Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
A barátság Regi épületet ítelyén Uj lakberendezési áruház A minap egy, látásból ismert asszonyka állított meg az utcán és ' »ekem támadt: Csalódtam magában! Hagyta, hogy a férjem idáig csússzon! Pedig tudom, hogy jó barátok voltak! Az utca siető forgatagában nehéz volt megértetnem az asszonykával, hogy néhányszor összefutottunk ugyan, de ezek a találkozások nem lépték túl az alkalmi beszélgetés kereteit, valójában a férje sosem tüntetett ki barátságával. A barátság az egyik legszebb emberi kapcsolat életünkben. Érzése előrelendítő és megtartó erő. Segít bennünket abban, hogy örömünket kétszer éljük, hogy feloldjuk magunkban a naponta szerzett bántásokat. Nagy életbölcsességet sűrít ez a közmondás: Bajban tudod meg, ki az igazi barátod! Nos, az indokolatlan szemrehányást tevő asszony férjének zuhanásában nem volt egy utánanyúló baráti kéz, amely értelmes kapaszkodót adhatott volna számára. Akik körülvették, ivócimborák voltak, nem igaz barátok. A barátság nem mindig életre szóló állapot. Akkor őrizhető meg, ha magunk is teszünk érte. Nemcsak azzal, hogy kellemesen elpoha- razgatunk, vagy a nap vagy a hét megadott időpontjában rendszeresem találkozunk. Tartósabb kötelékre van szükség. Egy idő után az is bizonyossá válik, hogy tartalmas élet nélkül tartalmas barátságok sem szövődnek. Egy kicsit mindig felelősséget is vállalunk azért, akivel barátságot vállalunk. De ez nem jelent elvtelenséget. Sok szubjektivizmusnak, elhibázott döntésnek volt már alapja az elvtelen barátság. Nemcsak ma, hanem amióta léteznek emberi közösségek, barátságok. Vannak, akik szeretnek a befolyásos emberek árnyékában sütkérezni, tetszelegni önmaguknak. Akik ily módon próbálják egyéni akcióikat elleplezni, valójában nemcsak a társadalomra károsak, nemcsak kisebb vagy nagyobb emberi közösségnek ártanak, de ártanak „befolyásos” barátjuknak is. Valójában ők az egyik legszebb emberi érzésnek a vámszedői. Alig vannak vezetők, fontos beosztásban levő emberek, akiket ne kísértenének meg ezek a vámszedők. A barátságnak éppen abban van felbecsülhetetlen értékű ereje, hogy segít, ösztönzést ad az embernek abban, hogy maga is változzék, levetkőzze hibáit. A Család mellett az ember másik legintimebb közege a baráti kör. Ma már ezek légkörét, hangulatát sem lehet társadalmi «étünktől függetlenül megítélni. Gyakran azt is tapasztaljuk, hogy a barátságban választóvíz, ha a baráti kör egyik tagja fontos beosztásba kerül. Ismerek igazgatót, aki magasabb beosztásban sem feledkezett el egykori munkatársairól, barátairól, aki ma is jól érzi magát barátja, volt brigád társa nálánál talán szegényesebb otthonában. Az együtt elért munkasikerek, megannyi emlék és élmény ma is átfűti kapcsolatukat, s ragyogást ad a kopott bútoroknak, a szűk szobának is. De ismerek olyan vezetőket is, aki.k rég elfeledték egykori barátaikat, akik új környezetükben keresték — s nem biztos, hogy igazán meg is találták — új barátaikat. Az igazi barátság emberi értékeinek egyik legszebbike. Tartást ad mindnyájunknak, hogy erősebb szálakkal kötődjünk a világhoz. Társadalmi életünk fejlődésének, a demokratizmus erősödésének természetes következménye, hogy azok a barátságok, amelyek anyagi, vagy egyéb önző érdekekre épültek, egyre inkább válságokba kerülnek. Egészséges társadalomban csak egészséges emberi közösségek adhatnak segítséget egymásnak a bajban, megértést, ha olykor hibázunk. Hamar Imre Hatszáz hektár ■ ■■ rw ■ 1 ff jovo idő Fehérje-éhség Ez a fogalom egyaránt ismert a legfejlettebb országokban, és a gazdasági fejlődés legalacsonyabb fokán álló nemzeteknél egyaránt. A gond közös. Hogyan és honnan lehet előteremteni a táplálkozáshoz nélkülözhetetlen fehérjét. 6záraz granulátum és 2—300 vagon lucernaliszt kerül ki innen a külföldi és a hazai piacra. A termelés nagyipari, villát, kaszát már nevetséges lenne keresni. Egy rendre- vágó gép halad a harsogóan zöld táblában, két-három óra múlva a rendre vágott Ä kaszávaí, villával, romantikus szénaboglyákkal tarkított lucemabetakarítás, a szénagyűjtés emlékké alakult az olajkazánok fűtötte szárítóberendezések, a lu- cemakombájnok és szállító járművek között. Sz. A. épül Egerben Néhány nap alatt megváltozott Egerben a Szmrecsá- nyi tér arculata: lebontották a tér régi házait, s ma már csak az épületek helyén emelkedő téglahalom emlékeztet arra, hogy itt nemrég lakóházak álltak. A bontásból kikerülő téglát folyamatosan szállítják el, s ezzel lényegében kezdetét vette a terület rendezése is. Zámbori Ferenctől, az egri városi tanács műszaki osztályvezetőjétől kértünk felvilágosítást az üresen maradó telek további sorsáról. — Nem marad sokáig üresen a telek — válaszolta. — A törmelék elszállítása után megkezdődik a területrendezés, talajegyengetés —_ egy jelentős építkezés előkészítő munkálatai. A Szmrecsányi «téren épül fel ugyanis Eger új lakberendezési áruháza. Ebben az épületben kap majd helyet egy 700 négyzetméter alapterületű étterein is. Az épület első, második és harmadik emeletén összesen harminc lakás lesz. Az építkezés kivitelezője a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat A talaj- rendezés előreláthatólag szeptemberben fejeződik be, és az épitők ekkor kezdhetik meg a munkát. A terv szerint 1975. végére felépül Eger új, 2600 négyzetméter alapterületű lakberendezési áruháza, és ezzel remélhetőleg megszűnik az a sok gond is, amely a bútorvásárlás területén sajnos mind ez ideig tapasztalható. Ismeretes ugyanis, hogy a jelenlegi áruház nem (Foto: Perl Márton) alkalmas az igények kielégítésére. Sokan kényszerültek arra, hogy más városban szerezzék be bútoraikat, s ez nemcsak körülményesebbé, de költségesebbé is tette a vásárlást. Az új áruházban a bútorok mellett pgyéb lakberendezési tárgyakat — tv-ké- szülékek, csillárok, szőnyegek, függönyök stb. —, is árusítanak majd, s ez csak fokozza azt a várakozást, amellyel az egriek és a környékbeliek tekintenek az áruház felépülése, bemutatkozása elé. Képünkön: a leendő lak- berendezési áruház helyén ma még tégla- és törmelékhalom emelkedik. Elszállítása után megkezdődhet a talajegyengetés, majd pedig az építkezés. A törvény útjelzői között a gyöngyösi ktsz-ben Valami sajátosan újat kezdeményezett a gyöngyösi A fehérjéket részben közvetlenül, részben közvetve használják fel emberi táplálkozásra. De akár az első akár a második csoportba tartozó fehérjék árait vizsgáljuk, egyenletesen felfelé mutató görbét figyelhetünk meg a világpiacon. Az azonban még csak a szerencsésebb eset, ha a fehérjék árai emelkednek, de gyakran adnak olyan információkat a világgazdasággal foglalkozó jelentések, hogy egyre kevesebb lesz az eladásra kínált áru mennyisége, mert lassan aranyért sem lehet fehérjét kapni a piacon. Növekszik a sertéshús iránti kereslet — növelni kell a termelést. Növekszik a marhahús iránti kereslet — növelni kell a termelést. De ahhoz, hogy növelni lehessen — ma már ipari módszerekkel — a hústermelést, még radikálisabb módon kell megszervezni a hústermelés alapanyagát, a takarmány- fehérje előállítását. Nálunk legolcsóbban a lucernából lehet fehérjét nyerni. A lucernatermesztésben és -betakarításban is olyan módszereket kell keresni, amely áz egyre növekvő tempónak képes megfelelni. Hét perc alatt 80 mázsa 1 Heves megye és Pest megye határán található egy major. Fenyőharasztnak nevezik. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságához tartozik. Hatszáz hektár lucernatábláról gyártják itt nagyüzemi módszerrel liszt és granulátum formában a takarmányfehérjét. A hatszáz hektáros termőterülethez egy szárítóüzem tartozik, ez a takarmánygyar. ív eilte 100 vagon «old *zinü lucernát felszedi egy újabb gép, amely feldarabolja — a szárítóüzem számára előkészíti — a szálas takarmányt. Ezek a gépek egyébként hét perc alatt hatvan— nyolcvan mázsa lucernát, egy óra alatt 50—60 tonna pillangóst szecskáznak feL A lucernatáblákon egy műszakban négy ember dolgozik, a szállító járművek vezetőit is beleértve. A táblákon csak gépeket látni. Ez már a jövő mezőgazdasága napjainkban. Laboratóriumi pontosság A szárítóüzem — amelyben hat ember dolgozik — zöld, szecskázott lucernából készít lucernalisztet és granulátumot. Az exportra kerülő fehérjekoncentrátum- nak beltartalmi értékét szigorú előírások szabályozzák. Minden kétszáz mázsa anyagból laboratóriumi mintát vesznek, s ha gz itt észlelt mennyiség csupán egy százalékban tér el az előírt értéktől, akkor már az árból két százalékot levon a megrendelő. A fenyőharaszti gazdaság tíz társgazdasággal együtt rak meg egy uszályt a csepeli kikötőben, s ha az uszályba szállított granulátum gyengébb minőségűnek bizonyul a kelleténél, és minőségi kifogás merül fel, akkor a tíz társ közül kikeresik a hibás minőségű áru szállítóját és az egész árkülönbözetet a gyengébb fehérje- koncentrátumot szállító gazdaság fizeti meg. A fenyőharaszti szárítóüzem raktárában szigorú rendben sorakoznak a zöld színű lisztet, vagy a szilárd granulátumot tartalmazó zsákok. Minden műszaknak külön bélyegzője van, hogy minden egyes zsákért felelößtudjanak vállalni. Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet vezetősége. Saját elhatározásából, mintegy önkontrollként megvizsgáltatta jogtanácsosával, hogyan őrködnek a törvények, a jogszabályok betűin, szellemén a szövetkezet vezetői. Lelkiismeret-vizsgálat? Fanyar szójátékkal ezt is mondhatnánk. De nem az. Csupán szembesítése a törekvéseknek a tényekkel. Plusz mínusz: egy Az alapszabály a lelke mindennek a szövetkezetben. Ennek betartása és betartatása a választóvíz. Akadnak városok, ahol a vezetők „ügyeskednek” és így több pénzt szereznek a szövetkezetnek, tehát a közösség érdekeit szolgálják: így mondják, ha a dolog lelepleződik — magyarázatként. Még erkölcsi tőkét is akarnak kovácsolni a szabálytalanságból. Némi kis eltérés az alapszabály és agyakorlat között a gyöngyösi építőknél is fellelhető. Pluszként a tervezői munka, amire viszont a minisztériumtól kaptak meghatározott feladat ellátására időszakos, átmeneti jellegű engedélyt. Mínuszként pedig egy korábbi tevékenységük: a rádió- és tv-szerelés. javítás munkáját lelhetjük meg. Ezt átadták az UNISZERV-nek. De nem módosítják az alapszabályt, mert „mit lehet tudni?” alapon — továbbra is tevékenységük körében akarják tartani azt a szervizt. Tag iparengedéllyel Tagsági jogok és köteles- öcgejs.. Aiinyi&zor dmundjuk, de hányszor gondoljuk végig ezeket a fogalmakat? A gyöngyösieknél az a gyakorlat található meg, hogy az újonnan belépőket „kioktatják”. Most pedig úgy határoztak, hogy minden új embernek a markába nyomják az alapszabály egy példányát: tanulmányozza, legyen nála, böngéssze, ha valami kételye támad. Akad azért még javítanivaló is. A sok munkakönyv, talán éppen nagy száma miatt, nincs tűzbiztos helyen. Az alkalmazottak aránya magasabb, mint amennyit az alapszabály megjelöl. A magyarázat végtelenül egyszerű: fősén t a segédmunkások körcímen olyan nagy a vándorlÉu, hogy ezeket a vándormadarakat nem is akarják tagnak beléptetni a szövetkezetbe. Innen az „aránytalanság”. Vannak tagjaik, akik máshol is dolgoznak: mellékfoglalkozásban heten, másodállásban pedig egy személy. Más vállalattól ők is foglalkoztatnak „mellékben” 15 személyt, egyet pedig másodállásban. Érdekesség, hogy a szövetkezetiek közül hat embernek kisipari működése van. Ök nemcsak a szövetkezetben dolgoznak, hanem a napi munkaidő leteltével hivatalosan is „maszekká” válnak. Károk és fegyelmik A jogok és kötelességek sorában jelentős helyet kapnak a közös vagyon védelmére irányuló cselekvések, az okozott kár miatti felelősségvállalás tényei. Egyetlen adat: tavaly 71 személy ellen kellett fegyelmit lefolytatni. Közülük nyolc a legsúlyosabb büntetést kapta: elbocsátották. Ugyanakkor ganU-taii lU-en ^csak” elnöki figyelmeztetésben részesültek. A két pólus összevetése «zt is bizonyítja, hogy a sablont nem szeretik a szövetkezetben: a határozatot nagyon is személyre szabják és a tényekre alapozzák. Mérlegelnek lelkiismeretesen. A közös vagyon védelme: „izgalmas” terület, szokták mondani. És Gyöngyösön ? Az építőknél a legsúlyosabb veszteség sem érte el a húszezer forintot. Ez is inkább a felületességnek volt a következménye. öt személy ellen indítottak kártérítést, kétszáz és ezer forint között mozgott a megtérítendő összeg. Nincs fellebbezés Nem soroljuk most fel azokat a különböző fórumokat, amelyek a tagsági jog gyakorlásául szolgálnak. A legaprólékosabb kutatás sem tudott ezeknek a különböző bizottságoknak a működésében semmi „szabálytalanságot” felderíteni. Mind teszi, amit és amikor tennie kell. Sőt: a küldöttgyűlés még „szorgalmasabb” is a kelleténél, mert gyakrabban ül össze, mint amilyen gyakran feltétlenül kellene. Hogy miért? Mert a tájékoztatást komolyan veszik a szövetkezet vezetői. A döntőbizottság tavaly .12 ügyet tárgyalt meg. Határozatai ellen sem az érdekelt személyek, sem a szövetkezet nem nyújtott be fellebbezést. Büszkék is erre a döntőbizottságban, mert úgy ítélik meg ennek alapján a tevékenységüket, hogy az nagyon körültekintő, igazságos, részrehajlás nélküli. Az érdekvédelemről Furcsa kettősség tálalható a f^óyetktjzútbea. Mi u tas itt szép számban dolgoznak alkalmazottak is, az ő érdekeiket a szakszervezet védi. Működik is egy ilyen szakmai csoport a műhelyben. A szövetkezet tagjainak az érdekeit a szövetkezeti bizottság tartja szem előtt. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben. De ez csak a látszat. Mert a kérdés így hangzik: mi szükség van arra egy szövetkezeten belül, hogy az érdekvédelmet kétféle testület gyakorolja? Mind a kettő egyforma intenzitással teszi ezt? Mi legyen a szakszervezettel? Válasszanak szak- szervezeti bizottságot, hozzanak létre kollektív szerződést? Milyen jogok illessék meg a szakmai csoportot? Lehetne még tovább sorolni a kérdéseket. Összegezésül Mi a tanulsága annak a vizsgálódásnak, amit a törvények útjelzői között végeztek el a gyöngyösi építőszövetkezetiek ? Sok tanulsága van. Ezek közül emeljük ki azt a készséget, hogy nem vártak másokra, kívülállókra, hanem maguk néztek szembe magukkal. Nem kellett sokat kutatniuk azért, hogy rájöjjenek, minden igyekezetük ellenére sincs tökéletesen minden a helyén náluk sem. De itt nem kezdtek el merengeni, hanem gyorsan kimondták azt is, mit kell csinálniuk a jobbítás végett. És pontosan ez a minden mögül kisütő szándék: ez a jobbítási elhatározás a legfőbb jó mindenben. Ha csak ezt a szándékot vennék át mindenütt, már sokkal köny- nyebb lenne a közösség érdekeit szolgálni itt és másutt is, szerte a határainkon belül. Ez a gyöngyösi példa. ^ Ü» Hejaáé Fsscoc
