Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

1 Koncert ssólópisstolyra Olasz film f A film címe az egyszer na­gyon találó: ez a vígjáték azért is olyan komikus, kri- miszabványaitól eltérően azért is lebilincseli többek között a nézőt, mert a na­gyon is emberi indítékokból bekövetkező eseményeket nagyon is magas szintű esz­tétikai környezettel veszi körül, amiből természetesen nem hiányozhatik az ango­lokra annyira jellemző zene és zeneimádat, a klasszikus szimfóniák hangulatának, méltóságának és előkelősé­gének a jelenléte. Van ebben a filmben egy plebejusi alapállás, a gúnyo­lódásnak abból az alulról fel­felé tekintő és már nem alá­zatos, inkább az erkölcsi fö­lényt fitogtató nézéséből, ahogyan ezt a nem is egé­szen ' újsütetű históriát a rendező, Michele Lupo arisz­tokrata környezetbe helyezi. Mintha csak azt akarná mondani, nem szeretnék sen­kit a mi legfelsőbb köreink­ből tűz alá venni; hagyjuk ezt az oly sok kétes dicső­séget birtokló olasz főne­Az Egri Szimfonikusok csütörtökön este, az időjárás szerencsés alakulása folytán a várban tarthatták meg hang­versenyüket. Evek óta sajátosan kedves színfolt az Egri nyár ren­dezvényeinek sorozatában az a néhány koncert, amit a történelmi környezetben, nem is rossz akusztikai kö­rülmények között kap a va­kációzó egri közönség és az a néhány idegen, aki értesül erről a lehetőségről, A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a' Tömlőé-bástya akár több­féle megoldást is kínál, és mintha nem használnánk ki ezeket a lehetőségeket. Vagy mintha nem vennénk ezeket eléggé komolyan! Az egyórás műsorban há­rom szám hangzott el. Far­kas Ferenc Mátrai táncok eímű művét már több ízben hallottuk az egri zenekartól és ez az ismétlés nem hasz­nált különösebben ennek az mességet! Menjünk inkább a ködösebb Albionba s ott keres­sük meg a dadogó őrmestert, vidéken méghozzá, biciklin ülve és telve félszegséggel; s ennek ellenében keressünk ki egy kellőképpen nagyké­pű felügyelőt a Scotland Yardról is. így már lehető­ségünk támad kifigurázni mindenkit, a közbiztonságot, az arisztokratákat, a társa­dalom szokásait, erkölcseit és a modern ember különböző előítéleteit és nyavalyáit. Az első képek után nem­csak az nyilvánvaló, hogy mindenki gyanús lehet, aki él, hanem az is, hogy ennek a jól szerkesztett 6zíni já­téknak sok-sok valós eleme nem éppen pontatlan megfi­gyeléseket tükröz. A nyomozásnak ez a kedé­lyes, már-már fesztelen vol­ta, a bűn bizonyossága és a bűnös kézre kerítésének bi­zonytalansága, azaz izgalma néhol lassú mozgásban pá­col ódik. Mintha a rendező többször járná körül a hely­színt, a témát, hőseit és az ötleteket. S ebben a szor­amellyel a művész közölni akarja magát a világgal. A szimfónia bevezetése komor, a IV. tételben a dudatánccal feloldódik látszólag minden, kedélyesen és megkönnyeb­bülten, hiszen a tánc, a moz­gás minden szenvedélyt igyekszik kioldani és leve­zetni. A második tételben azonban a zenész szinte ki­élvezi azokat a lehetőségeket, ahogyan az érzelmeket, a gondolatokat, a 'zenei motí­vumokat körül lehet sétálni, meg lehet mutatni, ki lehet, tenni a hallgató kíváncsisá­gának. Ezt az estét eddig az él­ményig eljuttatva tette gaz­daggá az Egri Szimfonikus Zenekar, amelyet Farkas István vezényelt galmában az is látszik, hogy a közönséget a krimi-mate­matika rejtelmeibe éppen meet akarja bevezetni, hol­ott — ha úgy tetszik — a krimi csak ürügy talán az erkölcsi, szellemi és egyéb fogyatékosságban szenvedő arisztokrácia bemutatására. Anna Moffo játssza Barba­rát. A rendező nem sok le­hetőséget kínál neki játékra, a szerelmi kitörés azonban komoly jellemszínészre utal ennél az érdékes arcú szí­nésznőnél. Lance Percival felügyelője, száraz angol szövegével és jól ápolt hiúságával remek karikatúra. Gastone Moschin most is kitűnő alakítást nyújt a vi­déki, esetlen rendőr szere­pében. El tudja hitetni a folyamatot, ahogyan a szak­mai szimat átvált felfede­zéssé és megadja a képletet úgy, mintha a könyvből ol­vasná. A nők csinosak; Eweline Stewart, Beryl Cunningham és a szobalányt alakító Orchidea de Santis elegáns keretet nyújtanak a játék­hoz ebben az angol főúri kastélyban, ahol még meg­halni is csak spleennel le­het: társadalmilag is előírt, a beosztásnak kijáró forma­ruhában és lehetőleg szótla­nul. (farkas) 21.40; Anna Karenina Magyarul beszélő amerikai film, a Greta Garbo-sorozat harmadik bemutatásra kerü­lő darabjaként Tolsztoj ép­pen száz évvel ezelőtt, 1874­Egri nyár *74 Az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyéről K*»t te ft műsor a 1 tszánt útra Befejeződött a tokaji adó­toronyban a tv kettes műso­rát sugárzó berendezés tele­pítése és bemérése. Befeje­zik az antennák szerelését is még az idén, s előrelátható­lag szeptember végén már mintegy 80 kilométeres körzet­ben — Sátoraljaújhely, Deb­recen, Mátészalka, Miskolc városok által határolt terü­leten — vehetik a kettes műsort. (MTI-foto — Bajkor József) ben elkezdett és 1877-ben be­fejezett remekműve a film­művészek fantáziáját is meg­mozgatta, sok filmváltozat készült belőle az eltelt 60 esztendő alatt. 1914-ben orosz, 1918-ban magyar, 1927-ben amerikai — ebbön is Greta Garbo játszotta Karenina An­na szerepéi, — 1935-ben is­mét amerkai, Clarence Brown rendezésében (ezt a változatot láthatjuk most), 1948-ban angol, 1953-ban és 1967-ben szovjet, 1961-ben angol film készült a nagyha­tású műből. A főszereplő partnere ezúttal Fredrieh March, akit a magyar közön­ség Is jól ismerhet az Aki sze­let vet című film vakbuzgó Bradyje szerepéből. A fősze­replők magyar hangja: Almá- si Éva, Tomanek Nándor, Győry József, Buss Gyula és Végvári Tamás, Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Földet vissza nem adunk 1 estnek sem. Annál kelleme­sebb és hangulatosabb volt viszont hallani Vivaldi a- moll fagottvereenyét Nemes Ferenc előadásában. Az az önfeledt zenélés, az a mind­untalan visszatérő könnyed, felnőttjátékosság, ahogyan Vivaldi a zenét, önmagát és a témáját kezeli, ellenállha­tatlan. Itt, ebben a zenében még nincs póz, nincs pátosz, a zene még nem az az áru, amiért később itt-ott szín­házba mennek az emberek és pénzt adnak, hogy hall­hassák. Vivaldiból árad a muzsika fesztelenül, szaba­don és élvezettel. Fis mi, ké­sőbbi hallgatói, talán ezt az önfeledtséget szeretjük és irigyeljük ennél a mesternél; azt a bizonyos fényt, fényes­séget, amitől a zenélés és a zenehallgatás percei tiszták­ká szelídülnek. Nemes Ferenc egyenletesen biztos játékával, könnyed technikával és jól zenélte Vi­valdit. S mintha csak a fentiekhez szegődne ' bizonyítékként Haydn D-dúr (London) szim­fóniája is. Az igen termé­keny mesternek ez a sor­rendben 104. szimfóniája is érzékelteti azt a szenvedélyt, ft MmsU 1974. augusztus 3., szombat 1 1945. március 17-én az Ideiglenes Nemzetgyűles el­fogadta a Magyar Kommu­nista Párt földreformterve­zetét. Ezt követően pár napon belül megalakultak a községi földigénylő bizottságok és megkezdték a kisajátítandó földbirtokok és földnélküliek összeírását. Április elején Dél-Heves megyében elsőként Mezőtár- kányban verték le a karókat. A megye déli részén, viharos gyorsasággal történt meg a föld birtokbavétele. A több­ezer holdas egyházi vagy vi­lági birtokokat napok alatt megszállta a parasztság. A ti­szafüredi határban 6500 hold föld került szétosztásra 801 gazdasági cseléd között. Poroszlón 4600 holdat, Saru­don 4000 holdat osztottak fel.. Tiszanánán a szatmári püs­pökség birtokaiból 4500 hol­dat, a helybeli 200 holdon fe­lüli birtokokból pedig mint­egy 300 holdat sajátítottak ki. A 4800 hold földből I10p hold árterület és erdő ‘volt, ami állami kezelésbe ment át, a többi 3700 holdat 625 tiszaná- nai földigénylő család között osztották szét. Hevesen 23 birtokot sajátí tottak ki, közel 4000 kát, h. te­rülettel, s 1310 család 2936 kát h. földet kapott. Április U-re a hevesi járás minden községe befejezte a földreform vég­rehajtását, április végere pe­dig lényegében az egész me­gyében lezárult a földosztás, bár az új birtokosok birtoklevelüket még nem kapták kézhez. A megye alföldi részein a felosztott földből egy-egy földhözjut- tatott átlag 4—8 katasztrális holdat, Tiszafüreden 8, Tisza­nánán 6—7 holdat kapott. A földosztást követően még sok szegényparaszt, a földigény­lők 31,6 százaléka nem jutott földhöz. Hatvanban 250, Adá- cson 200, Apcon 183, Hevesen, Recsken 150 igénylő maradt föld nélkül. Néhány község a szomszéd határából igyeke­zett kielégíteni a helyi nincs­telen lakosság igényeit. Ludas község Nagyfüged határából igényelt földet. Márkáz és Halmajugra még 1946 tava­szán is vitatta a felosztott föld hovatartozását. A megye déli, sík terüle­tén, a földosztással a gazdag­parasztság elvesztette a ki­zsákmányolható olcsó munka­erő jelentős részét. Földjének egy részét ugyan egyelőre még cserenapszám alapon meg tudta művelteim, jelen­tős rész azonban parlagon maradt. Tiszanánán például a 10 000 holdnyi parasztföldből 1944-ben 4000 hold volt a gazdagparasztság kezén. Pil­lanatnyilag tehát az igaerő- vei és gazdasági felszerelés­sel bővebben rendelkező középparasztság lett a falu vezetője. A községi föld­igénylő bizottságok, a földre­form lebonyolítása után sem szüntették be a működésüket, hanem továbbra is igyekeztek támogatni a földhözjuttatot- tak munkáját. Őrködlek afö­lött, hogy a kapott földet mindenki megművelje, s le­hetőleg ne maradjon vetetlen föld a község határában. Gondoskodtak arról is, hogy az újgazdák számára mező- gazdasági tanfolyamokat szervezzenek. Az 1945. évi választások után a kisgazdapárti jobbol­dal megerősödött, s mindin­kább eltávolodott a becsüle­tes dolgozó paraszti tömegek­től. A valóban népi szárma­zású vezetők lassan kiszorul­tak a párt helyi vezetéséből, •helyüket pedig a városi kis­polgárság, a gazdagparaszt­ság, vagy éppen a volt ural­kodó osztály vezető rétegé­nek tagjai foglalták el. Ezek­nek a reakciót képviselőknek a fellépése megnyilvánult gazdasági és politikai téren ás. Megyeszerte megindult a harc a földreform revízió­jáért. Karácsondon az újgaz­dákat elkergették, Hevesen és környékén 1946 tavaszán már ugyancsak robbanásig feszült a helyzet a birtokosok és az újgazdák között. Az újgazdák Minőség! i ' Zúg a parkettcsiszoló. A sipító hang majdnem szét nyomja az ember dobhártyáját. — Mióta csinálja? / — Nyolc éve. — Hogy bírja füldugó nélkül? | — Ez a foglalkozásom, meg aztán nem szabad ke nyeskedni. — Hányszor csiszolja még? — Tessék nézni! Ez attól függ. Én minőségi műnké akarok. Ezért kezdem a nyolcvanas smirglivel, azután a t nomabbikkal. Ezt követi az alapozás, jön a gemini, a laki Mindennek sora van, kérem. Mindennek meg kell adr a módját! Mert, ugyebár, tudok én sietni is. Úgy össze vágom a melót, mint a sicc ... A lélegzet is eláll az emberben. — Nem, nem! A világ minden kincséért sem. Adj meg a módját, minőségre menjen... Pihenőben kortyolgatjuk a hideg sört Nagyot húz pohárból és letörli szájáról a habot — Nézze! Ma már kevés az embereknek az, hogy vai kapható valami. Ma már az a nagy kérdés: Milyen? íg vannak a munkával is. Minőség kell! Parkettában, festés ben, mázolásban, mindenben. Sok mindenről esik még szó. Az aratásról, a pár ru pos nyárról, de újra, meg újra visszakanyarodunk a előbbi témához. — Tudja, valahol a napokban átadtak egy lakást A1 adták, a tulaj beköltözött, örült is neki. Tegnap szólt ne kém, hogy szerezzek már haverokat, akik rendbe hozzál — Mit beszél? Üj lakást rendbe hozni? — Átléptem hozzá, aztán mindent megértettem: AbLal ajtó nem záródik, a WC folyik, a rolókat nem lehet íé húzni, a gázcső szivárog. Fenéikig issza a sört — Persze, nem minden cég ilyen, nem minden meic lelkiismeretlen. Sok függ attól is, hogyan hajtják, zavai jak az embert A múltkor például panaszkodott az egyi barátom: Dolgozott valahol, egyszer berobbant a kisfőnöl — Jancsikám! Összevágni egy-kettő, azután nyomás következő munkahelyre. Már háromszor telefonáltak. — A parancs az parancs! összedobtam a melót, ahog az idő engedte, de az igazat megvallva, még elköszönni é nagyon mertem. Rágyújtunk, tovább beszélgetünk. Egyszer egy nagyt nevet: — Képzelje! Pesten jártam a múlt héten és az egyi kapun olvastam egy felírást: Nagy István minőségi pai kettás. Bementem hozzá. — Mit jelent ez a felírás? — Tud olvasni? — Jő, jó, de azon túl Leültetett és elmagyarázta: — Nezze! Én maszek parkettás vagyok. Amikor fé vállalom a munkát, először is kikötöm, hogy a munka idő tartamát én szabom meg. Engem nem lehet siettetni! É megadom a módját mindennek. Az én parkettáim köz nem fér be még egy cigarettapapír sem. — És a munkabér? — Az is minőségi. Cirka negyven százalékkal töbt mint a hajrámelósoké. Megint zug a csiszológép. És a poros szobában továb kavarognak bennem a gondolatok.., Szalay István több birtokos vincellérjét megverték, napirenden vol­tak a kisebb összeütközések. Április elején pártközi érte­kezleten kompromisszumos megoldás született. Ügy dön­töttek, hogy a kormány in­tézkedéséig az újgazdák mint kishaszonbérlők . művelik meg a földet. Hevesveze- kényen a Megyei Földbir­tokrendező Tanács visszaad­ta vitéz Szirmai Béla csend­őrtábornoknak a községi földigénylő bizottság által el­kobzott kastélyát. A földhöz- juttatottak azonban nem nyu­godtak meg. Mintegy másfél évi huzavona után a balolda­li pártok határozott követelé­sére az Országos Földbirtok­rendező Tanács semmisnek nyilvánította a Megyei Föld­birtokrendező Tanács dönté­sét, és véglegesen a szegény­parasztságnak juttatta a föl­det. A reakció általános tá­madása, mely gazdasági, poli­tikai és ideológiai téren egy­aránt megnyilvánult, veszé­lyes helyzetet teremtett az or­szágban. Az ellenforradalom kibontakozása nyílt és sze­mérmetlen volt. A „Földet vissza nem adunk!” jelszó egyes helye­ken baloldali túlzásokra ve­zetett. Hevesen például a földigénylő bizottság meg­kezdte a reakciós nagygazdák 100 holdon aluli földjeinek a felosztását is, és hasonló ese­tek a megyében máshol is fordultak elő. Megnehezítette a stabilizá­ció védelmét a rendkívül sú­lyos gazdasági helyzet is. 1946-ban aszály sújtotta mezőgazdaságot. Főleg a me gye déli részén, olyan súlyo volt az aszály, hogy sok köz ség határában még a vető mag sem termett meg. Tárná szentmiklóson 80 százalék« Mezőtárkányban 70 százaié kos aszálykár volt, s ez első sorban a gyengébb gazdasá gokat súlytotta. Némileg js vitott a szegényparasztsá helyzetén 1946 elejétől a szc vetkezeti mozgalom megind tása. Ezek a szövetkezete még meglehetősen kezdetle ges állapotokat tükrözne vissza. Legtöbb esetben nine meghatározott szervezeti sza bályzatuk, s a termelő-, fo gyasztó- és értékesítő szövel kezeteket egyesítik maguk ban. Hangya-tapasztalatokra tá maszkodva, a gazdagparaszl Sággal vívott osztályharcba alkotják meg az egész dolgom parasztság érdekeit képvise lő földművesszövetkezetekel Beszerző és értékesítő szövet kezet jött létre 1945 őszéa Hevesen, ahol novembe 15-én kezdtek hozzá a szövet kezet megalakításához. Nehe zen indult a szervezés. Keve sen jelentkeztek, nem vol árujuk, sem helyiségük. Vég re megkapták a Coburg her cégi kastély egy részét, it rendezkedtek be, kezdetbei azonban alig volt árukész létük és csak a stabilizácic után erősödtek meg. Ezzel el indult a szocialista gazdaság megteremtése, amely so) buktatón keresztül végül ä győzelemmel végződik. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom