Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

Sierdo esti külpolitikai kommentárunk: Wíison kísérlete SZERDA DÉLBEN gyorshírt repítettek világgá Londonból a hírügynökségek: Wilson kormánya a mi­nisztertanács ülésén úgy döntött, hogy október 10-ére kiírja az általános választásokat. Harold Wilson pén­tekre már vissza is hívta a nyári szünetről Nagy-Bri- tannia parlamentjét, majd — az alkotmánynak meg­felelően — a királynő feloszlatta. Wilson ' abban re­ménykedik: az új választások meghozzák pártja szá­mára az abszolút többséget. Ezzel megszűnnék a je­lenlegi, meglehetősen nehéz helyzete a törvényhozás­ban, és a munkáspárt szabad kezet kapna Anglia bel­politikai gondjainak gyökeres rendezéséhez, külpoli­tikájának dinamikusabb kifejtéséhez. Nem mintha eddig is, — a rendelkezésre álló alig több mint fél év alatt — nem tettek volna egyet s mást a szigetország javára. Wilson kabinetjéhez fűző­dik például az előző, Heath-kormány munkásellenes intézkedésének, a hírhedt ipari kapcsolatok törvényé­nek hatályon kívül helyezése. A brit szakszervezetek sztrájkjogát megnyirbáló törvény bevezetése annak idején egész Angliában példátlan méretű felháboro­dást keltett. ANNAK ELLENÉRE, hogy Nagy-Britanniában szokatlan méreteket öltött az utóbbi időben a drága­ság, elvitathatatlan a munkáspárti kormánynak az az igyekezete, hogy az inflációnak gátat vessen. Bizonyos cikkek árát megpróbálták központilag ellenőrizni, el- ; rendelték a lakbérek befagyasztását, emelték a nyug­dijakat és a korábbinál jelentősebb támogatással siet­tet'ék a szegényebb rétegek lakásépítési programját Külpolitikailag a Wüson-kabinet jóval szerényebb eredményt tud csak felmutatni Nem lett úrrá, min­den közvetítő kísérlete ellenére sem, a ciprusi válsá­gon, adós maradt az elmúlt fél év alatt a szovjet—an­gol kapcsolatok gyökeres megjavítására tett lépések­kel és csupán tétova kísérletek tanúi lehettek az an­gol választók a közös piaci tagság feltételeinek módo­sítása irányában. AZT JELENTI-E MINDEZ, hogy Harold Wüson jogos reményekkel tekinthet az október 10-i választá- sok elébe? Aligha. Angliában minden lehetséges. Négy \ évvel ezelőtt például a nyári választásokon szinte bi­zonyosra-.vették a munkáspárt-diadalát. Ezzel szem­ben a toryk simán, nagy többséggel győztek. Megle­het, most is sokan jól emlékeznek azokra az esetekre, amikor a munkáspárt hatalomra jutása után megfe­ledkezett korábbi ígéreteiről. | í * Nyugatnémet szövetségi gyűlés Szerdán megnyílt Boraiban a nyugatnémet szövetségi gyűlés őszi ülésszaka. A meg­nyitó ülésen Renger asszony, a parlament/ elnöke megem­lékezett a Bundestag fennál­lásának 25. évfordulójáról. A kormány nevében Hans Apel pénzügyminiszter hosz- szú beszédben indokolta meg az 1975. évi költségvetést, amelyet ’ a szövetségi gyűlés képviselői csütörtökön és pénteken vitatnak meg. A költségvetéstervezet a jövő esztendőre 153,95 milliárd márka kiadást irányoz, elő, 17,5 milliárd márkával töb­bet az 1974. évinél (136.4 mil­liárd). A legnagyobb a had­ügyi tárca kerete, amely megközelíti a 33 milliárd márkát. Apel pénzügyminiszter be­széde után Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter kormánynyilatkozata hang­zott el időszerű külpolitikai kérdésekről. Beszámolt Gro- mlko szovjet külügyminisz­terrel tartott kétnapos tár­gyalásairól, valamint a kö­zös piaci konzultációkról. Genscher első helyen em­lítette és központi témának jelölte meg Nyugat-Európa egyesítését. E célhoz a foly­tatódó gazdasági integráció és az egyre szorosabbá váló külpolitikai együttműködés révén kell eljutni — mon­dotta. Választások Angliában Harold Wilson miniszter- elnök kiírta október 10-re az új általános választásokat. A miniszterelnöki kabinet- iroda szerda déli közleménye, amelyet a Wilson-kormány minisztertanácsi ülése után adtak ki, arról is tájékoztat, hogy Wilson péntekre visz­szahívta nyári szünetről a parlamentet, majd a ház a királynő feloszlató határoza­tának kihirdetése után ismét befejezi tevékenységét. Ez hét hónapig sem tartott, IMicsov Nicosiában Nicosiába érkezett Leonyid Illjicsov szovjet külügymi­niszter-helyettes, hogy véle­ménycserét folytasson a szov­jet és a ciprusi kormány­nak a ciprusi válság kérdé­sével kapcsolatos álláspont­járól. A szovjet külügyminiszter- helyettest, amikor Athénból Limassol kikötővárosba ér-» kezett, a kikötőben mintegy tízezer fő* tömeg üdvözölte. SALT Hathónapos szünet után Genfben szerdán folyta­tódtak a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai SALT—2 tárgyalá­sok, amelyek 1972. november 21-én kezdődtek. A SALT-tárgyalások első fordulója — a SALT—1 —, 1969-ben kezdődőit és 1972. tavaszáig tartott. Eredménye­ként St évre befagyasztották a két fél által felállítható nagyhatósugarú rakéták szá­mát, Képünk bal oldalán a szovjet, jobbra az amerikai delegáció. (Népújság-telefoto — 4P—MTI—KS) terroristák Damaszkuszba ii A NAPOKBAN tanúja voltam egy beszélgetésnek, amikor egy amerikai újság­író európai kollégáját vállon veregetve kijelentette: — Akárki akármit is mond, az amerikai demok­rácia a világ egyetlen igazi demokráciája. A világon se­hol nem fordulhatna má­sutt elő, hogy a nép lemon­dásra kényszeríti az elnököt, mert az megpróbálta lehall­gatókészülékkel magnóra venni politikai ellenfeleinek beszélgetéseit. Sehol! Mond­hatsz, amit akarsz. Ameri­ka méltán taníthatja a vilá­got az igazi demokráciára. Természetesen nem szép dolog lehallgatni mások be­szélgetéseit.. Bár ugyancsak az amerikai sajtó tanúsít­ja, hogy az Egyesült Álla­mok sok elnökének lelkén száradnak hasonló bűnöcs- kék. Ez azonban az ő bel- ügyük. De ’ vannak nemzetközi ügyek is ( a demokrácia jel­lege ezekben is megnyílva-: nul). Ez pedig mindnyájun­kat érint, mert — -ahogy mondani szokás — a harang nemcsak nekem, neked, ha­nem valamennyiünknek szól. Megállapítottuk tehát, hogy vétkes dolog a tele­fon- és más lehallgatás. \é? tek kibújni az adófizetés alól, politikai kampányokra kapott pénzeket magáncélra használni. S ha ezekért a vétkekért mégbüntetik a magas tisztség viselőjét, ak­kor — úgy mondják nekünk — abban az országban a demokrácia mindenre ki­terjed, mindenható és igaz­ságos, és ez a demokrácia próbaköve, az ilyen demok­ráciához kell hogy igazod­jék az egész haladó emberi sé" .■ '. - . j 1974. szeptember 19« csütörtök Gondolatok az amerikai demokráciáról De. véteknek tekintsük-e azt, hogy valaki parancsot ad sok ezer, sok tízezer ár­tatlan ember válogatás nél­kül való lemészárlására, szőnyegbombázással? Vagy azt parancsolja, hogy a pom­pás Pennsylvania Avenue- tól sok ezer kilométerre fek­vő országban az ősi és sze­rény Kham Thien utcában egy óvodára dobjanak bombát? Ebben a bűnben pedig részt vállaltak az Egyesült Államok igen ma­gas tisztséget betöltő méltó­ságai, köztük több elnök is. Es senki sem mondott le, "ezért senkit sem fosztottak meg tisztségétől, senkit sem- fenyegetett , alkotmányjogi vádemelés. HOL VOLT akkor a min­denható amerikai demokrá­cia? A Vietnam ellen indí­tott bűnös háborúban meg­öltek több százezer, lehet hogy egymillió embert. De senkit' sem kényszerítettek lemondásra. Az egész ügy­ben egyetlen bűnöst talál­tak. egy pufók, kölyökképű hadnagyocskát, egyet azok közül, akik Vietnamban megismételték a hitlerista nácik bűntetteit. A hadnagy 'rövid időt töltött háziőrizet- •ben, több tízezer dollárt ke­resett ‘ a bűntettről szóló nyilatkozatokkal, majd ke­gyelmet kapott. Ennyi az egész. Pedig én szemtanúja vol- fam, hogyan vonult fel . 500 'zer egyszerű amerikai Wa- hingtonban, a Pennsylvania venue-n. a vietnami háború "eiezé': ' követelve. A Ca- * ■ olium lépcsőjén álltam. mikor a vietnami háborút megjárt leszerelt katonák el­dobálták az amerikai kor­mánytól kapott kitüntetései­ket. A háború mégis folytató­dott: 3 évig, 6 évig, 8—10 éven át. A közvélemény kutatások kimutatták, hogy az amerikaiak 74 százaléka ellenezte a háborút. Igaz, a háború mégis be­fejeződött. Tíz évvel azután, hogy elkezdték. S nem az amerikai demokrácia diada­lának eredményeként, (há­borúellenes tüntetések 1970- ben, 1968-ban, 1966-ban és még előbb is voltak, de a háború csak 1973-ban ért véget). A háború mindenek­előtt a vietnamiak hősiessé­ge miatt fejeződött be. Azért fejeződött be, mert az amerikai imperializmus nem tudta azt megnyerni. Több mint tíz éven át folyt a háború. Több mint tíz éven át magyarázták: „Amerika feláldozza fiait a demokrácia védelmében, hogy megóvja a szabad vi­lág demokratikus elveit a kommunista veszélytől”. • MEG JAVÁBAN FOLYT ez a „védelem”, amikor egy másik, az Egyesült Államok­tól ugyancsak távol eső or­szágban, Chilében hatalom­ra került a Népi Egység kormánya Salvador Allen- dével, korunk f egyik leg­nagyszerűbb ' és legtisztább politikusával az élen. Nem erőszakos fordulat, terror államcsíny, külföldi segíts- juttatta hatalomra, hanem , nép akarata, a demokrata választások ere ’menye. Jó am akkor Chilében, látta:. hogyan funkcionál ez a de mokrácia, amely enged-' iyezte minden párt működé sét, amely cenzúra nélkül engedélyezett minden újsá­got, még a nagytőke érde­keit nyíltan képviselő Mer- curiót is. Emlékszem az amerikai monopóliumok reakciójára is. Nem felejtettem el az ITT összeesküvését, a gaz­dasági blokádot. Emlékszem: miként akadályozták meg az amerikai monopóliumok tör­vényellenesen azoknak az alkatrészeknek a leszállítá­sát, amelyeket a chilei ban­kok már kifizettek. Emlék­szem, hogy ennek következ­tében egymás után mentek tönkre a különféle gépek. Emlékszem a diverzáns ak­ciókra, a sztrájkokra, ame­lyeket az Egyesült Államok­ból pénzeltek. Sajnos mindnyáján jól emlékszünk rá, hogy mind­ez mivel végződött. Az el nők meggyilkolásával, embe­rek tízezreinek lemészárlá­sával, a demokráciának, az elemi emberi jogoknak és azoknak a törvényeknek a meggyalázásával, amelyeket maga a burzsoázia alkotott. Hova lettek ebben az idő­ben Amerika demokratikus elvei?. Hol volt az emberi szabadságról való gondostól dás? Mit „áldozott” .az ame­rikai burzsoázia akkor a „demokrácia védelmére”? NEM ZSÖRTÖLŐDŐ jelle­mem késztet mindezek fel- dézésére, s nem is az, hogy t! amerikai burzsoázia fejé- '0 olvassam bűneit. Lehek gy az amr kaiak egy ré­ve valóban büntetlennel irtja az amerikai dérnek rá viat. Ez az ő belügyük. D ízt ellenzem, hogy más r>'■ két erre a demokráciái- ■í -inak. (G. Borovik — APn, Bejrúti repülőtéri források szerint közép-európai idő szerint 13.55-kor Damaszkusz repülőterén szállt le a fran­cia Boeing 707—es utasszál­lító repülőgép, fedélzetén a csaknem ötnapos hágai ak­cióért felelős három japán terroristával és kiszabadított társukkal. A gép Amszterdamból in­dulva először a kora reggeli órákban Adenban szállt le. Ezt követően néhány ó»is tartózkodás és üzemanyag­felvétel után ismeretlen cél­lal folytatta útját. Japán kor­mánykörökben megkönnyeb­büléssel fogadták a hírt, hogy befejeződött a japán szélső­ségesek által végrehajtott há­gai terrorista akció. Harminc ém történt... A Petőfi partizán­osztag harcai Fábry József cselekvő sza­badságvágya, tettre kész forradalmisága nem akkor nyert első alkalommal bizo­nyítást, amikor harminc ev­vel ezelőtt partizánosztagá­val harcba szállt Szlovákiá­ban a hitlerista megszállok ellen. A Rozsnyó melletti Krasznahorkaváralja köz­ségből származott építőmun­kás félig gyerekfejjel — a húszas évek második felé­ben — ott állt már a kom­munista mozgalom harcosai között, hogy a szülőföldjé­nek cseh és szlovák mun­kásaival, szegényparasztjai­val együtt követelje a búr- zsoá köztársaság dolgozó né­pe számára, a gazdasági helyzet és a- szociális viszo* nyok javítását, a nemzeti­ségi egyenjogúság elismer­tetését. Amikor Fábry József la­kóhelyét Magyarországhoz csatolták, mint annyi más antifasisztát, őt is Kistar* csára, majd Nagykanizsám internálták, aztán büntető­századdal a frontra küldték. Átszökött a szovjet csapa­tokhoz és 1943 végén, 1944 elején egyike lett annak <* tizenhárom magyar önkén­tesnek, aki Északnyugat-Ük- rajnában a volhiniai és a Pripjaty-mocsarak vidékén elsőként vett részt a legen­dás hírűvé vált Fjodor ott tábornok partizánegységéiiek harcaiban. Most harminc éve, Í944. szeptember 19-én tíztagú magyar ejtőernyős csoport a szlovák—magyar határvidé­ken az ellenség hálában ön* alle harci tevékenységbe kez­dett. A csoport. létszáma gyorsan nőtt: megalakult a Petőfi Sándorról elnevezett magyar partizánosztag, amelynek Fábry József kez­detben politikai megbízott­ja, később Grubics Zoltán százados hősi halála után parancsnoka volt. Fábry e néhány sorban Összegezte a Petőfi osztag küldetésének jelentőségét: „Harcaink a csehszlovák és magyar nép internaciona­lista barátságának emléke­zetes fejezeteit alkotják. Partizánjainkra, akik szá­mos ütközetben és partizán­akcióban tettek tanúbizony­ságot elszántságukról és bá­torságukról, és akik közül sokan életüket áldozták a fasiszta elnyomás elleni szabadságharcban, méltán emlékezhet úgy az utókor, mint a felnövekvő nemze­dékek példaképeire.” V. F. rmmnnmm SZERDAI LABDARÚGÓ kupa mérkőzések EREDMÉNYEI BEK Levszki-Spariak (bolgár)— Üjpesti Dózsa 0:3 (0:1) G.: Horváth, Behe, Dunai II. KEK Ferencváros-Cardiff .City (angol) 2:0 (1:0) G.: Nyilasi, Szabő. VÉFA Lokomotív Plovdiv (bolgár)— Rába ETO 3 :l (2:1) G.: Bonev, Kurbanov, Kiese- illetve Glázer. * Felszabadulási Kupa Egri Dózsa— Lenin városi MTi: 1:0 (0:0) ■■áros, tOO néző. Fózsnoki — Csathó, l í'atvaros. Horváth. M, i'.i, Bartha, Kovács (Anlal), 1< :7 i- S. les (Szegő) Edzc. zalók I András, innero: Dohány — Szélé-y>, Gunics, Toper tér, Bodogán. Szanyl, Győri. (Petro), Palotás, Lázár, Vajda, Vízvári. . Edző: Temesvári Mikiiéi Az Egri Dózsa a 70. percben , lőtte a mérkőzést eldöntő egyet­len gólt, mely után többszőr- is csak a kapufa mentetté meg a lila-fehéreket az egyenlítéstől... A 84, percben Szegőt sportsze­rűtlen játék miatt - kiállítatták, Ezen a találkozón. a Leninvnros egyenrangú ellenfélnek bizo . nyúlt, a.: Bartha. . Gyöngyösi • Spartacus— Ózdi Kohász 5:3 (3:1) Gyöngyös, 300 néző. V.: Lau- ber. Spartacus: Varga — Nagy, Forgács, Sso : .a, Acs, Horvath, Krlvanek (Ad-c- i), G-. >pár, §<í- . gyi, Bányai (Szabó), Sármán, dzö: Fallal Róbert. Változatos, helyenként élveze­ss mérkizicen a gyöngyösi ■cápát remek támadójátékot pro­dukálva megér:emelten győzött magasabb asztál •i ellenfele, él­en. A vendégek kihagytak egy fintetőt. G.: Kylvanek 3, Szon- . a 2 (egyet U-esből),. illetve ocslcai, Tóth, Csuhány (ll-es- oöl). Jók: Ács (a mezőny leg­jobbja), KrP'i jk, Szonda, Bá- gyi. Bányai, illetve: Murányi, ’■ ükő. Tőt*,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom