Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
I íXovij ,!<j»*oltak”...? Ijaritanulók - vizsga után ■- “Nagy pillánál polt: a többiek zstpougása közepette is tisztán hallottam., hogy szólítottak kimentem a feldíszített asztalhoz, és az igazgatómtól átvettem a szakmunkás-bizonyít vám/omat. Igaz, zavaromban majdnem elejtettem . . . — Három éve vártam ezt a napot. Nem csoda, kiléptem a ..nasik" közül, s vegre állandó helyre kerülök . .. — Jó érzés végzett, embernek lenni, s az sem elhanyagolható. hogy több mint 1200 forinttal több lett a pénzem ... A vizssók után. a bizo- nyítványoszta* perceiben mondták el ezeket a mondatokat a frissen végzett szakmunkások, akikre mostantól egy sor ui. izgalmas feladat vár. Mindenekelőtt az elhelyezkedés formuláinak lebonyolítása. vagy éppen' az új munkahely megválasztásának a gondja. Mert ez az időszak — sportnyeiven szólva — a leigaaolások időszaka. Ki-ki saját, maga dönt: marad a tanulóévek alatt megszokott és megszeretett munkahelyén, vagy egy jobban fizető, masabb munkakörülményeket biztosító 'helyet keres magának. Idő még van, a vizsgák után ugyanis a legtöbben a jól megérdemelt pihenőjüket, az utolsó diáknyarat töltik el valami kellemes programmal ... «Nem oomioltam arra. hogv elmenjek...” Az egri 1102. számú (Lenin úti) ÁBC áruház önki- szolgáló polcai között megrakott kosarakkal .járkálnak a vásárlók. Az egyikük odalép a közelben álló fehér köpenyes kereskedőhöz, s kérdez valamit. Amint kidéiül, nem találja a keresett árut. Az elarusítónő átszól a másik oldalra: — Margó, hozz ki a raktárból néhányat ebből a fajtából ... S Margó, azaz Prokai Margit pillanatok alatt előteremti a kért Cikket Jól ismeri a boltot, az árukészletet, hiszen itt tanult, ebben az üzletben lett igazi kereskedő. — Tetszett ez a foglalkozás, ezért határoztam el, hcrgv élelmiszerszakos elárusítónő leszek. Egerszóléton, ahol lakom, van ugyan egy kis vegyesbolt, de ott nem vesznek fel tanulókat, így kerültem a 8. osztály után ide. Három évig ismerkedtem ^ itt a szakmával... — fogalmaz múlt időben, ezek szerint már túl van a tanulóidőn. — Mint szakmunkás, június 27-én jöttem be először dolgozni. — Mi volt az első napi teendője? —- Tulajdonképpen ugyanaz. mint máskor: én már ezelőtt is önállóan dolgoztam. Egyébként a mirelithűtőt töltöttem fel először csirkeaprólékkal, majd a zöldséges részen, később a, csemege- roszlegnél Segédkeztem. A munka tehát ugyanaz, csupa'^ a felelősség és természetesen a fizetés nagyobb. Most 1500 forint körül keresek, gyűjteni szeretnék er- re-arra... , — Nem gondolt arra, hogy a végzés után „átigazol” egy I Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák Országszerte megkezdődtek az egy elemi-főiskolai felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. A következő hetekben több tízezer jelölt tudásáról győződnek meg a felvételi bizottságok. Azok a diákok, akiknek jelentkezési lapja szabályos volt és jelentkezésüket elfogadtak, legalább 8 nappal a kitűzött felvételi vizsga előtt értesítést kaptak: hol és mikor kell felvételizniük. A felvételi vizsgákat általában július első két hetében tartják, július 31-ig azonban mindenütt befejezik. A felsőoktatási intézmények felvételi rendszere lehetővé teszi, hogy a szak- középiskolát végzettek szakirányú továbbtanulás esetén az egyik felvételi* tárgy helyett — részben vagy teljes egészében — egy kijelölt szakmai, elméleti érettségi Vizsgatárgya anyagából felvételizzenek. A tanulmányi versenyek — így a szakmai tantárgyi, vagy összetett szakmai versenyek — győztesei helyezettjei az egyik, vagy mindkét felvételi vizsgatárgyból felmentést kapnak. Az egészségügyi szak- középiskolákét végzettek a szóbeli felvételi vizsgán a biológia helyett például az „anatómia-étet tan-belgyógyászatot'', gyógyszeresz karon pedig „anatómia-élettan-laboratóriumi ismereteket.” válás’'hatják. A biológia felvételi alól mentesülnek. akik az egészségügyi »szakközépiskolák országos szakmai versenyén az első tíz helyezett közé kerültek. . Ä am. jfilíat 8« k®dd A bölcsészettudományt, az állam- és jogtudományi károkra pályázók tárgyanként ? központilag kitűzött, egyse- > ges írásbeli feladatok alap- > ján tesznek felvételi vizsgát, j Ugyancsak ilyen feladatok alapján folyik a vizsga a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen, a gazdasági főiskolákon, az orvostudományi egyetemeken, a tanárképző főiskolákon és a felsőfokú tanító-, illetve óvónőképző intézetekben. . Az Írásbeli feladatok egy részét általában kérdés- csoportokat tartalmazó feladatlapok —- tesztek — segítségével bonyolítják le. Az idén széles körben alkalmazzak műszaki egyetemeken a szakmacsoportos felvételi vizsgát. Akik sikeres felvételt vizsgát tettek, de helyhiány miatt elutasították őket, az adott egyetem rektorához címezve fellebbezhetnek, kérve a szaktárca elbírálását. A fellebbezések nyomán a végső döntésekre augusztus végén kerül sor. Körülbelül 10 ezer munkás- és parasztszármazású fiatal az egyetemek, főiskolák. KISZ-szervezeteineR előkészítő tanfolyamain készült fel a felvételi vizsgákra. Ebben az esztendőben is jellemző volt az aránytalan jelentkezés az egyes fakultásokra, szakokra. Pszichológia szakon 13-szoros, a művészeti fakultásokon általában 7—10-széies, a magyar —történelem szakokon 15— 18-szoros, az idegen 'nyelveknél 3—4-szeres, az állam- és jogtudományi karokon 4- szere«, az orvosi karokon 3—4-szeres a túljelentkezés A kívánatosnál kevesebb viszont a jelentkező az agrár- a műszaki tanárképző és bi- ■sonyos építési szakokon. (MTI) másik üzletbe, esetleg haza. Szólóira ? — Nem, soha. Jól érzem itt magam ... «Ha.su akarunk jönni...” — Az újságokban hirdették akkoriban, hogy vidékiek is jelentkezhetnek Budapestre ipari tanulónak. Pest az Pest, bizonyára többet is tudunk majd elsajátítani a szakmából, gondoltuk. Apám- fenn dolgozott az egyik nagy iparvállalatnál, ő intézte el, hogy felvegyenek bennünket karosszérialakatosnak., A szakmát ki is tanultuk, meg is szerettük. Pestet viszont nem — meséli Huszár Béla és Tari János az egri Dobó téren üldögélve. — Egyszóval „átigazolnak” valahová? — Haza akarunk jönni dolgozni. — Hová? — Ezt még nem tudjuk, talán a Finommechanikához, vagy az AFIT-hoz, valamelyik szervizben csak akad hely nekünk is. Éppen a városi tanácsra indultunk, hogy a munkaközvetítőben megérdeklődjük, milyen lehetőségeink vannak . ., Mindezek után néhány adat: Ezékben a napokban a szakmunkásképzőkben csaknem ezerhatszázan fejezték be a tanulmányaikat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 86 százalékuk annál o vállalatnál marad, ahol elsajátították a szakma fortélyait, 11 százalékuk más üzemhez, munkahelyre igazolt át, a többiek még a szakmától is megválnak bizonyos okok miatt. Remélhetőleg nem a vándormadárélet vonzotta őket az átigazoltak listájára. Szilvás István 20.00: írott malaszt Kétrészes tévéjáték Ur- bán Ernő regényéből. A mű voltaképpen dokumentum- dráma: főszereplője egy ' újságíró, aki egy bonyolult jogi összefüggéseket rejtő ügyben képes az akták mögé nézni, az embert, keresni — s az igazságot a betű mögött. A regényként kétszer is megjelent mű cselekménye egy kis faluban játszódik: ide érkezik egy fiatalasszony, aki a szociális otthon gondnoknői feladatait vállalta el. Igyekszik^ lakói számára jó, emberséges körülményeket teremteni, , ám csakhamar észreveszi, hogy igyekezetét még a falu vezetői is „szent őrületnek” tekintik,, s egyre inkább ellentétbe kerül velük. Hozzájárul ehhez az is, hogy elődje sok kétes ügy főszereplője volt, s a lakók a róla alkotott véleményt az új gondnoknőre is kiterjesztik. Az asszony kálváriája ekkor kezdődik. Sikkasztással vádolják, s akta akta után születik... A főszerepekben Csomós Marit, és Polgár Gézát láthatjuk. A moszkvai csata Az emberiség emlékezete: a történelem. Van, amit az emberiség szívesen megjegyez a történelemből, van, amit a legszívesebben elfelejtene, de vannak — szerencsére mindig vannak — olyanok, akik éberen tartják ezt az „orbitális emlékezetet : nem engedik, hogy feledjünk. Sem azok, akiknek az immár történelem egykor a személyes élménye (?) volt, sem azoknak, akik soha meg nem élve apáik emlékezetes és tragikus korát, hajlamosak úgy kezelni például !a fasizmust, mint az inkvizíciót. Volt-. Valamikor a történelemben. És a történelem — tanultuk — soha nem ismétli meg önmagát. Legfeljebb az ember a történelmet, amelyből nem akart, vagy nem tudott tanulni. Immáron lassan 30 éve fejeződött be a második világháború, gyilkosai és áldozatai, megélői és megmaradói még itt vannak közöttünk, jórészt —- korunk eredményeként is — erejük teljében. De már az unokák ta* : * m „Házat rajzolok, szép nagy házat., * • (Foto: Perl) ÄAAAAAAP^/^AAAAAAA✓^/V^/^á^/^AAA/^A/^/VVVVV^A/VV>AAAAAAA/^^’SAAl(V*yV^AA^✓VVVVVA>/vAA/'«^éV^A^^/^A/V'V^Nl'VVVV^/V^^S^^%A PONGR^CÍ CT. KINCSES OY. HUM Tichy Lajos életregénye 14. Szerencsés sérülés 1962 — Helsinki: Viiágif- júségi Találkozó. A magyar, küldöttségben többek között neves fiatal színészek Is voltak. Lehoczky Zsuzsa ugyancsak őrült, amikor értesítették, hogy Ő is utazik. Álmában sem gondolt azonban rá, hogy a békéért harcoló,- ünnepi találkozón és felejthetetlen élményeket tartogató VIT-en egyéni életét, sorsát is megváltózta tó dolog történi!, A magyar labdarúgókat egy fiatal erőkből álló, de jó képességű csapat, a Tatabanyai Bányász képviselte. S hogy még ütőképesebb legyen. a VIT csatáira kölcsönkérték a Bp. Honvédtől Tichy Lajost, Ez az együttes —• Rapp — Törőcsik II., He- tényl, juhos — Szepesi, Laczkó — Bíró, Dombai, Tichy, Lahos, Deli — ma talán a bajnoki címre is esélyes lenne. Lali, Helsinkit régi ismerősként üdvözölte. Hogy is felejthette azt az emlékezetes hátrahúzásos, íitmyattve- tődéses gólt, amit itt rúgott a finn fővárosban. A VIT első mérkőzésén a finneket 2:1 arányban győzték le. A második találkozóra a Szovjetunió bajnok- csapatát, a CSZKA-t kapták ellenfélül. Az első félidő közepe táján Lajos egy alacsonyan szálló labdára fejelt, ugyanakkor a szovjet hátvéd ollózva próbált felszabadítani. Nagy csattanás ... Lali fején felszakadt a bőr, hanyatt esett, elájult. Szerencsére nem sérült meg súlyosan. Az orvos enyhe agyrázkódást állapított meg. A közben magához tért csatár azt kérte, hogy a kolléj giumi szállás, betegszobája^ ba vigyék. — Tudtuk, hová kell vinni engem — meséli Ttchy Lajos, miközben jelentőségteljesen kacsint Zsuzsira —, p betegszoba ugyanis a női sportolók részlegéhez tartozott. Sejtettem, hogy látogatóban nern lesz hiány. Az emlékezés fonalát Zsuzsa így gombolyítja tovább: — Nagy csokor virágot vettünk, magam pedig külön két narancsot vittem, így látogattuk meg a pórul járt gladiátort. Emlékszem, ott volt Rátonyi Robi, Kazimir Karcsi és a kis Latyi is. Nekem pedig rögtön eszembe jutott, amit Szegeden mondtak kollégáim 1 erről az autótulajdonos futballistáról. Tíz perc utón. —• magam sem tudom miért? — a többiek elköszöntek, a csak én maradtam a betegnél ... — Ahogy múltak a napok, egyre fogyott látogatóim száma — mondja Tichy. — De Zsuzsa állhatatos maradt. Szerettem volna most már legalább egy hétig ágyban maradni, de a negyedik nap végén az orvosok egészségesnek nyilvánítottak. Vége szakadt az aranykornak... A csapatba már nem kerültem vissza. Zsuzsival együtt néztük a tribünről a felejthetetlen záróünnepélyt. j Aztán hosszú hónapokig semmit sem hallottunk egymásról ... (Lehoczky Zsuzsa már jó-1 val Helsinki előtt a Főváro-' si Operettszínházhoz szerző-! dött. Bemutatkozása kirob-' bánó sikerrel járt. Rövid idő < alatt meghódította a fővá- • rost. Aztán mind gyakrabban tűnt fel az elragadó, < gyönyörű hangú, táncos lábú primadonna a televízió; képernyőjén.) Ezekről a napokról egyébként így beszél: — Kaposvárott a „Mosoly! országáéban Ml szerepe volt! az enyém — ugyanebben de-1 bütáltam Pesten az Operett-! ben. Tudtam, hogy nemcsak ■ én izgulok, Kaposvárott és 1 főlég Szegeden is szurkolnak I nekem! Imádok Pesten lenni, ám mégis igazi lokálpatrióta vagyok — szegedi .gj »in» nulják e kort a történelem- könyvből, mint Nagy Sándort és Waterloot például. A francia filmsorozat elismerésre méltó nagy erénye — készülésének társadalmi körül- 1 ményei és környezete miatt óhatatlan hibái, nem mindig megalapozott történetei, Ítéletei ellenére is —, hogy szembesíti az embert az emlékezetével. S ettől az emlékezet új erőre kap! A moszkvai csata nem egy volt a második világháború nagy és elkeseredett küzdelmeiből: a Moszkva alatt vereséget szenvedett náci hadigépezet ettől a csatától kezdve lényegileg kitörölhette szótárából az „előre” fogalmát. Moszkva alatt, ahol sokkal inkább saját villámháborús pökhendiségük, mint a „Tél tábornok”, de még sokkal inkább a szovjet nép erre az Időszakra már összeszedett és megácélozódott ereje, elszántsága verte meg Hitler előretörő csapatait — Sztálingrád és Berlin győzelmeinek fényei villogtak fel a torkolattüzekből. Külön érdeme a dokumentumsorozat e részletének is, hogy mozgalmas, érdekes, korabeli kuriózumok mellett, az archlvanyagok hiteles beépítésén túl e történelmi korszak nagy egyéniségeit 1* megszólaltatta, közöttük a közelmúltban meghalt Zsu- kovot és másokat. Minden archívanyagnál meggyőzőbb az élő ember hiteles emlékezete: hogy a* emberiség emlékezetévé "éljék. Emlékműso Móricz Zsigmondről A „Krétarajz” kétségkívül határozottan felismerhető arcot rajzolt illés Endre hozzáértő keze munkája nyomán Móricz Zsigmondról. Az Is igaz, hogy érzésem szerint csak egyszínű krétával készült ez a portré, pedig Móricz Zsigmondot egy sajátos nézőpontból bemutatni nem jelent feltétlenül egyet ezzel az „egyszínűséggel”, ami a portrét illeti. Ügy tűnik, hogy Lengyel György rendező sem segített Illés Endrének, hogy igazi mozgalmasságában, ellentmondásaiban és karaktereiben mutassa be azt a mó- ríC2i világot, amelyben a kivilágos kivirradtig dorbézoló urak, a muzsikaszó nélkül élni nem tudó dzsentrik táncolják el maguk és „országuk” haláltáncát. Sem a drámarészletek, sem a színészi játék nem emelkedett túl a jó szándékú tankönyvi illusztráción. Gyurkó Géza Négykötetes monográfia Nógrádról Hat évvel ezelőtt hozott döntést a Nógrád megyei tanács, hogy a megye történetéről négykötetes monográfiát ad ki. A nagy vállalkozás kivitelezésére dr. Balogh Sándor történész, egyetemi tanár vezetésével a megyében működő történészekből, a politikai és társadalmi élet vezetőiből hoztak létre szerkesztő bizottságot. A négykötetes, összesen mintegy ezerötszáz oldal terjedelmű, valamennyi történeti kort felölelő, tudományos Igényességgel és alapossággal megírt megyetörténet az első befejezett mű a fel- szabadulás után kezdeményezett monográfiák seréi
