Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
EZT MEG KELL NÉZNI! (Foto: Szabó Sándor) Üzemi ösztöndíjjal Áz egyetemről — a gyárba — Tudja, az első évben, a kezdéshez rengeteg pénzre van szükség. A könyvek, a jegyzetek, a beilleszkedés, mind, mind viszik a forintokat. A 'végzős évben sem lehet olcsóbban kijönni. A szülőkre általában nem támaszkodhatunk, mert a fiatalabb testvérek iskoláztatására kell fordítaniuk a keresetük javarészét. Éppen ezért jött nekem is kapóra az ajánlat a szerződéskötésre... — így is, úgy is elhelyezkedik az ember a végzettségének megfelelő munkakörben. Ahogy az egyetemen olvasgattam a pályázati lehetősegeket, alig találtam egykét olyan helyet a csaknem 150 közül, ahol valamivel többet ígértek az átlagos kezdőfizetésnél. Ezért is bánom már, hogy csak az utolsó évben kötöttem meg az üzemmel a szerződést... Egyetemista érvek és vélemények. S akik mondták — Bányáéi Antalné és Gulyás Sándor —, a tapasztalataikat summázták. o o o o A vállalati ösztöndíj biztos anyagi alapot jelent a tanuláshoz. Az egyetemisták havonta — a tanulmányi eredménytől függően — megkapják a patronáló üzemtől, gyártól a közösen megállapított összeget. A legtöbben ezért is kötnek szerződést hosszabb-rövidebb időre. És az üzemek? Nekik szakemberekre van szükségük. Számukra már egy leendő mérnök, közgazdász, vagy jogász is aranyat ér. Nem véletlen hát, hogy tízezreket áldoznak a taníttatásukra. De kikkel köt szívesen szerződést egy vállalat? — Mi, hacsak egy mód van rá, azt szorgalmazzuk, hogy az itt dolgozó munkások és alkalmazottak gyermekei részesüljenek előnyben a szerződések megkötésekor. Ok már a szülők elbeszéléseiből, többen a nyári alkalmi munkák idején szerzett tapasztalataik alapján tudják, hogy hová kerülnek, milyenek lesznek a lehetőségeik az egyetem elvégzése után — mondta Tóth Gábor, az egri Finomszerelvénygyár sze. mélyzeti vezetője. Követendő példa — bár sok helyütt már ismert módszer ez —, mert az üzemi kollektíva valójában egy nagy család. Miért ne kaphatnának ebben a kollektívában helyet a „család” neveltjei.. ? o o o o — Hogy került kapcsolatba az üzemmel? — Gyermekkorom óta ismerem a gyárat. Apám törzs- gárdatag itt, anyám 1960 óta dolgozik a Bervában. Magam is sokszor jártam az üzemben, sőt, egyetemista ko1974. július 28., vasárnap romban itt töltöttem el a gyakorlati időmet is, mint a gyár ösztöndíjasa — válaszolt Banyai Antalné, aki — miután megvédte diploma- munkáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen — a vállalat közgazdasági főosztályán dolgozik majd. Hogy milyen területen, azt nem tudja még, bár reméli: hasznosíthatja majd a munkájában a szakdolgozat írása közben szerzett tapasztalatait. — Mi a témája? — Az árfüggvények és az árképzés foglalkoztat. Olyan „kaptafát” szeretnék kidolgozni,- amelynek a segítségével, valamint a gyors számítógépekkel, a vállalat valamennyi termékének az árát korszerűen meg tudjuk majd állapítani... Augusztus 30- ra el kell készülnöm a diplomamunkámmal, aztán jön a gyakorlat, s a terveim megvalósítása. — Milyen tervekre gondolt? — A gyakorlati munkám terveire. Egyelőre elégedett vagyok, a többi majd később kiderül... © © © © Az egri Finomszerelvény- gyár támogatásával ebben az évben hat fiatal fejezi be az egyetemi tanulmányait. Ketten üzemmérnökök, ketten gépészek, ketten pedig közgazdászok, akiket — mint a gyár dolgozóit — újabb juttatásokkal fogadták: 1500 forint letelepedési segélyt kaptak, egy évig még az albérleti költségeikhez ib hozzájárul a vállalat 400 forinttal. Jövőre újabb öt fiatalt várnak... © © O o Gulyás Sándort, s egy évfolyamtársát, aki még a vizsga fáradalmait piheni ki ezekben a napokban, a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat 10. számú, egri gyáregységében várták a végzés után. Az üzemnél — főként az új helyre való átköltözés után — igazi, gépészmérnöki szivet megdobogtató feladatokat bíznak majd az ifjú szakemberekre. — A műhelyeket már ismerem, most az itt gyártott termékek műszaki leírását és a gyártását tanulmányozom. , Átvizsgálom a terveket és a dokumentációkat, ma például a textiliparban használt íre- zőgépek adatait nézegettem Még körülbelül két hétre lesz szükségem ahhoz, hogy megkezdhessem az önálló tevékenységemet. Az a tervem hogy valamelyik termékcsoporthoz „csatlakozom” majd, s ezek gyártástechnológiájával foglalkozom. Érdekes feladat ez, mert tulajdonképpen egy-egy megrendelt termék gyártását kell megoldani az itteni gépekkel, berendezésekkel — mondta Gulyás Sándor. — Nehéz-e a beilleszkedés, átváltás az elméleti kérdések megoldása, tanulmáv.yo sasa után a gyakorlatral — Különösebben nem nehéz, csupán idő kell hozzá. At kell tanulmányoznom például a géprajzot, amelynek az olvasását valamikor négy évvel ezelőtt tanultam. Azóta egy sor szabvány megváltozott, s ezeket is ismerni kell a munkámhoz ... — Hogy fogadták, segítenek-e a munkatársak? — Félig-meddig ismerősök közé kerültem. Sokan végeztek ugyanis Miskolcon, a nehéziparin, másrészt itt dolgozik a bátyám, akinek tulajdonképpen a szerződéskötést is köszönhetem. Ügy érzem, megtaláltam a helyem Egerben... © © © © öt év után így kamatoznak a vállalatok forintjai. Szilvás István Hív, var Magyarország! N ápolyi látni és — természetesen nem meghalni, hanem egészségben, élményekben gazdagodva hazaérkezni ; fölkeresni Párizst, eljutni Amerikába, ismerkedni Görögországban az antik kultúra emlékeivel, Bokharában kelet . mesés szépségével: érthető igény ez, és örvendetes, hogy egyrt^ többen vannak, akiknek zsebe is bírja ezeket az utazásokat. örülnünk kell annak is, hogy ma már az emberek többsége azért utazik, hogy lásson, tapasztaljon, üdüljön, s nem pedig azért, hogy valamilyen „cuccot” hozzon külföldi útjáról. Fenyeget azonban egy újfajta veszély. Mintha napjainkban kezdene státuszszimbólummá válni, hogy ki, hová utazik. Az idén például az számít igazán menőnek, aki „Spanyolba” tart. Nem megvetendő továbbá görögországi vagy olaszországi utazás sem, de aki például a román vagy a bolgár tengerpartra készül, jobb, ha nem is nagyon emlegeti. A sznobság rendkívül járványos betegség. Aki megkapja, képes erején felül áldozatot vállalni, csakhogy el- mondhasa például: járt a Pradóban. Az élmény háttérbe szorul, a fontos az esemény megtörténte és az, hogy erről beszélni lehet. S miközben folyik a tülekedés a legkülönbözőbb divatos utakért, végképpen háttérbe szorul a haza megismerése, a belföldi turizmus. Holott Magyarország legkülönbözőbb tájai kínálják a nyugodt pihenés lehetőségét, és eeyre több az olyan kulturális esemény is, amelyre érdemes elmenni. A Szegedi Ünnepi Játékok természetesen nem szűkö'ködik közönségben, de találomra meglehet említeni Sopront, Debrecent, Gyulát, Egert, ahol szintén bőven akad látnivaló az ünnepi hetek, a virágkarnevál, illetve a várjátékok alkalmából. De még olyan kisebb helység is, mint például Nyírbátor, igyekszik eseményt biztosítani az odalátogatónak. Függetlenül a különböző programoktól — egész nyáron kínálják szépségüket a tájak, látogathatók a műemlékek. És hányán vannak, akik szeretnének minden áron „letisztelegni” .a pisai ferde torony előtt, de még nem látták az egri várat, a soproni Kecske-templomot, sohasem jártak a debreceni Nagyerdőben, és azt sem tudják, vajon merre is van a Szelidi-tó, hol keressék Ágasvárt vagy Szalajka-völ- gyét. Egyszóval: fedezzük föl saját hazánkat! Senkit sem akarunk lebeszélni arról, hogy menjen külföldre, ha teheti. Sőt, igyekezzék minél többet látni! De ha anyagi helyzete vagy más körülmény nem teszi lehetővé a külhonba utazást, ne veszítse el kedvét. Nézzen körül itthon, Magyarországon. Talál élményt, szépséget bőven. P ersze nemcsak a balgatag szemlélet a gátja a belföldi turizmusnak. Sokszor nem megfelelő a propaganda, kevés az ötlet a belföldi programok szervezésében, nincs elegendő olcsó szálláshely. A két dolog azonban összefügg. Az igény kívánja a lehetőséget, a lehetőség biztosítása viszont megteremti azt, hogy minél többen töltsék hasznosan szabadságukat, pihenésük idejét a határon belül is. (M. I.) A popzene ártalmai Nyugatnémet orvosok megvizsgálták három olyan nagy zenekar muzsikusait, akik popzenét is játszanak. Megállapították, hogy ez a zene kedvezőtlenül hat az előadóművészek egészségére, minél sűrűbben kell popműsort játszaniuk, annál többet panaszkodnak fejfájásra és depresszióra. Ráadásul, mint kiderült, ezek a „mai” ritmusok pszichikai természetű zavarokat is okozhatnak, az érrendszer megbetegedésével járnak, sőt gyomorfekélyre vezetnek. 8.3 i: A préri Román—francia—angol já*» tékíilm. A televízió dicséretesen igyekszik a legfiatalabb korosztály kedvében járni, s időről időre, a mozikban már néhány évvel ezelőtt bemutatott kalandfilmeket tűz műsorára. A préri című filmet 1971 őszén mutatták be á mozik. A film Fe- nímore Cooper egyik regénye nyomán készült, a forgató- könyvet Pierre Gaspard-Huit és Walter Ulbrich készítették. A cselekmény persze, elmondhatatlan, de megtalálhatunk a filmben mindent, ami a gyerekek szájíze szerint való: nagyszerű vadászt, csodálatos szemű és ügyességű indiánokat, keletre vonuló telepeseket, kiásott csatabárdot, erőszakos fehéreket, és néhány bajkeverőt. A filmben vad hajszák, borzalmas tűzhalál, verekedés, kaland és szerelem váltakozik egymássál. S persze a végén a rossz elnyeri méltó büntetését. A főszerepekben Helmut Langet és Pietro Massi- mit láthatjuk. Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Bizalmasan jelentem az alispán úrnak..." XVI, Heves megye gazdasági életében a két világháború között a mezőgazdaság játszotta a legfontosabb szerepet, különösen a megye déli részén, mivel itt kimondottan mezőgazdaságé a főszerep. A megye összes kereső lakosságának 75 százaléka, az eltartott lakosságnak pedig 67 százaléka élt ebből a kereseti ágból, akiknek nagyobbik része csak nyomorgóit, éhezett. A 100 kat.-h.-on felüli birtokosok és bérlők száma 233 volt. Ezek között azonban találunk sokezer holdasbirtokokat is. Az egri r. kath. főkáptalan például 89 953 kát. birtokkal rendelkezett, az egri érsekség pedig 40 269 kát. h. összterülettel, jóllehet birtokuk több megyére kiterjedt. A Tanácsköztársaság bukását . követő földbirtokrendszer visszaállítása, valamint a mezőgazdaság krónikus válsága miatt az extenzív gazdálkodás volt jellemző. Különösen a háború után volt gyenge termésátlag, ami még a megye lakosságának élelmiszer-szükségletét sem biztosította. Az 1920—30-as évek búzatermésátlaga alig érte el kát. h. -anként a 6—7 mázsát. Az elmaradott mezőgazdasági termelésnek alapvető oka azonban az ésszerűtlen birtokmegoszlás volt. Az ellen- forradalmi rendszer ingatagságának ellensúlyozásaként, az új forradalomtól való félelem arra kényszerítette Hor- thyékat, hogy földreformígéretek napirenden tartásával továbbra is illúziókat tápláljanak a szegényparasztsag körében. A földreform-demagógia már 1919. végén, 1920. elején vette kezdetét. Mayer János földművelésügyi államtitkár a Heves megyei Kisgazda című lapban a Búza Barna féle földreformot elítélve és tiszteletben tartva a nagybirtokosok .érdekeit hangsúlyozta, hogy „Megoldjuk a' földbirtok-politikát úgy, hogy abból senkinek sérelme nem lesz, az országnak pedig előnyére válik”. Dobóczky Dezső, hevesi földbirtokos, a magántulajdon szentségét, sérthetetlenségét hangsúlyozta. A nagybirtokot a „seftelés prédájától” félti, vagyis a kulákok földszerzésétől. A föld nélküli parasztság érezte, hogy olyan föidbir- tokrendezés készül, amelyből ők csak látszólag részesülhetnek. Ezért nem hittek a földreform-demagógiában. Ezt mutatta az a jelentés is, amelyet 1920 márciusában a sarudi elöljáróság küldött az alispánnak. „Az Eszak-Amerikába való kivándorlás itt nagyobb méreteket akár ölteni, s mint félfüllel-heggyel hallom, nemcsak egyesek, hanem egész családok szándékoznak kivándorolni. A nép földéhes — hangzik a jelentés — bizalmasan jelenteik az alispán úrnak, hogy általános elkeseredést szül, miszerint itt a nép nem tud haszonbéres földhöz hozzájutni, örökáron pedig annál kevésbé, mert eladó föld nincs, Amerikából hazajöttek a rengeteg pénzzel, nem tudnak mit csinálni”. Az alispán helyettesét küldte ki a helyzet megvizsgálására. aki azonnal kiszállt a szatmári püspökségi uradalom harapófogójában sínylődő Sarud községbe, amelynek során természetesen az derült ki, hogy a „panasz alapja a forradalom által el- kapatott lakosság szertelen igényeZ. ____________ A zonban nemcsak Sarud községben volt „földéhes” a paraszt, hanem a megye más területén is. A Heves megyei földbirtokosok és egyházi földesurak egyfelől a földéhes szegény parasztoktól^ másfelől a kormánytól érezték szorongatottnak helyzetüket. Megindították a földéi: teóriája szerint. Csak földétádás lesz. Vagyis az, aki venni akar, kapni fog”. Ez nem elégítette ki a parasztok földigényét. Egyes községekben /nyugtalanság volt tapasztalható. A Heves községi képviselőtestület például batározatilag a következőket fogalmazta meg: „A községben a lakosság legnagyobb része napszámból élő földnélküli. A lakosság földműveléssel foglalkozó és földdel nem rendelkező részének megélhetését csak úgy lehet biztosítani —, írja a határozat — ha az állam a birtokreform útján megfeleHEVES tx VIDÉKÉ ■W tfepesíJaras íHü§ Hevesi sajtótermékek a felszabadulas előtti időkből. reform elleni agitációs, tiltakozó hadjáratukat. A megyei törvényhatósági bizottság a legnagyobb tapintatra és mérsékletre kéri a nemzetgyűlést. Az egyházat jobban nyugtalanította a falusi szegénység fölmoraj ló földkövetelése. Dr. Nagy János egri képviselő az egyház földbirtokpolitikájáról Füzesabonyban választóinak tartott beszámolójában a következőket mondotta: „A háború és forradalom után a többtermelés legyen a legfőbb gondjuk. Ezt pedig nehéz elérni akkor, ha a földkérdést megbolygatjuk. Földosztás nem lesz'Károlyilő földet bocsátana rendelkezésükre. Erre Heves községben a lehetőség is megvan, ■mert két nagybirtok terül el a határban, melyek hitbizományi birtokok”. A képviselőtestület: ~„A kérdéses nagybirtok végleges feldarabolását és vételár ellenében való átengedését szükségesnek tartja..., de nem javasolja, 'mert az igénylők nagyobb része még annyi pénzzel sem rendelkezik, hogy a szükséges előleget fedezhessék”. így a föld haszonbérletbe adását javasolta. (Folytatjuk)