Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

♦ KUBA Nuevitas—jelentése: Új élet Lengyelország Kopmopán-rezBPváfuRi A kubai Camagüye tarto­mányban fekvő városkának n.incs semmi külső nevezetes­sége. Az óceán partján terül el. a tartomány központjától mintegy 10 kilométerre. Ne­ve: Nuevitas — Üj Elet. Akik elnevezték, hittek ab­ban, hogy a városka valóban üj életet fog élni. Nuevitas földrajzi fekvése igen kedvező: egyik oldalról a tenger határolja, másik oldalán az országút és két vasútvonal — egy normál és egy keskeny nyomtávú — amelyen a kitermelt nádat s .állítják el. Összefogással Nuevitas gyakran szerepel a külföldi sajtóban: a város­ka. példája kiválóan bizo­nyítja a KGST-tagországok együttműködésének hasznos­ságát. Csehszlovák szakem­berek segítségével erőművet szereltek fel itt, amely fényt ad a városi és a falusi há­zaknak, energiát a forrada­lom után a környéken épült vállalatoknak. Az NDK-beli munkások és mérnökök köz­reműködésével létrehozott cementgyár termelését a tar­tomány új építkezésein hasz­nálják fel. Amikor 1963-ban szovjet szakemberek érkeztek Kubá­ba egy nitrogénüzem felsze­relésére, felvetődött a kér­dés: hol épüljön fel az új gyár? Oriente tartomány megfelelőnek mutatkozott, fejlett ipari bázisával és ki­kötőjével. A választás még­is Nuevitásra esett, a tenger megközelíthetősége és a ki­kötő viszonylag kis forgal­ma miatt. Nehéz kezdet Az üzem felépítéséhez sok munkáskézre volt szükség. A kormány felhívására százá­val érkeztek a fiatalok az ország minden tájáról. Leg­nehezebb a kezdet volt, de azután felépült a kórház és egy kitűnő étterem, több sportpálya. Attól kezdve élénk volt az élet: a szabad napokon sokat pihentek, de a legfontosabb — a tanulás volt. A fiatalok estéiket az iskolában töltötték, de nap­pal is tanultak: a szovjet szakemberektől, akik szíve­sen adták át nekik tapaszta­lataikat. Az építkezésen négy bri­gád dolgozott. Versenyfel­ajánlásként vállalták, hogy ez év július 26-ra, a Mon- cada laktanya elleni táma­dás évfordulójára átadják az üzemet. A vállalt határidőt sikerrel teljesítették! Termei a gyár Nuevitas új nitrogéngyá­rát 3000 kubai és szovjet szakmunkás építette. A gyár termelése évenként 200 000 tonna ammóniás salétrom és 35 000 tonna karbamid. Az ipar fejlődésével maga a város is átalakul: mozik és eszpresszók épülnek, a négy üzem számos munkása és al­kalmazottja már új lakásba költözött. Európában számos, már kihalófélben levő madár, és egyéb állatfaj él, amelyek számára Lengyelországban rezervátumokat létesítettek. Védelem alatt állnak a ha­lakkal táplálkozó kormára-' nok, (kárókatonák), amelyek a ma már igen ritka vízi­madarak közé tartoznak. Lengyelországban két kor- morán-rezervátum van, mindkettő az olsztyni vajda­ságban, az egyik a Mamry-, a másik a Czerwica-tavon. A rezervátumokba a belépés tilos, területén kizárólag a madarak szokásait és életét vizsgáló ornitológusok tar­tózkodhatnak. Az érdekes madarakra kíváncsi turisták és más látogatók kizárólag idegenvezető társaságában tekinthetik meg a kormorá- nokat. Mongólia Három hír — három érdekesség 20 000 szakember Csojbalszan városában, Mongólia keleti részének központjában új mezőgazda- sági technikum nyílt Az is­kolában 600 fiú és leány sa­játítja el a traktor-, a kom­bájn- és a gépkocsivezetést és -javítást. Az osztályok be­rendezése modern, a gyakor­lati foglalkozásokat 70 kü­lönböző típusú mezőgazdasá­gi gép segíti. Az iskolának saját könyvtára, rádióköz­pontja és mozi terme is van. A mongol szakmunkáskép­ző intézetek a legutóbbi év­tizedben több mint 20 000 szakképzett munkást adtak a népgazdaságnak. Háztűznézőben Bulgária A régészet fejlődése Rusze melletti Cservenben. a Tolbuhin kerületi Kaliakrá- ban, Sumenben, Lovecsben, Melnikben és a kisebb tele­pülésekben meg erődítmé­nyekben folyó ásatások fényt vetnek a középkori bolgár városok keletkezésére, fejlő­désére és jellegére. Ugyancsak jelentős tudományos eredmé­nyeket lehetett elkönyvelni az éremtan, a pecsét- és a felirattan területén. „Füves” gyögyszerkönyv Az ulánbálori Orvostudo­mányi Kutató Intézet mun­kájának egyik legfontosabb területe a gyógynövények ku. tatása és gyakorlati felhasz­nálása. Az utóbbi években az intézet tíz munkatársa vég­zett tudományos kutatásokat és készítette el disszertáció­ját e témával kapcsolatban. Emléktárgy-gyár Mongóliában, ahol a lo­vaglás az egyik legnépsze­rűbb sportág, igen sokan ér­tenek á lószerszámokhoz. A népművészek a nyergek dí­szítésére régóta használnak szarvasagancsot. Sok jurtá­ban láthatók szintén agancs­ból készített kumiszosedé- nyék. kések és más haszná- i lati tárgyak. A vadásztrófe- , ékből készült emléktárgyak gyártásával Ulánbátorban külön üzem foglalkozik. A gyár termelése a régi, népi tapasztalatokon és hagyo­mányokon alapul. Különö­sen népszerűek a szarvas­agancsból készített falidíszek és a kis asztalkák, melyek lábait vadkecskék szarvából faragják. A vállalat emlék­tárgyait több ízben arany- és ezüstéremmel tüntették ki nemzetközi vásárokon és ki­állításokon. Románia Berégai napja" 79 A brailai hőerőművet, a szocialista Románia egyik legnagyobb új ipari építke­zését, a helyi újságírók „Be- regan napjának” nevezik (Beregan szetyeppés terület az ország délkeleti részén.) Az érőmű létfontosságú a fejlődő népgazdaság számá­ra. Az itt termelt áramra szüksége van a Galati Kohá­szati Kombinátnak, a Brailá- ban és környékén működő iparvállalatoknak, a tulceai alumíhiumgyárnak. Sloboziá- ban ásványi műtrágya-kom­binát épül, amely szintén a brailai erőmű áramával fog működni. A hőerőmű első egysége három, egyenként 210 000 ki- lowattos teljesítményű ener­giablokkból áll majd — két- tő közülük már működik. A harmadik blokk szerelése gyors ütemben folyik, ősszel szeretnék üzembe helyezni. Az építők vállalták, hogy az erőmű első üzemegységét áz ország felszabadításának 30. évfordulójára, augusztus 23- ra átadják. Legnehezebb a kezdet volt. A munkásoknak még nem volt elegendő tapasztalatuk ilyen hatalmas objektum fel­építéséhez. Nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió: ta­pasztalatok átadásával, be­rendezésekkel. Romániában eddig már 9 energiablokk épült fel szovjet közremű­ködéssel — mindegyik reme­kül működik. lentoseguek a Fekete-tenger nyugati partja mentén — Szoszopolban, Nesszebavban, Várnában és másutt — foly­tatott ásatások, amelyek bi­zonyságot szolgáltattak ar­ra, hogy itt egy magas kul­túrájú trák nép élt. A Ka- zanlak közelében, a „G. Di­mitrov" völgyzáró medrében fekvő trák város, Scuthopo- lis szinte teljes feltárása és vizsgálata, egy sor trák sír­domb feltárása és az alkál- mazott művészet sok lelete gazdagította az ismereteket. Több jelentős ókori város­ban, mint Serdica (Szófia), Philippopolis (Plovdiv), a Szvistov melletti Novae, a Gigen melletti Oescus, a Nukjup közelében levő Ni- copolis ad Istrum, Augusta Träiana (Sztara Zagora) Marcianapolis (Devnja) stb. nagyarányú ásatások folytak. Megtalálták a régóta keresett városok, a Razgrad melletti Abritus és Dioeletianopolis (Hisszar) helyét. S ezzel új­ra gazdagodtak a védelmi rendszer jellegére és fejlődé­sére, az építési tervezésre, a köz- és lakóépületek archi­tektúrájára, a vízellátásra és csatornázásra, a nagyrészt trákokböl álló lakosság anya­gi és szellemi kultúrájára Vonatkozó ismeretek. Jelen­tős eredmény a városokon kívül fekvő számtalan villa és jelentős kerámiai közpon­tok felfedezése, Pavlikoninál, Butovónál és Chotnicánál, Veliko Tarnovo kerületben. A középkor régészeti vo­natkozásában is egész sor fontos felfedezésre került sor. Első alkalommal kutattak fél és vizsgáltak meg szláv és ősbolgár településeket és té- metkezési helyeket a Duná­tól délre eső területeken. Ez nagyban előmozdította a bolgár nép keletkezésére és kultúrájának jellegére vo­natkozó kérdések tisztázását. A . középkori bolgár állam központjaiban, Pliszkában Velikl Preszlavban és Tar- novgrádban végzett kutatá­sok a legrégibb európai szláv kultúrához tartozó bol­gár kultúra és művészet új területeit tárták fel. Ugyan­akkor a már említett és egyéb városokban, mint pél­dául Drastarban (Szilisztra), »TL augusztus 18* vasárnap a perniki Kraka várban, a A bolgár régészeti kutatá­sok eredetileg főleg a trák emlékekre irányultak. Az év­század elején a régi bolgár fővárosokban, Pliszkában, Preszlavban és Veliko Tar- novóbán folyó ásatások fel­hívták a figyelmet a közép­kori bolgár kultúrára is. Az ásatások eddig' ismeret­len méreteket öltöttek. Egész sor őskori, ókori és közép­kori település és temetkezési hely maradványait vizsgál­ták meg. Szép számmal gyarapodtak a leletek, amelyek lehetővé teszik a kultúra jellegének pontosabb megállapítását a korai-, a közép- és különö­sen a késő kőkorban, új fényt vetnek a jelenlegi bol­gár területen élő emberek legrégibb történetének kér­désére. Különösen nagy a tu­dományos jelentőségük az új-kőkorszakból, a réz- és a bronzkorból származó lele­teknek. Olyan dombtelepülé­sek feltárásával. mint a karanovói Sztara Zagoránál. az „Aszmaska:’-domb Sztara Zagora körzetében. a ,,Dip- sziszka”-domb Eszerónáí és mások — képet nyertek a legrégibb gabonatermelők és állattenyésztők anyagi és szellemi 'életéről bolgár föl­dön. az időszámításunk előt­ti 6. évezredtől a 2.-ig. Biz­tos ismereteket szereztek az első települések felépítéséről, a lakásokról és berendezé­sükről, a földművelésről és állattenyésztésről, a temetke­zési szokásokról stb. Az ása­tások a Várnában talált réz­kori temetkezési helyen — ahol különböző anyagokból, főleg aranyból készült tár­gyaik. kerültek napfényre, va­lamint a Sztara Zagora kö­zelében fekvő régi rézbányá­ban — egész sor új problé­mát vetettek fel. Ebből az időből származnak a Grades- nicánái talált ag37agtábla írásjelei és a Karavonóban napfénvre került kerámia­pecsét is. Az antik régészet szem­pontjából különösen nagy je­A Mpniíifíitt LJ rr*nEi Szovjetunió Konténerkikötő Szovjet Távol-Keleten, Na- bodkában új kikötő kezdte meg a tengeri úton, konté­nerekben érkező áruk szá­razföldi továbbítását. A Ja­pánból és más országokból érkező, különböző árukat tartalmazó1 konténerek száza­it rakjak itt vagonra, hogy A nahodkai konténerkikötő. 11 ezer kilométer hosszú utazás után, a Szovjetunión keresztül az európai orszá­gokba jussanak. A nemzet­közi konténeres szállítás kombinált módja gyorsabb és olcsóbb, mintha az áru­kat végig tengeren szállíta­nák. Elősegíti á k$ics$5u&3n (Foto: APN—KS) előnyös kapcsolatok fejlesz­tését és az egyes országok közötti áruforgalom . növelé­sét. Becslések szerint 1974- ben a Szovjetunión átmenő konténerszállítások nagysá­ga. az 1972. évinek kétszere­se less. VDK Két jelszó A Vietnami Demokratikus Köztársaság Művelődésügyi Minisztériumának Zeneaka­démiáján zeneszerzőket, ze­nekutatókat, karmestereket és hangszeres szólistákat, énekeseket és zenetanárokat kepeznek. Az Akadémia mel­lett tanfolyamok működnek, amelyeken a gyerekek sajá­títják el a zenei ismeretek alapjait. Az amerikai agresszorok elleni háború idején az Aka­démia növendékei gyakran adtak műsorokat a fronton harcoló katonák számára. A hátországban segítettek az öntözőrendszerek és gátak felépítésében, a mezőgazda, sági munkában. A háborús idők nehézségei ellenére nö­vekedett a diákok száma. Az Akadémiának jelenleg több mint 500 hallgatója és mintegy 100 tanára van. Ha­marosan megnyílik a levele­ző tagozat is, amelyen a mű­velődésügyi minisztérium munkatársai, valamint a fő­városi és vidéki művészeti kollektívák tagjai munkájuk megszakítása nélkül szerez­hetnek magasabb képesítést. A diákok a tanulást ügye­sen egyeztetik a vállalatok és szövetkezetek öntevékeny művészeti kollektíváiban végzett munkával. Az Aka­démia két növendéke: egy ifjú zongoraművész és egy hegedűművész részt vesz a moszkvai .Csajkovszkij nem­zetközi zenei versenyen. „A dal erősebb, mint a bomba!” — ez volt az Aka­démia jelszava a háború éveiben. „A szocialista kultú­rának segítenie kell a Viet­nami Dolgozók Pártját az ország elé állított hatalmas feladatok teljesítésében!” — ez a Zeneakadémia és a VDK minden kulturális dől. gozójádak jelszava ima, a békét munka napjaibSS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom