Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
Szerda esti külpolitikai kommentárunk: \ Tanácskozás a tengerekről A HÍRÜGYNÖKSÉGEK egybehangzó jelentései szerint a/ egyik legfontosabb kérdésben kezd egységes álláspont kialakulni a caracasi tengerjogi konferencián. A venezuelai fővárosban rendezett tanácskozás a történelem egyik legnépesebb értekezlete, részt vesz rajta a világ csaknem minden országának — köztük huszonkilenc teljesen szárazföldi államnak — ötezer (!) delegátusa. A küldöttek június óta dolgoznak. Elméletben augusztus 29-én fejezik be az ülést, de senkinek nem lehetnek kétségei az iránt, hogy addig csak a problémák töredékét lehet megoldani. 1609-ben egy Hugo Grotius nevű holland jogász emlékezetes tanulmányában ezt írta: a tenger túlságosan hatalmas ahhoz, hogy bárki is a magáénak mondhassa. Mindmáig ez az úgynevezett Grotius-féle alapelv a tengerjog alapja. Csakhogy a technika fejlődésével az ember kiterjesztette hatalmát a messzi, nyílt óceánokra is. MIND NAGYOBB mélységekben keresnek — és találnak — olajat, ásványi kincseket. Évi 65 millió tonna halat és más tengeri lényt hoznak felszínre a modern, nem egyszer helikopterekkel és felderítő repülőgépekkel támogatott, halászflották. Mindezek alapán érthető, hogy eljött az ideje a tengerekkel kapcsolatos jogrend részletes szabályozásának. Annál is inkább, mert az utóbbi időben több nemzetközi konfliktusra is sor került a tengerek szabadságának eltérő értelmezése miatt. Elég a közelmúlt nevezetes angol—izlandi „tőkehal-háborújára” gondolnunk.. a Az egyik legnagyobb tengeri hatalom, a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az óceánokkal kapcsolatos, felgyülemlett kérdések megnyugtató rendezésének. A caracasi szovjet javaslat lényege: el kell külöm'teni a parti államok felségvizeit egy nagyobb kiterjedésű, úgynevezett gazdasági övezettől, amelynek kincseit mindenekelőtt az ahhoz legközelebbi állam jogosult kitermelni, de egyébként — például ha-* józási szempontból —. nyílt, közös tengernek számítana. A LEGFRISSEBB jelentésekből úgy tűnik, hogy •— bár a részletkérdések egész sora vár még megvitatásra —, ebben az alapelvben növekszik az egyetértés a caracasi konferencia népes delegációi között. Portugália „A demokratizálási folyamat elleni támadásokat nem szabad tűrni!” Kis Csaba, az MTI különtudósító ja jelenti: A Portugál Szocialista Párt szóvivője nyilatkozatban foglalt állást azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket a katonai vezetés foganatosított egy ultrabaloldali csoportosulás ellen. Mint jelentettük, a katonai hatóságok betiltották a csoport, az úgynevezett MRPP lapjának megjelenését, mert az a fegyveres erők mozgalma és az ideiglenes kormány elleni éles támadásokat tartalmazott. A szocialista állásfoglalás óvatos formában helyteleníti az adminisztratív intézkedést, továbbá azokat a terveket, amelyek — a párt állásfoglalása szerint jelentéktelen és érdemi befolyás nélküli — csoportosulás esetleges feloszlatására irányulnak. A szocialista párt véleménye szerint az ilyen csoportok ellen a demokrácia nyújtotta lehetőségekkel kell felvenni a küzdelmet. Az állásfoglalás ugyanakkor tűrhetetlennek minősíti a demokratizálási folyamat elleni támadásokat. Lisszaboni politikai körök szerint az elmúlt napok fejleményei a politikai küzdelem bizonyos fokú kiéleződéséről tanúskodnak. A Portugál Kommunista Párt legutóbbi állásfoglalása leszögezi, hogy bár az ultrabaloldal akciói sem tűrhetők el, a fő veszélyt a jobboldal, a reakció erőinek szervezkedése jelenti. A reakciós erők most elsősorban a kommunista párt ellen irányítják támadásaikat, de bizonyos fokú — bár óvatos — akciót folytatnak a kormány és a katonai vezetés akcióinak lejáratására is. Egy volt magas rangú gyarmati tisztviselő például egy lisszaboni napilapnak adott nyilatkozatában bírálta a kormány de- kolonizációs politikáját, azt hangoztatva, hogy bár nem ellenzi a gyarmatok függetlenségét, ennek megvalósításához „hosszú előkészítő szakaszra” lett volna szükség. A katonai vezetés határozott intézkedéseket tett a fegyveres erők mozgalma elleni támadások ellen, kijelentve, hogy nem tűri el azokat. Spinoía tábornok, köz- társasági elnök, aki az elmúlt napokban több katonai egységet látogatott meg, a hadsereget készenlétre és éberségre intette. A Portugál Kommunista Párt ai^a figyelmeztetett, hogy elsősorban a reakcióra, a fasizmus újraszervezkedő erőire kell lesújtani. Watergate-f e j lemé nyék Nixon és Titkos fegyverraktár Santiagói hivatalos közlés szerint a chilei hadsereg titkos fegyverraktárt fedezett fel a chilei főváros egyik nyugati külvárosában. A fegyverek lefoglalásakor több személyt őrizetbe vettek, ezek nevét azonban biztonsági megfontolásokból nem közölték. (AFP) Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: A republikánus párt vezetői és törvényhozói a legutóbbi 24 óra folyamán a Watergate-ügy miatt szinte testületileg elpártoltak Nixon elnöktől. Gyakorlatilag az elé a választás, elé állították, hogy döntsön: mi jobb számára, ha. úgy jegyzi fel nevét az amerikai történelem, mint az első elnök, aki lemondott, vagy az első elnök, akit elítéltek és elmozdítottak hivatalábóL Republikánus nyomásnak engedve a demokrata párti többségű képviselőház .vezetősége előzetes megállapodásra jutott, hogy a képviselőház augusztus 19-i kezdettel kitűzött és eredetileg 10 napra tervezett vádemelési vitáa ..kézben pisztoly” ja időtartamát legalábbis a felére csökkentik. Barber Co- nable, a republikánus kisebbség egyik tekintélyes vezetője kijelentette, hogy nincs szükség többé hosszadalmas vitára, mivel az elnök által hétfőn közzétett újabb bizonyítékokban a képviselőház végre megtalálta a ,kézben füstölgő pisztolyt.” Az a 10 republikánus képviselő, aki a jogügyi bizottság vádemelési vitájában még kitartott az elnök mellett, most kivétel nélkül szembefordult Nixonnal. Csaknem hasonló helyzet van kialakulóban a szenátusban is, ahol Nixon elnöknek legalább 34 szavazatra van szüksége ahhoz, hogy felmentsék és hivatalában maradhasson. füstölgő Gerald Warren, a Fehér Ház szóvivője hivatalosan is elismerte, hogy vasárnap a Camp David-i tanácskozáson Nixon elnök valóban „megfontolta a lemondás alternatíváját.” De végül úgy döntött, hogy „végigjárja az alkotmányos utat.” Tóth Ferenc, az MTI diplomáciai tudósítója írja: Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására — baráti látogatásra hazánkba érkezett Piotr Ja- roszewicz, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsának elnöke. Magyarország és Lengyelország kapcsolatai az elmúlt több mint negyedszázados időszak alatt annak a fontos dokumentumnak a szellemében fejlődtek és gyümölcsözőek ma is, amelyet a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésként 1948. június 18-án írtunk alá és 1968. május 16-án megújítottunk. Párt- és államközi kapcsolataink Teljes a nézetazonosság pártjaink — a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt — között az alapvető ideológiai és politikai kérdésekben. A két párt illetékes képviselői rendszeresen találkoznak, tájékoztatják egymást és véleménycserét folytatnak. Magas szintű párt- és államközi kapcsolataink fejlődésének jelentős eseménye volt Edward derek és Piotr Jaroszewicz baráti látogatása 1971. májusában Budapesten, . Henryk Jablonski magyarországi útja 1972. novemberében; Kádár János és Fock Jenő 1973. márciusában Varsóban tett baráti látogatása. E magas szintű események sorát folytatja most Gyümölcsöző magyar lengyel kapcsolatok BMwsSj 1974. augusztus &» csütörtök Piotr Jaroszewicz látogatása Budapesten. Esedékes — ugyancsak még ebben az esztendőben — Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Lengyelországban. A pártközi együttműködési tervek alapján évente számos pártmunkás-delegációt küldtünk, illetve fogadtunk tapasztalatcsere céljából. Széleskörűek a kapcsolatok a két országban működő parlamentek, a tanácsok és a különböző társadalmi szervezetek között. Gazdasági együttműködés Évről évre gyarapodnak a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok. Kétoldalú árucsere-forgalmunk az elmúlt három évben esztendőnként átlagosan 15 százalékkal növekedett. 1973-ban például a magyar—lengyel külkereskedelem összforgalma meghaladta a 300 millió rubelt. 1974-ben — a tervek szerint — tovább emelkedik a kölcsönös árucsere-forgalom. A különböző termelési területeken mind élénkebbé válnak a két ország kapcsolatai, kölcsönösen előnyös megállapodások jöttek létre. Ezek közül kiemelkedik a timföld—alumínium egyezmény. a lengyel kénszállítá si megállapodás, a műszá' oari szakosítási megállapc ’ is, az autóipari koopsrác 5 egyéb szakosítási szerz' .esek a szerszámgépipar, a gyógyszeripar és a gumiipar területéi. Eredményesen működik a meddőhányókból kitermelhető szén felhasználására létrehozott magyar—lengyel közös vállalat, a HALDEX. Előrelépést jelentett a gazdasági együttműködésben a két ország miniszterelnökének 1973. augusztusi találkozója. Megállapodás jött létre komplett ipari berendezések szállítására: a lengyel partner vállalta egy nagy teljesítményű cukorgyár szállítását, valamint öt hajó építését a magyar megrendelésre 1976—1980. között. Kormányközi megállapodást írtunk alá — a két ország gazdasági együttműködési állandó bizottságának XIII. ülésszakán, 1974. májusában — a harmadik világ, elsősorban a fejlődő országok piacain történő együttműködésről. Központi tervező szerveink most dolgoznak a két országnak az 1975. utáni időszakra vonatkozó tervkoordinációs munkálatain. 1974. januárjában a két ország műszaki fejlesztési bizottságainak elnökei megállapodást írtak alá „a tudományos kutatás anyagitechnikai bázisának kialakításáról”. Kultúra, tudomány, oktatás Munkatervek alapján a két ország kulturális és tudomá- lyos kapcsolatai megfelelő- n fejlődnek. Együttműkö- ’ési éá közös kutatási megái ápolása van 1972—1975-r-* a két tudományos akadémiának. Felsőoktatási intézményeink közvetlen kapcsolatai is kielégítőek. Az idén tárgyalások voltak Budapesten a felsőoktatási intézmények között 1980-ig terjedő együttműködési megállapodás aláírásáról. Aktívak a magyar és a lengyel hírközlő szervek kapcsolatai. Rendszeres az újságírók és televíziós forgatócsoportok cseréje. A Magyar Televízió az idén — első ízben — megrendezi a „Lengyel fórum”-ot. Eredményes munkát fejt ki kulturális kapcsolataink bővítése érdekében a kulturális tudományos együttműködési vegyesbizottság. Budapesten és Varsóban eredményesen működik a Lengyel, illetve a Magyar Kulturális Intézet. Időszerű események kapcsán meg kell említeni, hogy — megállapodás alapján — a két ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából 1974. szeptemberében Budapesten lengyel, 1975. áprilisában Varsóban magyar kulturális napokat tartanak. Magyarországon számos rendezvénnyel és széles körben megemlékeztünk Lengyelország felszabadulásának 30. évfordulójáról. Vendégforgalom Magyarország és Lengyel- ország testvérmegyéi és testvérvárosai, valamint több ipari üzem között széles körű és bensőséges kapcsolatok alakultak ki. A turistaforgalom is jelentősen megnövekedett. 1973-ban például csaknem egymillió lengyel turista érkezett hatónkba és csaknem százezer magyar állampolgár járt Lengyelországban. (MXÖ Izraeli légitámadás BEJRUT ' . Az izraeli légierő szerdán a hajnali támadás Után délben újabb légitámadást hajtott végre dél-libanoni falvak ellen. A körzetben több Palesztinái menekülttábor van. Károkról és áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. (Men, UPI, AFP) Beiktatták a kolumbiai elnököt BOGOTA Szerdán beiktatták hivatalába Alfonso Lopez Michel- sent, az új kolumbiai elnököt, aki 16 év óta az ország első szabadon választott elnöke. (Reuter) Piotr Jaroszewicz Hazánk vendég» 1909. október 8-án — népiskolai tanító fiaként — született Nieswiezben. Tanítóként dolgozott. 1934—39-ig a garwólini járásban általános iskolai igazgató volt. Elvégezte a tanítói felsőfokú tanfolyamot. később Varsóban pedagógiai és társadalmi tanulmányokat folytatott. A háború kitörése után a Szovjetunióba ment, ahol eleinte tanítóként dolgozott. 1943-ban önkéntesként belépett a lengyel hadseregbe, *s ott elvégezte a tiszti iskolái.. Az I. lengyel hadsereggel Leninotól Berlinig és az Elbáig végigküzdötte a háborút, s ezredesi rangot ért el. Helyettese volt az 1. lengyel hadsereg politikai-nevelési: parancsnokának. 1944-ben belépett a Lengyel Munkáspártba, s 1945- ■ -ben.küld,öttnek választották az L kongresszusra, A hábÓr.Y,„ zrú üt&'n d lengyét hadsereg 1 : poliHJcai-neíi'eléii* főcsoport:- "" főnökének helyettese . lett/ 1945 végén vezérőrnaggyá, és honvédelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. 1950- ben előléptették altábornagy- gyá és egyidejűleg az állami gazdasági tervezési bizottság elnökhelyettesévé választották. 1952-ben a minisztertanács elnökhelyettese lett, és 1954—56 között — egyidejűleg — a szénbányászati miniszter funkcióját is ellátta. 1948 óta a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, 1947 óta a szejm képviselője. 1964- ben a LEMP KB Politikai Bizottsága póttagjává, 1970 decemberében pedig a politikai bizottság tagjává és a minisztertanács elnökévé választották. (MTI) Miért telepítik ki a maoisták a városi fiatalokat vidékre? MOSZKVA: A Komszomolszkaja Pravda szerdai száma folytatja „A száműzöttek” (Miért telepítik ki a maoisták a városi fiatalokat az ország távoli kerületeibe?) című cikkét. Mint írja, a fiatalok tragédiáját, akiket a maoisták Kína távoli kerületeibe küldenek, súlyosbítja az a tény, hogy számukra ott nem volt munka az utolsó pillanatig, ha nem számítjuk a legprimitívebb és a legnehezebb munkát. A faluba küldött fiúk és lányok — folytatja a lap — tudásukat gyakorlatilag sehol sem tudják hasznosítani. Erről meggyőződhetünk a Jan-an „mintakörzet” példáján, amelyről állandóan beszámol a kínai sajtó. Ismeretes, hogy ebbe a körzetbe több mint 20 ezer embert küldtek Pekingből. A Szennáin Zsipao beszámolójából kiderül, hogy a fővárosból kiküldött több mint 15 000 fiatal olyan munkával foglalkozik, amely még az elemi ismereteket sem igényli. A Komszomolszkaja Pravda megállapítja: mindenki számára világos, hogy sem az országnak, sem a kínai nép- nep nem előnyös a művelt ifjúság ilyen jellegű „elherdálása”. Ez a maoistáknak előnyös. A kínai propaganda nem ok nélkül igyekszik meggyőzni az ifjúságot, hogy a falunak szüksége van rájuk, ugyanakkor elszólja magát, kijelentve, hogy az ifjú- ' súgnak több edzettségre és •' „proletár nevelésre” vari - szüksége. A cikk hangsúlyozza, hogy a maoisták a gazdasági jó- ?_■: létre való törekvést „revizio- nizmusnak”, „ökonomizmus- nak” és a forradalmi ügy.. elárulásának tekintik. A szegénység és csakis a szegénység az egyetlen erő a maoisták szerint, amely képes biztosítani a társadalom forradalmi átalakulási
