Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
Dániából jöttek Egy hetet töltöttek a dániai Ringstedben Gyöngyös város küldöttei Herényi József tanácselnök vezetésével. A delegáció másik két tagja volt még Keresztesi Lajos elnökhelyettes és Fejes János, a művelődésügyi osztály vezetője. Ezt az utat a tavalyi látogatás viszonzásaként tettek meg a gyöngyösiek, mert a két város közötti baráti kapcsolat kialakítására a kezdeményező lépés a ringste- diekhez fűződik. Egy hét programja A repülő Koppenhágáig vitte a gyöngyösieket, ahol a ringstedi házigazdák üdvözölték őket, majd a nyolcvan kilométer távolság megtételére autóvai indultak útnak. Kundsen, a volt polgármester már nem fogadhatta a magyar barátait, mert meghalt, nem is olyan régen. Az új polgármester, G. Möller Rasmussen igyekezett mindenben pótolni elődjét, maradéktalan síkénél. Amikor az egyik este a dán pártok képviselőivel találkoztak a gyöngyösi városi vezetők, egymást érték a kérdések. Főként politikai tartalmúak voltak ezek. Mindenekelőtt arról akartak hallani a dániaiak, milyen nálunk az egypártrendszer, illetve: hogyan dolgoznak az emberek a mezőgazdasági- termelőszövetkezetekben. Ahogy Berényi József, a delegáció vezetője említette, a már nálunk járt ringstedi- ek egyre-másra erősítették is gyorsan kialakult a szívélyes légkör köztük és a házigazdáik között. Mindenütt meleg fogadtatásban volt részük. Nagyon sok, érdeklődő kérdésre kellett válaszolniuk, amiből ki- érezték, hogy a legkülönbözőbb dán emberek is szeretnének minél többet tudni a magyarokról. A helyi újság mindennap foglalkozott a magyar küldöttséggel. nyomon kísérte útjukat, programjukat, fényképet közölt a tudósítások mellé. Ez a tény is igazolta, hogy szívesen látott vendégek voltak a gyöngyösiek Ringstedben, ebben a Koppenhágától délnyugatra nyolcvan kilométer távolságban fekvő városban, ahol már sokat tudnak, hallottak Gyöngyösről, a gyöngyösi Ismerkedés egy üzem éleiével, az itt dolgozók munkájával. (Foto: Dagbladet, Ringsted) Az előre elkészített terv szerint, a vendéglátók az első napon a városházán hivatalosan fogadták a gyöngyösi küldöttséget, majd megtekintették a városi tanács intézményeit, Ellátogattak egy városi és egy falusi iskolába, felkerestek sportlétesítményeket. Megismerkedtek az öregek otthonával és a legfiatalabb nemzedék, az óvodások életkörülményeivel, elhelyezésével. meg azokat a válaszokat, amiket a Gyöngyösi Városi Tanács elnöke adott. Dániai élmények Mindenkit befolyásol magatartásában az a tevékenységi kör, amit betölt. Érthető, hogy' a gyöngyösiek is minél többet szerettek volna látni, hallani, tapasztalni üzemekről, a termelőszövetkezeti gazdákról, de ismerik a Mátrát és a környékén termő ízes gyümölcsöt és a zamatos boxokat is. A ringstedi látogatásról majd ezután esik egyre többször szó Gyöngyösön, Így szövődik, mélyül a két város, a két város lakóinak, dolgozóinak barátsága. G. Molnár Ferenc Agues és a katedra Zöld posztóval borított asztal, rajta pohár, vizeskancsó, virág. Barátságos, ünnepélyes a felvételidet éterem az egri főiskola magyar tanszékén. ahol mosianában nap mint nap ive—tizenöt ha Ugatójelöltről dönti el egy héttagú tűzött.?-, alkalmas-^ a pedagógcnspiiyára. A vizsgáztatókkal szemben most egy szőke hajú, törékeny diáklány ül. Gondosan fogalmazott, biztos válaszokat ad a kérdésekre, idéz, magyaráz, kifejt, felsorol, ... nem sokáig faggatják. Megkönnyebbült sóhajjal lép ki a folyosóra, s mögötte a teremben kezdődik az értékelés. Ekkor derül ki, vajon gólya lesz-e a gimnazistából ? Előkerül az érettségi bizonyítvány, az írásbeli dolgozatok, a jellemzések, és az önéletrajz. Majd a szaktanárok röviden megbeszélik, mit is ér a szóbeli felelet. Magyarból ötös, angolból négyes, az eddig szerzettekkel összesítve tizennyolc pont. Nem kis eredmény. Ezután már csak a létszámkerettől függ, elég-e a fölvételhez. Lakatos Agnes, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumból jött: — Hosszú a sora annak, hogy éppen ide jelentkeztem. Elég nehéz körülmények között nőttem fel, ha tanáraim nem segítenek, talán a gimnáziumig sem jutok el. De ők annyi gondoskodással, törődéssel, kitartással neveltek, oktattak, hogy nemcsak az általánost és a gimnáziumot fejeztem be eredményesen, hanem munkájuk révén megszerettem a tanári hivatást is. —- Miért, nem egyetemre pályáztál ? — A pedagógus a kicsik egyéniségét még jobban tudója formálni. Őszintébbek, egyenesebbek a gyerekek ebben a korban, tisztábban jelentkeznek jó és rossz tulajdonságaik. Én olyan nevelő szeretnék lenni, aki amellett, hogy megtanítja a tananyagot, odafigyel a tanulók félelmeire, örömeire is. Meg akarom ismerni a környezetüket, azt, hogy honnan jöttek, mik a problémáik, azt, hol és miként segíthetek... Jó lenne a támaszukká válni, hogy hozzám forduljanak, ha bármilyen nehézségeik adódna. 1. Gondoltam arra, hogy a debreceni egyetemre jelentkezem. Talán ott, az öt év alatt jobban elsajátíthattam volna szaktárgyaimat, de a gimnáziumban mindenki azt mondta, hogy itt többet foglalkozhatom a pedagógiával. Számomra ez a legfontosabb. — Mit vársz Egertől? — Elsősorban a munkát, a tanulást, a főiskolát jelenti majd. De csodálom ezt a sok tornyú, szűk, kanyargós utcákkal tarkított történelmi levegőjű barokk várost. Ha fölvesznek, jó lesz négy évig itt élni. — S ha nem? — Elmegyek tanyára tanítani egy évig, azután megpróbálom másodszor is. harmadszor is. Életcélom a tanári pálya, nem akarok meghátrálni az első kudarcnál. De remélem, hogy már az idén sikerül. (Tudósítónktól) A hatvani MÁV Vontatási Főnökség szocialista brigádjának tagjai Szelei László segítségével értelmes, ■ hasznos vállalkozásba fogtak, elhatározták, hogy együtt tanulnak. Társulva több köz- művelődési intézménnyel, a városi TIT-szervezettel, az „Ady Endre” Könyvtárral, „Miért szép?” címmel előadássorozatot szerveztek. A sorozat keretében Bicskei Gábor, a Népművelési Intézet munkatársa lebilincselő- en érdekes előadást tartott a művészetek szerepéről, embert gazdagító és formáló erejéről, az álművészet, a giccs, az operett veszélyeiről. A TIT-szervezet helyi előadói „váltották aprópénzre” Bicskei Gábor bevezetőjét, ugyanis miért szép a festészet, az irodalom, a film, a zene című témakörből Paksi Gyula, Bényei Tamás, Tő- zsér Ferenc, Bényei Tamás- né tartott egy-egy előadást, vezetett vitát, vagy beszélgetést. Kiemelkedik a sorból a könyvtár által szervezett író—olvasó találkozó Soós Zoltán költővel, aki közvet,20.00: Hétvége Tévéjáték Jurij Trifonov írásai alapján. A tévéjáték két novella feldolgozása. Az első epizódban egy moszkvai színésznő és két takarítónő tölt el égy vasárnapot egy főváros környéki - csárdában, a másodikban pedig egy ifjú házaspár élete bontakozik ki a néző szeme előtt. A főszerepeket Ruttkai Éva, Törő- csik Mari és Temessy Hédi, illetőleg Patkós Irma, Páger Antal, Holl István, Ronyecz Mária és Bodnár Erika alakítja. len és egyéni hangon tolmácsolta saját verseit. A folytatás a jövó héten egy drámatörténeti előadás, amelyen az irodalmi színpad tagjai is közreműködnek, és befejezésül Békés György könyvtárigazgató a munkáról, annak értelméről vezet vitát. Erről a kezdeményezésről, úgy érezzük, azért kell külön is szólnunk, mert a megyénkben meghirdetett szocialista brigádvetélkedőt és pontszerző akciót ilyen alkotó módon kell értelmezni, hogy ezt tették Szelei László és munkatársai. így képzelhető el, hogy a munka és a kultúra ne egy különvált fogalmat alkosson az emberek fejében, hanem szervesen együtt lássák a kettőt, hiszen a kulturált munka az alapja továbbfejlődésünknek. Végül is a szocialista brigádok .közművelődési vetélkedője e célt tűzte zászlajára. A hatvani vasutasok e feladatuknak kitűnően megfe- feltek, várjuk a , folytatást, amelyből jó x'olna, ha az üzemi művelődési ház és az üzemi könytár is kivenné a részét. Kocsis István Németi Zsuzsa Miért szép? Művelődő hatvani vasutasok A következő napon sem volt egyhangú a program. Előbb egy régi templomot mutattak meg, mint építészeti érdekességet a messziről jött vendégeknek a dán házigazdák. majd — tisztesség ne essék — ezután megnézték a modem vágóhíd építkezését. Elmentek két dán gazdaságba is. hogy az ottani termelési módokkal ismerkedhessenek meg. Este a már aznap megcsodált régi templomban hangversenyt hallgattak. Koppenhága sem maradhatott ki a programból. Itt egy egész napot töltöttek el a vendégek. Ezen a napon a magyar nagykövetségen fogadást adtak a ringstedi városi vezetők tiszteletére, ahol Terényi László nagykövet mellett Berényi József töltötte be a házigazda szerepét. Ajándékokkal is kedveskedve a ringstedieknek. Nem soroljuk tovább a hét mindegyik napjának az eseményeit. Az eddigiek alapján a telies kép könnyen kialakítható. Kérdések tüzében Az csak természetes, hogy egy ilyen messzi tájról. Európa keleti részéből érkező vendégeké* nagy érdeklődés kísérte. Azok a ringstediek, akik tavaly Gyöngyösön jártak. szinte egy percre sem hagyták magukra a meghívottakat. Sajnos. P. Thisted Jú Uiné. júiius 12.. péntek a dán várospolitikáról, köz- igazgatásról, a lakosság érdekeinek képviseletéről, szolgálatáról. De kíváncsiak voltak arra is, hogyan él az átlag dán polgár, milyenek az élet- és munkakörülményei. És persze, a kirakatok is vonzották őket, mert itthon azt is várták tőlük a család tagjai, az ismerősök, hogy erről is hozzanak hirt: milyen árak láthatók a különböző árucikkeken? A program azonban olyan dús volt, hogy szemlélődésre, nézgelődésre nem futotta az idejükből. Illetve: több szabad idő is elkelt volna. Annyit summáson megállapítottak, hogy a dán életviszonyok mások, szokatlan a magyar ember számára. Tengeri ország Dánia, a mezőgazdasága is inkább az állattenyésztésre épül, növényekből pedig a kalászosok díszlenek. gyümölcs szinte nincs is. Étkezésükre a tengeri jelleg a jellemző: halak, különféle tengeri állatok, valamennyi szendvicsen. A magyar vendégek kedvéért azonban igyekeztek a házigazdák „hazai ízeket” is elővarázsolni egy-egy vacsorán. Figyelmesek voltak úgy is. hogy saját ételeiket, ízeiket nem erőltették rá a magyar küldöttség tagjaira. Erősödő barátság Visszaemlékezve a Dániában eltöltött időre, úgy nyilatkozott Berényi József, a Gyöngyösi Városi Tanács elnöke, hogy az ottani hét sok tapasztalatot adott neki is, a küldöttség többi tagjának is. A két ország között levő elég nagy földrajzi, valamint a társadalmi, politikai és gazdasági távolság ellenére Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon „Árpád vezér és övéi megindulván..." ii. Ez a szövetség váltotta ki a besenyők felháborodását, támadását, akik kapcsolatban voltak a bolgárokkal, s súlyos vereséget mértek a magyarokra, akik Etelköz elhagyására kényszerültek. így került sor a ' magyarok honfoglalására, amelynek eseménytörténetéi, a területek megszállásának történeti egymásutánját még ma sem tudjuk pontosan ábrázolni. A birtokba vett területek kiterjedéséről, a birtokbavétel sorrendjéről és az e körül lefolyt harcokról hiteles források igen kevés tájékoztatást nyújtanak. Anonymus, III. Béla király jegyzőjének írása — krónikaíróink közül egyedül foglalkozik a honfoglalás részletes leírásával — nem tekinthető megbízható forrásnak. Ő a XIII. század eleji nagybirtokosság érdekeinek megfelelően írta le a honfoglalás történetét. Ha elbeszéléseiben találunk is fontos, hiteles történetiségre utaló nép- hagyományi elemeket, ezek legnagyobb része nem a honfoglalás történetére vonatkoznak, hanem saját korának társadalmi berendezkedésére, illetve az akkori főurak hatalmi pozicíójának igazolására. A mai Heves megve területét is Anonymus GESTA HUNGARO- RUM-.ja említi először. Őseink honfoglaló útját ismertetve, elmondja, hogyan jutottak le Árpád vitézei az Eger, Tisza es Zagyva vízé; nek környékéig. „Árpád vezér és övéi megindulván, az Egur (Eger) vizéig jövének és ott gunyhókat készítvén, több napig maradónak, s azon almot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenu- holmunak (Szihalom) nevezték, s táboruk az Ustoros vizétől Pourozlou (Poroszló) váráig terjed. Innen megindulva a Zogea (Zagyva) vizéig jövének és tábort ötének azon folyó partján, a Tiázától a Mátra erdejéig, s meghódoltatták a föld minden lakosait a Kőröstől a Zogea vizéig és Zepus (Sze- pes) erdőig. Akkor Árpád vezér a Mátra erdejében egy földet adott Eunak és Edú- mennek, ahol azután unokájuk, Pata, várat épített, kinek a nemzetségéből származott sok idők múltával Sámuel király, kit kegyességéért Obának neveznek va- la.” Őseink elsősorban a folyók völgyén haladva foglalták el a Mátra alján elterülő vidéket. E vidéken különböző népelemek éltek: az avarok megerősített „ring ’-ekben, a szlávok földváraikban, a „grad”-okban. Az itteni „ring”-ek és „grad”-ok körül vívott küzdelmekről azonban semmit sem örökített meg Anonymus. Teot- már salzburgi érsek IX. János pápához írott, levelében arról beszél, hogy a szláv várak, megyék zsupánjaikkal meghódoltak a magyaroknak. Ezek alapján jelentősebb harcokat nem tételezhetünk fel. A magyar ősök már a honfoglalás előtt lerakták az örökletes királyság és nemesség alapjait. A törzsek fejedelmei, a nemzetségek fejei, a fő és alvezérek hatalma, vagyoni helyzete szabta műkből, vagyonukból eredő kiváltságos helyzete. Ezt igazolja Anonymus elbeszélésében az a rész is, ahol azt írta le, hogy Árpád a Mátra erdejében Edunak és Edu- mennek egy földet adott. Lényegében ezzel Aba Sámuel király és leszármazottainak birtokjogosultságát igazolta. Birtokmegtartás szempontjából az ilyen írásnak óriási jelentősége volt. Ezeket később még a király is elfogadta. Heves megye déli részén V A Szarmata-jazig sírleletek (I—III. sz.), a vásártéri homokbányából. Ezüst nyakperec, karneol és üvegpaszta gyöngyösorok, vaskés, bronzcsat, agyagedények. meg a hódított földek igény- bevételét. A letelepedés még a régi nemzetségi rend szerint történt. Ezen belül azonban döntő jelentőséggel bírt a törzsfő, a nemzetség- fők magántulajdona, h^ala honfoglaláskorban a Ha- nyi-ér lehetett útjelző és a általa körülvett heve „grad”, földvár jó szállás- és védekezóhelyü! szolgáik •>*- (Folytatjuk)
