Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-30 / 202. szám
Történelmi strandolások (II.) A török időktől a Az egri strand a megnyitása utáni években Amikor a dicsőséges harcokkal teli XVI. század végén, 1593-ban a török félholdas lobogó került az egri vár tornyára az egri, de a hevesi fürdőkultúra is minőségi változáson ment keresztül. Egyrészt a mezővárosi fürdők az életszínvonal hanyatlása, a sarcok, hadak járása miatt tönkrementek, másrészt a török katonai központban, Egerben és Hatvanban egy gazdag török fürdőkultúra bontakozott ki. Evlia Cselebi, a világhírű török utazó Heves megye leírásában például mind Egerben, mind Hatvanban tud fürdőket felsorolni. Egerben például három fürdőt ismert „... az egyik a férfiak, a másik az asszonyok, a harmadik az állatok részére”. Az egri török fürdő romjai közül a férfifürdő, amit a közvélemény török fürdő romos állapotban a Dózsa György téri ház udvarában még bemutatásra vár. Evlia Hatvant úgy említi meg Eger mellett, mint amely csupán egy szűk fürdővel rendelkezik. Viszont a török hagyatéki defterekből kiderül, hogy akár Egerben, akár Hatvanban vagy másutt éltek törökök, a fürdőkulturát mindig fontosnak tartották, hiszen nincs Olyan török hagyaték, amiben különböző magyar és török törölközők, fürdőlepedők, fürdőszőnyegek elő ne fordultak volna. Ezt a gazdag török fürdőkultúrát 1687-ben a török hódoltság megszűnése szakítja félbe. Meghonosodik Heves megyében egy Nyugat-Euró- pára jellemző fürdőkultúra, amelynek indítását az úgynevezett Fenessy-féle szerződés mutatja. E megállapodás, amit 1695-ben kötött az egri püspök a várossal, kimondta, hogy a püspök a volt török fürdőt magának tartja fenn, de megengedi, hogy a szabad ég alatti hévízt a város lakosai és a szegényebb egri lakosok díjtalanul fürdésre, mosásra és marhaúsztatásra használják.- Ennek a fürdőnek a belföldi idegenforgalma persze jóval korábbi. Viszont első adatunk 1699. februárjából van, amikor a Kassa melletti Pányból egy érdeklődő azt írta: „...mindazonáltal, ha isten erősíti egisigemet, és az a nagy hidegek engednek újra csak elmegyek én az Egri fürdőbe.” Maga II. Rákóczi Ferenc is többször felkereste az egri fürdőt. Igjj érkezett Egerbo 1710. április 4-én, néhány napi fürdőzésre. Bél Mátyás Heves megyét 1730—35 között járta be. Az egri fürdőzésről írva megemlíti: „Bővizű források táplálják ezeket. Érdekességük abban áll, hogy az Eger patak partján sűrű erecskékben bugvognak, éppen ezért nem langyosak, hanem inkább hűvösek. Ettől függetlenül naponta fürödnek az egri vizekben.” A fürdőzés elég általános volt már a XVIII. században, még a legszegényebb néprétegek között is. Erre mutatnak az egri Ciszter Gimnázium intelmei, amelyekben óva intik a diákokat, hogy az iskolán kívül szabad időben sebes vízben fürödjenek, valamint patakban és mosóhelyen ruhátlanul, másneműek- kel és mesterlegényekkel, inasokkal együtt fürdőzze- nek. A fürdőkultúra elterjedését a XIX. század első évtizedeiben elősegítette az uszodák létrehozása, tehát olyan létesítmények, amelyek nyitottak és legalábbis a tavaszi, nyári, őszi időszakban zárt, elkerített helyen belépődíj mellett, kiépített létesítményben, fürdőmester felügyelete alatt biztosítják a fürdőzést. Az első magyarországi uszodát Pesten hozták létre 1817-ben. Egerben csak 1856-ban épült meg az első szabadtéri uszoda. Ezt Bartakovics egri főpap kezdeményezésére építették fel az úgynevezett Csillag csárda udvarán azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék a katonák, polgárok kulturáltabb fürdőzését, a fejlődő iskolavárosban az úszás tanítását Ennek a gyorsan fejlődő úszókultúrának az eredménye, hogy az egriek már korán megtanulnak úszni és már a század közepétől rendszeres úszóoktatás folyik diákok részére. Ilyen tekintetben megelőzték korukat, hiszen Magyarországon még ma is szép számmal vannak iskolák, ahol napjainkban kezdődik a rendszeres úszásoktatás. A strandélet követelménye a megye úszó sportéletének a kialakulása, s a századforduló körüli években már úszóversenyek rendezése. Egyébként Egeren kívül szabadtéri uszoda Heves megyében csak néhány helyen volt, Párádon, ezen az ebben a korban is ismert üdülőhelyen és Gyöngyösön. A strandélet fejlődésével egyre nagyobb lett az igény Egerben az úszáshoz szükséges létesítmények megépítésére. Már 1894-ben Wesselényi Adolf miskolci birtokos felajánlotta annak elkészítését, de a tervet nem fogadták el. 1914-ben viszont elkészült egy nagyszabású uszoda terve, amelynek hossza 43.5, szélessége átlagosan 24 méter lett volna. A Tanácsköztársaság alatt a fürdőkultúra a sporttal együtt újból napirendre került, a városi direktórium sokat tett azért, hogy a városi uszodák használhatóak legyenek. A két világháború közötti időszakban az európai fürdőkultúra hatására gyors fejlő(üüEkki tervek Tájértekezletet tartott csütörtök délelőtt az Országos Erdészeti Egyesület erdei vasutak szakosztálya Szilvásváradon. Elsőnek Chikán István, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vasúti szakfelügyelője tájékoztatta a szakosztály tagjait a szilvásváradi erdei vasútüzem tevékenységéről, a belföldi turizmusban betöltött közjóléti szérépéről. Dr. Ke cs Jenő, az «r- d ’iga 'Jaság igazgatóhelyettese a Szalajka-völgyben létesített szabadtéri erdei múzeum gyűjteményét mutatta be, majd a természetvédelmi terület fejlesztési terveit ismertette. Szerepel a tervekben többek között egy vadaskert létesítése, amelyben a Bükk vadvilágát mutatják be, természetes környezetben. Tervezik egy fel- vonópálya megépítését is a Szalajka-völgy és az Istállóe- kő-erőse között. dés ment végbe. A húszas években megnyitották a női uszodát, majd nemsokára felmerült a már idegenforgalmi célokat is szolgáló férfiak és nők közös fürdésére szolgáló strand létrehozása. Az egri strand körül kialakult vita országos érdeklődést keltett. A vitában a városi polgárság haladó erői és az egyházi vezetés jobbszélén elhelyezkedők csaptak nagyon keményen össze. Végül is a strandpártiak győztek és 1933-ban végre megnyílhatott a strand és most már kulturált körülmények között közösen fü- rödhettek nők és férfiak. Az első fürdőzés nevezetes eseménye így zajlott le: özv. Pleva Béláné visszaemlékezése szerint egy vasárnap reggel a férjével a férfiuszoda büféjében dolgozott, amikor fél 10 felé rohant hozzá Bárány mérnök és egyben a strand igazgatója: „Pleváné, az istenre kérem, mentse meg a strandot! Ott van a sok hölgy a kabinban és senki nem mer kijönni a vízbe.” S miután az ura is biztatta, néhány perc múlva átöltözött és fürdőruhában ászaladva a homokon, beugrott a strand mély vizébe. Tette bátorságot adott a többi nőnek is, így rövid időn belül vagy harmincán követték. így kezdődött az egri strand karrierje, amely azóta is felfelé ível. Napjainkban, amikor egy szép augusztusi vasárnap 10 ezer ember is élvezi vizét és finomszemcsés homokját, kevesen gondolnak már a kezdet nehézségeire. Varga László Hiányosságok, szabálytalanságok a kisiparosok kereskedelmi tezékenységében «niHiiisnmMinnitiiaiHWnwntmi» f A minőségvizsgáló intézetek, a KIOSZ és a tanácsok bevonásával hét megyében 237 kisiparos kereskedelmi tevékenységét, elsősorban az állami előírások érvényesülését, ellenőrizték. A kisiparosok többsége a kereskedelmi előírások szerint dolgozik. Az ellenőrzött kisiparosok 27 százalékánál azonban különböző szabálytalanságokat tapasztaltak, s ezért felelősségre vonják őket. A szabálytalanságok főként jogi tájékozatlanságra, felületességre, esetenként azonban anyagi előnyszerzésre vezethetők vissza. Az ellenőrzések elmarasztalták az illetékes hatóságokat is az ipari igazolványok tervszerűtlen kiadása miatt, mert engedélyezték a kisiparosok kereskedelmi tevékenységét egyébként jól ellátott kereskedelmi központokban is. Néhány kisiparos tévesztette meg a vásárlókat külföldi címkék, megnevezések használatával. Csongrád és Győr megyében fordult elő, hogy a kisiparosok szabály- ellenesen, saját termékeiken kívül más, készen vásárolt cikkeket is árusítottak. A kisiparosok általában nem alkalmaznak gyártmány- vagy minőségj elzést, elvétve adnak az áruhoz használati-kezelési útmutatót, s üzleteikben nem tartanak írásos tájékoztatót a vásárlók reklamációs jogairól. Csongrád, Pest, Szolnok és Zala megyében visszatérő probléma, hogy a forgalomba hozott termékeket nem látták el árjelzővel. Több helyen tapasztaltak törekvéseket — a megengedettnél magasabb alap- anyagárak, irreálisan kalkulált anyagmennyiség és munkaidő stb. felszámításaival — tisztességtelen haszon elérésére. A próbavásárlásokon nem találtak különösebb visszaélést, az árualkalmazás ellenőrzését azonban a bizonylatok hiánya akadályozta. Komoly hiányosság, hogy a kisiparosok többsége, jóllehet a jogszabály kötelezően előírja, nem ad számlát. Az árvetési, a kalkulációs kötelezettség elmulasztása, a nem megfelelő kalkuláció miatt alkalmazták az összes felelősségre vonások 80 százalékát. (MTI) a sze Szerbók Jánosné, Egert Pusztai Lászlóné országgyűlési képviselő munkahelye az ÉVIÜL (Eger, Trinitárius u. 1.). Itt felkeresheti problémájával, reggel 7 és délután 4 óra között. Mivel fogadónapja csak körülbelül két hónaponként van, munkahelyén is foglalkozik választói ügyeivel. Mári áss László, Eger: Köszönjük észrevételeit a keresztrejtvénnyel kapcsolatban, a , keresztrejtvényt készítő külső munkatársunk figyelmét felhívjuk ezekre. „Kápolnai olvasó” jeligére: Panaszával a községi tanácshoz kellett volna fordulnia, ezek szabálysértési eljárások során bírálhatók el. Hasonló csendhá- borítási problémák más helyen és nem csupán a cigánylakosság hibájából fordulnak elő. Nem szabad csak a lakosság egy szűk körét hibáztatni. CARLO MANZONI: Veneranda és az újság Veneranda úr a villamoson odalépett az egyik utashoz és megszólította: — Megengedi, hogy újságot olvassak? — Tessék? — kérdezett vissza az utas, mert azt hitte, hogy nem jól hallotta. — Azt szeretném megkérdezni magától — ismételte meg Veneranda —, hogy olvashatok-e újságot. — Azt tesz, amit akar — jelelte nyugodtan az utas. — Felőlem azt olvas, amit akar. — Igen, csakhogy van egy kis bökkenő — vetette ellen Veneranda. — Micsoda? — Az, hogy nálam nincs semmiféle újság. Ezért nem is olvashatok. Miből gondolja, hogy én olvashatok egy olyan újságot, ami nincs is a birtokomban?! Maga talán tud olyan újságot olvasni, ami nincs? — En nem! —mondta csodálkozva az ismeretlen. — Na látja, ha maga nem tud egy nem létező újságot olvasni, akkor én hogy tudnék? Miért lenne maga különb, mint én? — Hát akkor ne olvasson — szólt az ismeretlen, aki már nem tudta, mit mondjon. — Nem is fogok — mondta Venéranda. — Nem vagyok Olyan ostoba, hogy kijelentsem- olvasom az újságot, ami nincs is nálam. Ez csak maga szerint lehetséges. — Nem tudtam, hogy önnek nincs újságja — válaszolta az ismeretlen. — De most már tudja, és mégis folyton a magáét hajtogatja. — Ugyan, hová gondol? — védekezett az utas. — Ha nincs újságjai akkor nem is olvashatja. — De vehetnék! — jegyezte meg Veneranda úr. — Vagy maga talán abban is kételkedik, hogy megengedhetem magamnak, hogy vegyek egy újságot?! — Isten ments! — gügyögte az ismeretlen. — No azért .. Hála istennek, rögtön leszállók. Különben isten tudja, mitakarna még tőlem! Ahogy leszállt, ezt mormogta magában: — Micsoda, faragatlan emberek vannak manapság! Már a villamoson se utazhat az ember nyugodtan anélkül, hogy bele ne kössön oa- larfii. hülye ... Fordította: Zahemszky László B. Istvánná, Gyöngyös: A vállalat nem Járt el szabálytalanul a terhességi és gyermekágyi segély kifizetésekor, Illetve az összeg megállapításánál. A rendelkezés szerint teljes mértékű (tehát százszázalékos bérnek megfelelő) összegre jogosult az anya, ha a szülést megelőzően 270 napi munkaidővel rendelkezik. Az összeget a dolgozó nő utolsó három havi átlagkeresetének megfelelő összegben állapítják meg, ön a béremelést abban az időben kapta, amikor szülési szabadsága már megkezdődött, tehát az azt megelőző háromhavi átlagkeresetbe már nem lehetett beszámítani. Az emelt bérre akkor válik jogosulttá, amikor újra munkába álL Szabó Ferencné, Egercsehl: Panaszának megoldásával a járási hivatal foglalkozik — miután az egészségügyi osztálynak erre kerete nincs. A végleges határozatról, Illetve a panasz elintézésének módjáról tájékoztatjuk. Kérjük addig türelmüket. „Adminisztrátor” jeligére: A Munka Törvénykönyvének valóban van olyan rendelkezése, amely szerint nem szüntethető meg a dolgozó munkaviszonya a táppénzes állomány időszakában, illetve az azt követő 15 napon belül. Ez azonban csak a meghatározatlan időre szóló munka- viszony esetén érvényes. A meghatározott Időre szóló munkaviszony a szerződés lejártának napján szűnik meg, azt a vállalat nem köteles meghosszabbítani a dolgozó betegsége, keresőképtelensége miatt. A táppénz folyósítását azonban ez nem érinti. A Budapesti Katonai Ügyészség felhívása 'H A sorkatonai szolgálatot teljesítő Kozma András őrmester — akit a mellékelt fénykép ábrázol j — 1974. május 16- án az aszódi vasútállomás területén a vonatból kiesett és halálos kimenetelű balesetet szenvedett. Iratait a hatvani vasútállomáson találták meg. Kérjük, hogy tanúkén« kihallgatása vége« személyesen vagy Írásban szíveskedjék jelentkezni a Budapesti Katonai Ügyészségen (1251. Budapest, Pf. 9. Budapest, II., Fő utca 70—78. Telefon: 155-000) az, aki az Iratokat megtalálta és azokat a hatvani vasútállomás lámpakezelő helyisége előtt helyezte el. Kérjük továbbá »zok jelentkezését is, akik a jelzett napon a 52.38 órakor indult személyvonaton Budapest Kele« pu.—Miskolc* Tiszai pu. i kötött utaztak és személyesen érintkeztek Kozma őrmesterrel, és a vonaton tanúsított magatartásától, a szerencsétlenségről, vagy az , íratok megtalálásáról felvilágosítást tudnak adni. OáSD MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.20 Zenekari muzsika. 10.05 Édes anyanyelvűnk. 10.10 Érdekes szigetek. Ütljegyzet. 10.35 Mozart: A-dúr szonáta. 11.00 Hol fészkel a tudat? 11.10 Operaáriák. 11.49 Kritikusok fóruma. 12.20 KI nyer ma? — Badacsonytomajban? 12.30 Reklám. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Népi zene. 13.43 Ne dobjuk el! SzöUös István riportja. 13.58 Életem. 15.10 Magyarán szólva... 15.25 Chopln-zongoramüvek. 15.48 Kóruspódium. 16.05 Nézőpont — ahogyan kultúránkat látjuk. 17.20 Kapr: Oda két trombitára és fúvószenekarra. 17.33 Munkásélet a Duna mentén. 18.23 Bemutatjuk új felvételeinket. 19.30 Ketten beszélnek — égy vállalat dolgairól. 20.21 Hallgassuk együtt! Vivaldi-művek. 21.09 Láttuk, halottak — a színházban és a moziban. 21.29 Népdalok. 22.20 Félóra sanzon. 22.50 Meditáció. 23.00 Két zongoratrió, PETŐFI 8.05 Nótacsokor. 9.03 Ezeregy délelőtt. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.03 Megénekelt mesterségek. 12.27 A Brüsszeli Pro Musica Antiqua együttes felvételeiből. 12.42 Rádlónoveila-pályázat Kahána Mózes: Pénz beszél. 13.03 Az eladott menyasszony. Operarészlftek. 14.00 Kettőtől — hatig... Zenés délután. 18.20 Tánczene. 18.50 Falusi esték. : 19.20 Verbunkosok, népdalok. ; 20.28 A Rádió Dalszínháza. Suppé: Pajkos diákok. Egyfelvonásos daljáték. 21.37 Katedra. 21.57 Zenekari muzsika. 23.15 örökzöld dzsessz- melódiák. TEJ MAGYAR 15.33 Műsorismertetés. 15.55 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésr®. 17.50 Hírek. 17.55 A Pecsora folyón túL Szovjet rövidfilm. 18.05 Káposztaleves. Csehszlovák film. * 18.45 öt perc meteorológia. 18.50 Kórusmuzsika. 19.20 Esti mese. A mackóit mézet kérnek szovjet bábfilm. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Kaputt. Tv-fllm. 21.10 Ötszemközt — dr. Lomb Katóval. 22.05 Alkohol. IV. Kálvária. 22.35 Tv-hlradó. POZSONYI 9.00 Gyermekeknek. 9.30 Aratóünnepségi kalandok. (Tv-játék.) 10.40 Hírek. 16.20 Hírek. 16.25 LIAZ Jablonec—Inter Bratislava labdarúgómérkőzés közv. 18.20 Dalok. 19.00 Híradó. 19.30 Ünnepi versek. 23.00 Krónika. (Tv-film. n. rész.) 21.05 Híradó. 21.35 Kirándulás az ismeretlenbe. (Mikrokomédla.) 22.10 N. Urbánková és K. Duehan énekel. EGRI VÖRÖS CSIILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Alfredo, Alfredo Színes, szinkronizált olasz —francia filmvígjáték. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 és fél 3 órakor Fogadó a törött patkóhoz Verne regénye színes, szovjet filmen. EGRI KERT Este fél 8 órakor Ha kedd van, akkor ez Belgium GYÖNGYÖSI PUSKIN Koncert szólópisztolyra Színes, szinkronizált ólasz bűnügyi filmvígjáték. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Közelharc férfiak és n«k között GYÖNGYÖSI KERT Az erdő titka hatvani vörös csillag A fekete herceg HATVANI KOSSUTH ___Aédrej Rubljov i-»H. H UO'ES Síkot üt Füzesabony Sötét Yerírtó PÉTERVASÁRÁ Két balláb az TWWIbMl LŐRINCI Lóháton, ígyütűzbea S«uuiumyi;::íiuuw;tuu::ztt*ii4m^wil
