Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

1

Koncert ssólópisstolyra

Olasz film

f A film címe az egyszer nagyon találó: ez a vígjáték azért is olyan komikus, kri- miszabványaitól eltérően azért is lebilincseli többek között a nézőt, mert a nagyon is emberi indítékokból bekövetkező eseményeket nagyon is magas szintű esztétikai környezettel veszi körül, amiből természetesen nem hiányozhatik az angolokra annyira jellemző zene és zeneimádat, a klasszikus szimfóniák hangulatának, méltóságának és előkelőségének a jelenléte.

Van ebben a filmben egy plebejusi alapállás, a gúnyolódásnak abból az alulról felfelé tekintő és már nem alázatos, inkább az erkölcsi fölényt fitogtató nézéséből, ahogyan ezt a nem is egészen ' újsütetű históriát a rendező, Michele Lupo arisztokrata környezetbe helyezi. Mintha csak azt akarná mondani, nem szeretnék senkit a mi legfelsőbb köreinkből tűz alá venni; hagyjuk ezt az oly sok kétes dicsőséget birtokló olasz főneAz Egri Szimfonikusok

csütörtökön este, az időjárás szerencsés alakulása folytán a várban tarthatták meg hangversenyüket.

Evek óta sajátosan kedves színfolt az Egri nyár rendezvényeinek sorozatában az a néhány koncert, amit a történelmi környezetben, nem is rossz akusztikai körülmények között kap a vakációzó egri közönség és az a néhány idegen, aki értesül erről a lehetőségről, A tapasztalat azt mutatja, hogy a' Tömlőé-bástya akár többféle megoldást is kínál, és mintha nem használnánk ki ezeket a lehetőségeket. Vagy mintha nem vennénk ezeket eléggé komolyan!

Az egyórás műsorban három szám hangzott el. Farkas Ferenc Mátrai táncok eímű művét már több ízben hallottuk az egri zenekartól és ez az ismétlés nem használt különösebben ennek az

mességet! Menjünk inkább a ködösebb Albionba s ott keressük meg a dadogó őrmestert, vidéken méghozzá, biciklin ülve és telve félszegséggel; s ennek ellenében keressünk ki egy kellőképpen nagyképű felügyelőt a Scotland Yardról is. így már lehetőségünk támad kifigurázni mindenkit, a közbiztonságot, az arisztokratákat, a társadalom szokásait, erkölcseit és a modern ember különböző előítéleteit és nyavalyáit.

Az első képek után nemcsak az nyilvánvaló, hogy mindenki gyanús lehet, aki él, hanem az is, hogy ennek a jól szerkesztett 6zíni játéknak sok-sok valós eleme nem éppen pontatlan megfigyeléseket tükröz.

A nyomozásnak ez a kedélyes, már-már fesztelen volta, a bűn bizonyossága és a bűnös kézre kerítésének bizonytalansága, azaz izgalma néhol lassú mozgásban pácol ódik. Mintha a rendező többször járná körül a helyszínt, a témát, hőseit és az ötleteket. S ebben a szoramellyel a művész közölni akarja magát a világgal. A szimfónia bevezetése komor, a IV. tételben a dudatánccal feloldódik látszólag minden, kedélyesen és megkönnyebbülten, hiszen a tánc, a mozgás minden szenvedélyt igyekszik kioldani és levezetni. A második tételben azonban a zenész szinte kiélvezi azokat a lehetőségeket, ahogyan az érzelmeket, a gondolatokat, a 'zenei motívumokat körül lehet sétálni, meg lehet mutatni, ki lehet, tenni a hallgató kíváncsiságának.

Ezt az estét eddig az élményig eljuttatva tette gazdaggá az Egri Szimfonikus Zenekar, amelyet Farkas István vezényelt

galmában az is látszik, hogy a közönséget a krimi-matematika rejtelmeibe éppen meet akarja bevezetni, holott — ha úgy tetszik — a krimi csak ürügy talán az erkölcsi, szellemi és egyéb fogyatékosságban szenvedő arisztokrácia bemutatására.

Anna Moffo játssza Barbarát. A rendező nem sok lehetőséget kínál neki játékra, a szerelmi kitörés azonban komoly jellemszínészre utal ennél az érdékes arcú színésznőnél.

Lance Percival felügyelője, száraz angol szövegével és jól ápolt hiúságával remek karikatúra.

Gastone Moschin most is kitűnő alakítást nyújt a vidéki, esetlen rendőr szerepében. El tudja hitetni a folyamatot, ahogyan a szakmai szimat átvált felfedezéssé és megadja a képletet úgy, mintha a könyvből olvasná.

A nők csinosak; Eweline Stewart, Beryl Cunningham és a szobalányt alakító Orchidea de Santis elegáns keretet nyújtanak a játékhoz ebben az angol főúri kastélyban, ahol még meghalni is csak spleennel lehet: társadalmilag is előírt, a beosztásnak kijáró formaruhában és lehetőleg szótlanul.

(farkas)

21.40;

Anna

Karenina

Magyarul beszélő amerikai film, a Greta Garbo-sorozat harmadik bemutatásra kerülő darabjaként Tolsztoj éppen száz évvel ezelőtt, 1874Egri nyár *74

Az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyéről

K*»t te ft műsor a 1 tszánt útra

Befejeződött a tokaji adótoronyban a tv kettes műsorát sugárzó berendezés telepítése és bemérése. Befejezik az antennák szerelését is még az idén, s előreláthatólag szeptember végén már mintegy 80 kilométeres körzetben — Sátoraljaújhely, Debrecen, Mátészalka, Miskolc városok által határolt területen — vehetik a kettes műsort.

(MTI-foto — Bajkor József)

ben elkezdett és 1877-ben befejezett remekműve a filmművészek fantáziáját is megmozgatta, sok filmváltozat készült belőle az eltelt 60 esztendő alatt. 1914-ben orosz, 1918-ban magyar, 1927-ben amerikai — ebbön is Greta Garbo játszotta Karenina Anna szerepéi, — 1935-ben ismét amerkai, Clarence Brown rendezésében (ezt a változatot láthatjuk most), 1948-ban angol, 1953-ban és 1967-ben szovjet, 1961-ben angol film készült a nagyhatású műből. A főszereplő partnere ezúttal Fredrieh March, akit a magyar közönség Is jól ismerhet az Aki szelet vet című film vakbuzgó Bradyje szerepéből. A főszereplők magyar hangja: Almá- si Éva, Tomanek Nándor, Győry József, Buss Gyula és Végvári Tamás,

Grúz János:

Sorsunk a dél-hevesi tájon

Földet vissza nem adunk 1

estnek sem. Annál kellemesebb és hangulatosabb volt viszont hallani Vivaldi a- moll fagottvereenyét Nemes Ferenc előadásában. Az az önfeledt zenélés, az a minduntalan visszatérő könnyed, felnőttjátékosság, ahogyan Vivaldi a zenét, önmagát és a témáját kezeli, ellenállhatatlan. Itt, ebben a zenében még nincs póz, nincs pátosz, a zene még nem az az áru, amiért később itt-ott színházba mennek az emberek és pénzt adnak, hogy hallhassák. Vivaldiból árad a muzsika fesztelenül, szabadon és élvezettel. Fis mi, későbbi hallgatói, talán ezt az önfeledtséget szeretjük és irigyeljük ennél a mesternél; azt a bizonyos fényt, fényességet, amitől a zenélés és a zenehallgatás percei tisztákká szelídülnek.

Nemes Ferenc egyenletesen biztos játékával, könnyed technikával és jól zenélte Vivaldit.

S mintha csak a fentiekhez szegődne ' bizonyítékként Haydn D-dúr (London) szimfóniája is. Az igen termékeny mesternek ez a sorrendben 104. szimfóniája is érzékelteti azt a szenvedélyt,

ft MmsU

1974. augusztus 3., szombat 1

1945. március 17-én az Ideiglenes Nemzetgyűles elfogadta a Magyar Kommunista Párt földreformtervezetét. Ezt követően pár napon belül megalakultak a községi földigénylő bizottságok és megkezdték a kisajátítandó földbirtokok és földnélküliek összeírását.

Április elején Dél-Heves megyében elsőként Mezőtár- kányban verték le a karókat. A megye déli részén, viharos gyorsasággal történt meg a föld birtokbavétele. A többezer holdas egyházi vagy világi birtokokat napok alatt megszállta a parasztság. A tiszafüredi határban 6500 hold föld került szétosztásra 801 gazdasági cseléd között. Poroszlón 4600 holdat, Sarudon 4000 holdat osztottak fel.. Tiszanánán a szatmári püspökség birtokaiból 4500 holdat, a helybeli 200 holdon felüli birtokokból pedig mintegy 300 holdat sajátítottak ki. A 4800 hold földből I10p hold árterület és erdő ‘volt, ami állami kezelésbe ment át, a többi 3700 holdat 625 tiszaná- nai földigénylő család között osztották szét.

Hevesen 23 birtokot sajátí tottak ki, közel 4000 kát, h. területtel, s 1310 család 2936 kát h. földet kapott. Április U-re a hevesi járás minden községe

befejezte a földreform végrehajtását, április végere pedig lényegében az egész megyében lezárult a földosztás, bár az új birtokosok birtoklevelüket még nem kapták kézhez. A megye alföldi részein a felosztott földből egy-egy földhözjut- tatott átlag 4—8 katasztrális holdat, Tiszafüreden 8, Tiszanánán 6—7 holdat kapott. A földosztást követően még sok szegényparaszt, a földigénylők 31,6 százaléka nem jutott földhöz. Hatvanban 250, Adá- cson 200, Apcon 183, Hevesen, Recsken 150 igénylő maradt föld nélkül. Néhány község a szomszéd határából igyekezett kielégíteni a helyi nincstelen lakosság igényeit. Ludas község Nagyfüged határából igényelt földet. Márkáz és Halmajugra még 1946 tavaszán is vitatta a felosztott föld hovatartozását.

A megye déli, sík területén, a földosztással a gazdagparasztság elvesztette a kizsákmányolható olcsó munkaerő jelentős részét. Földjének egy részét ugyan egyelőre még cserenapszám alapon meg tudta művelteim, jelentős rész azonban parlagon maradt. Tiszanánán például a 10 000 holdnyi parasztföldből 1944-ben 4000 hold volt a gazdagparasztság kezén. Pillanatnyilag tehát az igaerő- vei és gazdasági felszereléssel bővebben rendelkező középparasztság lett a falu vezetője. A községi földigénylő bizottságok, a földreform lebonyolítása után sem szüntették be a működésüket, hanem továbbra is igyekeztek támogatni a földhözjuttatot- tak munkáját. Őrködlek afölött, hogy a kapott földet

mindenki megművelje, s lehetőleg ne maradjon vetetlen föld a község határában. Gondoskodtak arról is, hogy az újgazdák számára mező- gazdasági tanfolyamokat szervezzenek.

Az 1945. évi választások után a kisgazdapárti jobboldal megerősödött, s mindinkább eltávolodott a becsületes dolgozó paraszti tömegektől. A valóban népi származású vezetők lassan kiszorultak a párt helyi vezetéséből, •helyüket pedig a városi kispolgárság, a gazdagparasztság, vagy éppen a volt uralkodó osztály vezető rétegének tagjai foglalták el. Ezeknek a reakciót képviselőknek a fellépése megnyilvánult gazdasági és politikai téren ás. Megyeszerte megindult a harc a földreform revíziójáért. Karácsondon az újgazdákat elkergették, Hevesen és környékén 1946 tavaszán már ugyancsak robbanásig feszült a helyzet a birtokosok és az újgazdák között. Az újgazdák

Minőség!

i

' Zúg a parkettcsiszoló. A sipító hang majdnem szét nyomja az ember dobhártyáját.

— Mióta csinálja? /

— Nyolc éve.

— Hogy bírja füldugó nélkül? |

— Ez a foglalkozásom, meg aztán nem szabad ke

nyeskedni.

— Hányszor csiszolja még?

— Tessék nézni! Ez attól függ. Én minőségi műnké akarok. Ezért kezdem a nyolcvanas smirglivel, azután a t nomabbikkal. Ezt követi az alapozás, jön a gemini, a laki Mindennek sora van, kérem. Mindennek meg kell adr a módját! Mert, ugyebár, tudok én sietni is. Úgy össze vágom a melót, mint a sicc ...

A lélegzet is eláll az emberben.

— Nem, nem! A világ minden kincséért sem. Adj meg a módját, minőségre menjen...

Pihenőben kortyolgatjuk a hideg sört Nagyot húz pohárból és letörli szájáról a habot

— Nézze! Ma már kevés az embereknek az, hogy vai kapható valami. Ma már az a nagy kérdés: Milyen? íg vannak a munkával is. Minőség kell! Parkettában, festés ben, mázolásban, mindenben.

Sok mindenről esik még szó. Az aratásról, a pár ru pos nyárról, de újra, meg újra visszakanyarodunk a előbbi témához.

— Tudja, valahol a napokban átadtak egy lakást A1

adták, a tulaj beköltözött, örült is neki. Tegnap szólt ne kém, hogy szerezzek már haverokat, akik rendbe hozzál

— Mit beszél? Üj lakást rendbe hozni?

— Átléptem hozzá, aztán mindent megértettem: AbLal ajtó nem záródik, a WC folyik, a rolókat nem lehet íé húzni, a gázcső szivárog.

Fenéikig issza a sört

— Persze, nem minden cég ilyen, nem minden meic lelkiismeretlen. Sok függ attól is, hogyan hajtják, zavai jak az embert A múltkor például panaszkodott az egyi barátom: Dolgozott valahol, egyszer berobbant a kisfőnöl

— Jancsikám! Összevágni egy-kettő, azután nyomás következő munkahelyre. Már háromszor telefonáltak.

— A parancs az parancs! összedobtam a melót, ahog az idő engedte, de az igazat megvallva, még elköszönni é nagyon mertem.

Rágyújtunk, tovább beszélgetünk. Egyszer egy nagyt

nevet:

— Képzelje! Pesten jártam a múlt héten és az egyi kapun olvastam egy felírást: Nagy István minőségi pai kettás. Bementem hozzá.

— Mit jelent ez a felírás?

— Tud olvasni?

— Jő, jó, de azon túl

Leültetett és elmagyarázta:

— Nezze! Én maszek parkettás vagyok. Amikor fé vállalom a munkát, először is kikötöm, hogy a munka idő tartamát én szabom meg. Engem nem lehet siettetni! É megadom a módját mindennek. Az én parkettáim köz nem fér be még egy cigarettapapír sem.

— És a munkabér?

— Az is minőségi. Cirka negyven százalékkal töbt

mint a hajrámelósoké.

Megint zug a csiszológép. És a poros szobában továb kavarognak bennem a gondolatok..,

Szalay István

több birtokos vincellérjét megverték, napirenden voltak a kisebb összeütközések. Április elején pártközi értekezleten kompromisszumos megoldás született. Ügy döntöttek, hogy a kormány intézkedéséig az újgazdák mint kishaszonbérlők . művelik meg a földet. Hevesveze- kényen a Megyei Földbirtokrendező Tanács visszaadta vitéz Szirmai Béla csendőrtábornoknak a községi földigénylő bizottság által elkobzott kastélyát. A földhöz- juttatottak azonban nem nyugodtak meg. Mintegy másfél évi huzavona után a baloldali pártok határozott követelésére az Országos Földbirtokrendező Tanács semmisnek nyilvánította a Megyei Földbirtokrendező Tanács döntését, és véglegesen a szegényparasztságnak juttatta a földet. A reakció általános támadása, mely gazdasági, politikai és ideológiai téren egyaránt megnyilvánult, veszélyes helyzetet teremtett az országban. Az ellenforradalom kibontakozása nyílt és szemérmetlen volt.

A „Földet vissza nem adunk!” jelszó egyes helyeken baloldali túlzásokra vezetett. Hevesen például a földigénylő bizottság megkezdte a reakciós nagygazdák 100 holdon aluli földjeinek a felosztását is, és hasonló esetek a megyében máshol is fordultak elő.

Megnehezítette a stabilizáció védelmét a rendkívül súlyos gazdasági helyzet is.

1946-ban aszály sújtotta

mezőgazdaságot. Főleg a me gye déli részén, olyan súlyo volt az aszály, hogy sok köz ség határában még a vető mag sem termett meg. Tárná szentmiklóson 80 százalék« Mezőtárkányban 70 százaié kos aszálykár volt, s ez első sorban a gyengébb gazdasá gokat súlytotta. Némileg js vitott a szegényparasztsá helyzetén 1946 elejétől a szc vetkezeti mozgalom megind tása. Ezek a szövetkezete még meglehetősen kezdetle ges állapotokat tükrözne vissza. Legtöbb esetben nine meghatározott szervezeti sza bályzatuk, s a termelő-, fo gyasztó- és értékesítő szövel kezeteket egyesítik maguk ban.

Hangya-tapasztalatokra tá maszkodva, a gazdagparaszl Sággal vívott osztályharcba alkotják meg az egész dolgom parasztság érdekeit képvise lő földművesszövetkezetekel Beszerző és értékesítő szövet kezet jött létre 1945 őszéa Hevesen, ahol novembe 15-én kezdtek hozzá a szövet kezet megalakításához. Nehe zen indult a szervezés. Keve sen jelentkeztek, nem vol árujuk, sem helyiségük. Vég re megkapták a Coburg her cégi kastély egy részét, it rendezkedtek be, kezdetbei azonban alig volt árukész létük és csak a stabilizácic után erősödtek meg. Ezzel el indult a szocialista gazdaság megteremtése, amely so) buktatón keresztül végül ä győzelemmel végződik.

(Folytatjuk.)