Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

mai f|§ ‘ • * * l - ^ MŰSORO ,;Vä/ k:: A világ leggyilkosabb bányái 8. Í0 3.30 9. Ü5 12.20 12.35 13.58 14.16 15.10 15. JO IS. 35 16.25 16.13 17.05 17.20 17.35 18.00 18.30 19.25 20.12 21.00 22.30 23.00 0.10 RADIO' KOSSUTH Indulók Hari.ua a kürtszó! Jbiotow: Márta. Négy Hű* onásos vígopera 11.30 Scarlatti: A jókedvű asszonyok Ki nyer ma? Meióűiaií,öktél Mesejáték Éneklő Ifjúság Pécsett Ueethovea-művek Az élő népdal Elhangzott. . . Fülöp Attila enekel Opercttrészlctck Szécsi Margit versei Operarészletek ' Mennyit ér a forint? Nóták A Szabó család A zongoraművészet első aranykora Slágermúzeum L’ou Juan a pokolban. Hangjáték Népi zene Menuhin hegedűi Sanzonok PETŐFI 8.05 Zenekari művek 9.03 Veriiunkosok 9.52 Könyvek, tájak, emberek 12.03 Schumann-művek 13.03 Törvénykönyv 13.20 Gesualdó-kórusok 11.00 Kettőtől — hatig..« Zenés délután 18.10 Egy nagy tudós e. ílékezetére Gitárral — angolul 4 Népi muzsika A politikai műveltség ma Irodalmi kirándulások Daljátékokból Versenyművek Dzsesszfelvételek SZOLNOKI RÁDIÓ Alföldi krónika Könnyűzene Munkásportrék. Petri Ferenc riportja Karének *74 Szerkesztik a hallgatók reá MAGYAR 17.1S Hírek 17.20 óvodások íilmműsora 17.55 Engedély nélküli építkezések* 18.35 Játék a betűkkel 19.05 Esti mese 19.30 Tv-híradó. — 1. kiadás 20.00 A válás. Magyarul beszélő amerikai íilmvtgjáték 21.30 Nevező 22.10 Tv-htradó. 3. kiadás 2. műsor 20.00 Az eltűnt vikingek. Ausztrál film 20 50 íTv-lüradó, — 2. kiadás 21.10 A cirkusz csillagai POZSONYI 9.30 G..űrtella esete. Tv-füm 18.00 Nem családi háromszög. Vidám műsor • 19 00 Híradó 20.20 Dona Juanita hét botránya. NDK tv-sorozat 21.55 Kamarazene 18.35 18.50 13.37 2 23 2 '3 2 .47 23.15 A világ legmagasabban fekvő bányái közé tartoznak a bolíviai ónbányák: Llalla- gua, Siglo Veinte. Catavi tengerszint fölötti magassá­ga 4500 méter.. És a világ leggyiikosabb bányái is ezek Az Andok rideg világában, ahol a ritka levegőben iszo­nyúan kéméig munka folyik, az ón a király. Mindenki be^ lőle él. De nagyon rosszul. A bánya egy részét 1952- ben államosították, más ké­szüket a Comibol bolíviai bányatársaság igazgatja. Vannak közepes ép kis bá­nyák is. Ezekben a Comibol bérlői szerződéses alapon végzik egy-egy ér kiaknázá­sát. A bányászok mind indi­ánok. A Comibol hivatali appa­rátusa óriási, hozama gyen­ge. Nyeresége jórészt a bér­lők által kitermelt ón meg­vásárlásából származik. A bányászok többsége na­pi 15 pesóért dolgozik, oly­kor középkori körülmények között. A bányák szellőzteté­se siralmas, villanyvilágítása nincs,, védőálarcot alig látni. A bányászok különben is azt mondják, hogy zavarja őket a munkában, és nem viselik. Az amúgy is ritka levegő ráadásul méreggel van tele. Iszonyatos lármában, porban, sárban dolgoznak az ónbá­nyászok. Másfél méternél messzebbre nem látni a já­ratokban. — A munkakörülmények tíz év alatt sokat javultak — jelenti ki Catavi kórházá­nak főorvosa. — A gépesítés jóvoltából a szilikózis és tu­berkolózis ritkábban fordul elő. A bányászok várható életkora jelenleg 60—65 év. Ezt bajos elhinni, hiszen az ENSZ statisztikái szerint a bolíviai összlakosság átlag­életkora nem éri el az ötven évet. Ramizer, a catavi bányász­szakszervezet titkára kevésbé optimista. Elmondja, hogy a- vály 30 ember halt mer, a bányákban. Naponta négy­öt ember sebesült meg Siglo Veinte és Catavi 5000 mun­kása közül. A harminc éven felüli bányászok többsége tébécében vagy szilikózisban szenved. Nagyon sokan hal­nak meg 40—5Ö éves koruk­ban. Ez elsősorban a rossz munkakörülmények, másod-, sorban a bányászok rossz táplálkozásának tulajdonít­ható. Napi 15 pesóból nem lehet rendesen táplálkozni. A bányász szinte semmit sem eszik. Az elmaradhatatlan cocaleveleken kívül csak egy üveg teát visz magával. Llallagua kerület 5000 bá­nyásza csaknem mind szak- szervezeti tag. A bányászhar­cok történetében sok véres napot jegyezték föl: 1942 de­cemberét. 1952 májusát, 1965 decemberét és főleg az 1967. évi Saint Jaen-i vérengzést, amikor 150 bányászt öltek meg. 1970-ben az ónbányászok azt remélték, hogy sorsuk , jobbra fordul. Torres tábor­nok elnöksége idején mun­kásparlament alakult. Eb­ben a bányászok játszották a legfontosabb szerepet. Elnö­ke Juan Lechin, a bányász­szakszervezet alapítója volt. 1971 augusztusában Torres kormányát megdöntötte Ban- zer, és a szakszervezeti veze­tők száműzetésbe kényszerül­tek. Csaknem két évre be­tiltották a szakszervezeteket. Most azonban már ismét harcolnak a szervezett bá­nyászok, óvatosan, de forra­dalmi céljaikról meg nem fe­ledkezve. (Le Figaro) \Vt a griindon Huszonöt éve együtt, a közös iítr>n Földgáz Orenburgbé1 (MTI-foto: Benkö Imre felvétele — KS) Az idén a belföldi kőolaj- termelés meghaladja a két­millió tonnát, míg földgázból hozzávetőleg 5—5,2 mil­liárd köbméter kerül fel­színre. Ezek a mennyiségek azonban nem fedezik a szükségleteket, s ezért mintegy 5,4 millió tonna kő­olajat importálunk a Szov­jetunióból, az arab országok­ból pedig 7—800 ezer tonna nyersolaj érkezik. S mi­után a negyedik ötéves terv földgázprogramja mind a vállalati, ' mind a lakossági szférában fokozni kívánja a fogyasztást, máris épül- a Testvériség gázvezeték ma­gyar szakasza. A tervek szerint .Beregda- róc és Leninváros között jö­vőre készül el a 130 kilomé­teres csőkígyó, amelyen már 1975-ben 1 milliárd köbmé­ter szovjet földgáz érkezik hazánkba. A csövek 800—820 milliméter átmérőjűéit, s kö­penyükben a gáz 64 atmosz­féra nyomás alatt áramlik. A csőrendszer építése rend­kívüli körültekintést igényel, éppen ezért a szovjet Szo- juzzagrangaz külkereskedel­mi egyesülés számos, hagy tapasztalattal rendelkező szakembert bocsátott a ma­gyar építők rendelkezésére. A Testvériség vezeték a borsodi iparvidéket és Mis­kolcot látja el földgázzal. A kétoldalú magyar—szovjet szerződés ugyanakkor rögzí­ti, hogy a későbbiekben a csővezeték Budapestig épül­het. Az építési munkához a Szovjetunió gépeket és be­rendezéseket bocsát a ma­gyar partner rendelkezésére, míg hazánk a csöveket, az armatúrákat és a műszere­ket biztosítja. Nemcsak Magyarország kö­tött kétoldalú fölgázszállítá­si megállapodást a Szovjet­unióval, hanem a többi euró­pai szocialista ország is. Len­gyelország, Csehszlovákia és az NDK jelenleg összesen évi .i milliárd köbméter szov­jet földgázt importál, míg Bulgáriába 1 milliárd köb­méter érkezik. A KGST Komplex Prog­ramja élőiráijiyózta a fűtő- és az energetikai bázis, vala­mint a szénhidrogén-szállí­tás gyors ütemű fejlesztését, s a munkálatokba való együt­tes részvétel elmélyítését. A KGST-titkárság jelentése szerint az európai szocialista országok — a Szovjetunió kivételével — 1975-ben már 60 milliárd köbméter föld­gázt használnak fel, A tagál­lamokban kitermelt földgáz mennyisége meghaladja a 250 —260 milliárd köbmétert, s ebből a Szovjetunió részese­dése 85 százalék. Számottevő lelőhelyekkel csupán a Szovjetunió ren­delkezik. Oj kutakat létesíte­nek Nyugat-Szibériaban, Türkméniában, a Komi Au­tonóm SZSZK területén, és — ami számunkra különö­sen fontos — Orenburg kör­zetében. A Szovjetunió ter­vei szerint a fölgázmezőket csővezetékekkel kötik össze, s ez lehetővé teszi, hogy már a közeli jövőben létrejöjjön a KGST-országok egységes gázellátó rendszere is. A KGST XXVIII., szófiai tanácskozásán Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kor­mányfői általános egyez­ményt írtak alá az Orenburg körzetében található földgáz- készletek közös kiaknázásá­ról, valamint a Szovjetunió nyugati határáig haladó 2750 kilométer hosszú gázve­zeték együttes kiépítéséről. A' szerződés szerint a Szovjet­unió évente 15,5 milliárd köbméter földgázt bocsát partnerei rendelkezésére, il­letve a KGST-országok rész­vételét a beruházásban ugyancsak földgázzal egyen­líti ki. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-331 Fél 4, fél 6 és 8 órakor Saint Tropezbe költözünk Színes, szinkronizált francia fiim vígjáték EGRI BRÖpy (Telefon: 14-075 Du. fél 4 órakor Hyppolit, a lakáj Magyar film vígjáték Rómeó és Júlia. 1—II, rész ' Shakespeare drámája színes. szinkronizált olasz filmen EGRI KERT Este 8 órakor Két balláb az ezredben Színes angol fllmvigjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN Gyilkossági kísértet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Charly GYÖNGYÖSI KERT Anna ezer napja. I—n. rész HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ruszlán és Ludmilla. I II* HATVANI KOSSUTH A hölgy az autóban szemüveggé! és puskával HEVES Keltős bűntény Hamburgban Füzesabony Mária, a skótok királynője A. L. Sárgorodszkle: Kinevezés + ÖRVOSI [ ÜGYÉÜL Egerben: 19 órától szeré regeel 7 óráig a Baj'sv-7s llns-’-v uica! rendelőben. (Tele fon: 11-101. Rendelés gyerme kék részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerűt r«rsel 7 óráig, a lókaj utca 41. «zám alatti rendelőben. ITele­tm. u-iaii. . .......... L eontyev fogott egy feliér papírlapot, és a következő nyilatkozatot irta rá: ^ „Nyomatékosan kérern, hogy ne nevezzenek ki osz­tályvezetőnek". Könnyedén aláfirkantotta az irományt, és egy hanyag mozdulattal átadta a titkár­nőnek. Nem/telt bele egy óra sem, és az igazgató szobájá­ban már együtt ült a rend­kívüli tanácskoiás. — Valamiféle Leontyev — kezdte türelmetlenül az igaz­gató — nyomatékosan kéri, hogy ne nevezzük ki osztály- vezetőnek. Ki ez a szeren­csétlen flótás? A tanácskozás részvevői jymásra néztek, összesúg­tak, húzgáltak a vállaikat. Végül Kurgapkin szólalt meg: — Bizonyára egy kütöac­ködá alak. _ —... — Miféle különcködő alak? — csodálkozott az igazgató. — Csak nem ment el a jó­zan esze? — Fiatal, tapasztalatlan még —, mosolyodon el Kurgapkin. — Megjátssza magát... —- A bolondot? — kérde­zett vissza az igazgató. — No, rendben. Akkor majd én beszélek a fejével. — Már éppen be akarta rekeszteni az ülést, amikor hirtelen Szemjonov emelkedett szó­lásra : — Nem kell azt úgy elkap­kodni —, , mondta különös hangsúllyal. — Én 'jól isme­rem Leontyevet. Nem osto­ba fickó. Csak úgy vaktába nem firkálgat. — Mit gondol, mi volt az indítóoka? — . kérdezte az igazgató. — Nem ismerem az Írás indílékát — felelte Szemjo- nov. Egy pillanatig csend ülte meg az igazgatói irodát. — Az hírlik felőle, az ap­ja nagy kutya —, jegyezte meg Orlovszkij. — No, és akkor mi van? — horkaní tel az igazgató — akkor mi van? Von en neic egyáltalán jelentősége? Mindezek ellenerc valami mindenkiben motoszkálni kezdett. — Kedves barátaim, —, kérlelte a társaságot az igaz­gató. — Bizonyára rendes, becsületes emberek a szülei. Egyszerű dolgozók. Önök meg ... — Nézzen akkor annak utána, hogy ki a nagybacsi- kája — hozakodott elő je­lentőségteljesen Orlovszkij. — Hogy nem szégyenük magukat? Ilyen dolgokkal érvelni! — szidta a társasán got az igazgató. — Szégyen, gyalázat...! Közben viszont azon kezd­te törni a fejét, hogy tényleg ki is lehet a nagybácsi. De a nagybácsiról senki sem tudott1 mondani semmi konkrétat... — Pontosan nem if tudom — szűrte a fogai között Or­lovszkij, kajánul mosolyogni kezdett. — Nhgy kalapot hord, és alatta nem valami bizalomgerjesztő ábrázatot. ■ ■ Az igazgató felhúzta a szemöldökét: — Ebben nincs semmi kü­lönös. A kérdés itt az: miért Irta ezt a nyilatkozatot? ' — Tudta ő azt nagyon jól, miért csinálja... — jegyezte neg Szemjonov. — Mire célozgat ismét? — fordult hozzá a direktor. — Ajánlom, fontolja jól meg, ml&lóit döntene. Csak úgy vaktában nem írnak az emberek ilyen fontos dolgo­kat. Mi sem írunk egyikőnk sem, még csak hasonlót sem ... — hadarta egyszusz- ra Orlovszkij. — Kinevezni! És már pontot is tétlünk az ügy végére. — De hát ezt ő saját ma­ga sem akarja! — vetette el­len az igazgató. — Így harcol a nagybácsi- kája ellen, — adta meg a felvilágosítást Orlovszkij. — Az a nagybácsika ragaszko­dik a kinevezéséhez, ő meg ellenkezik-.,. Fiatal még a galambocskám. — ön úgy véli? — Kétségbevonhatatlanul. De döntsön ön... Kinek ad­junk igazgat? A fiatal tacs­kónak, vagy a tapasztalt nagybácsinak? Az igazgató felemelte a hangját: — Köpök a nagybácsikra meg a nagynénikre. Értik? Tudom én, magamtól is, ho­gyan kell döntenem! Ki sza­vaz az ellen, hogy kineveztük Leontyev elvtársat osztály- vezetőnek? Ellenszavazatra, természe­tesen, senki sem gondolt. Fordította: SiQér I«?e A KGST-országok e hatá­rozat szellemében összehan­golják a geológiai kutató­munkát, ugyanis az orenbur- gi kerületben még ebben az Ötéves tervciklusban 290 új kutat kívánnak feltárni. A földgáz Románia által épí­tendő előkészítő és tisztító üzembe kerül, s innen Indul hosszú útjára. Az új vezeték csöveinek átmérője 1420 mil­liméter lesz, a csőfal vastag­sága 16—18 milliméter, a gáz pedig 75 atmoszféra nyomás­sal áramlik. A tervezett csőkígyót -az érdekelt országok ö: szakasz­ra osztották. Hazánk a kö­zépső, a harmadik szakaszt építi tel, mintegy 530—600 kilométer hosszúságban, a Szovjetunió területén. A magyarok által kialakítandó szakasz építése felett a Pet­rolkémiai Beruházó Vállalat gyakorol felügyeletet, ez a cég szervezi és hangolja ösz- sze a munkálatokban részt vevő társvállalatok tevékeny­ségét. Az építkezés előrelátha­tóan három évig tart. A ma­gyar szakasz munkálataiban 3500—4000 szakmunkás, mér­nök és technikus vesz részt. Az építőknek számos termé­szeti akadályt kell legyőz­niük, hiszen a csőkígyó vál­tozatos talajon, folyókon, utakat keresztezve vezet. A magyar vezetékrészen több kompresszorállomás is műkö­dik majd, továbbá jo néhány nyomási okozó fő- és alállo- més. A csövek hegesztése is jelentős technológiai feladat elé állítja a magyar szak­embereket, 'ám e téren i* nagyszabású nemzetközi kooperáció valósul meg. A vezetékek lefektetése 1978- ban kezdődik és a csőrend­szer egészét 1978-ban adják át rendeltetésének. Magyar- ország az előzetes tervek sze­rint, 2,8 milliárd köbméter földgázt importál az Oren­burg! vezetéken. Benedek István Gábor Vízi erőmű a Kolima folyón Megkezdődött a víz-; erőmű építése a Kolima folyón. A Szovjetunió északi területe­in, az örök fagy birodalmá­ban ez lesz a legnagyobb ka­pacitású ilyen létesítmény. Az erőmű, amelynek gátja 130 méter magas lesz, sok milliárd kilowattóra olcsó energiával látja el majd az aranylelőhelyeket, a bányá­kat, a rohamosan fejlődő magadam terület városait és falvait. Az építkezést nehezíti a hideg időjárási viszonyok. A fagyok itt elérik a mínusz 50—60 fokot is. Gyakori a viharos szél. Ezért az erőmű géptermet egy partmenti gránittömbbe vájt 50 méter magasságú üregben helyezik el. A duzzasztás révén ke­letkező 150 kilométer hosszú­ságú mesterséges tó a számí­tások szerint a környék ég­hajlatának bizonyos felmele­gedéséhez vezet majd. NmkwC$ m mm % *sm \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom