Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

Az ígéretek medencéje Ennek története van. Nem is lehet másként nevezni, mint az ígéretek medencéjé­nek, mert jó néhány, jelzett időpontot szerencsésen átvé­szeli megúszott. Arról az úszómedencéről van szó, aminek a befedését immár két éve ígérik és vár­lak Gyöngyösön. A legutóbbi határidő 1974. augusztus 20. volt. Miután vészesen köze­ledik ez a nap. ismét körül­néztünk a medence környé­kén. ★ A legfontosabb, hogy lénye­gében többszörös összefogás­sal. olykor csupán társadal­mi erők közreműködésével készül a gyöngyösi strand középső méretű medencéjé­nek a befedése, téliesítése. Az okok között ott talál juk a fiatalok testi neveléséről va­ló fokozottabb gondoskodás A negyedik negyedév esemé­nye lesz az AEROFILA ’74. nem­zetközi légipostabélyeg-kiállítás, amelyen a világ legérdekesebb acrofilatelista gyűjteményeit lát­hatjuk majd hazánk fővárosá­ban. ez alkalomból jelenik meg majd az idei feláras bélyegnapi sorozat és blokk is. Az AEROFILA ’74 nemzetközi legipastabélyeg-kiállítás helye a MABEOSZ-székház I. és II. emelete. Ideje 1974. október 19— 27 között. A kiállítás előrelátha­tólag 400—400 kiállítási keretben kerül feldolgozásra. A kiállítá­son ifjúsági és irodalmi osztály is szerepet • A MABEOSZ Észak-Magyaror­szági Területi Irodájához 1074. el­ső félévének végén 149 felnőtt bélyeggyűjtő kör tartozott 15 385 taggal, az ifjúsági bélyegszak­körök száma 248 volt, 5731 tag­gal. Mindkét kategóriában lét­számemelkedés volt. A bélyeg- újdonság-igénylés összege a má­sodik negyedévben 1228 ezer fo­rint volt. amely magasabb az előző negyedévinél. Kiemelkedő •semony az iroda munkájában az egri XII. országos ifjúsági bélyegkiállítás és az egri II. országos ifjúsági filateltsta ve­télkedő döntőjének megrende­zése. Egy 'francia bélycglapban ősz- szeailítas jelent meg arról, hogy lures személyek kepeit és emlé­kezetét hány ország örökítette meg bélyegein. A kimutatásban csak olyan személyek szerepel­nek, akiket legalább 10 ország bélyegein örökítettek. Az összeállításban első helyen az asztronauták, majd a pápa látogatásairól különböző orszá­gokban megjelent emlékbélyegek szerepelnek. A meggyilkolt Ken­nedy elnökről 03 ország emlé­kezett meg bélyegein. Chur- ohtllről 41 bélyegkiadás jelent meg. sokszor szerepel De Gaul­le. Napoleon, Ramses. Washing­ton. Franklin, Roosevelt elnök és felesége, Bolivar. Johnson el­nök, Nasszer és Adenauer is. Uralkodók közül II. Erzsébet angol királynő. Katholikus Iza­bella spanyol királynő és Viktó­ria angol királynő sorrendje tart­ja a bélyegeken reprodukáltak vezető helyét. Festészetben Dü­rer. Da Vinci. Rembrandt, zené­szek közül Beethoven, Mozart, írók közül Dante. Cervantes. Goethe. Dickens, a filozófusok közül Marx és Engels vezet. A kimutatásban más területek ne­ves személyei is szerepelnek. 4« ÚJDONSÁGOK: — Európa— Tengerentúl: Andorra: Három ériékból — 54, 65 és 90 centi­me — álló sorozaton virágokat láthatunk. — Egy-egy ív 25 bé­lyeget tartalmaz. — Ausztria: 2 schilling a nemrég elhunyt dr. Franz Jonas elnök arcképét áb­rázoló emlékbélyeg. Franz An­ton Maulbertsch festőművész — alkotásai közül jó néhány ha­zánkban is megtalálható — szü­letésének 250. évfordulójára 2 schillinges bélyeg jelent meg. — Csehszlovákia: Az év első fe­lében nyolc bélyegből álló soro­zat jelent meg. amelyen cseh­szlovákiai antifasiszták és az ellenállási mozgalom hősei szere­pelnek. — Dánia: 50 , 60 . 70 . 90 ég 120 őre névértékű bélyege­ken táj képrészletek szerepelnek. — Jersey: 20 pennys névértékű a Winston Churchill születésé­nek századik évfordulójára em­lékeztető bél vég. — Románia: Blokkal emlékeztek meg a mai Kolozsvár — Cluj — helvén. 1050 esztendővel ezelőtt létesített Nanora nevű iák város alaní- táséról. — Alt.utaki: a nemrég függetlenné vált ország felfe- rioTőjre emlék''*'VeV bél végsői álló sorodat kiadásával. — Ba­hama: Négy értékből álló soro­zat és egy blokk köszöntötte az GPU fennállásának századik év­fordulóját. — Kajmán-szigetek: CCavmanl Három béivegből áhó sorozattal köszöntötték egyete­mük alaoftásának negyedszáza­dos jubileumát. — Etiónia: N*<rv értéket tartalmaz az a sorozat, amely a Hpilé Szelasszié-alaoít- vánv irA-f évtizedes iubheumát fcKc-r;V-V •• ' V. 1974. augusztus IQ* szombat szándékút, a Mátraalji Szén­bányák kezdeményező és ál­dozatvállaló készségét, de a gyöngyösi üzemek, vállalatok szinte mindegyikének lelkes elhatározását is. Amikor évekkel ezelőtt fel­merült a gondolat, hogy mű­anyagsátrat kellene húzni a medence fölé, akkoriban még nagyon érdekesnek, újszerű­nek, izgalmasnak tűnt ez a megoldás. Azóta már a győri műanyaggyár több medence fölé elkészítette az ország kü­lönböző részén a sátrat, tehát a gyöngyösi kuriózum elvesz­tette varázsát. Bánná a csuda, csak már készen lenne az a sátortető. Végső fokon nem valami­féle vetélkedő most a lényeg, hanem a puszta tény: lesz-e fedett úszási, fürdési lehető­ség Gyöngyösön még az idén? ★ — Tulajdonképpen már csak szerelési munkák van­nak hátra. Ha a kazánokat és a ventillátorokat a he­lyükre teszik, minden készen lesz. Most már nem kell sem­miféle anyagért szaladgálni, neon kell semmiféle alkat­részre várni, hanem csinálni kellene a szerelést. Minden azon múlik, milyen gyorsan tudja ezt valaki elvégezni. Aki ezt a magyarázatot ad­ta, Márton Béla, a vízmű gyöngyösi üzemének vezető­je. ö a „lelke” az egész me­dence-programnak. — Közbejött a lehetőség, hogy a medence falait befed­jük azzal a műanygfóliával. amivel a müncheni olimpiai medencét is ellátták. A víz­mű ehhez egymilliót adott. Ki kellett bővíteni a kazán­házat is, mert az eredetileg csupán az öltözőépület fűté­sének célját szolgálta. De In­nen látjuk majd el meleg le­vegővel az egész műanyag­sátrat. És még most fejeződik be a szennyvíz-elvezető csa­torna kiépítése is. Kiderül tehát, hogy az elő­re elképzelt haladást néhány nem várt dolog Is módosítot­ta. — De az országos úszóba j­noksóg is adott dolgot, ami­nek ugyan örülünk, mármint az úszóbajnokságnak, de az előkészületek elvégzése idő­be tellett. Az idő pedig ... Egyébként tel jesen közömbös a végeredmény szempontjá­ból, hogy augusztus 20-án megtartjuk-e a befedett me­dence avató ünnepségét, hi­szen a fontos az, hogy az őszi, hűvösebb időkre legyünk ké­szen. ★ Megnéztük az új medencét. A kék műanyagfóiia valóság­gal felöltöztette a létesít­ményt. Mintha ünnepi díszt öltött volha magára. Nézni is öröm. De ami még nagyobb öröm: a víz ezentúl már nem szökik el belőle. Jártunk a ventillátorház­ban és a kazántérben is. A hatalmas vasmonstrumok ott pihennek a betonon, a sor­sukra várva. Kik jönnek el ide, hogy a helyükre állítsák őket? ' Melyik vállalat tud szak­embereket adni? — Ebben a munkában az a legnehezebb, hogy még csak sürgetni sem lehet azokat, akik térítés nélkül, önként vállalták, hogy ezt vagy azt megcsinálják. És mindig csak kérni és kérni kell. Adtak pénzt is. de hát nem annyit, mint amennyit ér majd az egész beruházás. Hogy meny nyi lesz a végső értéke? Leg­alább ötmillió forint. Ennek az összegnek ténylegesen kö rülbelül a felét kaptuk meg. A társadalmi segítség nagy­ságát ez a szám is jelzi. ★ Ráfizetés a strand. Ezt han­goztatják a vízügyiek. Nem­csak a gyöngyösi az. Hogy mikor nyit meg a fedett, mennyien veszik majd igény­be, nagyon fontos a vízmű vállalatnak is. Tehát igyekez­nek a munkával. Azt is szá mítgatják, ősztől tavaszig na­ponta hány órát legyen nyit­va. Naponta mintegy három­száz ember látogathatja a fe­dett medencét — egy időben. Az öltözőt is fűtik, a közle­kedőfolyosót is, tehát a kom­fort hiánytalan lesz. Maradt még egyetlen kérdés: enni- és innivalóról hogyan gondos­kodnak majd? — Erre is van javaslatunk, bár a vendéglátás igazán nem az én szakmám és nem is a beosztásomhoz tartozik — jegyzi meg Márton Béla. — Lehetne ide egy nagvon mu­tatós éttermet és büfét épít­tetni. A régi kabinsort is szí­vesen feláldoznánk érte. El lehetne képzelni egy olyan megoldást, hogy a vasbeton­ból készült terasz mélyen be­nyúljon a strand fölé. Alatta elhelyezhetnék a büfét. Az étteremnek az utcáról is len­ne bejárata. Szemben vele ott emelkedik a torony ház, köz­vetlen környezetében a sok új épület. Elképzelhető, hogy ennek az étteremnek a láto­gatottsága megfelelő lenne. De hát... Ezzel nem nekünk kellene foglalkoznunk. Száz szónak is egy a vége: a. határidő újra csúszik. Hogy mennyit, mikor lesz az a bi­zonyos ünnepélyes pillanat, erről már nem volt hajlandó nyilatkozni a medence befe­désének mindentudója. Ezt még ő sem tudhatja. A sátor már rég Gyöngyö­sön van. az összes építészeti munkák elkészültek, a csator­nák, a kábelek a helyükön, csak ... a két „tápláló” egy­ség: a kazán- és a ventiilá- torház beszerelése . .. Pénz egyelőre nincs, tár­sadalmi munka szintén nincs rá. Nem az első ilyen helyzet, amin már huszárosán keresz­tülvágta magát a munka irá-. nyitója, szervezője. Szeren­csére a patrónusok ismertek Gyöngyösön, rájuk még biz­tosan lenet számítani ebben a végső hajrában is. G. Molnár Ferenc 20.00: Szombat este... A televízió időről időre je­lentkezik minden nézője ked­vét kereső összeállításával. Nézzük, mi a kínálat ezúttal. A nótakedvelőknek Dóczy József legszebb dalaiból su­gároz rövid összeállítást, amit — 20.15-kor — két kitűnő színész egy-egy alakítása kapcsán készült riportfilm követ. A két művész: Sinko- vits Imre és Darvas Iván, a két szerep pedig Madách Mó­zes című drámájának címsze­repe, illetve Gogol Egy örült naplójának Popriscsine. A műsor címe — a Háromszáz felett... — arra utal, hogy az 1967-es bemutató óta mindketten már több mint 300 alkalommal játszották el 5 a kitűnő szerepet. A darabok- s ból sugárzott részletek mel- s lett mindketten elmondják s gondolataikat az izgalmas ' szerepről és arról, hogy mit s jelent számukra ez a három- s százas szám. > A műsor keretében — s 20.50-es kezdettel — összeál- c lítást közvetít a tévé a Mar­gitszigeti Szabadtéri Színpad műsorából, majd Tabi Lász­ló Családi dráma című ko­médiájának tévéváltozata ke­rül sorra. 22.20-kor Haydn Esz-dur vonósnégyesének egy részletét láthatjuk-hallhatjuk a Kodály vonósnégyes elő­adásában, valamint Schubert Éji zene című művét — Sző- nyi Olga tolmácsolásában. Az est befejező száma: Molnár Ferenc Színház című jelenete. Szereplők: Szegedi Erika és Vogt Károly. (KS) A csend A Bükk mélye. Tálán itt igazi csend lesz! Évszázados fák, őserdő az Istállóskő tetején. Az égnék meredő sziklai: szinte félelmetesek, kocsiút sem vezet erre. A fák dereká­ról is lekopott már a turistajelzés. A süppedő avar elnyel; a zajt, finomabb, mint a legfinomabb perzsaszőnyeg. — Itt végre csend van. Üljünk le, vegyük elő a ta­risznyát. Egyszer csak óriási robbanás rázza meg a levegőt. — Légrobbanás. A repülők ... Meg kell értenünk. Néhány jó falat után elfelejti az ember. Üjra csend. Mélységes csend. Persze, ez sem tökéletes, hiszen szellő bujkál a fák között, diszkréten megborzolja a bokrok leveleit, rigó szól, mókus ugrik, őz surran a sű­rűben. Ezek a zajok azonban hozzátartoznak a csendhez. Hanyatt fekszünk a fűben, lessük a valószínűtlenül kék eget. — Milyen jó itt! Már-már elszunyókálok. Rádió egyre erősödő hangját sodorja erre a szól. — Hallod? — Mici mackó fázik ... Meghalt a csend. Szinte megborzad az ember. A mókus eszeveszett ugrálásba kezd a fán, a közelben bóklászó őzike riadtan menekül. Továbbmegyünk. A tebrek vidéke is csendes. Messze a ménesből nagy néha jókedvében felnyerít egy csikó. Ez is a csendhez tartozik. Egyszer csak éktelen hallózás. — Jenőöő! Itt vagytok? Gyertek ide... — Hééé! Itt vagyunk. Gyertek ti. Szép pázsit és csend van... Két teherautó kapaszkodik fel a fennsíkra. Gázolaj­szagtól lesz egyszerre teli a levegő. Az egyik megáll, fel­csapja a tetőt. Túráztatja a vén mordályt Legalább ne­gyedóráig tart a csendháborítás. A következő vasárnap a házunk előtt szinte sorakoz­nak az autók. — Hová mentek? — Kiugrunk egy kicsit valahová. Csendet hallgatni, jó levegőt szívni.-*■ Egyedül? — Jönnek Jóskáék is. A három gyereket is visszük. Rájuk tér egy kis kikapcsolódás. Csend és friss levegő után vágynak az emberek. Nem valamiféle öreguras mániából. Életszükséglétből. És nem­csak a vadász, a turista, akit vágya, szenvedélye hajt Azok is, ezren, tízezren, akik pléden akarnak heverészni kristály­tiszta erdei patak mentén szalonnát sütni. Ám minél nagyobb az igény, sajnos, annál nagyobb hiánycikk lesz a csend. Nagyon kell vigyáznunk, hpgy végképp ki ne fogyjon .,. Szalay István Dz Olsen banda nagy togása A magyar nézők nem Is olyan nagyon regen az Olsen bandája című. világsikerré nőtt dán filmből értesültek arról a humoros-kedélyes vi­lágról, amelyet a dán filme­sek teremtettek ezekből a fel­szeg, idétlen, néhol bamba, de alapjában véve céltudatos nagyvárosi álmodozókból, akiknek főhivatásúk a betö­rés. Ezzel a nem egészen megszokott életmóddal nem állnak egyedül a világban Ol- senék. Pártfogójuk olykor a szerencse, vagy a sorsot be­tölti ellenükre a rendőrség. Az ellenlábas tolvajbanda már nem is nagyon érdekli őket. Bölcs meggondolás ve­zeti tetteiket: nagyot fogni,'------------------------------------------^ J ACQUE HÉiVIT: A precis igazgató Az igazgató kivételesen korán ment be az irodájába. A gyárkapunál zilálva-fúj- tatva Michel bácsi, az éjje­liőr fogadta imára kulcsolt kézzel: — Igazgató úr, az ég sze­relmére, azonnal hajtson vissza. Azt álmodtam, hogy a családja nyaral, s ön az éjszaka nyitva felejtette a televízióját, és az egy hiba folytán begerjedt és kigyul­ladt tőle a ház. Higgyen ne­kem, igazgató úr. Ha én megálmodok valamit, még a jósnő is elbújhat mellet­tem. Az igazgató legyintett, de aztán gondolkodott: valóban nyaral a családom és való­ban nem emlékszem rá, hogy elzártam volna tegnap este a tv-met. Beugrott ko­csijába, hazaszáguldott. A ház előtt már ott állt a nagy piros tűzoltókocsi, pontosan az ő ablakáig nyúlt ki a hosszú létra, alul ponyva volt kifeszít ve, s az ablak­ból éppen Elvira, az éjjel ott aludt szeretője ugrott ki. A megpróbáltatásokat há­rom nap alatt heverte ki az igazgató a kórházban. Ez idő alatt a lakását rendbe hozták. A negyedik napon újra korán hajtott be iroda­ijába gépkocsijával. A kapu­ban odaszólt Michel bácsi­nak: — Michel úr! Magát csak 6-kor váltják. Addig is sze­retném kifejezni magának hálámat. Milyen jólesett, hógy négy napja szólt ne­kem. Képzelje: tényleg égett a házam és tényleg a begv '■ televíziómtól gyul­ladt ki. Hát én magát, Mi­chel bácsi, ezennel megju­talmazom es még ma kiuta­lok magúnak 200 Frankot. — Köszönöm! — hajolt meg az éjjeliőr a gépkocsi lehúzott ablaka előtt. — Ezzel még nincs vége, — szólt az igazgató. — A precizitás ugyanis megkíván­ja, hogy ugyanakkor meg­büntessem és áthelyezzem magát, Michel úr, nappali őrnek. Éspedig azért, mert maga. kérem, mint éjjeliőr, éjszaka alszik és mindenféle marhaságot összeálmodik ... Nna, végeztünk. Franciából fordította: Denes Géza Dán film vagy ha nem sikerül. Ismét egyszer megnyílik az a bizo­nyos börtönajtó. Olsenék világa valóban el­üt attól, amit az olasz, az an­gol, a francia, vagy az ame­rikai filmek kínálnak ne­künk. Olsen — Poul Bund- gaard alakítja — remek fi­gura, kitűnő jellemszínész és jól vezérli azt a kis csapatot, amely a pénz vágyásától és az együgyűségtől szenved a legtöbbet. Öltözetükön leol­vasható a nagyvárosi lum- penség, az, hogy a kalap hoz­zánőtt a fejükhöz, mert ez a szakma íratlan törvénye. Nyakkendőt viselnek, mert bennük is meg kell testesül­nie a nagyvárosi eleganciá­nak. Olsenéknél már csak egy fokost van feljebb: ez a „Király” kétszemélyes tolvaj - bandája, amely még inkább tolvaj, mint ők hárman, mert ezek — ez a véncsont „Ki­rály és modortalan, bicskás partnere — Olsenéktől is tud­nak lopni. A rendőrök itt sem nagyon értenek a nyomozáshoz, fel­sülnek minden lehetséges al- . kálómmal. Ebben a jókedvű nyüzsgésben nem is rájuk fi­gyelünk elsősorban, hanem Yvonne-ra, erre a középko­rú asszonyra, akit különöseb­ben nem zavar az a tény, hogy a férje rablásból tartja fenn a családot. Neki csak az a fontos, hogy a fia bérmálasa- ra elkészüljön a köszöntő versi ke, méglegyen a ruha. es főleg a pénz a rokonok minél méltóbb vendéglátásához. Erik Balling, a rendező nyilván a saját ötleteit vitte filmre, hiszen a figurák megteremtése után már csak egy újabb históriát kellett összeszerkesztenie a meglévő és nem is rossz együtteshez. Kedélyes világ ez, senkit nem riaszt meg a börtön lehetősé­ge. A luxusgépkocsik, a fel­szálló repülőgépek, a néhol operettszerűen tarka betétek, egyáltalán a luxus és a kül­városi fabódék szembeszökő ellentéte, egymást váltása ki­csit színpadiassá is teszik ezt a játékstílust, amit ezek a rablós, nagy gyerekek csinál­nak. De jóí csinálják! Az Olsent alakító Poul Bundgaardon kívül Öve Sprogoe és Morten Grunxvald nevét jegyezzük fel. Opera­tőr Jorgen Skov, a zene Bent Fabricius-Bjerre munkája. A film emlékeztet minket a régi Stan-Pan stílusra, a sok-sok pech miatt is, de leg­főképp azért, mert ebben a filmben is minden dán olyan gömbölyű. Úgy látszik, ezek-: bői a kövérkés, gömbölvded figurákból ez a nyugalmas jókedély telik ki leginkább. (farkas) Légből kapott információval dolgozik a műemlékvédelem A műemlékvédelmi feltá­rásokban gyakori követel­mény, hogy iégifényképekkel rögzítsék a romok helyzetét, s úgynevezett fotogram­metriai módszerrel méret­arányos rajzot készítsenek. A Földmérő- és Talajvizs­gáló Vállalat két évtizede foglalkozik a műemlékek fo­togrammetriai felmérésével és térképezésével, s jelentős kutatómunkával a korábbi­nál olcsóbb és gyorsabb el­járást dolgozott ki a légi­fényképezésre. Az új eljárás sok segítsé­get nyújt a műemléki vizs­gálatokhoz. a helyreállítási és feltárási intézkedések ki­dolgozásához, a felkutatandó földvárak' határoló vonalai­nak rögzítéséhez, egyszóval a műemlékvédelmi munka megkönnyítéséhez és meg­gyorsításához egyaránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom