Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

ä Ős legiianpsabi liasam „A világ leghangosabb há­zaspárja” címet Mr. és Mrs. Featherstone nyerte el, akik vendéglőt tartanak fenn Scarboroughban, az angol keleti partvidéken. Bizonyí­tékát ennek egy londoni ver­senyen adták: a „kiáltás má­sodik világbajnokságán” Mrs. Featherstone akkorát kiál­tott, hogy hangereje elérte a 109,7 decibelt. Másodízben nyerte el a nők között az el­ső helyet. Férje, Michael a férfiak között csak 110 de­cibelt ért el — egy decibel­lel kevesebbet, mint a világ­rekord, amelyet tavaly egy halász állított fel. Oxigén a turistáknak „A Himalája kapuja” — a világ legmagasabban fekvő hegyi szállodája. Nepálban épült, a Mount F.verest lej­tőjén, 4000 méter magasság­ban a tenger szintje felett. A szállodát a modern kom­fort minden kellékével fel­szerelték. Az egyedülálló lé­tesítményt felépítő japán és nepáli cégek mindenre te­kintettel voltak, kivéve... a ritka levegőre. A magashe­gyi szálloda vezetősége azon­ban megtalálta a probléma megoldását, a „Himalája ka­pujáéba érkező vendégek­nek oxigénpalackot és gáz- maszkot adnak. VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAőAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAAAAW naAAMMAAAAWWWWAAAM' . JUHASZ ÁKOS: VIHAR BÉLA: cAfándík­frátiU Kisgyerek­életed egy fakó hintaló Ugyanúgy visszarúg mintha ő házi ló lenne vagy kiscsikó Falovad magmarad játéknak míg magad megnőttél elfordulsz pedig a fakó hintaló ugyanúgy visszarúg mintha ö házi ló lenne vagy kiscsikó Eddig e kis mese: gyermeki ajándék többé már nem játék Fejfájós halánték lesz az új ajándék Ot&it&zeidí naftleifiente Nézd ezt a fürge, égi csatárt amott, most fejeli be, a magasba vágva, az ívben hajló labdát, a Napot, az alkonyat kapuhálójába. KALO BÉLA: A nagyszülők — kik azt hiszik ha tanulni látják unokáik ' az pont az t-re a végire színes virág a korhadó vágyfa tetejére Lehet-e belőled Paganini? Teljes sebességgel le a mélybe! (Foto: L’Humanité Dimanche) Httttt őrszolgálat A férj rózsacsokrot nyújt át a feleségének, majd gyor­san kijelenti: — Nehogy meghatódj, va-, laki az autóbuszban hagyta! ★ — Gyermekünk született. Nagyon csalódott vagyok. — Miért, fiút szeretett volna és kislánya lett, vagy fordítva? — Sem az egyik, sem a másik. Én válni szerettem volna! ★ A* elmegyógyintézetben néhány ápolt kártyázik, egy pedig felettük lóg a csillá­ron. Arra jön egy ápoló, és kérdezi: — Az miért lóg ott fenn a csilláron? — Azt hiszi, hogy ő a vil­lanykörte és világit nekünk. — És miért nem veszik le onnan? — Nem akarunk sötétben kártyázni! + — Az esküvőnk után Ká­roly eleinte minden reggel csókkal ébresztett. — És később? — Később ébresztőórát vett. ★ Bizottság érkezett egy női fogházba. Az egyik cellában a prices fölött egy férfi arc­képe függ fekete keretben. — Ez volt az ön férje? — kérdezik az elítélttől. — Igen, — mondja köny- nyezve a nő. — Meghalt, ugye? — Sajnos. Hiszen éppen ezért vagyok itt. ★ — Ebben a cipőboltban nagyon szegényes a vá­laszték. — Sajnos, asszonyom, va­lóban nincs olyan cipőnk, amely kívül 36-os, belül 40- es lenne. ★ Egy svájci panzióban. — Megmondom őszintén, csapnivaló a konyhájuk. Saj­nos. nem ajánlhatom a pan­ziójukat egyetlen barátom­nak sem. — Uram, akkor megkérem, hogy legalább az ellenségei­nek ajánlja... ir — Bocsásson meg, pro­fesszor úr( nem szeretném zavarni, de hadd kérdezzem meg, vajon az emberi agy ... — Kérem ne zavarjon! Egészen más van most a fe­jemben ... ★ — Kedves szomszéd, hogy lehet az, hogy a kanárija az­előtt reggeltől estig fütyü- részett, most pedig délután 3-kor hirtelen abbahagyja? — Furcsa história. Nem-, rég az asztalon felejtettem a > hivatalos közlönyt, amelyben! megjelent a rendelet a töt;- 5 vényes munkaidőről. Elöl- j vasta és most a világért sémi akar túlórázni. ★ A nagybácsi ajándékot í hoz a gyerekeknek, köztük a í legkisebbnek, Ivánkának is. \ Megkérdezi a papától? — Kié legyen a dob? — Ivánkáé — feleli azon-* nal a papa. — Talán ő a legjobb? — Nem. De ő fogja legha­marabb összetörni. ★ Vendéglőben. A vendég < nagyon türelmetlen. — Főúr! Már egy félórája« vagyok itt! — Uram, én pedig reggel í 7 óta! ★ — Képzelje, mi történt« velem! A múltkor a hajón« valaki égő cigarettát dobott« a lőporoshordóba! — És maga még él? — Szerencsére a hordó« üres volt. ★ — Mondd, drágám, hogy\ van az, hogy te mindig ilyen 5 sok pénzt kapsz a férjedtől?; — Igen egyszerű. Ha ha-* ragszom rá, azt mondom ne- < ki: visszamegyek a mama-< hoz, s ő azonnal ad pénzt* útiköltségre. ★ Két férfi beszélget: — Az én feleségem igenj takarékos asszony. Saját es- ‘ télyi ruhájából csinált ne-< kém nyakkendőt. — Az semmi! Az én felesé- i gem a nyakkendőmből esi-5 nált magának estélyi ruhát. ★ — Mivel foglalkozik aked-< vés fia? — Csillagász. — Na jó, de mit csinál < nappal? Kit szeretnek a szúnyogok? A japán parasztok szerint a fekete ruhás kopasz em­bereket. Megfigyelték, hogy a szúnyogok előnyben részesí­tik a sötét ruhát a világos­sal, különösen a sárgával, vagy a fehérrel szemben. A kopasz fejtető pedig tükör­csillogással válik ki a sötét öltözékből... Energia gondos Energiagondok ne­hezítik a világ dol­gát. Mind kevesebb a természetes energia. — Ez az. Én is így érzem! — mondta Kovács és letette a kezéből az újságét, azon tűnődve, hogy holnaptól fogva kor­látozni fogja a mun­kára fordított ener­giáját. Utóvégre, ha a világ energiagon­dokkal küzd és ener­giatakarékosságot ve­zet be, akkor ezt ne­ki bevezetni a leg­elemibb érdeke. Amikor Kovácsot kirúgták a gyárból, a művezetője még meg­jegyezte: — Egyetlen pilla­natig sem takarékos­kodom az energiá­val, hogy egy ilyen frátert jó ülepen rúg­jak. Még hogy taka­rékoskodik a saját energiájával? Ami nincs, apuskám, az­zal nem lehet taka­rékoskodni ... — és Kovács repült, hogy a döntőbizottság aj­tajáig meg sem állt. Ott aztán erőt, ener­giát nem kímélve harcolt igazáért. Hogy elnyerte-e igaz­ságát, azt hál’ isten nem ennek az írás­nak a feladata megál­lapítani. — Ez az. Enis így érzem — mondta Le- tenyei Flórián és fi­nom kis kulcsaival, minimális energiabe­fektetéssel kinyitotta a hás árnyékában parkoló Zsigulit. Es már indult is. Nem gyalog, amelyhez mint köztudott, lé­nyegesen több ener­gia kelletik, mint ül­ve menni, hanem gépkocsival, amely­hez ugyan benzin kell, de arra valót is lehet lopni. A stran­dolok táskáiból, ke­vés energiával. Még finom kis kulcs sem kell. Es Letenyei Flóri­án, az energiatakaré­kosság egyik jelen­tősnek ■ fűlő, de csak az előzetesig ju­tó hazai alakja mél­tatlankodva hívta fel a rendőr figyelmét az energiatakarékosság igen fontos szempont­jaira. — Igaza van — mondta az őrmester önzetlenül és kiszállt a rendőrségi autóból a benzintakarékosság tárgyából és szépen, bilincsben, gyalog ve­zette hevenyeit egy oly világ felé, ahol az energiatakarékosság gondjai másodrendű és érdektelen kér­déssé devalválódnak. — Ez az. Látod? Az egész világ takaré­koskodik az energiá­val — engedte le az újságot Ficere az ágyban és tekinteté­ből kemény figyel­meztetés sugárzott a még korántsem öre­gedő, de az élet ta­pasztalatait mind só- várgóbban kívánó Fi- ceréné, született Ár­tatlan Borbála felé. — Látom — mond­ta kesernyésen Fice- réné, aki az energia­takarékosság hazai alkalmazását már hosszabb idő óta egy­9 * m m ff Aki csak tanult fiatal korában hangszeren játszani, megmondhatja, mennyi fáradságába került a zongora-, vagy a hegedűórákon a megfelelő ujjtechnika elsajátítása — még akkor is, ha abszolút a hallása. A hosszú, fárasztó gyakorlás nem egy ember kedvét vette már el a zene­tanulástól. A dortmundi Max Planck Intézet kutatói Ch. Wagner professzor vezetésével (aki egyébként műkedvelő zenész), több éves kutatás eredményeképpen kimutatták, hogy a zenét tanulók közül sokaknak nem elég hajlékonyak az ujjai és ez akadályozza előmenetelüket. Az ujjak hajlé­konysága azonban önmagában nem elegendő. Fontos, hogy a csukló is rendkívül hajlékony legyen, a vállak úgy­szintén. A rendkívüli hajlékonyság e szükségessége ne riassza el azonban a szülőket attód, hogy a különben jó hallású gyermekeiket zongorára, vagy hegedűre taníttassák. Min­den amatőr tudja, milyen nagyszerű szórakozás a házi zenélés. Elvégre nem kötelező, hogy mindenkiből Pade­rewski, vagy Paganini legyen. A Planck Intézet tudósai különböző műszerek segít­ségével tüzetes vizsgálat tárgyává teszik a csukló és az ujjak hajlékonyságát. Az egyik módszer a tenyér rugal­masságát és szélességét határozza meg, a másik az „ujjter- pesztést” és az alkar hajlékonyságát. A zenetanulásra jelentkezők előzetes vizsgálata sok értékes anyaggal szolgált a tudósok számára. A készülé­kekkel pontosan meg lehet állapítani, hogy az illető el­éri-e valaha a technikai kivitelezés magas fokát. Sőt,- ezek' a készülékek azt is kimutatják, hogy az illetőnek kell-e hangszert változtatnia: például hegedűről át kelle- ne-e térnie a zongorára, vagy fordítva. Vagy helyesebb lenne, ha például fúvós hangszerrel próbálkozna. Mindenesetre e módszerek a jövőben számos fiatalt meg­kímélhetnek attól, hogy csalódás érje őket. A Planck Intézet tudósai szerkesztette műszerek hasznos segítséget nyújthatnak a zeneiskolákban folyó felvételi vizsgákhoz is. re rezignáltabban és méltatlankodva fi­gyelte. Takarékosság ott? Érthető. De itt? És hasra fordult, A válóper gyorsan és simán zajlott le. Ficere ugyan nem ér­tette, hogy mit sze­rethetett meg az ő hűtlen Borbálája azon a kis szerényen vigyorgó fickón, de kellő tapintattal ad­ta beleegyezését a váláshoz. — Te, Borbála,.. most már megmond­hatod — kérdezte a válás után gyors sut­togással Ficere az egykori nejétől — megmondhatod, hogy mit szerettél meg ezen az alakon. Hi­szen nem is fiatal már éppen, meg nem is szép? — Nem érted te azt, Lajos ... Ho­gyan is magyaráz­zam meg. Ödönke nem rohangál a vil­lanykapcsolók után. ödönke fütyül az energiatakarékos­ságra, Képzeld el, rr\ár én oltom el a lámpát. Én! — mond­ta egykori Ficeréné, és az esti lámpafény­re gondolt megelége­detten. Nagyon szeretett oltogatni! (egri) A címben idézett1 összeté­tel az észbeíi gyarlóság, az elmebeli gyengeség egyik fajtájának megnevezésére szolgáló nyelvi forma. A ter­mészetes szemlélet alapján nemcsak a kerek, kövér fe­jű, hanem a tunya eszű, a nehéz felfogású, a buta em­bereket is megnevezik gyak­ran vele. E kifejezéssel kapcsolat­ban az eredetére vonatkozó­lag szélesebb körű összefüg­gésekre is rámutathatunk. Ismeretes, hogy a római mi­tológiában Minervát, mint az értelmes eszesség, a bölcses­ség védőjét, istápolóját tisz­telték. Nagyon szellemesen az elhízott, az elhájasodott Minerva pedig az észbeli renyheség, a butaság jelké­pévé vált. Így született meg a pinguis Minerva (kövér, hájas Minerva) jelzős szer­kezet. Értelme: pingue Inge­nium, azaz rest, lusta, érte­lem. Ez a szólásszerű nyelvi képlet nemzetközivé vált. A magyár szóláskincsben is vannak megfelelői. Az egyik forma így adja vissza a la­tin szólás értelmét: hájfejű, zsíros eszű. A másik nyelvi típus ezzel a közmondással értelmezi: Ha zacskóba köt­né az eszét, megenné a ku­tya. Erdélyi János közölte gyűjteményében ezt a mon­dást, s ezt a megjegyzést fűzte hozzá: „Azaz kövér, ostoba az esze, miért az os­tobát hájfejűnek is mond­ják.” Nemcsak a tapasztalat, ha­nem a szóban forgó latin szólásnak is van hatása ab­ban, hogy ez a magyar szólás is nyelvi szerephez jutott: Kövér emberben ritkán lát­hatsz bölcset. Egyik legré­gibb szólásgyűjteményünk­ben, Baranyi üecsi János válogatásában több rokon ér­telmű közmondás olvasható, Inkább szellemeskedésnek, mint hántásnak szánták ezt szóláshasonlatot is: Több a hája, mint az esze. Az sem. véletlen, hogy a nemzetközi szólásgyűjtemé­nyekben több olyan közmon­dás is található, amely szinte minden nép szólás­készletében ugyanazzal a je­lentéssel és használati érték­kel vállal nyelvi szerepet. Az eltompult, lusta, renyhe ész­járású emberre mondják: Begyepesült az esze, begye­pesedett eszű. A gondozat­lan, nem művelt, a begye­pesedett udvarok, szérűs kertek látása feltétlenül alapot adott e szólás kelet­kezéséhez, de a hagyomá- nyozódás is fontos tényező abban, hogy egy-egy szólás, közmondás tovább él, és nyelvi szerephez jut. Dr. Bakos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom