Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
X 2 nS S O C P X < B t-* S B OH tn W tudomány és technika . tudomány gyorsan mozgó kommandói lönböző pontján a gyorsan lejátszódó és nem könnyen magyarázható események felderítése. A „tudomány de- tektívjeinek” is nevezhetjük az Institution repülő-brigádját. A szervezés során a Smits- honian Institution munkatársai először Földünk összes kontinensén egy riadó-hálózatot építettek ki. A hálózat 138 országra terjed ki és összesen 2300 helyi megfigyelője van. Amennyiben az érintett területen a megfigyelő gyanús eseményt észlel, táviratot küld a Smits- honian I. vezérkarához. Az érintett ország amerikai nagykövetsége segítségével a megfigyelő és az Institution vezérkara között közvetlen rádió- vagy kábelkapcsolat létesül. A megfigyelő jelentése alapján döntik el az amerikai intézmény illetékesei, hogy szükséges-e a tudományos kommandó kiküldése, vagy sem. A kommandó néhány év alatt jelentős sikereket könyvelhet el. Működésének jóvoltából tisztázódott, hogy Földünk különböző pontján a vulkánkitörések száma ötszöröse annak, amit eddig a különböző kutató állom-'sok regisztrálták. (A vulkánkitörések mesterséges holdas regisztrálása ma még csak gyermekcipőben jár.) Égj másik érdekes esemény t Pennsylvania (USA) állam beli titokzatos fecskepusztu lás kiderítése volt. A Smitshonian Institutior brigádja továbbra is várja £ bejelentéseket, és ha szűk séges kiszállnak a helyszín re. H. M. C a ü H H el O o g § B ►3 Pl O B 2 P > Zenehallgatás vezetés közben Örvösök és közlekedés- pszichológusok világszerte vizsgálják a zene hatását az autóvezetőre. Annak ellenére, hogy tudományosan alátámasztott eredményekről ma még korai volna beszélni, annyi bizonyos, hogy vezetés közben nem célszerű válogatás nélkül hallgatni a zenét. Az eddigi kutatási eredmények szerint a dzsessz, a beat és az indulók növelik a vérnyomást, egyben serkentik a vezető agresszivitását. A lassú zene viszont ólmosit. A kutatók szerint célszerű az emberi beszéd hallgatása a hosszú távú, egyhangú országúti utazás alatt. Sűrű forgalomban azonban a beszéd is elvonja a figyelmet a vezetéstől. ob zervaDiriuni Bolygórendszerünk központi égitestét, a tőlünk 150 millió kilométerre levő Napot egyre intenzívebb megfigyelésnek veti alá a tudomány. A Napot vizsgáló műholdak keringenek a világűrben, és egyre több napfizikai obszervatórium épül világszerte. Ezek egyike a Szovjetunióban, a Kelet- Száján évente 300 napon át napfényben fürdő hegyei között a közelmúltban elkészült megfigyelő- állomás. A kutatómunka három területen folyik az új létesítményben: vizsgálják a Nap mágneses mezejének változásait, marik a napfoltok mágneses mezejének változásait, és tanulmányozzák a napfoltok fizikai sajátosságait. A Napon lejátszódó események, a napfolttevékenységek, a kitörések a többi között kihatnak Földünk éghajlatára, biológiájára, életfunkcióinkra, egészségünkre, idegállapotunkra. Szükséges tehát, hogy mindjobban megismerjük a Napon lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, hogy a nem is olyan távoli jövőben már jó előre következtetni lehessen a várható kóros hatásokra, a meteorológiai és más légköri változásokra, amelyeket a Nap tevékenysége okoz. A napfizikai kutatásokban „nagyhatalomnak” számító Szovjetunió, az Egyesült Államok és Csehszlovákia mögé egyébként hazáiík is felzárkózott. A Debrecenben létesített első magyar napfizikai obszervatórium munkatársai részt vesznek a nemzetközi megfigyelési programokban is. » tfj H H o 2 ?d c c g p 2 d (f H Pl O > H d o o a 2 hí » (f H rf § B 2 > H d ö o £ 2 HÍ B M n B 2 ►H S3 > d B 2 N* w m « d S c a p Szuperbizalmas ügykezelés Egy nyugatnémet gyár gozott ki az okmányok lemá- elektromos iratmegsemmisítő solásának megakadályozásá- berendezést hoz forgalomba, ra. A védendő iratot fluoresz- A készülék mindenféle iratot káló . festékanyag-oldattal olvashatatlan, összeilleszthe- kell bepermetezni, ami nem tetlen csíkokra szabdal fel, s teszi olvashatatlanná az ok- ezzeí biztosítja, hogy az el- mányt, a másológépben ál- dobott írásokból semmiféle kalmazott fényforrás hatású- információ se kerülhessen ra azonban fluoreszkál. Ez avatatlan kezekbe. azzal az előnnyel jár, hogy a A bizalmas információk világos és sötét részek közöt- megörzésének célját szolgál- ti különbség a má ' sója az az.eljárás is, amelyet a rán elmosódik, így u kópia Xerox Cnrporation-cég dől- olvashatatlan ■ Korszerű műemlékvédelem A műemlékek, egy-egy ország építészeti múltjának emlékei, nemcsak az egyes nemzetek számára érdekesek, hanem az egész emberiség közös kincsei, hiszen a turisták ma már a világ minden részére eljutnak. Nálunk 1949-ben született törvény- erejű rendelet arról, hogy műemlékeinket „fokozott védelemben kell részesíteni az egé$z nép számára hozzáférhetővé kell tenni”. Jelenleg évi 90 millió forintot költenek műemlékvédelemre. Franciaországban 18 ezer műemléket tartanak nyilván. Mi nem vagyunk ilyen gazdagok, ezért próbáljuk meg fokozottabban óvni, ami a régi korokból megmaradt. A budai Várban például sok olyan helyreállított épülettel találkozunk, amelyen egymás mellett élnek a gótika és a barokk kor jellegzetes elemei. Ilyen formában nem léteztek, de számunkra az a fontos, hogy a múltnak minél több emlékét őrizzük meg. Nemcsak egyes épületekre vonatkozik az, hanem egész, városrészekre, például: soproni, győri, székesfehérvári. pécsi, kőszegi régi városközpontokra és a budai Várra is. Ezek helyreállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy ne romoljon a városkép összhangja. A műemlékvédelem tartalmi és módszert illető megvilágításához egyébként a második világháborúnál jóval korábbi időre kell visszamennünk: a XIX. század első felére. a műemlékvédelem születésének idejére. Az 1800-ai évek előtti évszázadokbar ritka kivételektől, eltekintve nem gondoltak arra, hogfr i műalkotásokat régi állapotukban megőrizzék. Ha gyakorlati vagy eszmei szempontból nem elégítették ki a nindenkori jelen igényeit, ebontották, átalakították, na- íyobbították. vagy módosí- ;ották őket. így a régi épü- etek többsége nemegyszer számos évszázad kisebb-na- >yobb nyomát yiseli magán áthatóan, vagy láthatatlanul. Ha pedig egy-egy alkotás nem felelt meg céljának, romossá vált, akkor széthordták, ha ez időszerűtlen lett, eltávolították, vagy átalakították. Számos falu barokk temploma a közeli középkori romok anyagából épült és még Mátyás király is magától értetődően bontatta le a visegrádi palota Anjou-kori ép kútjait. hogy helyükbe a saját dicsőségéi hirdető, korszerű díszkutak kerülhessenek. — A XIX. század elején a nemzeti múlt iránti, egész Európában elemi erővel fellépő érdeklődés és lelkesedés egyszerre ráirányította a figyelmet a múlt e művészi és történeti tanúira. Századunk műemlékvédelme dinamikus, a helyreállítandó objektumot történeti fejlődésében ragadja meg. Nem fosztja meg az épületet sem történeti alakulásának, sem az eltelt időnek nyomaitól. Nem a visszaálmodás szándéka hanem a történeti hitelesség vezeti. Döntő feladatául nem a rekonstruálást, hanem a konzerválást tartja. A műemlék védelménél szükség van a szelektálásra, annak meghatározására, hogy mit és hogvan érdemes megőrizni. Erről kérdeztük Major Máté akadémikust, aki az Akadémia közgyűlésén a filozófiai és történettudományok osztály ülésén mondta el H g o o 2 > 2 n B 2 T > H s o o 2 > 2 Ni B H H O B 2 — B > H g ö c > 2 Hí B S3 H x 2 T > C? S > 2 Hí IbDOMAM Eó TECHNIKA.-. TUDOMÁNY Lő TECHNIKA TUDOMÁNY TECHNIKA ■ TUDOMÁNY. Eb TECHNIKA-TUDOMÁNY Ei» TECHNIKA., sódtak már és szinte lehetetlen az eseményeket visz- szapörgetni. Amint a korszerű hadseregeknél a modern háborúban gyors beavatkozás esetén nélkülözhetetlenek az ejtőernyős csapatok, éppúgy szükséges volt a „repülő-tudós kommandó” felállítására. Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a Smitshonian Institution geológus, biológus, vulkanológus stb. kutatóiból összeverbuváltak egy ilyen kommandót, amelynek a feladata Földünk küFöldünk különböző pontján napjainkban is számos olyan tiszavirág életű, tehát viszonylag gyors folyamat játszódik le, amely helyszíni vizsgálatot tesz szükségessé. Kitör egy vulkán, meteorit csapódik be, földrengés, vagy más természeti katasztrófa miatt, előre nem látott változások következnek be adott területen az élővilágban stb. Az érintett területekre az eddigi gyakorlat szerint sok esetben csak hónapok múltán szállt ki a kutató bizottság, amikor a nyomok elmot Új törekvések a világ energiaellátása érdekében A világgazdaságot alapjaiban megrázó es az emberek magánéletébe is beleavatkozó olajválság hatása alatt világszerte lázas kutatás indult meg az emberiség energiahelyzetének biztosabb alapokra helyezése érdekében. Többek közt az Egyesült Államok kongresszusa is új kutatások megindítását, illetőleg a már folyó kutatások kibővítését határozta el. A költségvetési adományból legbőségesebben részesedik a szénkutatás. A szén föld alatti cseppfolyósítá- sára és elgázositására vonatkozó kutatások újabb lendületet kaptak. A hagyományos energiahordozók mellett jelentős kutatási erőfeszítést fordítanak a Föld belső hőjének (geo- termális energia), valamint a napsugárzás energiájának kihasználására és természetesen az atommagfúzió problémájának előbbrevitelére. Roppant nagy jelentőségük van azoknak a kutatásoknak, amelyek a kéntartalmú tüzelőanyagok kéntelení- tésére, illetőleg a már létrejött kénes füstnek a megtisztítására irányulnak. Ilyen eljárások ugyanis módot fognak adni azoknak a nagy kéntartalmú kőolajoknak, és szeneknek a felhasználására, amelyek jelenleg környezetvédelmi okok miatt még nem hasznosíthatók. Ez is a tüzelőanyag-bázis lényeges kiszélesedését jelentené. A hagyományos atomerőművek terén is élénk kutatómunka folyik a gázhűtéses reaktorokra vonatkozólag és kivált a tóriumnak nukleáris tüzelőanyagként való felhasználására vonatkozólag. Végül az Amerikában jelenleg használatos óriási fogyasztású automobilmotorok helyett olyan motorok megteremtésén dolgoznak, amelyek gazdaságosabban aknázzák ki az üzemanyagot. Egy új gyógyszer születése Ma már köztudott, hogy a halált okozó körfolyamatok között a daganatok és a szívbetegségek után gyakoriságban harmadik helyen az agy vérkeringés-zavarai szerepelnek. Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete igen széles vizsgálati anyagon alapuló statisztikája szerint az utóbbi tíz évben a keringési betegségekben elhaltak irányszáma 20 százalékról 2 százalékra nőtt. Ebben az rányszámban első helyen a szív- és érrendszeri megbetegedések szerepelnek. Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Tudományos Tanácsa, a Tudományos Akadémia és más intézmények támogatásával kiterjedt vizsgálatok folynak a központi idegrendszer keringési vi- nyonyainak, anyagcsere-álla- ootának kutatására, különösen a Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikáján dr. Molnár professzor, Szegeden íz Orvostudományi Egyetemen dr. Huszár professzor irányítása mellett. Dr. Garai Károly orvostanár dr. Szent- Györgyi Albert professzor budapesti Biokémiai Intézetében még 1946—47-ben fedezte fel azt a biokémiai jelenséget, amelynek alapján az utóbbi években évekig tartó kutatásai alapján az igen súlyos agyérrendszeri betegségek gyógyítására új gyógyszert állított elő. Az anyag igen erős aktivitással rendelkezik. Emellett a különböző differenciált sejtféleségek anyag- és energiacseréjét specifikus hatás- mechanizmussal a sejthártyán keresztül szelektíve befolyásolja. Mind élettani, mind pedig patológiai szempontból alapvető az a tulajdonsága, hogy az eddig megejtett kísérletek alapján az úgynevezett agyvérgátat (bíood-brain-barrier) az anyag áttöri. Eddig 620 betegen vizsgálták dr. Molnár professzor irányítása mellett klinikáján dr. Garai anyagát. A legmodernebb klinikof-armakoló- giai vizsgálatok alapján (kettős vak stb.) az adódott, hogy a komplaminnal praktikusan egyenértékű gyógy- hatással rendelkezik (70—74 százalékos). Azonban Garai tanár anyaga a komplaminnal szemben lényegesen nagyobb százalékban tette lehetővé á vele kezelt betegek eredeti, vagy egyéb munkahelyükre visszatérjenek (rehabilitálhatók). A tovább folyó klinikofar- makológiai és laboratóriumi vizsgálatok valószínűsítik, hogy az anyag gyógyhatása bizonyos gyógyszertechnológiai fogásokkal és dozírozással lényegesen fokozható. Garai doktor konceptusa alapján lehetőség van arra, hogy más alapvetően fontos szervek (szív, vese, máj, endokrinmirigyek stb.) keringési viszonyait és anyagcseréjét viszgálhassák és javíthassák, Divatba jön a szélmalom Az Egyesült Államokban az energiaválság óta egyn többet foglalkoznak azzal c gondolattal, hogy a jó őrei szélmalmot újra be kelleni • fogni energiatermelésre — ennél olcsóbb energiaforrás ■ nincs a világon. Az újszeri szélmalmok lapátjait valami lyen nagyon könnyű anyag ból akarják elkészíteni. / NASA, az országos ürkuta '■ tási szervezet már sok száz ezer dollárt költött egy ki sérleti szélmalom tervezése re: a szélmalom az Erie-tó nál épül. W0 kiloivattos ener giatermelésre. Az amerika . tudományos alap is támogat . ja a fejlesztési programot amelyhez azonban a NASj a következő költségvetési év ben még nagyobb összege fog kérni. torreferátumát a műemlék- védelem elvi és gyakorlati problémáival kapcsolatban. — Az építészeti alkotások védelmének egyik problémája, hogy védjük-e, és ha igen, hogyan védjük a 100 évnél fiatalabb épületeinket. A műemlékvédelem elveit és módszereit ugyanis hosszú időn át csak az egy évszázadnál régebben emelt épületek védelmében érvényesítették. Ez azonban ma már azt jelenti, hogy számos, ennél később született értékes alkotás veszendőbe megy. Fel kell adnunk tehát a történeti távlat elvét. Jelenleg három kategória van, az elsőbe mintegy kétezer műemlék tartozik, amely teljes védettséget élvez. Vannak ezenkívül műemlék jellegű és városképi, jelentőségű rnűemlé- kek. — Javaslatom szerint szükség lenne egy negyedik kategóriára is, a „műemléKje- löltekére”, amelyet a későbbiekben szeretnénk megvédeni. Ezeknek az épületeknél a sorsát az illetékes hatóságok már most figyelemmé kísérnék, és építési engedélyt a tanácsok csak s műemlékvédelmi hatóságokkal együtt adhatnának. A: Akadémia építészettörténe ti és elméleti bizottság; most szakbizottságit küldőt ki. Ennek feladata, hogy ősz szeállítsa a 100 éven belü alkotott, eddig nem védett é- még védhető épületek és vá rosképek jegyzékét. Varga Zsuzsa
