Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 194. szám ABA: 1,— FORINT 1974. augusztus 19., hétfő VT ímepnap köszöntött, hazánkra, alkotmányunk szü­letésenek. évfarjhiloja, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének ünnepe. Es ünnepe ez a nap az új kenyérnek, szimbóluma, jelképe a közös munkának, a közös áldozatvállalásnak, amelynek nyomán mind gazdagabbá válik a dolgozó nép élete. Nem volt még történelmünknek olyan időszaka, amelyben oly egyetértésben, megértésben munkálkodtak volna együtt a nép, a haza felemeléséért a társadalom különböző osztályai, rétegei, mint az. elmúlt évtizedekben. A népi hatalom megszilárdításával, a munkásosztály és a parasztság szövetségének szüntelen megújításával, erősí­tésével végképp száműztük a széthúzást, amely történel­münk megannyi tragikus időszakában nem valami ősi átokként kísértett, hanem a kizsákmányoló társadalmi rend terméke volt, eszköz a hazai és az idegeit elnyo­mók kezében a nép féken tartására. Nem emlékeztethetünk szebb, magasztosább feladatra az ünnepen, mint a nemzeti egység alapját megteremtő, fenntartó munkás-paraszt szövetség szüntelen erősítésé­ben reánk váró tennivalókra. E szövetség, bármennyire szilárd is, nem egyszer s mindenkorra adott, hanem nap mint nap meg kell újítani. Nem szavakkal, a testvéri szövetség unos-untálan kinyilatkoztatásával, hanem tet­tekkel, a szocialista építőmunka mindennapi gyakorlatá- vál. A munkásosztály vezető szerepét alkotmányunk tör­vényben rögzíti. Az osztály és annak vezető ereje, a várt, sohasem uralkodásként, hanem szolgálatként fogta fel e fontos történelmi hivatását. Mély felelősségérzet, a dol­gozó nép hű és önzetlen szolgálata — ez vezérelte min­denkor a munkásosztályt, annak legjobbjait, és vezeti akkor is, amikor saját sorait erősíti, amikor saját tagjai­nak helyzetét, kürölményeit javítja. Ilyen értelemben kell gondolkodnunk a párt Központi Bizottságának az idén márciusban megtartott ülésén a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelvekről is. A munkás- osztály vezető szerepének erősítése ugyanis nem szűkén vett osztályérdek, hanem érdeke a szövetkezeti paraszt­ságnak, az értelmiségnek, a kispolgárságnak is. Pártunk politikája a munkásosztály politikája, amely­nek tartalma, kerete minden dolgozó osztály és réteg szö­vetsége, testvéri együttmunkálkodása a közösen áhított, a mindannyiónk érdekeit szolgáló szocialista célok megva­lósításáért. Ezért, ha hazánkban intézkedéseket hozunk valamely osztály vagy réteg helyzetének javítására, abban mindig a népi nemzeti egység erősítésének szándékát kell látnunk. Felszabadulás utáni történelmünk bizonyítja: si­kereket értünk el a szocialista, építésben, kiálltuk a leg­nehezebb próbákat is — legyen az természeti csapás vagy a nemzetközi helyzetből adódó válságos periódus — ami­kor szilárdnak, megbonthatatlannak bizonyult nemzeti egységünk, s benne mindenekelőtt a munkásosztály és a parasztság szövetsége. A népi-nemzeti egység, s a bázisát alkotó munkás­paraszt szövetség erősítése nemcsak nemzeti, hanem internacionalista érdek is. Szocializmust építő ha­zánk annál nagyobb szolgálatot tehet a szocialista orszá­gok s a nemzetközi munkásmozgalom egységének megte­remtéséért, erősítéséért, minél szilárdabb a belső egy­sege. Így válik a munkás-paraszt szövetség, a nemzeti egység ápolása, erősítése tényezőjévé annak a világtörté­nelmi küzdelemnek, amely világméretekben folyik a szo­cializmus, a haladás pozícióinak erősítéséért, a világ bé­kéjéért, az emberiség boldogabb jövőjéért. Hagyományainkhoz híven a munkas-paraszt szövetség jegyében ünnepeljük meg az idén is augusztus 20-át. Háromnapos az országos program, amely gazdag tar­talommal, sokrétű esemény- sorozattal kapcsolódik az al­kotmány törvénybe iktatásá­nak 25. évfordulójához. Politikai nagygyűlést tar­tanak több vidéki városban. Losonezi Pál, a Ij^pköztársa- ság Elnöki Tanácsának elnö­ke mondott alkotmány ün­nepi beszédet vasárnap a kecskeméti nagygyűlésen. — Ügy’’ érzem, — mondotta — jogos derűvel, elégedetten tekinthetünk a közösen vég­zett munka eredményeire, s úgy ünnepelhetünk, hogy büszkén mondhatjuk: szo­cialista társadalmunk — amelyet azért hoztunk lét­re, amelyen azért munkál­kodunk, hogy az ember ja­vát szolgálja — mind in­kább kiteljesedik, mind több érett gyümölcsét kínálja né­pünknek. Az idei, mostani ünnepsé­günknek és megemlékezé­sünknek a 25 éves távolság, a negyedszázad alatt meg­tett út sajátos fényt és jel­leget ad. Huszonöt esztendő telt el azóta, hogy a ma­gyar országgyűlés 1949-ben ünnepélyesen törvénybe ik­tatta Népköztársaságunk al­kotmányát, azt az alaptör­vényt, amely a nép akaratá­ból, a nemzet programjaként — szentesítette a munkás- osztály, a dolgozó nép kiví­vott hatalmát, és törvény­be foglalta a szocialista tár­sadalom megteremtésének szándékát. Szocialista alkotmányunk elfogadása — ezt akkor is éreztük, tudtuk, s ma emberöítőnyi távlatból néz­ve még inkább megerősít­hetjük — történelmi tett volt: az új honfoglalás és az új államalapítás nagy munkáját hozta tető alá a nép. Ezzel a jogi lépéssel a magyar nép ezer esztendő jogtalanságának, elnyoma­tásának vetett véget. Lezár­ta azt a kort, melyben a nép munkájával, áldozatvállalá­sával, társadalomformáló ere­jével olyan körülmények kö­zepette tartotta fenn és él­tette Magyarországot, hogy ő maga jogfosztottkéht élt saját honában. Népünk pontot tett az úri. Magyaror­szág történelmének végére és , új fejezetet nyitott az addigi történelmünk oly sok keservet, nyomorúságot, szegénységet és vért látott könyvében. Az 1949-ben elfogadott al­kotmányunk már összegez­hette a kibontakozóban le­vő új korszak első vívmá­nyait is: felmérte azt a né­hány esztendős utat, ame­lyet a magyar nép azt kö­vetően járt végig, hogy a Szovjetunió — a második világháborúban kivívott nagy győzelmei nyomán — óriási véráldozatokkal felszabadí­totta hazánkat is. lehetőséget teremtve ezzel az igazságos, kizsákmányolástól mentes*, szocialista társadalom meg­teremtésére Magyarországon. Ha alkotmányunk megszü­letésének 2b. évfordulóján visszatekintünk a múltba, bízvást elmondhatjuk, hogy nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk. Az ezer év előtti államalapítás emléke, uj honfoglalásunk, szocialista társadalmi ren­dünk megteremtése, alkot­mányunk negyedszázaddal ezelőtti törvénybe iktatasa. együtt az új kenyér képletes megszegésével gazdag ünne­pünkké, nemzeti ünnepnappá teszi augusztus 20-adikát. Felfelé ívelő utat járt vé­gig népünk az alkotmány megszületése óta. A forra­dalmi változások, az alkotó munka széles útját. Népünk tudja, hogy minden eredmé­nyünk odaadó munkájában leli forrását; a munkában, amely a nép és a nemzet felvirágzását, lelkesítő szo­cialista távlatainak, megvaló­sulását szolgálja immár há­rom évtizede. Ehhez a nagyszerű törté­nelem formáló tevékeny és termékeny munkához kívá­nok valamennyiüknek, ha­zánk minden állampolgárá­nak erőit és jó egészséget Augusztus 19-én a debre­ceni nagygyűlésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja a Szakszervezetek Országos, Tanácsának főtitkára lesz a politikai nagygyűlés szóno­ka. Székesfehérvárott pedig Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke szól a város ünneplő kö­zönségéhez, Körmenden Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszter tart beszédet. Sar­lós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára lesz a szónok au­gusztus 20-án a mezőkövesdi nagygyűlésen. Ápoljuk, gazdagítjuk au­gusztus 20-i hagyományain­kat az idén is a vidéki vá­rosokban, országszerte meg­hirdetett munkás-paraszt ta­lálkozókkal, amelyeken me­zőgazdasági és ipari dolgo­zók tíz_ és tízezrei együtte­si; sen köszöntik a Jubileumi ünnepet. Az alkotmány nap­ján ünnepli meg sok közös gazdaság fennállásának 25. évfordulóját, számos téesz- ben ünnepi közgyűlést tar­tanak. Szerte az országban új létesítményeket — üze­meket, művelődési házakat, iskolákat, óvodákat és más •közintézményt — avatnak fél. Budapesten hétfőn délután — ünnepélyes külsőségek kö zött — a Gellérthegy ormán felvonják nemzeti lobogón­kat és a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös zászla­ját, az Országház előtt az Állami Zászlót. Az ünnep­nap előestéjén díszkivilágí­tással fényruhába öltöztetik a fővárost, az Országházat, a Várpalotái, a hidakat, a köztereken álló politikai em­lékműveket. Augusztus 20-a „fénypont ja” lesz ezúttal is az ünnepi tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik, több mint félórás színes, látványos program­mal. ^zeriteszto- ségünk vendége Péti Jenő A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkárát és munkáját ismerhetik meg írásunk alapján a 3. oldalon. Ok tizenhármán A tizenharmadik apátián, anyátlan gyermeket neve­lik Juhász Jánosék a hat­vani Mártírok útján. E példás családi otthonba lá­togatott el munkatársunk, Moldvay Győző, hogy a „pótmama" szavaival vall­jon az emberségről. Írása lapunk 4. oldalún olvas­ható. Alapítók Csendes, mégis jelentős jubileumot ünnepelnek az idén állami gazdasága­ink. Negyedszázaddal ez­előtt születtek az új tár­sadalom első vívmányai között. Munkatársunk az alapítók közül hárommal beszélgetett. Emlékeiket idézi riportjában az 5. ol­dalon. Mint kezünkön az ujjak A felébredéstől a lefek­vésig. .. Hogyan telik egy gyár igazgatójának és mun­kásának hétköznapja, mun­kájuk hogyan kapcsolódik eggyé. Erről szól mun­katársaink írása lapunk 6. oldalán. • 0 Ünnepi műsorok Három nap rádió-, tv- és moziműsorát ismertetjük olvasóinkkal a 10. oldalon. Látványos külsőségek között került sor a csillebérci nemzetközi nagytábor záróiin- mpségére. .(N^iypáfi-telefoto; MTI — Torma Andor fel,. ~ K£» Negyedszázados alkotmányunkat köszönti az ország Losonci! Pál, ai Elnöki Tanács elnöke a kecskeméti nagygyűlésen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom