Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
Kő Tamás: V'<'AA/VKAAA>VSAAAAA^^*^<*'VWVAA*AAAAAAAAAA/S<*míVNAA/WVWWWW^íV'^»)AAíVWVVWíWWWW* A repülés századai Közlekedés a világrészek között 15. A mai értelemben vett, korszerűnek mondható légi személyszállítás az 1930-as évek közepén kezdett kialakulni. Ekkor sikerült már kellően biztonságos utasszállító gépeket gyártani nagy sorozatban. Ezt a korszakot a szakemberek átjnenet: korszaknak szokták nevezni, azaz annak az időszaknak, amely a légi személyszállításban megelőzte az első generációs, — a hőlégsugaras gépeket. A Douglas DC—3 még alig két tucat mindenre elszánt utast tudott elszállítani több száz kilométeres távolságra. Egy 1958-as Douglas DC—8-on már száz utas repülhetett több ezer kilométeres célja felé. Az igazi nagy fejlődés, amelyet kontinentális légiközlekedésnek is nevezünk, a második világháborút követő években, évtizedekben következett be. Ma a legtermészetesebb dolog, hogy az utas jegyet vált az európai kontinensen, és néhány órai repülés után leszáll Amerikában. A motorok teljesítménye a korábbi néhány száz lóerőről, néhány ezerre ugrott. A nagy magasságban repülő gépek utaskabinja túlnyomásos, azaz a nagy magasságban jelentkező légnyomáscsökkenést és oxigénhiányt mesterségesen pótolják. A nagy távolságokra repülő ember, a gyorsuló és mind jobban összekapcsolódó gazdasági élet új tervezési szempontokat diktált a konstruktőröknek. Olyan szállítógépeket kellett létrehozni, amelyek különböző áruféléket nagy tömegben, igen gyorsan képesek elszállítani. Az ilyen tervek elsősorban azokban az országokban valósultak meg, ahol a nagy belső területek, beláthatatlan távolságok és gyakran a mostoha természeti viszonyok nehezítik a szállítást. Párizsban a nyári időszakban rendezik meg a nemzetközi repülési seregszemlét, az ■úgynevezett Párizsi Szalont. Az 1965-ös bemutatónak egyértelműen egy szovjet óriás repülőgép volt a szenzációja. Az Anteusz, az AN— 22-es ■— nem egyszerűen nagy repülőgép volt, hanem az akkori évek legnagyobb szállítógépe. Több emeletnyi magasságú törzsében 720 ember fért el, teherszállító változatában pedig, mintegy 80 tonna áru. Az Anteusz megjelenése felkorbácsolta a tervezőintézeti mérnökök alkotó kedvét Négy év telt el, s az amerikaiak is kirukkoltak egy óriással, a Galaxy-val. A Galaxy nagyságát egy labdarúgó-pályáéval lehet egybevetni. Négy óriás gázturbinájának torkába egy tucat ember is beállhat, ha éppen így kívánja lefényképez- tetni magát. A gép törzsének hossza 75 méter, a szárny fesztávolsága 68 méter. Farkának magassága megfelel egy átlagos hatemeletes házénak. De mit képes nyújtani egy ilyen óriás? Például a következőt: 40 óra alatt (beleértve a rakodási időket is) Franciaországból Brazíliába repíthet ötezer kerékMOLDVÁT GYOZ09 PISZKARJOVŐ Neked kilenc perc elég volt az alkuhoz, ledőltél, mint odvas fűz, hited eladtad bagóért, félelemből, áruló lettél a börtönrács rádzuhant árnyékában. A másik tán kilenc órát maradt talpon, végül meghajolt ő is, porba hullt esdve, hisz otthon két gyermeket dajkál az asszony, s ugyan kibe fogózzék, ha támaszuk vész... ? E város kilencszáz napot tűrt vasfogóban, s a hantok alatt kilencszázezer nyugoszík, aki nem aljasult, de hány sebből vérezett, hogy áldozatával megőrizze nékünk Európát, védje a szerelmesek csókjának nyári melegét, megfáradt öregek arcán a békességet, s hogy ne ismerje soha, mi az önvád, mely egyszer minden hitetlent fára aggat. (Leningrad, 1974. július) SIMÁI MIHÁLY; HAZATÉRÉS Vadrepcés, pfpacsos rétek. Kamillalllatd szelíd halom. Szénaszag szétszéledve alszik szeilőtlen domboldalon. Kazlakban áll a csönd. A nap tövében hanyatt nyngosznak az árnyak. Kalászosán kezemre dőlnek a föld sugarai, a búzaszálak. S mintha kőtelet terítenék most is kévék derekához a Kaszás-közön; akáchűvösben izzadtan megállók, s a tanyakűt, a régi, rámköszön. Jön, jön a széplány ebédidő. Jön és terít és jólesőn daloL — Szívemre újarany reményt hoz a dús szülőföld kalászaiból. A TU—144-es szovjet hőlégsugaras utasszállító repülőgép párt. Onnan Olaszországba szállíthat húszezer élő languszta rákot. Olaszországban kipakolják a langusztákat, és beraknak húszezer pár cipőt, hogy néhány órával később ezzel a terhével a Galaxy a kanadai Bostonban landoljon. Vagy mindössze tíz óra alatt Európából Amerikába szállíthat 97 Volkswagen személyautót, s onnan 70 amerikai nagykocsit hozhat Európába. A költség ugyanany- nyi, mint a hetekig tartó tengeri szállításé. A nagy hatósugarú személyszállító repülőgépek korszakában élünk. Nemrég adott hírt róla a sajtó, hogy az emlékezetes párizsi légikatasztrófa után újra utasokkal repül a szuperszónikus szovjet TU—144-es. E gép több mint kétezer kilomé- ter/órás sebességgel 120 utast képes mintegy 6500 kilométeres távolságra kényelmesen elszállítani. A közismert angol-francia Concorde órán-! kénti maximális sebessége í 2340 km/ó. fedélzetén 130 < utassal 6700 kilométeres tá-! vöt győz le alig három óra! alatt. Ez a legközelebbi jö-! vője a légiközlekedésnek. Gyakran hallani légibal- í esetekről, utasszállító gépek' lezuhanásáról. E szerencsét-! lenségek egy része konstrukciós hibából, nagyobb részük! navigációs tévedésből, az irá-< nyitó eszközök elromlásából < ered. A szerencsétlenségek < lehetőségét csak csökkenteni! vagyunk képesek. Már így is< ezerféle szabály rendelkezik^ egy-egy alkatrész kipróbálásáról, fárasztásáról, röntgen-, < ultrahang- és egyéb vizsgá-; la cáról — mielőtt megbízha-í tó működéséről meggyőződve < — beépítenék. A pilóta mel-! lett automatikus irányító < műszerek, a robotpilóta, a< vakrepülő radar és egyéb be- ” rendezések szavatolják a biz-í tonságos repülést. Sajnos, balesetek még így! is adódnak. Ezért egy-egy! nagy gépen mát olyan auto-< matlkus ellenőrző és regisztráló egység is működik, amely másodpercenként, illetve percenként, több ezerszer megvizsgálja a gép sok száz legfontosabb működő egységét. Ha rendellenességet észlel, jelzést küld, vagy automatikusan korrigálja a hibát A repülés biztonságát szolgálja a gépek farokrészében lévő úgynevezett fekete doboz, amely magnetofonszalá- gokon rögzíti a mindenkori repülési helyzetet, a gép adatait. Szerencsétlenség esetén a fekete doboz magnetofonszalagjait „kivallatják”, hogy mi lehetett a szerencsétlenség oka, mire kell a jövőben jobban vigyázni. A balesetek ellenére is egyértelműen beszélnek a tények: repülni ezerszer biztonságosabb mint autót vezetni! (Folytatjuk) Ismét megszólalt a világ legiégihh dala A kaliforniai egyetem egyik előadótermében, 46 évszárad előtti típusú lanton felcsendült a világ legrégibb dallama. Zenéjét a szíriai Ugaritban fedezték fel, kőbe vésve, ékírásos jelekkel. A lantot fél évszázaddal ezelőtt megtalált, de a dal származásának korából való hangszer alapján készítették. Szövege: „Hamoutou niyasa ziwe si- nute... ”, — valószínűleg szerelmi bűvölő ének. A zenetudósokat és a régészeket talán az foglalkoztatja hogy ezt a dallamot (amelynek rekonstrukciója ugyan kissé bizonytalan...) diatonikus skálában írták le, tehát olyanban, amelyben félhang van az E és az F, illetve a H és a C között. ' Ez a felfedezés arra utal, hogy a nyugati zene eredetét nem a régi Görögországban kell keresnünk — mint hosszú időn át hitték —, hanem a Közel-Keleten. Tekintettel arra. hogy ez a diatonikus skála a régi görög zenébe is megtalálható, fel kell tételeznünk, hogy a görögök vet- , fék át az asszír-babilóniaiaktól. _ ... » Miért vesztette el a csatát Septius Se/erius Lacim prokonzul? Hiteles kutatások nyomán közreadott történet Történt, hogy időszámításunk előtt mintegy harminchárom évvel Septius Severius Lacius római prokonzul elhatározta, hogy szépséges Lumniájának, kinek csillogó szeménél csak nedves piros ajka és barna bőre fénylett jobban, meghódítja Petruriát, amely hatalmas, fekete bőrű férfiairól és arról volt híres, hogy ott minden családban tizenöt-húsz gyerek volt. Miután Septius Severius Lacius, aki prokonzul- nak ugyan kemény ember hírében állt, de férfi hírében már korántsem volt prokonzul, * miután Lumnia ezt több Ízben olcsó, nyamvadt testű umbriai rabszolgákkal tette kifogás tárgyává, érthető volt, hogy határozottan cselekedni óhajtott, hogy másokkal cselekedtethesse azt, amit ő már régen nem óhajtott. Ezt vágyta csillogó szemmel és reménykedve Lumnia is. Ennyi elöljáróban a végzetes culmancai zsata indokát illetően. Nem mintha ennél lényegtelenebb eAA/VVAAAAAAA/VVVVVV '■ okok miatt véresebb és értelmetlenebb csaták már nem történtek volna az időszámításunk előtti évszázadokban. Mert akkor még olyan volt a nép. Nos, de jöjjön hát a bukott csata hiteles története. Septius Severius Lacius római prokonzul lábvértes ko- horszai félelmetes négyszögben indultak meg a fütykösökkel és hatalmas izmokkal felszerelt pet- ruroknak. A négyszög élén a prokonzul hadi helyettese, a félelmetesen bátor, merész és erős Herkulius Gaius csak vicsorgott, Petruria száraz földjét hatalmas súlyával döngetve. A kohor- szot látni is félelmetes volt, igy igazán nem tűnhetett fel senkinek, hogy milyen dermedt-némán, elszánt mozdulatlanságban álltak a fütykösökkel és hatalmas izmokkal felszerelt petrurok. Földbe gyökeredzett a lábuk a félelemtől — állapította meg Septius Severius Lacius prokonzul megelégedetten és a kupáért nyúlt, hogy megigya győzelmi borát. ..VVWWJWMAAM*«« Nem itta meg. ' Döbbenve vette észre ugyanis, hogy a félelmetesen nagy iz- mú és hős Herkulius Gaius felüvölt, de a riadt félelem hangján és nem az elsöprő düh erejével, és mint a nyúl, igen, mint a gyáva nyúl rohan vissza. Menekül! A némán és egykedvűen vigyorgó, az egyetlen lépést sem tevő petruriaiak elől. Janus mind a két arcára, felháborító! Es, ami még utána következett. A kemény, a veterán, a száz csatát megjárt és százegyben is győztes légiók kohor- szai megbomlottak és mint az áradat zúdultak vissza, elsöpörve Septius Severius Lacius prokon- zult sátraival, hadsegédeivel és borostömlőivel együtt... — Mondd, te átkozott, az istenekre esküszöm, hogy átkozott vagy ... mondd: hazudsz te nekem?. Üstökén ragadja az alkalmat A címben idézett szólást gyakran használjuk, a mondanivalóját általában értjük, a megfelelő beszédhelyzetben jól is élünk vele, de értelmezni már kevesen tudják. Ehhez komoly filológiai ösz- szefüggések ismerete is szükséges. Gyakran olvassuk és halljuk a szólás rokon értelmű változatait is: Kap az alkalmon, megragadja az alkalmat, él az alkalommal. Legrégibb latin—magyar szólásgyűjteményünkben ez a változat olvasható: Élni az alkalmatossággal. A latin forma konkrétabban fejezi ki a mondanivalót: Capere crines: üstökön ragadni. Gyakran egész nagy szócsalád alakul ki a hasonló tartalmat hordozó szólásokból, közmondásokból. Szólásunk családjába vonható ez a régi közmondásunk: Alkalmatosságnak kopasz a hátulja. A konkrét (üstök, megragad, kopasz) és az elvont (alkalom, alkalmatosság) fogalmak, illetőleg szavak egymást erősítő szándékkal szerepelnek szólásainkban. Az átvitt és képes értelmű kifejezések szinte érzéki, láttató erővel fejezik ki a mondanivalót, illetőleg az alkalom elvont fogalmát, tehát valamely cselekvés, esemény megindulásához, megtörténtéhez szükséges, azt elősegítő, megkönnyítő körülményt, időpontot. Hogyan kapcsolódhatott a fej elülső részén, a homlok közepe fölött nőtt hosszú haj képzete az alkalom fogalmához? Volt-e képi háttere szólásainknak? Baróti Szabó szólásértelmezése is azt bizonyítja, hogy volt. A Magyarság Virági (1803.) című szólásgyűjteményében az alábbi sorok olvashatók: „Az alkalmatosságnak homlokán a haja: a megejtő alkalomhoz arccal és ölelve fordulj, az üstökénél fogva ragadd meg, mert futó, addig élj* vele, míg szárnyára nem kel, s háttal nem fordul.” Egészen világos, hogy ez a néhány mondat valójában egy képi ábrázolást, annak rajzi elemeit értelmezi a megfelelő nyelvi formákkal. Az emblémákban & az ikonológiá- ban az alkalom elvont fogalom szimbolizálására szolgáló ábrázolás jelképi elemei voltak: egy szárnyas alak, homlokába lógó üstökkel, kopasz tarkójával. így bezárul a kép: az ábrázolásnak és a szóbeli szólásformáknak (üstökön ragadni az alkalmat, az alkalmatosságnak kopasz a hátulja) közük van egymáshoz: mindkettőben közös a képalkotás szándéka, a láttató erő. így értjük meg, hogy az idézett szólásoknak miért oly nagy a kifejező, az ábrázoló ereie, s éppen ennek révén a stiláris értéke is. Dr. Bakos József — Nem hazudok, prokonzul. Ügy volt, ahogyan mondom — szégyenkezett lehajtott jövel már a római prokonzulátuson Septius Severius Lacii« előtt az egykor hős Herkulius. — Egy egér volt. Azok a gálád petruriaiak kémeikkel kiszimatolták, hogy én nem félek az elefántoktól, nem félek a kardtól és a párducoktól sem. Csak az egértől! Jaj! — visított fel Herkulius rémülten, mert a sarokban a függöny bojtja úgy mozdult, mintha egér lenne... — Ne visíts már, te hitvány! — ros- kadt össze a prokonzul a szégyentől, hogy az ellenfél tudta meg, ő nem, hogy híres hadvezére megőrül a félelemtől, ha egy egeret lát. S a gálád petruriaiak egyetlen szürke kis egérrel Culmancánál megverték a híres római légiókat. Ezért. Igaz, hogy a szürke kis egér bátran tört Herkulius Gaiusra. Eddig a történet a szürke egérről és a hősnek mondott római hadvezérről. Lumnia barna bőrének és csillogó szemének sorsáról a viasztáblák nem jegyeztek fel semmit. (egri) Hamis bélyegek hamisítója A franciaországi Salnf-ffitlenne várt» büntetőbírósága egy 60 esztendős, Fichter nevű városi lakos látszólag nagyon egyszerű ügyét vizsgálja. Az a vád Fichter ellen, hogy postabélyeg-gyűjteményeket hamisított. Az ügyész 2 évi börtönbüntetést és 10 000 frank bírságot követel. A vizsgálat azonban már egy éve húzódik, és a bírák a legnagyobb zavarban vannak. A 3 200 000 francia bélyeg- gyűjtő és a más országokban élő gyűjtők milliói nagy figyelemmel kísérik a pert. Az érdeklődésnek az az oka, hogy Fichter, a volt fényképész, nem igazi, hanem olyan hamis bélyegek utánzásával foglalkozott, amelyeket — mint minden ritka „árut” — a valódiaíknál sokkal többre értékelnek. A vádlott nagyon fesztelenül viselkedik a bíróságon. Megígérte, hogy a bíróság elnökének és az ügyésznek fogja ajánlani „Bélyeggyűjtés 182*7-től napjainkig” című készülő munkáját. Fichter azt állítja, hogy csak e mű publikálásának költségei késztették arra, hogy hamis bélyeg®- két utánozzon. Előreláthatólag április végén kerül sor ítélethirdetésre. Ha a bíróság bűnösnek találja Fichtert, akkor az ítélet híres emberré teszi őt, „gyártmányainak” ára pedig emelkedni fog. A bíróság tagjai határozatlanok. A párizsi büntetőbíróság 1948-ban az ügy ilyen fordulatától tartva felmentette & hasonló bűncselekménnyel vádolt Jean Speratit, ' i i . t