most júliusban isimét ott jártaim a lendületesen fejlődő fővárosban, Szófiában, valamint .Várnában, amelyre az ott tevő nyugatiak is azt mondták, akármelyik tengeri fürdővel felveszi á versenyt Valóban gyönyörű üdülőpaloták sorakoznak ott, az Aranyparton, a szobából szinte közvetlenül a -tengerbe lehet lépni. Voltam a 100 ezöf lakosú Pleyeaben, amelyet 400 múzeumával mondhatjuk a múzeumok városának is. Megnéztem Plovdivot is, ahol éppen most készülnék a szeptemberi nemzetközi árumintavásárra. Nagy a készülődés, hiszen ott majd öt kontinens üzletembered adnak találkozót egymásnak. A szocialista országok közül a Szovjetunió képviselteti magát a legerőteljesebben. Mi is ott leszünk, hiszen a bolgár nép már megszokta, hogy ott lássa a magyar ipar termékeit. A hosszú út után féltőiül- nak előttem Bulgária szépségei; a festői hegyek, a gondosan művelt földek. Űj telepítésű, gépi művelésű szőlők között hatalmas zöldségtáblák mellett robog a vonat. A földeken sorakozó vásárváros. (Fotó: SOFIAPRESS—KS) szalmabálák jelzik, hogy itt kombájn járt, itt nagyüzemi gazdálkodás folyik. És utamon mindenütt végigkísér az utolérhetetlen bolgár vendégszeretet. Nagy ünnepre készül a bolgár nép: 30 éve volt a történelmi nevezetességű nap, szeptember 9-e. 1944- ben ezen a napon új fejezet kezdődött a bolgár történetemben. A kommunista párt vezette bolgár fegyveres felkelés a Hazafias Front zászlaja alatt, a szovjet hadsereg segítségével felszámolta a gyűlöletes monaroho-fa- sászta diktatúrát. Viszontagságos betpeártűrai események — amelyek sorában kiemelkedő szenep jut a baloldali erők kegyetlenül levert 1923 szeptemberi fegyveres forradalmi megmozdulásnak — és gazdasági nehézségek jelzik. Bulgária két világháború közötti életét Urai — akárcsak nálunk — Bulgáriát is a német fasiszták oldalára állították a második világháború során. 1944. szeptemberében következett be a fordulat: Bulgária átállt és a háború végnapjaiban már a szövetségesek oldalán küzdött a hitleri Németország elten. Hazánkban is harcoltak a bolgár csapatok és részt vettek a Dél-Dunántúl felszabadításában. A felszabadulás óta elért legfontosabb eredményeket talán így foglalhatnánk ösz- sze: Bulgária az egykori fejletlen, elmaradt agrárállamból fejlett, gépesített nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrárállammá változott. Míg a háború előtt az ipar és a mezőgazdasági termelés aránya 22-78 volt, addig ma 80:20. Vagy míg 7,2 százaléka az iparban most az iparban és az építőiparban található a dolgozók több mint 40 százaléka. A szocialista ipar fejlődését legjobban az jellemzi, hogy a termelés harmincszorosára emelkedett. Üj iparágak szü lettek: az energia, a kohá szati, a vegyipar. Igen dina mókusán fejlődött a bolgár gépgyártás is. Minden túlzás nélkül — új Bulgária született. Sokat beszéltek erről bol gár barátaink. „Feledhetetlen nap — mondta egyik bolgár újságíró kollégám — szeptember 9-e. Ekkor köszöntött ránk a béke hajnala. Elhallgattak a fegyverek sokat szenvedett országunk földjén. Népünk gyászolt és ünnepelt egyszerre. Siratták halottaikat, szeretteiket, gyászolták a katonákat, a par tizánokat, az ellenállókat, akik életűket adták, hogy megszabaduljunk a fasizmustól. De szabadon lélegeztünk, mélyet, az első, még lőport» levegőből, 1944 szeptembere volt. Bulgária legszebb hónapja." (Következük: Baeteéíől — • gépeikig) Roeskár tol jóslatok Több nyugat-európai nagy- vállalat és kutatóintézet megkísérelte, hogy különféle matematikai becslési módszerekkel megjósolja a vegyipar fejlődéséneit főbb irányait. Anélkül, hogy a jóslatok megalapozottságát firtatnánk, közlünk néhány — különféle forrásból származó — megállapítást: 1. Mesterséges fehérjék 1980-ban az összes kereskedelmi forgalomban levő fehérjék piacának három, 1990-ben nyolc százalékát hódítják meg. 2. A mesterséges fehérjék nagyüzemi előállítására a következő nyersanyagok fognak szolgálni: 1978-tól nyers- és ásványolaj, 1980-tól metán- és cellulózhulladék, 1985-től benzin. 3. A mesterséges fehérjék fotoszintézise 1980-tól valószínű és ebben az időpontban várható a földgázból való előállításuk is mikrobiológiai (baktérium segítségével végbemenő) úton. 4. 1985-ben a főzőolajnak 3 százalékát, 1990-ben 4 százalékát már mesterséges úton kell előállítani. 5. Viszont 1990-ig nem készülnek mesterséges szénhidrátok 6. A műanyagok területén a következő 10 évben nem várható új, tömegtermelésre alkalmas termék megjelenése, tehát továbbra is a polietilén, a PVC, a poliszti- rol és a poll propilén marad uralmon. 7. A következő 20 évben olyan műanyagokat fognak kidolgozni, amelyek hőállósága eléri az alumíniumét (600 fok körül), de valószí- Scmlen, hogy ebben az időszakban elérhetjük az acél hőállóságát. 8. Vízben oldható mű- [ anyagok kerülnek piacra, | amelyek használat után ön- | maguktól megsemmisülnek. \ 9. Ebben az évtizedben új | ultrakönnyű építési szerke- | zeti anyagokat dolgoznak ki. | 10. A gyógyszerkémiában | 1980—2000 között olyan f gyógyszerek lesznek általá- j nosan hozzáférhetők, ame- | lyek a személyiség megvál- \ toztatására képesek. 11. 1985—2000 között az j emberi intelligenciát növelő I gyógyszerek lesznek. 12. 1985—2025 között a baktérium- és vírusfertőzés ellen tökéletesen védő biokémiai eszközök birtokába jutunk. 13. 1995—2025 között elérjük az öregedési folyamat kémiai szabályozását, amivel a várható élettartamot 50 évvel megnövelhetjük. 14. Kevésbé örvendetes kilátásokat jósolnak a környezeti szennyezés hatásáról — ha Földünk ásványi kincseit változatlan mennyiségben hasznosítjuk, 2030- ban kerül az emberiség kör- nyezetszennyeződésá válságba; — ha a technológiai fejlődés nagymérvű új ipari beruházásokkal jár együtt, a válság már 2020-ban bekövetkezik; — ha a technológiai fejlődéssel sikerül a környezet- szennyezést a jelenleginek a felére csökkenteni, a válságot 2040-ig lehet elodázni. (Remélhető, hogy az emberiség egyre növekvő politikai érettségével és felelősségtudatával, éppen a technológia segítségével megelőzi egy ilyenfajta katasztrófa bekövetkezését.) 8.20 9.12 9.47 10.05 10.35 11.39 12.20 12.30 12.35 14.01 ! 14.47 I 15.10 = 15.22 5 15.49 z l 16.00 ? 16.05 16.15 16.35 16.51 17.05 17.15 17.35 17.49 18.14 18.30 19.25 19.35 20.09 20.20 21.03 22.20 22.30 23.05 0.10 KOSSUTH Siágerínúzeum Harson a kürtszó: Fúvósesztrád Iskolarádió Zenekari muzsika A VDK kultúrájának hete. Vér és virág. Versek KI nyer mat Reklám Melódiákoktól A 25 éves Gyermekradio legszebb műsoraiból. A kíváncsi király- kisasszony Éneklő Ifjúság A VDK kutúráj attak hét* Népdalcsokor Geszler György: Két preludium és fúga A világgazdaság hírei Tudósítás az öttusa világbajnokságról, Moszkvából Elhangzott... Bellini-áriák A kalocsai pol-beat együttes énekel Tudósítás az öttusa világbajnokságról, Moszkvából Fiatalok stúdiója Szimfonikus zene Óriások a mikroszkóp alatt: A Láng Gépgyár Népi zene A Szabó család Tudósítás az öttusa világbajnokságról, Moszkvából Lemezmúzeum Kritikusok fóruma. Ízlés és magatartás Örökzöld dallamok Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata Tíz perc külpolitika Kórusok és népi zenekarok műsorából Századunk zenéjéből Eper és vér. Filmzenerészletek PETŐFI 8.05 Troihisz és Kresszidá, Operarészletek 9.03 Mozart-kórusok 9.15 Népi zene 9.52 Versek Kaland a pusztuláshoz Beszélgetés Bán Ernővel a „capuai fiúkéról A teteviziőbaa sugáraott A capuai fiúk üzenete című do- kumentumfilm azok ózámára is beszédtéma volt, akik nem látták a filmet. Szomorú és vissza-visszatérő problémáról, a disszidáló fiatalok „boldogulásáról” láthattunk megrázó és elgondolkodtató dokumentumokat. A film rendezője Kígyós Sándor, operatőre Hildebrandt István, riportere Bán Ernő újságíró volt Bán Ernő hónapokig tartó anyaggyűjtése, riportalanyok felkutatása, és a közel négy hétig tartó külföldi forgatás során szerzett személyes tapasztalatairól a Kossuth Kiadó megbízásából. könyvet ír. Tőle kértem interjút — Bizonyára sok olyan mondanivalója van, melyek nem süríthetők egyetlen filmbe. Erről kérem, beszéljen. — A film előkésztése során ezek voltak a főbb szempontjaink: Miért disszidálnak a fiatalok? Mit várnak? Carlo Manzoni: mfccs Veneranda űr kinyitotta az ablakot, kihajolt és le- kiáltott a ház előtt elhaladó férfinak: — Halló! Hé, maga! — Mit óhajt? — Megmondom magának, hol van a Rossini utca. Menjen végig a sétányon, azután forduljon jobbra és a harmadik keresztutca lesz a Rossini utca. — Kitűnő. Csakhogy nekem eszem ágában sincs a Rossini utcába menni — telelte az ismeretlen járókelő. — Megy vagy nem megy, de a Rossini utca akkor is pontosan ott van, ahol mondtam. É.: ha magának nem is tetszik, a Rossini utca továbbra is ott lesz, és nem valahol másutt — jegyezte 77?so bosszúsan Veneranda. — Igaza van, de bocsásson meg, mi közöm hozzá? — Semmi. — Akkor miért szólított meg? — Honnan tudhattam volna, hogy nem akar a Rossini utcába menni? Nincs a homlokára írva! A járókelőn az idegesség jelei kezdtek mutatkozni: — Nos, rendben van, és ha mégis a Rossini utcába lett volna menni kedvem, akkor is mi köze hozzá? — Természetesen ,semmi. Csupán szívességet akartam tenni maga nak. Talán az bűn, hogy . udvarias vagyok egy ismeretlen járókelővel? — De magam is jól tudom, hogy hol a Rossini utca! — Ha tudja, hogy hol van. akkor mi az ördögnek tart fel és fagyaszt meg az ablakban?! — ordította Veneranda úr, és bevágva az ablakot, elátkozott minden ostoba járókelőt. Fordította: Zahemszky László Mit találnak? fis — sokan miért térnek vissza? — Itthoni és külföldi beszélgetések során megbizonyosodtunk afelől, egyetlen fiatal sem távozik politikai okokból. Hanem miért? Legtöbbjük egy furcsán értelmezett kalandvágyból. „Odakint még a levegő is más lesz, nem kell dolgozni és lesz lakás, kocsi” — hallottam nem egytől, amikor disszidálásuk okairól faggattam őket Azon persze csodálkoznak, hogy nem fogadják őket harsonával, kihallgatják, ujjlenyomatot vesznek tőlük, és lágerbe kényszerítik. Sokan azt is csak ott tudják meg, hogy a világon mindössze öt ország fogad be disszidenseket: az USA, Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika és Svédország. — Mit találnak az áhított „nagy <szabadságból”? A lágerben nem kell dolgozniuk, ha a lágerben megismernek egy nőt, el is adhatják, a feleségeiket is... Szabadon éhezhetnek... — A másik ok, amiért sokan elhagyják az országot, egyfajta sértődöttség. Nem sikerült az egyetemi felvételi, úgy érzi, nem becsülték meg a munkahelyén. Sokan a reménytelen lakáshelyzetüket próbálják így megoldani. — Elég furcsa mérleg. Egy lakás — egy haza? — Ügy érzem, és a beszélgetések során csak erősödött bennem ez az érzés, mi, felnőttek is felelősek vagyunk jó néhány fiatal torz szemléletéért. Hogy egyetlen életcéljuk a szerzés, a kocsi, lakás, szép ruhák... A szülői otthonban látott, érzelem nélküli, pénz után rohanó élet az egyik „jó” példa. Az oktatás hiányosságai. Ezek a fiatalok úgyszólván semmit nem tudnak ennek az országnak, igaz, pénzben ki nem fejezhető, de meglévő gazdagságáról... Bekeretezik a falon lógó térképen „az áldott Kö- röndöt”, ahol gyerekkorukat töltötték, de ugyancsak zavarba jönnek, ha valaki megkéri, beszéljenek Magyarországról. Amit el kell mondani védelmükben: 16— 18 évesektől sok mindent lehet várni, csak egyet nem: bölcsességet. Erre, sajnos keserves módon tesznek szert — Szó esett az egyetem: felvételekről. Tegyük fel, valaki valóban azért disszidál, mert köztudott, hogy például Svédországban bárki beiratkozhat egyetemre? — Igaz, de azt már kevesebben tudják, hogy ha elvégzi az egyetemet, nem biztos, hogy állást is kaphat A disszidens fiatalok esetében, sajnos, hamar módosul a tanulási vágy is. Erre a már említett lágerélet „szabadsága” a magyarázat. A várakozási idő alatt megszokják a semmittevést, a nyomorúság fokozottan erősíti a pénzszerzés vágyát — és erre legjobb, legggyorsabb módszer a kábítószer-csempészet. Mire kijutnak Svédországba — legtöbben oda szeretnének menni — többnyire maguk is kábítószeréi vezők. A látszat kedvéért beiratkoznak egyetemre — csakhogy azt már senki nem ellenőrzi, nem tartja számon, tanulnak-e? Az egyetem után sóhajtozók- sorsa többségében így alakul. Találkoztam olyan fiatallal, aki kivételesen dolgozni akart. EL is helyezkedett, egy gyárban présgépen dolgozott, a fizetése tisgtán 1500 korona volt. Lakást bérelt, autót vásárolt részletre — azután már nem volt miből élnie. Mert a kenyér, hús, tej, ott is pénzbe kerül, nem is kevésbe. Azonkívül rövid idő múlva úgy érezte, nem való számára ez a nehéz fizikai munka, s főleg, amikor látta a példákat, hogy egy-egy sikeres kábítószerakció egyszerre 20 000 koronát is jelenthet ... Gyors siker, valóban. Legtöbbjüknek a pusztuláshoz. Az izgalmak, az alkohol, a kábítószerek felőrlik idegeiket... Beszéltem, már itthon, egy fiatalemberrel. „Azért mentem el, hogy csavarogjak” mondta. „Miért jöttél vissza?” — kérdeztem. „Elég volt”. — Beszélgetésünk elején említette, sokan kalandvágyból hagyják el az országot. — Kalandvágyó volt Amundsen, Kolumbus Kristóf, Körösi Csorna Sándor, vagy akár a korunkban éló Thor Heyerdahl professzor... csakhogy az ,ő kalandvágyuk mögött a megismerés, olyan cél volt, amely az egész emberiség gazdagodását szolgálta. Nem így magyarázzák kalandvágyukat azok a fiatalok, akik nekivágnak a világnak. Pénz. pénz és pénz — ez az ő kalandvágyuk . László Ilona 10.00 13.03 13.20 j 14.00 I 18.10 I 18.35 1 íá.oo I 19.24 | 19.39 i 20.25 I 20*28 5 I 20.46 I 23.15 Zenés műsor üdülőknek Törvénykönyv... Világhírű zongoraművészek Domenico Scarlatti- szonátákat játszanak Kettőtől — hatig ... Zenés délután Együtt a tudományos technikai forradalomban Concertino Praga ’74 Schubert! C-dúr fantázia A szakma művésze! Gitárral angolul 1 Cj könyvek Behár György szerzeményéiből Prokofjev: A három narancs szerelmese. Négyfeivonásos opera Operettmuzsika hívj MAGYAR 8.05 10.15 13.35 15.48 15.50 16.00 17.50 18.15 18.45 19.10 19.15 19.20 20.00 Iskola-tv Cimbora Iskola-tv Műsorismertetés Hírek Atlétikai EB Kilométerek és köbméterek. Közvetítés Nyírmadáról A barátság útján Játék a betűkkel Reklámműsor Esti mese. Tréfák. Szovjet rajzfilm Tv-híradó Heinrich von Kleist; Heilbronni Katica, avagy a tűzpróba. Játék két | részben | 22.20 Tv-híradó 2. műsor | 20.00 Műsorismertetés | 20.01 Beethoven: V. (c-moll) szimfónia = 20.35 Az ember öröksége. Svájci kultúrtörténeti l sorozat \ 21.00 Tv-híradó l 21.20 Marius. Francia film. | (1931) I EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Alfredo, Alfredo Színes, szinkronizált olasz— % francia film vígjáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 és fel 8 = órakor Fogadó a törött patkóhoz | Verne regénye színes szov- I jet filmen. EGRI KERT Este fél 8 orakor Furcsa pár GYÖNGYÖSI PUSKIN Koncert szőlópisztolyra Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A császár parancsára GYÖNGYÖSI KERT Serlock Holmes magánélete HATVANT VÖRÖS CSILLAG Idegen a cowbovok között HATVANI KOSSUTH ö. maga rettenetes HEVES Sötét Torinő FÜZESABONY Azon az éjszakán
