Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-21 / 169. szám

Ke.eskedelmi úton “ a 44 óra körül ■— Hogy mik a tapaszta­lataink, azt kérdezik? Mit mondjak:, mindenki nevében nem is beszélhetek. Csak az enyémet tudom, a magam gondját. Más kérdés, meny­nyire érinti ez azokat, akik jobb helyzetben vannak, akiknek más jutott. Félre.ne értsen, nem panaszkodom, nem is akarok. Szép helyen vagyok, jó heiyen vagyok, évek óta itt, Mátrafüreden, a tejboltban. A 2202/8-ban. Itt mindig is így volt, így is marad a nyitva tartás a fő­szezon idején. Csak éppen annyi, hogy most vállaltam is a tíz órát. És kaptam egy kisegítőt is, megkívánja a forgalom, (Majd szeptembertől... szeptember elsejétől más lesz, akkor már csak nyolc órán át tartunk nyitva. Akkor már inkább beszélhetünk a heti. negyvennégy óráról. Lesz szabadnapunk, ha nem is éppen szombaton; de jól jön majd; biztosan. + Deli Mihályné beszélt így. a mátrafüredi kis tej boltban. Nem felkesedéssel, nem is elkeseredetten. Tudomásul veszi, hogy az ő helyzete ilyen, és ezzel együtt tud örülni annák, hogy náluk, kereskedelmi - és vendéglátó­ipari. dolgozóknál is bevezet­ték a negyvennégy órás mun­kahetei. Mert sok dolgozó­nak lett így jobb a helyzete (Heves megyében mintegy 8 500 foglalkoztatottat érint a rendelkezés), nagy többsé­gük sokkal elégedettebb ma, mint volt tegnap. Ám nem lehet, hogy oda ne figyeljünk azokra, akik a rendelet ellenére sem ve­hetik ki szabadnapjukat, vagy csak gondokkal, nem ritkán bonyolult szervezőmunka eredményeként. Utóbbialt ta­pasztalata bizonyára más, ha­sonló boltban dolgozók szá­mára is tanulságos lesz. ★ Az üzletsort lényegében a „goníba” nyitja , meg Mátra­füreden. Impozáns, amolyan igazi üdülőbolt, előzékeny ki­szolgálás. — Szabad szombat? — kérdez vissza Szabó György üzletvezető. — Az enyém spéciéi úgy lesz, hogy au­gusztusban a szabadsággal veszem ki. Azt meg, hogy a gyerekek (a bolt dolgozod) .mikor mehetnek, azt majd én osztom be. Nem könnyű, mert csak öten dolgozunk hét helyett. ★ Nekünk teljesen mindegy, hogy negyvennégy óra vagy negyvennyolc. Egész nap, egész héten dolgozunk. Már többször meghirdettük, az új­ságban, hogy két csapost fel­veszünk, de senki sem jön. Így négy helyett ketten va­gyunk. Mondom, teljesen mindegy... Ezeket a nem éppen vi­dám szavakat Gemiczky Jó- zsefné üzletvezető mondta Mátraházán, az Utasellátó 285-ös boltjában. Velük át­él len ben, a 2137/8-as élelmi­szerboltban viszont elégedet­tek. — Nagyon örülünk a negy­vennégy óranak — mondta Molnár István, a boltvezető. — Mi vasamap is nyitva va­gyunk ugyan, de már a ren­delet megérkezése Utáni na­pokban beosztottuk, ki mikor veheti ki a pihenőnapot. ★ Ttecskerv, a Kőbánya lakó­telepi 1146'5-ös fűszerboltban Kiss JóZsefné a boltvezető. —i Csal? jó munkaszerve­zéssel, egy kis túlórával.. . Szabad szombat nem lehet nálunk, de úgy szervezzük a munkánkat, hogy a hét vala­melyik napján kivehetjük. Tudja, csak hármam va­gyunk. .. — Ki lesz először szabad­napos? — Én,' kedden — mondja Kovács Istvánná a pult mö­gül. — Mi lesz a program ? — Nem is tudom.,. Sem ­mi. .. Csak egy kicsit kikap­Lift kényszerpihenőben... Annak idejön jóval a ha­táridő után sikerült beköl­tözniük a lakóknak Gyön­gyösön, a Mérges út 6. szám alatti tízemeletes lakóház épületébe. Amikor végre mindenki elfoglalta a két '•zoba összkomfortos laká­ját. még nem gondolta, ■ hogy újabb bosszúságok Jött áll. Nem kifogástalan ugyan több lakás parkettá- z sa, tapetazasa, az erké- ' c/c állapota, de a legna- iótíb gondot nem ezek .kozzák, hanem a Hajtő­in ii és Felvonógyár rossz iiu . iségű liftje. A költöz­ik: léskor nem használhat­tuk a lakók, védve az eset­leges túlterheléstől. Az em­berek belenyugodtak, sót egy kicsit örültek is, hiszen tovább tart, gondolták. Az első hónapban szinte na­ponta javították a kisebb- nugyobb hibákat. Ekkor meg az is szobp, került, hogy „csak a lakok a hi­fi zsák, hiszen. ők rontottak el szakszerűtlen . kezelés következtében.” Elhisszük, hogy ha senki nem használná, talán to­vább tartana, ■ de azt már nem. hogy egy felvonónak az első hat hónapból hár­man pihennie kell. Jelenleg sem használható, a szerelők közel három hete nem ér­nek ra megjavítani. A vál­lalat központja Budapesten van. Miért is lenne lega­lább egy általuk megbízott szerelő mondjuk Heves me­gyében, vagy Gyöngyösön? A lakásban 65 többgyer mekes család él. Nem kell bizonygatni, hogy mit je­lent egy anyának hét. vouv nyolc emelet meg járása h karonülő gyermekkel. A felvonó egy évig < ranciális, tehát javítása gyenes. ezután minden ja­vítás a lakók zsebére tör­ténik majd. Szeretnénk, ha a lift valóban használható lenne és esetleges gyártási hibáját addig megjavítanák, a rossz allcatrészt kicserél­nék. Gondolom, ez nem túlzottan nagy kérés. Annál • is inkább, mert a lift nem akkor felvonó, ha pihen. Baranyi Imre csolódni, azt szeretnék. Ez már egészen jó helyzet — gondolhatnánk, de azért mégsem olyan nagyon. A recski férjek ugyanis való­ban szombaton szabadnapo­sak, így közös programot nem tervezhetnek hét végé­re a házastársak a negyven­négy órás munkahét tényle- ges megléte ellenére sem. ★ Varga L ászióné egyszál- egyedül dolgozik a paracli FMtíZ 11-es számú vegyes­boltjában, Sírokon. — Szabadsággal egybeköt­ve, azt írták a központból... De itt a szabadsagot sem tudja kivenni az ember. Nincs helyettes, akit ideal - lithatnánk. Így aztan ez az egész negyvennégy óra — az égvilágon semmit sem je­lent nekem. Pedig nincs ez így jól, ránk is rámkféme már egy kis pihenés, akik egyedül vagyunk. ★ És mi újság a negyven - négy óra körül az egerbaktai 21-es számú vegyesboltba^? — Ketten dolgozunk itt, a férjem, meg én — mondta Lisztóczki Ferencné. — Egyik szombaton ő van bent, a másikon én. így nagyon jó, mindketten örülünk a rövúdebb hétnek. ★ Aldebrőm, a 9-es vegyes­boltban Hugli Imre a vezető. — Ketten vagyunk, a sza­badnapokat és a szabadságot együtt vesszük majd ki. Erre az időre a központ gondos­kodik majd helyettesről. Csak ez az egy lehetőségünk van, különben vagy hétfőn délelőtt, vagy szombat délu­tán zárni kellene Lényegé­ben elégedettek vagyunk, annál is inkább, mert min­ket a forgalom után fizet­nek, és . hogy a keresetünk ne csökkenjen, egytized száza­lékkal. felemelték a jutalék­kulcsunkat, ★ Ábasáron, az ÁFÉSZ 11-es áruházában hárman, dolgoz­nak, es mint Szekeres Haj­nalka eladó arról beszámolt, hétfői napokon, délelőtt zár­va tartanak majd.., ★ És sorolhatnánk a példá­kat, de ezekből, is látszik, hogy a negyvennégy órás munkahét gyakorlatilag sok helyen, különösen az egysze­mélyes és a kis boltokban szárítós nehézségbe ütközik. Jó lenne elfogadható megol­dást találni, hogy kevesebb legyen a gond, hogy váljék teljesebbé a rövidebb mun­kahét öröme a kereskedel­mi dolgozok körében is. Becky Tibor Premier Szegeden Jelenet a Czülei és a Hunyadiakból. Jóllehet, másfél hónapot töltenek ki nyaranta Szege­den az ünnepi hetek esemé­nyei. a kulturális, ipari, tu­dományos és sportrendezvé­nyek java azokra a napokra sűrűsödik, amikor fölharsan- nak a Dóm tér fanfárjai, megkezdődnek a szabadtéri játékok. A 16. szegedi feszti­válon egymást érik a képző­művészeti kiállítások, a Mó­ra parkban Mészáros Dezső szobrait, a Közművelődési Palotában Melocco Miklós gipszplasztikáit, a képcsar­nokban Kátai Mihály tűzzo­máncait, a Bartók Művelő­dési Központban Bódy Irén textiljeit láthatják az érdek­lődők, nyílik a nyári tárlat, kitárta kapuit a 28. Szegedi Ipari Vásár, Új-Szegeden, az akadémia biológiai központ­jában javában tartanak a pe­dagógiai nyári egyetem elő­adásai. A szabadtéri játéko­kon pedig Vörösmarty klasz- szikus drámájának, a Czillei és a Hunyadiaknak premier­jére, a Budapesti Nemzeti Színház társulatának előadá­sára foglalt helyet hatezer ember a hatalmas lelátón. Harmadszor rendez a sze­gedi dómszínpadon Marton Endre. Még a felújítás évé­ben dirigálta Kós Károly történelmi drámájának, a Budai Nagy Antalnak előké­születeit, a tavalyi Mózes és az idei Vörösmarty-mű tár­sulatának budapesti kőszín­házi előadásaiból lépett ki (Varga Mátyás grandiózus díszletépítményeiben) a ha­talmas szabadtéri színpadra. 14.35: Többet ésszel, mint erével! ■Riportfüm az úttörő mező­gazdászok országos vetélke­dőjéről. Július 2—6-a között rendezték meg az országos versenysorozat döntőjét. Haj­dúszoboszlón. A • járási és megyei versenyeken legjobb eredményt elért tizenhat csa­pat versenyzett az országos elsőségért, amelyet végül is a hajdúhadháziak nyertek el. A hetedik és nyolcadik osz­tályos tanulókból álló négy tagú csapatok gyakorlati, va­lamint elméleti kérdéscso­portokból vizsgáztak. Az ifjú „mezőgazdászok” bemutat­ták. hogyon. kell palántázni, répát- egyelni, vetni, vetést előkészíteni. Végeztek zöld oltást, készítettek szaporító­iádat, a lányok még hímzés­űén. is összemérték- tudásu­kat. A televízió a döntő négy napjának eseményeiről tudó­sít. (Kép; Engedi Zoltán) — Már a Mózessel jeleztük, miként képzeljük el a kőszín­házi előadás átültetését — nyilatkozott a rendező. —- A szellemi mondandón es a szí­nészi játék koncepcióján ter­mészetesen nem változtatunk, minden más azonban pj megfogalmazást kap. A Ózd­iéi és a Hunyadiakat Szege­den kétszázadszor játsszuk, mégis debütálunk, hiszen a tér sajátosságaihoz igazodva új játékteret építettünk, ahol az egymásba futó színpadok szimultán játéklehetőséget kínálnak, így szeretnénk ér­vényesíteni a darab belső lüktetését, dinamizmusát. A megjelenítés módja eredmé­nyezi tehát a Nemzetiétől el­térő, új előadást. Sinkovits Imréét a hét végi bemutatók után még jú­lius 27-én viszik színre Sze­geden Vörösmarty drámáját, előtte azonban, július 26-án, már fölcsendülnek a. dóm­színpadon a János vitéz’nép­szerű dallamai is. N. I. 1974. július 21., vasárnap X. Az évszázados török ura­lom leverése után 1687-ben megkezdődött a megye újjár szervezése, a régi lakott he­lyeket azonban nehezen tud­tak benépesíteni. 1690-ben, amikor az egész lakosság ösz- szeirását elrendelik, még mindig a néptelenség miatt panaszkodnak. A nép ide-oda vándorol, most már a laban­coktól zaklatottan, így leg­gyakrabban maga is kunié­nak csap fel. A nagy mozgás, vándorlás megszüntetésere hatósági intézkedéseket hoz­nak. Nem egy helyen éjjel­nappal őrök vigyáznak a vá­roskapura, hogy a lakosság • meg ne szökjék. Heves újon­nan betelepült lakossága 1697 táján főkent Borsodsze- mere, Ónod, Mezőkövesd köz­ségekből, valamint a szom­szédos falvakból (Átány, Ti- szanána, Pély stb.) gyűlt ösz- sze. r • .. . A nemzetiségiek közül el- ( s-őnek idetelepült rácoknak 1 Cllöekelsberg három évi adó- 1 mentességet kért. Így már >z 1699. évi adókivetés só­in 800 forintot vetnek ki a ’.evesen lakó magyar adó­ikra és 418-at a rácokra. A visszatelepedés. a bené- sítés szépen indult fölvá­ltét 1703-tól a II. Rákóczi renc szabadságharc során rác-labanc pusztítások akasztottak meg. A délvidéki ! rácok támadásainak legjob­Gruz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Az egész megye szemefénye... valamikor ban kitett tiszai részeken Rákóczi sűrűn alkalmazta a falvak kiürítését, áttelepíté­sét. Ennek megtorlása céljá­ból Rabutin labanc generá­lis 1705-ben több Tisza kör­nyéki falut perzselt fel, Ez lett a sorsa Tiszafürednek, Tiszaszőllősnek és környéké­nek is. 1706-ban a labancok zsoldjaban álló rácok a dél felől felránduló rabló és ha­rácsoló bandáikkal végig­pusztították a Tisza mellé­két, Heves és környékét. A pusztítás miatt részben, vagy teljesen lakatlanná váltak Boconád, Nagyfüged, Tárná­méra, Kisköre, Tiszanáha, Sarud és Poroszló községek. A pélyieket az mentette meg a rácok pusztításától, hogy községüket teljesen víz vette körül. A rácok fegyve­rétől Hevesen 14 családfő halt meg. A menekülés, a bujkálás ismét úrrá lett a hevesi pa­rasztságon. Fokozta még ezt 1710-ben a pestis járvány elől való menekülés, amely nagyon felkavarta az amúgy is zaklatott nép életét. Nem volt alaptalan a rettegés, hi­szen csak Hevesen 38 jobbá­gyot vitt a halálba, de a környező községekből is egyre-masra szedte az áldo­zatait. Amikor végre 1711-ben a szatmári békekötés lezárta a közel két évszázadra terje­dő ■ háborús korszakot, Heves megyének a népessége alig 15 ezerre apadt. A pusztító török—lábanc korszakot kö­vetően majdnem teljesen neptelenné vált a hevesi és egri járás, mintegy- ötven százalékos pusztítás mutat­kozott a tiszafüredi és a gyöngyösi járásban, a falvak egyötöde vált pusztává a pé- tervásári járásban, míg a hatvani járás aránylag a legkevesebb vérveszteséget szenvedte. A megye középkori telepü­lései' közül egyes városok és községek végleg megsemmi­sültek. Ilyenek voltak többek között Markaháza, Szentpa­tak, Pók, Kiskedv, Csal, Rác­falu stb. A háborús pusztí­tás számlájára írható annak a 40 falunak a megsemmisí­tése is, melyek a törökök előtt népes falvak voltak, vi­szont 1711. után csak mint puszták, majorok őriztek Király Róbert kiállítása Boldogon Ma délután négy. órakor nyílik Boldogon, a községi művelődési házban Király Róbert egri szobrászművész kiállítása. A tárlatot, amely július 31-ig lesz nyitva — dr. Végvári Lajos művészét történész nyitja meg. meg nevüket a mai időkig, mint például. Szikszó, Hanyi, Nagyút stb. A török korszak Heves megye falvainak egy- harmadát törölte el a föld színéről. A Mátra alján az őserdő és a bozót, a síkságon a gyep, a gaz olyan arányban hatalmasodott el, amilyen mértékben a paraszti népes­ség megritkult, vagy egé­szen kipusztult a táj telepü­léseiből. Például Heves ter­mészeti és gazdasági helyze­tét 1730—35-ből Bél Mátyás így örökítette meg. „Heves valamikor virágzó város, az egész megye szemefénye. Ma viszont elhanyagolt, szegé­nyes falu. Sík határát erdők övezik, legalábbis délről és nyugatról bokros helyek. Itt- ott magas tölgyek láthatók, Madarak, nyulak tömege él itt. A határ többi része me­zőség, hatalmas síkság. A lakott belterületen az egykor jeles épületek közül ma már csak a Szent János temp­lomnak szilárd anyagból szé­pen megépített falai állnak. Ezek a templomfalak nem­csak azért figyelemre mél­tóak, mert a város régi té­nyét mentették át az utókor­ra, hanem azért is, mert helyreállíthatok, nem is nagy költséggel. A házak szárba különben édeskevés, ezeket is szétszórtan, rendszertele­nül építették oda. ahová' la­kójának éppen tetszett. ' A Popovics földesűrnak a templommal szemben kel;et fele épített háza, nagyszerű kertje dísze lehetne ennek1 a falunak, de az épület romo­sodig a kertet nem gondoz­zák, pedig annak idején bécsi módra szépen, elégge látvá­nyosan, szakszerűen rendez­ték be konyhakert céljaira. Kívánatos volna, hogy amit a szerencsés elődök megte­remtettek, azt az utódok' is folytathassák. Ez abban az esetben volna megvalósítba- . tó, ha Popovics, vagy leszár­mazottai gyakrabban láto­gatnák ezt a helyet, melynek nagyobb részét ők bírják. Kisebbik része pedig Csurgó nevű nemeseké. Csász majdnem akkora te­lepülés. mint Heves — írja Bél Máíyás. Az erdő másik oldalán fekszik dél felé. Szé­les síkhatára gazdagon ter­mi a gabonát és a bort. Sző­lőföldjeik éppúgy nyugatra néznek, mint a hevesieké. Ä falut magyarok lakják. Csa- la -nevű földesúrnak lakóhá­za és majorépülete van a fa­luban.” (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom