Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
f ! Néhány szó jó kezdeményezésről Immáron veterán tévénéző vagyok, s már csak ezért is felhatalmazva érzem magam arra, hogy kimondjam: na végre! Hosszú évek óta csak befele dohogva, elmondani, vagy éppen leírni dehogyis merve óckodptt bennem a háborgás: miért, nem? Miért nem lehet egy becsületes és szakértő módon végrehajtott gyilkosságot látnom kedvenc televízióm képernyőjén? Iskolatel evizió? Igen! Delta? Igen! Szárnyi ismeretterjesztő műsor a tudomány és a világ minden területéről, néven nevezve a dolgokat, be is mutatva azokat a saját maguk valóságában. Krimi? Igen, Gyilkosság? Azt nem! Arról mindeddig csak beszéltek, Hogyan történt, hogy csúnyán történt, hogy mivel történt. De látni, mindezide- ig azt nem engedte meg nekem a magyar televízió: hogyan is öl egy gyilkos. Tu- <iom. hogy ebben mindezide- ig a televízió és annak is a filmátvételi bizottsága volt a ludas, mert nyugaton olyan de olyan gyilkosságokat is lehet látni, hogy egy gyakorlott kéjgyilkos is remegve sóhajtana fel: van még lehetőség a fejlődésre. Nálunk azonban mindezideig olyan krimik kerültek a képernyőre, amelyekben legfeljebb a hullát lehetett látni. Egy pillanatra. Mellékesen kezelve a hullát is, a gyilkosságot is, mint véres cselekményt. Helyette mindig a nyomozó volt az érdekes és 'a nyomozás logikája. Eddig. Ám most úgy érzem, hogy hazám televíziója is óvatos, de nyilvánvaló lépést tett szombat este, hogy krimi keretében. de ismeretterjesztő formában bejutasson1 egy gyilkosságot. A kés megtalálásától, a döfésen, a sikoltozáson. az agónián át a hulla merevségéig. Ezen a kellemes szombat estén alkalmam volt végre combközépig eljutni égy gyilkosságban: érdekes volt. hogyan vergődött az áldozat, hogyan kalimpált a lábával mindaddig, amíg ugye ... az a sok vér... szóTrigylem a színészt, vagy a színésznőt: istenem, hányszor is végigpróbálhatta a hörgő agonizálást? Be kellene mutatni a próbákat is! Havi ötven forint nem nagy pénz, belátom, de azért ennyiért egy-két próba mégis bemutatható. Hátha a próba egyszer a szemem előtt valódira sikerül. Istenem, de szép kis szombat estém .lenne az. ★ Kis eszmefuttatásom „A né'gylevelű lóhere” című televíziós filmmel volt kapcsolatos. amely film egy megtörtént bűnügyet dolgozott fel. Most arról és jtt szólni sem akarok, hogy a rendőrségi nyomozás menete nem éppen Hogyan OíjUBík f Tanfolyam kezdőknek egyező a törvényességről alkotott fogalmainkkal, de hát üsse kő: éppen egy krimi kapcsán kérjük számon a szocialista törvényesség olyan elemi szabályát, hogy a vádlottal illik tudatni, miért vádlott? Amiért szóltam — a hét, sőt a szombat este néhány valóban figyelemre méltó alakítása helyett e négylevelű lóheréről — annak oka, hogy nem volt éppen szerencsés a brutalitásnak, a kegyetlenségnek helyet: adni, még egy megtörtént bűnügy kapcsán sem a magyar televízióban. Elég baj, hogy megtörtént. A bűnügy is. És e morbid részlet is. (gyurkó) egy — Tulajdonképpen a katonaságnál ismertem meg és szerettem meg a mozgalmi munkát. — Nem jelentett hátrányt a származása? — Egyáltalán nem. Nagyon rendes gyerekek voltak valamennyien. Ilyenekkel civil életben még alig találkoztam. Megtanultam, mit jelent egy olyan közösséghez tartozni, ahol a végzett munka után ítélik meg az. embert. Megbíztak bennem, s igyekeztem is, hogy ne csalódjanak. — Milyen feladatokat kapott? ! — Volt sokféle. Részt vettem a század klubhelyiségének az építésén — ezzel az egység versenyében a második helyezést értük el. Két ízben politikai tájékoztatót is kellett tartanom a társaim számára. Ott, a honvédségnél határoztam el, hogy kezdeményezni fogom a KISZ- alapszervezet létrehozását nálunk is. Ez a beszélgetés Kápolnán zajlott le Pusoma Jenövei, az egri Finommechanikai Vállalat kereesendj telepének dolgozójával, akit a kápolnái miniszerviz építkezésén találtuk meg. Hogy milyen eredményes munkát végzett a mozgalomban a katonaságnál, azt a cigány fiatalember magas kitüntetése is igazolja: megkapta a Szocialista Hazánkért KISZ-ki- tüntetést. Amikor leszerelt, összedugta a fejét több kerecsendi cigány fiatallal,., majd levelet írt a megyei tanács elnökéhez. Szeretnének létrehozni egy KISZ-alapszervezetet Nincs helyiségük, s támogatást kérnek. Nem ingyen. Mindjárt mellékelték is a felajánlást. — A cigánytelepen — de a községben másütt is — gond az ivóvízellátás — mondta Pusoma Jenő. —• Mi vállaljuk, a vízvezetékhez szükséges árok ásását, s társadalmi munkában vállaljuk a telep útépítését is. A cigány fiatalok kérését meghallgatta,, és méltányolta a KISZ egri járási bizottsága is és hozzájárult az alapszervezet létrehozásához. Huszonegy fővel alakult meg az alapszervezet, melynek Pusoma Jenő lett a titkára. A tagság olyan fiatalokból áll, akik dolgoznak, vagy éppen még tanulnak. — A helybeliekkel nincs is sok probléma — mondta Szucsik Istvánná, a községi tanács vb-titkára. — Itt van például Pusoma Jenő családja. Édesapja, édesanyja és testvérei becsületes, dolgos emberek. Ugyanezt a véleményt hallottuk Lakatos Lászlótól, a finommechanikai vállalat he-- lyi telepének vezetőjétől is. — Megállják a helyüket a munkában is az idevalósiak. Van köztük például több kiváló dolgozó. Kisköre határában átépítés közben felbecsülhetetlen értékű régészeti leletekre bukkantak. A feLtárás során az első századtól a hetedik századig három nagy korszak régészeti emlékei kerültek elő. A leletmentés során nem kevesebb, mint 50 sírt bontottak fel. A sírokban edényeket, nyakláncokat, csattokat, színes gyöngyöket találtak. Az ékszereA fiatalok levelében, amelyet a megyei tanács elnökéhez írlak, az is állt, hogy ha kapnak helyiséget, segítenek az átalakításban is. — Van egy eladó ház a faluban — mondta á vb-titkár- nő. — Több helyiségből áll, ezt föl lehetne használni klub .céljaira, kis átalakítással. 1 Mi a véleménye a címzetteknek, a megyei tanács vezetőinek? — Örömmel üdvözölte mindenki a cigány fiatalok kezdeményezését — mondta Sebestyén János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, megyei ifjúságpolitikai referens. — A vezetői megbeszélésen az az állásfoglalás született, hogy a lehetőségeken belül meg kell adni a maximális támogatás« a fiataloknak. Igazuk van, szervezeti életet élni helyiség nélkül lehetetlen. Az elvi állásfoglalás az, hogy a leendő ifjúsági klub közös legyen, amelyben természetesen lehet önálló programjuk a cigány fiataloknak is. Ügy tudjuk, van alkalmas épület. Ennek berendezését teljes egészében vállalj a a megyei tanács, de a felvetett egyéb kérdésekről is születik döntés. Még csak a kezdet kezdetén vagyunk ebben a témában. de szívesen írunk róla, meri ez is egy módszer a sok közül a cigánylakosság fel- emelkedéséért folytatott munkában. S hogy először éppen a fiatalok fogalmazták meg ezt az igényt, az külön érdem. Persze, nem könnyű a feladat, amit vállaltak. De a cél mindenképpen megéri a támogatást.- ügyük, jószándékuk felkarolását. Kátai Gábor két nők és gyermekek viselték- A esattőK között több az ezüstverettel díszített. A leletek egy része a szarmaták és a hunok idejéből való. A kiskörei lelőhely legnagyobb szenzációja a gepida település felfedezése. Ez a germán néptörzs a Visztula vidékéről költözött hazánk területére. A gepida leletek jelentős történeti értékűek. Gepida település Kiskörén Játék a betűkkel Az utóbbi óvek egyik legsikeresebb tv-sorozat műsora a „Játék a betűkkel”. Több mint egy éve minden héten az esti órákban jelentkezik Égri János népszerű vetélkedője. A ,játék két résztvevőjének ugyanabból a tíz betűből kell egy magyar szót kirakni a táblára és hét forduló után az lesz a győztes, akinek több pontja van. A versenyzők között tarisoförtől egyetemi tanárig, tizenhárom éves tanulótól, nyolcvanöt éves nyugdíjas vasutasig szinte minden foglalkozási ág és korosztály képviseltette magát. (MTI-foto — Kovács Gyula) Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Anno Domini... Az úr 1465. esztendejében... val értik ... Nagyon jól szórakoztam, igazán kellemes, hörgős kis est volt és egyben biztató is. Ma combközépig mutatják az áldozatot, holnap a torkába döfik a szemem láttára a kést, hogy pontosan és szakszerűen végignézhessem, hogyan viselkedik egy meggyilkolt, míg meggyilkolása folyamatában az élettől eljut a haláláig, s közben milyen áldozatos, makacs és alapos munkát kell végeznie egy gyilkosnak, míg élő embertársából egyetlen késsel áldozatot farag. 20.00: A capuai fiúk üzenete A capuai fiúk: dissziden- sek: Miattuk, róluk 6zól ez a 70 perces dokumentumfilm, nyomon követve a Ná- polytól 40 kilométerre levő lágerből szétszóródott magyarok útját. Bán Ernő, Rad- ványi Dezső, Hildebard István és Kígyós Sándor Olaszországban. Dániában, Svédországban és a szerencséseket itthon kereste fel, hogy hiteles képet adjon izgalmas. fordulatos, de mindig V. Heves vármegyével elvitat- hatatlanul először a XIII. század elején találkozunk „Novum Castrum”, vagyis új vár név alatt. Ez az elnevezés azonban már a XII. században gyakran előfordult, ám csak nehezen lehet megállapítani, hogy melyik újvárról szól a krónika. Jellemző ugyanis, hogy a legtöbb esetben a megkülönböztető neveket: Heves, Aba-, vagy Sáros, elhagyták a krónikaírók és csak az újvár név maradt. Az írásos emlékek „Novum Castrum” újvár nevet használnak Heves újvár, Aba-újvár, Sárosújvár és Pata-újvár esetében egyaránt. De olyan eset is előfordul, amikor Héves-újvári eseményeket Aba-újvárral hozzák kapcsolatba, de fordítva is, amikor Aba-újvári bírósági ügyekben a Heves-újváriak járnak el az oklevélben írtak szerint. Az kétségtelenül megállapítható, hogy Pataújvár, illetve — mint ahogy' Pesthi Frigyes nevezi —• Mátra-újvár nem létezett. Aba-újvárnak és Heves-újvárnak azonban bizonyos kapcsolatai kimutathatók. Bár feltételezhető, hogy adott esetekben az Abákról elnevezett helynevet . használták Heves-újvár megnevezésére szony állt-e fenn a három megye között, azt nem tudjuk, de ismerjük azt a tényt, hogy Abaúj és Sáros a honfoglalást követő két évszázadban nyári szálláshely, alig lakott terület volt, míg Heves téli szálláshely. Abaúj és Sáros megye területét az Aba nemzetség ágai telepítik be, Abaújvárt 1038-ban építik még, s megyévé csak később szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a jelentősebb élet a honfoglalást követő évszázadokban Hevesen zajlott le, mivel a termelés is itt folyt, míg Abaújban csak nyári állattartás volt kezdetben. Ez a tény azt is bizonyítja, hogy őseink Heves felől, vagyis az akkori megye déli részéről terjeszkedtek Észak felé fokozatosan, ahogyan az erdőségeket irtották. Erre a jelenségre lehet következtetni abból is, hogy Heves és Abaúj megyék helynevei között megtalálható ma is: Szikszó, Halmaj, Fügéd, Zsa- dány, Szaránk, Fancsal, Móra, Detk, Bakta, Gyanda, Karácsond stb. A hevesi vár létezése tette lehetővé a mai Heves kialakulását, fennmaradását, sőt mint volt megyeszékely megyénknek is névadója lett. A „heves” név származtatása, eredeztetése még nincs felderítve. Egy monda szerint » txis” szó utolsó szótagja „eM- ve alakult ..hévves”, az ,.é” és a „vv” megrövidült, s így lett „heves”. A monda szerint az adta nevét a településnek, hogy itt tüzesvaspróbákat tartotles helyen” végeztek el a XIII. században. Mások szerint Heves besenyő vezértől kapta nevét, mivel vidékünkön telepedtek le a besenyők nagy része. A besenyő névkutatás szerint azonban kevésbé lehet elfogadni, mivel a besenyő nevek — vezérek, tulajdonságok, tisztségek stb. között nem lehet találni „heves” nevet. Inkább magyar vezérnevet tételezünk fel, a végleges döntés azonban még névkutatóinkra vár. Heves régóta viseli ezt a nevet küdrmuai socaukraL i is* Hogy, . alárendeltségi uituzesv-as jelentéséből-a ■. « ■ v • .*:«• A gótikus hevesi harang az egri vármúzeumból. tak. Ez azonban nem elfogadható, mert Hevesen tü- zesvaspróbák nem voltak, másfelől, ha lettek volna is, a település névadásának meg kellett volna előzni a tüzesvas általi törvénykezést, amelyet — mint már isme- -a nagyváradi-Jute„Hewes”, 1215-ben „Heues’, vagy „Henes”, 1333-tól Heves alakban, s mai községünket is Heves névvel illeti a diplomatika. Heves községnek a kialakulását az tette lehetővé, hogy az ősi vár szűk volta miatt további letelepedési és terjeszkedési lehetőséget nem biztosított. Már pedig a nép szívesen húzódott be királyi és földesúri várakba, de ha erre lehetőség nem volt, akkor a vár közelébe. A legalkalmasabb letelepülő hely a mai Heves területe volt, mert itt vezetett az a — már a honfoglalás idején kialakult — kereskedelmi útvonal, amely a Balkánról Nagyváradon, Debrecenen, a tiszaroffi rév átkelőn át Hevesen, Gyöngyösön, Pásztón keresztül a mai Csehszlovákia irányába vezetett. Heves mai központjában keresztezte ezt a Budapest, Jászberény, Heves, Miskolc, kassai útvonal. A kereskedelem az útkereszteződésben jelentősen fejlődött. Ezt a lehetőséget használták ki a más vi- --dékről „-idetelepült Rézmúva- % 9 k ■' -'riMß sek, a hevesi kézműiparral foglalkozó jobbágyok is, mivel árujukat itt gyorsabban ki tudták cserélni. Ezek a földműveléssel is foglalkozó kézművesek a legjobban mentesített területet itt találták. Heves község nagyságát, jelentőségét és pompáját kitűnően illusztrálja a XIII. században gyönyörű gótikus stílusban épült templom, amelynek északi részén lévő alapja román stílusra enged következtetni, Feltételezhető, hogy ennek a templomnak az őse István király rendelete alapján épült, aki úgy rendelkezett, hogy minden 10 falu köteles egy templomét építeni. A gyönyörű ősgótikát dokumentáló ablakokat 1969 június hónapban bontották ki a templom restaurálása alkalmával. A díszes ablakok kitűnően demonstrálják Heves középkori fényét. De bizonyítja ezt a pompát az i 966-ban a templom mellett talált, Európában párját ritkító bronzharang is. A harang szájátmérője 82 centiméter, magassága 90 centiméter. Felirata a vállánál körülfutó sávban: ANNO DOMINI M CCCC LX V ISTA CAM- PANA EST FACTA PER MAGISTREM PAULUM AD HONOREM SANCTI MARTINI CONFESORIS DE HEVES. Az Űr 1465. esztendejében ezt. a harangot Pál mester készítette hevesi Szent Márton hitvalló tiszteletére.' Mind a várispánság, mind a mezőváros politikai, katonai, közigazgatási jelentősége csak időleges volt. i*l4££'tytatjukj , - íty . ' > I