Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-28 / 200. szám
Vendéglátóipari mozik a század elején Egerben A FILM. A MOZI hallatlan gyorsasággal megnyerte a közönség tetszését. Az egriek is hamarosan, már 1900- ban megismerhették a filmet, a nyaranta vendégszereplő vándormozik pedig már rendszeres előadásaikkal kedveltették meg ezt az új „technikai csodát”. Bár kifejezett, a mai értelemben vett filmszínház csak 1908- ban nyitotta meg kapuját, de már 1906-tól sikerült adatokat találnunk arra, hogy rendszeres filmvetítésekre került sor a városban. A mozi a benne rejlő újdonság vonzó erejénél fogva új gazdasági lehetőségeket kínált a vendéglátóiparnak is. Sőt éppen e szakmáé az el évülhetetlen érdem, hogy r-:-^honosodott és közismertei vált Lumiére fivérek találmánya hazánkban is. Ezen a téren Eger sem maradt el a kor igényeitől. Tirton Béla, aki a Kaszinó ryszálloda, kávéház és 'sarnok bérlője volt, 1906- i filmvetítő berendezést íróit és megkezdte télen •tyáron kávéházában, étben és nyáron a kertiig ében a díjmentes, ^szórakoztató mozielő- sokat A mai Széchenyi i -a 16. számú épületben y Íködő Otthon étteremben é--. a ma meglehetősen gondozatlan udvaron szórakozhattak először rendszeresen az egri polgárok mozielőadásokon — méghozzá kellemesen, fehér asztalok mellett, finom étkeket, italokat fogyasztva. Természetesen ezek a filmvetítések csak rövi- debb, szórakoztató, vagy éppen ismeretterjesztő témájúak voltak, de olyan eredményesnek látszott a mozival való foglalkozás, hogy Márton Béla 1907-ben már korszerűbb vetítőberendezés birtokában „a nagyszálloda dísztermében” — ahol ma a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak időszaki árubemutatói kerülnek megrendezésre —, megnyitotta PÁRIZSI SZÍNHÁZ név alatt moziját „Újonnan berendezve!” — harsogták a hirdetések. „Minden este előadások! Kávéházi italokkal, terített asztalok mellett. Szabad bemenet! Előadás kezdete 8 órakor. Szenzációs újdonságok! Gyarapodott a hatvani múzeum néprajzi gyűjteménye (Tudósítónktól): A napokban idei harmadik gyűjtőútját zárta sikerrel a hatvani múzeum. Boldog, majd Tamaörs után ezúttal Zaránkon és Erken járt a társadalmi munkásokból álló „expedíció” kilenc főnyi csapata Kovács Ákos igazgató vezetésével. A két nap gyűjtőmunkájának kézzel fogható eredménye: százötven leltározásra váró néprajzi emlék. Közöttük van Zarán-k község idős kovácsmesterének több régi szerszáma. Kenyérsütő lapát, da- gasztóteknő, fából készült krumplinyomó került ki más házból. S tucatnyi múlt századi iskoláskönyvön kívül mintegy negyven darab cserépedényt Hatvanba hoztak az expedíció tagjai. Erken szintén sikerrel járt a gyűjtő' gárda. Itt a színes népviselet fotografálására nyílt alkalom, ami azért fon. tos, mert a Hatvan környéki néprajzi emlékek összegyűjtése mellett azoknak a községeknek a feltárását tartja fő feladatának a múzeum, amelyek nehezebben érhetők el közlekedési eszközökkel, így több a népi kultúra tárgyi emléke. Egyébként az idén még két hasonló utat szervez a hatvani múzeum. Előbb a város közelében levő községeket látogatják meg a társadalmi munkások, majd a Tisza vidékéről gyűjtenek halászati és gyékényszövő eszközöket. Kocsis István Mulattató, változatos élőképek! Utazások a világ legérdekesebb tájain! Látványosságok eredeti színezésben. Minden negyedik nap új műsor!” S a filmek vetítése alatt az országos hírű egri cigányprímás, Balogh Gábor és zenekara muzsikált A KASZINÓ úgynevezett „bioszkóp előadásai” egészen 1912-ig minden nyári este a kerthelyiségben zajlottak — 1911-ben már csak a három hétvégi napon. A kávéházi, éttermi és kerthelyiségi filmvetítések műsora semmiben sem különbözött az akkori mozik műsorától, mely „érdekes és tanulságos, vidám és kacagtató” témájú volt, de nem hiányoztak a friss aktualitások sem. így „élőkép"-ben láthatta a jámbor egri polgár az 1908-ban világraszóló pompával megrendezett bécsi világkiállítás csodáit, vagy éppen az akkoriban nagy port felkavart dánost rablógyilkos kóborcigányokról szóló dokumentumul- met, riportot... A példa ragadóssá vált és a Kaszinó nyomán a mai Kossuth Lajos utca 5. szám alatti cukrászda helyén működött Nemzeti Kávéház sem akart alulmaradni a vendégcsalogató versenyben. Itt azonban már lényegesen szerényebb keretek között működött a filmvetítés, de 1908—9-ben — talán már előzőleg is —, a venűégma- rasztaló téli hónapok során szombaton és vasárnap pergett itt a film. Az állandó filmszínházak, megnyitása nyomán lassan- lassan elhaltak ezek az úttörő kezdeményezések, mert eljárt felettük az Idő, de 1919—21-ben csodálatos módon feltámadt poraiból, és az Otthon Kávéház termében, mely a mai Dobó tér 3. számú házban működött, Fischer Adolf, Eger népszerű és közismert „Adolár”-ja, ismét érdemesnek látta, hogy vendégeit rövid szórakoztató és tanulságos, valamint aktuális filmekkel traktálja. Apró érdekesség, hogy a „mozi” szó „mozgó” változata is felbukkan itt már, mert egy sajtóközlés nagyképű túlzással az Otthon Kávéházban pergetett filmelőadásokat az Otthon Mozgóban történteknek említi. s minő Érdekes, hogy ez a mozitípus az első világháború után, 1921-ben már kulturáltabb formában, mint KERTMOZI újult meg Egerben. 1921. márciusában a Müve Egri Sport Egylet (MESE) az érsekkerti futballpálya mellett „kerti mozgóképszínház” félálllítására kapott engedélyt. Az eredeti tervek szerint ezt a mozit a Széchenyi utcai Uránia (ma: Vörös Csillag) üzemelte volna, de a tervből, bizonyára pénzhiány miatt, nem lett semmi. Az ’ötlet azonban nem ment füstbe. 1924-ben a MESE engedélyt kapott filmelőadások rendezéséire, de az iparjogát átadta a városban közismert Tancsa Istvánnak, a jónevű vendéglősmesternek, akit üzemvezetőként szerepeltettek az iratokban. Tancsa István, aki akkoriban az érsekkerti (ma: Népkert) Kioszk-ot működtette, vérbeli üzleti meglátással ott rendezte be Eger első kertmoziját. Apró, de jellemző financiális érdekesség, hogy „a mozi jövedelméből Tancsa a sportegyesületet ís részeltette.” 1924. július 26-án este fél 9 órai kezdettel megtartott díszelőadással nyitotta meg kapuját a KIOSZK KERT■ MOZI. A műsort is érdemes végigböngészni. Négy film került vetítésre: A kasztüiai véreb, mely „nyolc felvoná sós társadalmi regény” volt és hogy az egyensúly helyrebillenjen, még 3 vidám burleszk került a mélyen tisztelt publikum elé. Szerte a város házainak falain feltűntek az első kertmoziba csalogató plakátok. Sikerült egyet felderíteni, íme a szövege: ÉBREDJ! Itt az út a friss levegős új moziba. Napi fáradtságod után gyilkos szénsavval tele tüdődnek javára lesz a• kerti séta. Tekints be az Érsekkert Kioszkjába!” Valljuk meg, hogy Anna Domini 1921. rendkívül találó és újszerű hirdetés volt. AZ ELSŐ EGRI kertmozi előadásai fél 4 — fél 9 órai kezdettel egészen szeptemberig tartottak. Kétségtelenül, a műsort a könnyű hangvételű darabok jellemezték, de szerepelt a programon „társadalmi játék”, vagy éppen dráma is. A vetítőkamra a kioszk épületének tetőzetébe, a padlástér be volt beépítve és a kis toronyszerű építményen ma is látható annak nyílása!! A vetítővászon a bejárat fölött volt kifeszítve, s a közönség az épületnek háttal úgy foglalt helyet, hogy a páholyok a fal tövében sorakoztak. A mai teraszon pedig az úgynevezett fenntartott helyek voltak, ahol egyébként asztalok is voltak foglalhatók, hogy egy-egy kacagtató burleszk közben egy-egy pohár jóféle ital, vagy finom vacsorapörkölt is fogyasztható legyen — ha már egy élvezet a kedves publikumnak nem volt elegendő... Ez az életrevaló kezdeményezés — egészen 1929-ig élt, létezett Sugár István Ijem lesz gond az óvodai elhelyezés Aldebrő és a szomszédos Tófalu községben sokáig megoldatlan gond volt az óvodai ellátás biztosítása. Az édesanyák munkába állását nehezítette, hogy óvodás korú gyermekeiket nem tudták hol elhelyezni. Több fórumon is tárgyaltak már erről a kérdésről, végül is a megoldást az új iskola felépítése tette-lehetővé. Itt kapott otthont a két község közös napközi otthonos jellegű óvodája. Az azóta elért eredmények jónak mondhatók, a szakképzett óvónők segítségével a jövőben is bíztatónak ígérkeznek. Az óvoda helyesen készíti fel a gyermekeket az iskolai életre, s így -az első osztályba lépő gyerekek valóban iskolaéretten lépnek át az iskola kapuján. Sajnos, az elmúlt évben még előfordult, hogy nem tudtak minden jelentkezőt felvenni, ezért most szeptembertől újabb óvodai csoport létrehozását készítették elő. Ezzel most már megoldódik az óvodás korú gyermekek elhelyezése. Farkas Csaba Tófalu Kérelem Mátraházáról A posta felmérése szerint Heves megye egyik legforgalmasabb távbeszélő állomása a Mátraházi Állami Gyógyintézet 74-015-ös nyilvános készüléke, melyet az itt gyógyulásra váró 650 beteg használ. Az itt ápolt betegek, sajnos, meglehetősen hosszú ideig vannak távol családjuktól, munkahelyüktől, nyilvánvaló, hogy a telefont is gyakran igénybe veszik. Bár a miskolci Postaigazgatóság fejlesztési osztálya Mátraházát és környékét bekapcsolta az országos távbeszélő hálózatba, ez a zsúfolt készülék még mindig csak Gyöngyösön keresztül, kézi kapcsolással vehető igénybe. A szanatórium már hónapokkal ezelőtt megrendelte a SODECO gyártmányú díjszámláló gépet, valamint , a hozzá tartozó pénzbedobós automatát, a miskolciak a megrendelést máig sem teljesítették. A mátraházi betegek szeretnének mielőbb olyan lehetőséghez jutni, hogy gyor- | sabban, idegeskedés, és nem \ utolsósorban az 5 forint f plusz díj nélkül telefonálni. I Sz. István Mátraháza. Az illetékes véleménye a „füstszűrös csokoládéról11 Carlo Manzoni: 1 gyufa Veneranda úr a partról odaszólt egy derékig vízbe merült férfinak: — Bocsánat, nem volna véletlenül gyufája? — Qyufám? — álmélko- dott szemmel láthatóan az — Igen — bólogatott Veneranda. — Rá szeretnék gyújtani, és ehhez gyufára van szükségem. Azért kérdeztem, hogy van-e magának. — De hát nem látja, hogy a vízben vagyok? — És akkor mi van? Cigarettázni akarok, akár a vízben van maga, akár nem. Bár magának nyilván az a véleménye, hogy én nem gyújthatok rá, ha maga a vízben van. — Szó sincs róla! — mondta az úr. — Felőlem annyit dohányzik, amennyit csak akar. — És mivel fogom meggyújtani a cigarettámat? — érdeklődött Veneranda. — Gyufával — ssó&fc- -czrJúlius 23-í. számunkban j közöltük egyik olvasónk pa- | nászát a fenti címmel. A { cikkre a Magyar Édesipar | Csemege-édesipari Gyárából \ válaszoltak. „Sajnálattal olvastuk a | cikket. E valóban veszedel- | mes szennyeződés Szerencsé- | re egyedi eset, és hogy a jó- I vőben se fordulhasson elő — | különös tekintettel a termék I KÁF jelentőségére — a fő- | művezetőt szigorú figyel- f meztetésben részesítettük, és I utasítottuk a technológiai és | higiéniai előírások maradék- \ tálán betartására. A cikket a dolgozókkal | termelési tanácskozáson is- I mertettük és kértük, hogy | munkájukat nagyobb körül- | tekintéssel végezzék. Egyedi felelősségre vonás- | ra nem kerülhetett sor, mi- | vei a cikkben a gyártási f bélyegzőt nem közölték, s | így a gyártási idő és a sze- | mély megállapíthatatlan. A gyártó üzemben az el- f lenőrzést megszigorítottuk, | és reméljük, hogy hasonló | cikk megjelenésére a jövő- 1 ben nem kerülhet sor.” I KOSSUTH \ 8.21 Miért Síép? \ 8.40 Verdi: Nabucce. Négyfelvonásos opera. í I 11.19 Üj felvételeinkből. 1 11.30 A Szabó család. 1 , c.'.o KJ nyer tna? | : 12.3(1 Reklám. í 1 12.35 Tánczenei koktél, í 13,20 Népi zene. i U.05 Éneklő ifjúság — Budapesten. | I 14.30 Luxemburg grófja. Operettrészietek. i 15.10 A világgazdaság hírei. i 5 15.15 Életem. Gorkij regényé- = = nek rádióváltozata. 5 16.15 Az éló népdal. 16.25 Romantikus muzsika. 16.44 Hol járt, mit csinált? 17.29 Bach: D-dúr szvit. 17.45 üzletről üzletre. 18.03 Könnyűzene. 18.13 Szituációk — megoldások. Gyerekek és felnőttek. 19.25 Népi zene. 19.50 Beethoven: K? (-fantázia. 20.12 Gondolat. A rádió irodalmi lapja. 21.00 Töltsön egy órát kedvenceivel: 22.20 Brahms: f-moll zongoraötös. 23.00 Szimfonikus könnyűzene. 0.10 A Mazowsze-együttes lengyel népdalfeldolgozásokból énekek PETŐFI 8.05 Dohnányi: Esz-moll zongoraötös. 8.30 Mi van a varázsdobozban? 9.03 Népdalcsokor. í 10.00 Zenés műsor I üdülőknek. | 12.03 Monteverdi: Mise négy . szólamra. \ 12.30 A 04, 05, 07 jelenik 13.03 Rahmaninov: III. zongora- = verseny. | 13.40 Orvosi tanácsok. | 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután. |i, 18.05 Külpolitikai fi., elő, 18.20 Fiatalok hullámhosszán. 20.30 Kapcsoljuk a salzburgi | Festspielh aust. 23.15 Operarészletck. SZOLNOKI RADIO j ismeretlen fürdóző. — Na látja. És mivel egy szál gyufám sincs, ezért fordultam magához. Olyan különösnek találja? Hiszen csak a normális emberi udvariasságról van szó! — De honnan vegyek gyufát, amikor a vízben ülök? — dadogta az ismeretlen. — Szóval, nincs gyufája? — Nincs. — Óhajt? — kérdezte Veneranda. — Nem — mondta az úr •—, hiszen a vízben vagyok, nincs szükségem rá. — És hogy akar rágyújtani gyufa nélkül? — Nem akarok rágyújtani, az isten szerelmére, nem akarok! — kiáltott fel a férfi, aki már kezdte elveszíteni a türelmét. — De kérem — csattant fel Veneranda úr is —, ha nem akar, akkor ne gyújtson rá! Azt hiszi, engem érdekel, hogy mit csinál? Persze, azt azért szeretném látni, hogyan gyújt rá gyufa nélkül! Aztán megvetően elford' tóttá a fejét és mérgesen e. kocogott. Fordította: Zahemseky László Köszönjük a figyelmet és az intézkedést. (A szerk.) Nemcsak Gyöngyösön és környékén probléma Teljes mértékben egyetértünk G. Molnár Ferenc munkatársunknak a „Prózai módon a végzős tiszteletadásról” című írásával. Időszerű volt már ezzel a problémával is foglalkozni. Munkatársuk, főleg gyöngyösi vonatkozásban ír erről a témáról, de gondolom, nem jobb a helyzet Egerben és környékén sem. Kétségtelen, a TÜSZI segít ezekben az esetekben, de ott is mintha szívesebben rendeznének névalókat, esküvőket. Az iroda — tegyük hozzá — nem is rendelkezik még olyan apparátussal, hogy azonos időpontokban Egerben és a környéken is szolgáltatást végezzen. Véleményem szerint helyes lenne bázis községeket kijelölni, ahol rendelkeznek majd a társadalmi temetésekhez szükséges kellékekkel, felszerelésekkel, s kívánságra szónokokat is ki- küldenének. Ilyen községek lehetnének például Bélapátfalva, Pétervására, Recsk. Sok probléma adódik még mindenütt, ezért érdemes lenne, ha az illetékes szervek felmérnék a tennivalókat és a élhetőségeket, helyi intézkedéseket tennének a problémák megoldására. T. M. Eger = 17.30 Műsorismertetés — Hírek — Lapszemle. I 17.40 Utcák és emberek. = 17.50 Mezei szőttes. I 18.00 Alföldi krónika. | 18.15 Könnyű hangszer- = szólók. I 18.25 Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin. K3v] MAGYAR IMIIIIIIHIflIIIIliim I 9.30 Műsorismertetés. 5 9.31 A haza hű fiai. 10.35 Delta.. 11.00 Minden lében két kanál. | Angol tv-filmsorozat. Éppen, mint én ... 11.50 Játék a betűkkel. 16.58 Műsorismertetés. 17.00 Magyarország—Csehszlovákia férfi kézilabda-mérkőzés. 18.20 Reklámmüsor. 18.25 Hírek. 18.30 Parádé a cirkusz porondján. (Szovjet Nagycirkusz). 19.05 Reklámműsor. 19.10 Az MRT közönségszolgálatának tájékoztatója. 19.15 Esti mese. 20.00 Nagy csaták. Francia dokumentumfilm sorozat. Németországi csata. n. r. 21.25 Nyitott könyv. Szerb Antal: Utas és holdvilág. 22.25 TV-híradó. 22.35 Tv-tükör. Történelmi ismereteink. 2. műsor 5 '.•§ í 20.00 Műsorismertetés. = 20.01 Mennyit ér az ember . . .? I 1 20.30 A pálmák és a hó országában. Csehszlovák I rövidfilm. = 21.00 Tv-híradó. | 21.25 Ejnye. Cecilia. Tabi László vígjátéka. = POZSONYI | 16.10 Hírek. = | 16.13 Ifjú szemmel. \ 17.00 Szlovákia Kommunista í Pártja Központi Bizoús' í gának ünnepi ülése a l Szlovák Nemzeti Fel- I kelés 30. évfordulója 3 alkalmából. 5 19.30 Hirek. 1 | 20.00 Krónika. (Tv-film. 3 I. rész.) = 21.40 A puszta angyala (Szovjet film.) í 23.15 Sajtószemle. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Elza kölykei Színes, szinkronizált angol Um. BRODY Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor A halál válogat Csehszlovák bűnügyi film. Du. fél 6 és este fél 8 órakor MMIMI»HIHHIIIIIIlmmilllM«IMIIIIIMtllHIIIIHHHHHHHIIMHHI Az ügyvéd Színes, szinkronizáH amerikai film. EGRI KERT Este fél 8 órakor Oázis GYÖNGYÖSI PUSKIN Féltékenység és orvo; tudomány GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Némó kapitány és a vi. alatti város GYÖNGYÖSI KERT A szultán fogságában HATVANI VÖRÖS CSILLAG Folytassa külföldön HATVANI KOSSUTH Valeri« 11IIIIII tltllltllll IMII Hill IIII Hl! lltlIMtSIMMHIft! 111141 till fill It Hilft* MII
