Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

Tudomány és technika..; tudomány és technika... tudomány és technika... tudomány és technika;;; tudomány és technika... tudomány és technika.:; tudomány és technika..; tudom a vt és B TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;.* TUDOMÁNY ú £ijt/ év múlva ts statt jégpáncél alatt ^ Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államok­ban nagyban folynak az elő­készületek az 1975. július 15- re tervezett közös űrrepü­lésre. A Szovjetunióban már korábban elkészítették a programban részt vevő Szó- juz-űrhajö fülkéjének méret­arányos hasonmását, ame­lyet az év eleje óta gyakor­lóűrhajóként, oktatóberen­során az aljával csatlakozik majd a kúp alakú visszaté­rő kabinhoz. A „tojás" fel­ső részén az egységesített szovjet—amerikai összekap­csoló rendszer szovjet szer­kezetének vezetölapútjai lát­hatók. Ez a közösen kifej­lesztett összekapcsoló rend­szer később majd a bajba jutott űrhajósok mentését is lehetővé teszi (korábban, a Az üveg biológiája dezésként használnak az űr- hajosjelöltek. . A Főiá- körüli keringést a képen látható öltözékben fogják végrehajtani az aszt­ronauták, a fel- és leszállás­kor erre még szkafandert húznak majd. .4 tojás alakú orbitális fülke a Föld körüli repülés Szojuz—Apolló program be­indítása előtt erre meg nem volt lehetőség). A két űrhajó., összekapcso­lásakor és „átnyitásakor” némi problémát fog okozni a szovjet és amerikai űrha­jók eltérő levegőösszetetele. Erre azonban már előre gondolnak a közös űrutazás elő készítői. Az üvegről kiderült, hogy a fizikai és vegyi hatások­kal szembeni ellenállóképes- sége, állandósága közel sem olyan magas fokú, mint amilyennek hittük. Tudvale­vő, hogy az üveg szilicium- és oxigénatomok hálózatá­ból áll. Felülete nem telje­sen sima, fizikai hatások következtében érdessé válik. Az üvegfelület szabad szili- ciumatomjai olykor hidroxil­gyökökkel, vagy metilgyö- kökkel lépnek kapcsolatba. Az ionkicserélődés esetenként odáig mehet, hogy az üveg atomjait a környezetből szár­mazó atomok helyettesítik. A biológiai rendszerek is hathatnak az üvegre, úgy­nevezett biológiai korróziót idézvén elő. Például a gom­bák okozta korrózió a meleg égövben viszonylag rövid idő alatt használhatatlanná teszi a mikroszkópot vagy a távcsövet, miután a gomba­telep lenyomata belemaró- dik az üvegíelületbe. Az ellenkező irányú hatás­ra jó példa az üveglombik, kémcsőbe helyezett vér gyors alvad usa, valamint az a megfigyelés is,. hogy bórszi- likát üvegcsében kicsapódik a Bi-vitamin. A. kölcsönhatások megíté­lése még nem teljesen egy­értelmű. Egy régebbi felte­vés szerint a sejteket a két pozitív- töltéssel rendelkező kalciúínhidak kötik az üveg­falhoz (a sejt a maga és az üvegfal felülete ugyanis ne­gatív töltésű). Angol kutatók ezzel szemben a káliumsók viselkedésében látják a ki­váltó okot, annak feltétele­zésével, hogy a káliumionok a sejthártyán keresztül ki- áramlanak és kötésbe lép­nek az üveg anyagával (a kálium koncentrációja ugyan­is a sejtben magasabb, mint a környezetben). Kimutat­ták, hogy élő sejtek akkor is rátapadnak az üveglapra és folytatják növekedésüket, ha közben a kalciumot meg­kötik. Az üveg biológiájának ku­tatása még kezdeténél tart, de rövidesen nem kevésbé lesz jelentős, mint a fizikai és vegyi tulajdonságok vizs­gálata. ,U' A napkisugárzás tanulmányozása A Tadzsik Tudományos Akadémia Fizikai- és Műsza­ki Intézetének fiatal munka­társai és a moszkvai Atom- energiai Intézet tudósai im­már negyedik éve tanulmá­nyozzák a kérdést, hogyan fejthetnék meg a titkot: mi­ért növekszenek oly roha­mosan és miért oly magas a terméshozamuk a növények­nek a magas hegyek között? A napkisugárzás mérése cél­jából a Pamir hegységben két berendezést szereltek fel: a Pamir—71-et és a Pamir—72-őt. Ezeket a be­rendezéseket, amelyek fel­fogják a kozmikus sugara­kat, különböző szinteken he­lyezték el. Ezen a nyáron még egy sugárfogót szerel­nek fel: a Pamir—73-at. Ez mar 5 ezer méter tengerszint fölötti magasságban műkö­dik majd. A kísérletekben részt vesznek bolgár cs len­gyel tudósok is. Az utóbbi években részle­tesen kidolgozták az An­tarktiszt. borító jégtakarónak rádióvisszhangok útján való tanulmányozást módszerét. Már három év óta folyik a .jégtakaró rádióvisszhangok­kal történő vizsgálata repü­lőgépekről, amelyek igen hosszú kutatóutakat tesznek meg a jéggel borított szá­razföld felett. Ezeket a re­püléseket egy tudományos program keretében hajtják végre, amelyet a Scott Sark­vidékkutató Intézet és a Ter­mészettudományi Kutatóalap együttesen dolgozott ki. A visszhangfelvételekből meg­állapítható a jégtakarónak a vastagsága és megállapítha­tók az alatta helyet foglaló kőzetnek a körvonalai. Ezek­nek a vizsgálatoknak egy érdekes és meglepő eredmé­nyük az. hogy a kontinens bizonyos helyein a jégtakaró alatt (rendszerint 3—4 kilo­méteres mélységben) folyé­kony vízből álló tavak lap­pa nganak. Eddig összesen 17 ilyen jég alatti tónak a létezését- mutatták ki. ezek közt van olyan is, amelynek 15 kilo­méter a hosszúsága. Ezeket a folyékony víztömegeket nyilván a felettük helyet fog­laló, nagy vastagságú jégré­teg védi meg a külső zord éghajlat hatásaitól és lehe­tővé teszi, hogy az említett mélységben olvadáspont kö­rüli hőmérsékleten marad­janak. Természetesen a kő­zetrétegnek, amelybe be van­nak ágyazva, ugyanilyen hő­mérsékletűnek kell lennie. Szüretelőgépek s > % 8 H 2. 5 > C “ C 1 2 Hí H tr. o Ä 2 2 > e o © K S 2 K* 8 ÉS c c s 2 2 Ä fájdalom A legtöbb nyelvben a lelki és testi fájdalmat ugyanaz a szó fejezi ki. A görög „algos”, a latin „dolor” éppen úgy kettős jelentésű, mint ma­gyar megfelelője. A lelki fájdalom, mint például a szomorúság, bánat, kín, gyöt­relem, sokak szerint nehezeb­ben elviselhető, ám a legtöbb ember első pillanatban fizi­kai rosszra gondol, ha a fáj­dalom szót hallja. Hogyan keletkezik ez a kínzó érzés? A bőr felületén elhelyezkedő, milliónál is több érző idegvégződés csak azért hálózza be testünket, hogy a fájdalomingert fel­fogja. A jelzés az érzőide­gek vezetékein a gerincosz­lopon át a központi ideg- rendszerbe jut. Az az így ka­pott információt feldolgozza, majd a megfelelő végrehajtó szervek útján válaszműködést rendel el. A szülési fájdalom kivéte­lével nagy szükség is van er­re, mert a fájdalom beteg­séget, vagy valamilyen rend­ellenességet jelez. Egy orvosi hasonlat szerint, a fájdalom, mint az egészség csaholó őre, az ember legjobb barátja. Szükséges, hasznos védekező berendezés, veszélyt jelző ra­darkészülék. Közli, tudatosít­ja a szervezetet ért károso­dás nagyságát, mértékét helyét. Sajnos, a fáj dalom- jelző berendezés sem műkö­dik mindig mebízhatóan'. Elő­fordul olyan halálos beteg­ség, amely fájdalom nélkül zajlik le, mint például a tbc, vagy kezdetben a rak. Bármilyen hasznos is azon­ban a fájdalom egy ideig, végeredményben szükséges rossznak tekinthető. A mo­dern orvostudomány szerint ugyanis csak addig szüksé­ges, amíg okát és helyét tisz­tázzák. Ettől a pillanattól kezdve ki kell kapcsolni. Előfordulhat ugyanis, hogy a fájdalom erőssége aránytala­nul nagyobb, mint ahogy azt tUDOMá^TE m TSCHNI1L az előidéző kóros elváltozás indokolná. Nem szabad hagy­ni, hogy a fájdalom mintegy önállósulva, szinte már a be­tegség lényegét képezze. A fájdalom okának kiderítése előtt nem tanácsos csillapító­szereket szedni, mert így ne­hezebbé válik a baj megálla­pítása. Am ettől a pillanattól kezdve semmi szükség rá. Mert félelmet, szorongást, munkaképtelenséget, étvágy­talanságot, álmatlanságot, nyugtalanságot és kimerülést válthat ki. Tartós elhúzódása felborítja a személyiség egyensúlyát, végső soron a gyógyulást is hátráltatja. Ezért minél gyorsabb és mi­nél tökéletesebb megszünte­tése fontos orvosi feladat, és a betegség szempontjából elengedhetetlen követelmény. ; (Természetesen mindenek­előtt a fájdalmat okozó be­tegséget kell megszüntetni.) « Az elmúlt évszázadokban a : tudósok, felcserek, mágusok, borbélyok igyekeztek a sebé- , szi gyógyítás okozta fájdal­makat elviselhetővé tenni, a lehetőség szerint megelőzni. Lényegében ugyanez a célja . a mai orvostudománynak is. A módszerek választéka elég bő. Vagy ott szüntetik mega fájdalmat, ahol az inger hat, , vagy útját állják oly módon, ■ hogy elvágják az inger veze- . télvét, vagy pedig magát a ' legfelsőbb idegrendszert, az , agykérget bénítják meg át­menetileg altatással, hogy ott ( ne alakulhasson ki az inge­rekből fájdalomérzés, tudatos fajdalom. Könnyebb beavatkozások . során elegendő a végkészülé- , keket bénítani. Ha a bőrre , gyorsan párolgó klóretilt j permeteznek, annyira lehűl, , hogy semmilyen ingerre, igy , a fájdalomra se reagál. Ilyen állapotban a felszíni elváltó-1 ' zások orvosi kezelését nyu­godtan elviseli a beteg. A sebészetben a gerincve- - löt körülvevő folyadékúrbe adott helyi érzéstelenítő'no- vokainnal az idegszál veze­tőképességét lehet megszün­tetni. Máskor végtagoknak, vagy belső szerveknek a ge­rinc felé vezető idegeit fecs­kendezik körül a fájdalomin­gert ideiglenesen felfüggesztő novokainnal. Ha törött lábú ember idegét a törés mellett körülfecskendezik, a törött csontvégeket helyreigazítják anélkül, hogy a betegnek akár az arcizma is megrán­dulna. Bárhol kapcsolják ki, bár­hol szakítják meg a fájda­lomjelző berendezést, a fáj­dalomérzés elmarad. A sebé­szetben gyakran alkalma­zott altatással az éter. a klóretil a tüdőn keresztül a véráramba és így az agyké­reg fájdalomérző végkészü­lékeibe ér és perceken belül megszünteti a fájdalmat, egyben altat is. Narkózis nélkül napjaink legtöbb se­bészeti beavatkozása meg sem valósítható. A sebészeti fájdalomcsil­lapításon kívül nagy léptek­kel haladt előre a gyógysze- res, belgyógyászati fájdalom- csillapítás. Ősidők óta ismer az ember növényi kivonato­kat, főzeteket es porokat amelyek elfogyasztása kábu­latot, s a fájdalom megszű­nését okozza. Köztük most is az első a mák gu bójából és szárából készült ópium hatóanyaga, a morfium. Ez is először az agykéreg fáj dalom- érző helyei t bénítja meg. A fájdalomnak tehát az élő szervezetben melyen gyöke­rező ertelme van. Ennek vizsgálata során az. orvostu­domány ott ért el jelentős haladast, ahol határt sza­bott a fájdalom idejének, megjelölte célját es olyan gyógyszerekhez juttatta az embert, amelyek birtokában megszabadulhat minden ér­telmetlen ,es céltalan fájda­lomtól. Holka Vilmos Még mindig az évről évre ismétlődő szüretelés okozza a legtöbb gondot a gyümölcs- termő növények többségénél, mert rendszerint nem halo­gatható tetemes veszteség veszélye nélkül az elvégzése, és sok munkaerőt kíván. Ért­hető tehát, hogy egyre töb­ben és a legkülönbözőbb módon igyekeznek elérni a legkedvezőbb termésbetaka- rítást. A gyümölcstermesztésben, és ezen belül is az almafélék termesztésénél az egyik leg­újabb, nagy érdeklődéssel kí­sért termésbetakarítási meg­oldás, a hagyományostól any- nyira eltérő, hogy szinte az egész termesztést forradal­masíthatja. A. lényege, hogy gyakorlatilag törzsnevelés nélkül, szinte már a talaj­szintnél elágaztatják, termő vesszők képzésére serkentik laz eltelepített csemetéket. A vesszőket, miután a virág­zást,' megporzást követően berakódnak ..terméssel, és szedésre éretté válnak a ter­méseik, mintegy lekaszálják, vagyis az eredeti helyükhöz minél közelebb leválasztják gyümölcsöstől, erre alkalmas vágószerkezetű és gyűjtőre- keszű géppel. Az angol kertészet ezzel kapcsolatos eddigi eredmé­nyei biztatóak. A legfőbb gondot az jelenti, hogy nem találták még meg azokat a fajtákat, amelyeknél ez a be­takarítási mód igazán töké­letes lehetne. A szőlő, különösen a cse­megeszőlő szüreteléséhez is kialakítottak már olyan vá­górendszerű szüretelőgépet, amely az ernyőszerű támasz­rendszer mellett nevelt sző­lőtőkéknek a támaszrend­szer vízszintes tartóhuzal-fe­lülete alá lógó fürtök kocsá- nyát elvágja és a lehulló für­tök a gép továbbító szállító- szalagjára kerülnek. Ennek a megoldásnak az élterjesz­téséhez az alkalmas támrend- szeren kívül az alapfeltétel a hosszú fürtkocsányú fajták termesztése. Valamivel régebbi, egyes gazdaságokban, elsősorban bizonyos gyümölcsfélék — szilva, bogyósok — szürete­lésénél már nálunk is köve­tett megoldás, a rázórendsze­rű szüretelőgépek alkalma­zása. A g’ép továbbháladását is biztosító, vagy külön mo­torral meghajtott vibrációs rázószerkezete gyümölcsfák­nál — körülfogva — a fa tör­zsét, szőlőknél a támaszhu­zalra fekvő hajtásokat csak közvetve, a támasztó huzal mozgatásával rázza, úgy. hogy a gyümölcsök, illetve szőlőbogyók a megfelelő mé­retben és szögállásban kite­rülő rugalmas felületű gyűj­tőernyőbe hullanak és innen szállítószalagra kerülnek. Mi­vel így zömmel kocsányré- szük nélkül válnak le a ter­mések, legfeljebb kisebb ré­szük kerülhet friss fogyasz­tásra, értékesítésre, és in­kább csak feldolgozásra -“Al­kalmas az így szüretelt gyü­mölcs, szőlő. Éppen ezért ezeknek a gépeknek az egyik fejlesztési iránya az, hogy al­kalmas kiegészítéssel közvet­lenül tartósító hatású élőfel­dolgozást, így a szőlőnél zú­zást, végezzenek, ami meg­könnyítheti a begyűjtött ter­mésnek nemcsak a szállítását, hanem a további kezelését is. A szívórendszerű szürete­lőgépekkel is egyre többet foglalkoznak. A gépek vá­kuumos szívószerkezettel mű­ködnek. A szívótorkuk való­sággal beszippantja a betaka­rításra váró gyümölcsöt, sző­lőbogyókat, amelyeket meg­felelő méretű gyüjtőtartá- lyokba viszi a légáramlat. Je­lenleg a legfőbb hibáik, hogy nemcsak a termést, hanem levelet, hajtásrészeket, egyéb szennyezőanyagokat is „be­szippantanak”, nem érvé­nyesül elég erősen a termés­képzés teljes zónájában a szí­vóhatás. A túl sok levél be- szívása ellen előzetesen aján­latos lombtalanítani. Komiszár Fajos o 2 >-> 9­C C c 2 > 2 K Munkában az acélujjas razorendszerü szől&zflretclő kombájn. mnmám m moemm & mmm** adomány m mphw». ECHNIKA... TUDOMÁNY Ta^ak a Déli-sarki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom