Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-20 / 168. szám
„li alósha jó' a Dunán (iii.piip_.MMrr.-•> • ' 21.05: Krisztina királynő A fUrn címe szerint Torin ó sötét. A felvételek valóban nem a legrózsásabb oldaláról mutatják be ezt a nagy olasz várost: a2 évszázadok óta álló, elbűvölően szép épületek mellett és mögött' ott lapulnak a kopott bér- kaszárnyák, a vasútállomás és kornyéke. A lebontandó házak zegzugos világa riaszthat és félelmet keltenek a helyek is, ahol a patkányok ás a bűnök megteremnek. Mire a film lefut előttünk, •izy érezzük, nemcsak ez a áros sötét, nem egyedül ez i város lehet csak ilyen sóét, nemcsak ennek a kőren- totegnek a lakói és egy- ttal foglyai élnek Ilyen riadt életet, de sötét és félelmetes az a társadalmi erő- •endszer is, amelyben a mai 'aszok élnek. r.?iéláno Vincénzonl és Ni- ’1« Badalucco — a forgatókönyv szerzői — azt írják "ieg, elég nyíltan és vtlágo- an, hogy Torinóban ártatlan mbert ítéltek el emberölésit tizenöt évre. Az államgépezet, az igazságszolgáltatás, íz igazság keresői ez egyszer belenyugodtak abba a látszatba, amely alapot szolgáltatott az elítéléshez. Meg sem kísérelték, hogy az okokat nyomozzák, feltérképez- • zék az esethez vezető esetleges utakat, mert akkor rá kellett volna jönniök, hogy fosario Rao nem lehet a lettes. Nevezhetnénk írói ötletnek, ngy egy kamasz kölyök és inak még rövidebb életen! öccse, nekifognak, hozathatnak szívós akarattal eltökéltséggel az ügy tel- ■ felderítséséhez. Az első ’i matban meg is bökken a "’ző ezen a „fogáson”, de ájőn, hogy a két gyermek orsónak, emberi tartásának, óljának a bemutatása a legbiztosabb út a meggyőzéshez, ahhoz ugyanis, hogy a néző elhiggye, mennyire nagy feszültségek uralkodnak ebben Sötét •V* ■ * 1 orino Olaszfilm-francia a társadalomban, ahol a gazdasági élet hiénád csaknem szabadon garázdálkodhatnak. Frídda nemcsak egy egyszerűen felkapaszkodó, délről jött ragadozó, aki a társai pénzét el csalva egyre feljebb jut, egyre nagyvonalúbb méretekben él és tevékenykedik, hanem jellemzője annak is, hogy ebben az olasz társadalomban ilyen erkölcsi és jellemi tartalmakkal a „magasban” fenn lehet maradni. Minő és Lello, a két gyerek, a dolgozó anya mellett az utcán él, üzletel, lop, szemtelenkedlk, mert ezt látja a felnőttektől, mert ezt kapja az élet minden jelenségében. Déliek ők is, fenn északon, Torinóban bevándorlók, megvetettek, ezért küzdenek tíz körömmel az életért. De az igazság kiderítéséért való küzdelemben nem elég a tíz köröm: fogak is kellenek hozzá, erős fogak, mert még így is fűbe haraphat, akit körülményei és ellenfelei űzőbe vettek. Carlo Lizzani rendező elképzeléseit és elkötelezettségét ismerjük a Szegény szerelmesek krónikája óta. Most sem titkolja, kilőnek az oldalán áll. Bűnügyi filmet csinált, de úgy, hogy a végső kicsengése ennek a históriának magasabb értelemben igazságot osztó. Nem abban, hogy Rosario Rao végül is személyesen tora.ja meg a rajta és családján esett sérelmet — ezt csak az olasz népi közfelfogás tarthatja „jogosnak” —, hanem abban, Hevesi kiiiönvonat a szegedi ifjúsági napokra Július 26. és 28. között rendezik meg a szegedi ifjúsági napokat, amelyre az ország minden részéből érkeznek fiatalok. Megyénket — az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében — csaknem ötszáz fiatal képviseli. Július 27-én különvonat indul városunkból Szegedre, ahol e résztvevők két napot töltenek. Az ifjúsági napok megnyitására 27-én kerül sor a Széchényi téren, ezt jelmezes, vidám karnevál követi. Este Vörösmarty: ISil. július 20* szombat Czillei és a Hunyadiak című dráfnáját nézik meg a résztvevők.' Ezt a napot a Széchényi téri utcabállal fejezik be. Vasárnap az újszegedi szabadtéri színpadon „Express Show” címmel" nagyszabású, vidám zenés műsort rendeznek neves művészek — Koós János, Kovács Kati, Cserháti Zsuzsa, Angyal János és az Express együttes —• közreműködésével. A szervezők szabadprogramként ajánlják a Zsinagóga, a Dómban lévő orgona Képzőművészeti Nyári Tár lat, Műgyűjtők Kiállítása és a sajtótörténeti ritkaságok megtekintését, valamint a neves hazai beat-együttesek koncertjét. hogy pokolra küldi azokat, akik éppen azért vesznek el sötéten, mert megérdemelték. Lizzani egy jelenettel magyarázza meg hőse indítékait, talán nem is a legmeggyőzőbben: évek múltán viszontlátja fialt, akiknek az élete miatta ment tönkre. Ez a felháborodás, ez a nagy felindulás viszi végzetes útjára. Búd Spencer és Maria Baxa mellett a két gyermekszínész, Andrea Balestri és Domenico Santoro talpra esett csibészeket alakítanak, őszinte és mély rokonszenvet ébresztve az ábrázolt sorsok iránt. Pasqualino de Santis képei a fojtott atmoszférát jól érzékeltetik, a képi ritmus- váltások elérik hatásukat Gianfranco Reverbi romantikus zenével siet a rendező segítségem: vezérmotí- vumára sokáig emlékezünk még. Farkas András Harminc esztendővel ezelőtt, pályája csúcsán hagyta ott a festett díszletek és ju piterlámpák világát Greta Garbo, a svéd származású filmsztár. Ünnepelt, de nem a divat által felkapott szí nesznő volt, míg játszott. Mélyen átélt, híven értelme zett alakítások kellek életre művészi teremtőmunkája nyomán. A váratlan, meglepő visz- szavonulása óta, természetesen, a legrámenősebb producerek ostromolták, s a legragyogóbb, legbusasabbap jövedelmező szerepeket ajánlották fel neki. Greta Garbo azonban mindannyiszor nemet mondott. Hogy miért? Ez az 6 titka. A televízió Greta Garbo- Borozatában ma, szombaton este 21 óra 05 perckor, egy 1033-ban készült amerikai film, a Harwood és Viertel forgatókönyvét feldolgozó Krisztina királynő kerül képernyőre, s a nagy művésznő magyar hangját Almási Éva szólaltatja meg. Lengyel kultúra hete a rádióban A népi Lengyelország fennállásának 30. évfordulója alkalmából a hagyományokhoz híven július 22—28 között a Magyar Rádió ismét megrendezi a lengyel kultúra netét.. Hétien sugározzák a Kossuth adón Jerzy Andrzejewszki az Aranyróka című elbeszélésének rádióadaptációját Péntektől kerül a közönség elé Tadeusz Nowak „Ha király leszel, ha bakó leszel” című regényének iiangjáték- változata. Ez a fontos Én ■ kérem, rendkívül fontos munkakörben dolgozom. Az én munkám nélkül a főnők szinte megbénul. Bárki, bárhonnan jön, csak kiszól: * — Mancika, kérem’ Hozza csak ezt a dossziét, hívja ezt a számot és mondja meg... A mérnök örömmel újságolja, hogy vezető beosztást kapott a vállalatnál. Minden ígéret megvan, befejeződtek az előzetes tárgyalások is. csak még az okmányok vannak hatra. hiszen „fontos” munkakörről van szó.. A kórházi orvos már két éjjel nem aludt. Olyan betege volt, aki mellett úgyszólván a szemét sem tudta lehunyni. Amikor máshová helyezését pendítik meg, az igazgató tiltakozik : — Szó sem lehet róla! Ez az ember itt fontos. Ha ő r.íncs, be lehet csukni az egész osztályt... A vezérigazgatót a jröszt üdülni küldi. Egyenesen a minisztériumból kapott levelet, amelyben megírták: — Kérem, hogy rendes évi szabadságát vegye igénybe! Mellékeljük a beutalójegyet. „Fontos” népgazdasági érdek, hogy jól kipihenje magát... A minap a házban megszűnt a gázszolgáltatás. A gázcsapokból egy fikarcnyi gáz sem szivárgott. Egy fiatal- asszony szólt először: — Az ég szerelmére! Telefonáljon a gázosoknak: Jöjjön, mielőbb jöjjön az a szerelő! Megfagynak a gyermekeim! * Alig teszem le a kagylót, csengetnek! — Telefonáljon, kérem! A csipetkés bablevesem fövet- lenül maradt a tűzhelyen. Fél óra múlva itthon a férjem és nincs vacsora. Maga még nem ismeri a férjemet! Ha éhes, olyan ramazurit csap, hogy... — Mégiscsak diszmóság! Mi van ezzel a gázzal? Repedés, dugulás, általános üzemzavar? Mindegy, mi van. Most már csak az a legfontosabb, hogy jöjjön a szerelő! És egy órával később megjött a fontos ember. A szerelő. Sóvárogva les rá a ház apraja-nagyja. Olajos 6vájcisapkáját ujjával megböki, földre huppantja hatalmas szerszamtáská- jáL Itt a gáz! Az emberek eltűnnek a lépcsőházból, újra lobban a láng a tűzhelyen és tovább fő a csipetkés bableves. A fontos ember pedig összeszedd a szerszámokat és hétköznapi egyhangúsággal odébbáll... Tegnap múlt egy hete, hogy a házmester elkapott az ajtóban. — Ez így tovább nem mehet! Nem viszik, egyszerűen nem viszik a szemetet. Tessék! Jöjjön és nézze meg a kukákat. Csordultig van mindegyik. Egy hámozásnyi krumpli nem fér beléjük. Ügy teszek, mintha nem érdekelne az ügy. Elém áll, nem hagyja annyiban: — Nem tetszik érteni? Nem viszik a szemetet! Szólni kellene a szemetesnek. Ennél fontosabb dolga nem lehet. Ez a ház érdeke. Jöjjön a szemetes! És a szemetes jött. A házmester megnyugodott. A szemetes elvégezte fontos munkáját. És ugye, ezekután egyetértünk abban, hogy ebben ase országban mdndeki fontos munkát végez, mindenki fontos ember. Így bizony! ) Sőt! Így van jóL És hogy így van, ez a legfontosabb. Szalay István Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Az adókönyvekben tallózva IX A török hatalmas méretű pusztításait mutatja, hogy a megye jobbágy népessége 1570 körül mintegy hatezer család, 1715-ben viszont már csak 2600 családot találunk. Ez a harmadára visszaesett népesség is egyenlőtlenül oszlik el a megye területén. Besenyőtelken például mindössze öt jobbágyot és egy zsellért, Apcon nyolc jobbágyot és négy zsellért, Boconá- don öt jobbágyot és két zsellért írtak össze. Ugyanakkor, szintén 1715-ben Átányon 22, Erdőtelken 21, Hevesen 31, Hatvanban 34 jobbágy került összeírásra, ami azt mutatja, hogy ezekben a községekben alig csappant meg a jobbágynépesség. A török kiűzését követő benépesülés egyre gyorsuló ütemét mutatja, hogy míg 1687-ben Heves és Külsö- SzOlnok megye 200 falujából csak Gyöngyös és Gyöngyöspata adózik, 1689-ben már 37, }697-ben 75 falu. A kuruc—labanc háború újra megakasztotta az elnéptelenedett falvak benépesülését, de a szatmári békét követően — különösen egyes településeken — hihetetlen gyorsasággal növekedett a népesség. Tlszanánán például 1715-ben 29 jobbágyot és öt zsellért írtak össze, míg öt évvel később 95 Jobbágyot. Füzesabonyban 1715- ben kilenc jobbágyot és hét zsellért, 1720-ban már 31 jobbágyot írtak össze. Hevesen, a korai középkori megyeszékhelyén 1724-ben csak 34 tizenöt évesnél Idősebb férfit írtak össze, ami mintegy 170 lakost tett ki. Ennek az adóösszeírásnak érdekessége, hogy az adóösszeíráson történt név szerinti felsorolás közül több nevet ma is jellegzetesen hevesi névnek tartanak: ilyenek például Vona, Marsi, Besenyei stb. Hevesen Frankfurt környékéről német iparosok is telepszenek le. A német családok száma 1730-ban elérte a 21 -et. Ezek kezdetben téglaégetéssel foglalkoztak, később azonban mezőgazdasági munkások lettek többen. Csekély számban szlovákok Is költöztek be Hevesre. Emlegettek Hevesen egy régi üveggyárat, amelyet még a XVII. század végén Glöckelsberg, akkori földesúr állított volna üzembe. A feltevés onnan eredhet, hogy a Kolozsvári utcától délre lévő községrészt „Hutának” hívják köznyelven. Hevesen 1750-ből származó összeíró íven már 167 tizenöt évnél idősebb férfi szerepelt az adófizetők között, amely azt mutatja, hogy 835-re emelkedett Heves lakossága, ahol Soós, Szabó, Tóth, Balázs, Bencsik, Kovács, Balogh, Mezei, Cseh, Ficsór, Guba, Balta, Marsi nevek vannak a többi között feltüntetve. Az összeíró íven szerepel a német eredetű Beten- buk név is, amelyet az akkori kiejtésnek megfelelően „Pettempok”-nak írtak. A lakosság községen belüli gyarapodását mutatják a megkülönböztetésül szolgáló ragadványnevek Is, mivel az egynevű családok száma igen nagy volt és ezeknek megkülönböztetésül nevük elé valamilyen jellemző megkülönböztető nevet tettek. Ilyenek: Pucor, Kopasz, Csáré, Liba, Pocok, Bera, Guru, Kakas, Bütykös, Bagó, Hajdú stb. Ezek közül a ragadványnevek közül több még ma is használatos. A XVIII. század közepén már nem a jobbágyok szökésén alapul a jobbágyok költöztetése, hanem a földbirtokosok telepítési akcióin, amikor különböző vidékekről hoznak jobbágyokat, s telepítenek le birtokukon. A telepítési akciókra a kialakuló félben lévő majorsági gazdálkodás késztette a földbirtokosokat. A XVIII. század végére, 1790- re beköszöntött a feudalizmus válsága, amely szoros kapcsolatban állt a majorsági gazdálkodás uralkodóvá válásával. A majorsági birtokok növelésére a belső és a külső piac élénkülése, de elsősorban az osztrák piac, Mária Terézia és II. József háborúi, majd a napóleoni háborúk következtében a hadsereg jelentős gabonafogyasztása és a fejlődő osztrák ipar adott nagy lökést az árutermelés fejlődésének. A majorsági gazdálkodás fejlődése, a parasztság mind nagyobb részének fokozódó kisajátítását és birtoktalan zsellérekké, napszámosokká változtatását jelentette. A robot fokozása elleni panaszok egyre szaporodnak, különösen Kömlő, Tiszanána, Kisköre községek egyházi birtokain. A hevesi jobbágyok még nehéz helyzetük ellenére is jobb viszonyok között éltek, mint például az említett egri káptalan Jobbágyai, akiknek több robotot és szolgáltatást kellett teljesíteni. Ezzel is magyarázható, hogy a török uralom alatti elnéptelenedés ellenére Heves benépesülése viszonylag gyors volt. Az 1784/87. ért népszámlálás mutatja, hogy a XVIII. századi Heves vármegyében Heves község a népesedés terén hetedik helyen áll. Olyan helységek rendelkeznek több lakossal, mint Szolnok; Eger, Gyöngyös, Pásztó, Török- szentmiklós és Mezőtúr. A gyors benépesedést elsősorban az adókedvezmény, másfelől a jó mezőgazdasági adottságok, a jó termőtalaj tette lehetővé. A Heves város gyors fejlődése még jobban vonzotta az iparosokat is. A régi közigazgatási jelentőségét azonban nem tudja visszaszerezni. Az 1784—87. ért népszámláláskor 356 házat, 516 családot, 2683 lakost számlálnak össze Hevesen. A népszámlálásból kitűnik, hogy közigazgatási és iparfejlődési szempontból Heves község kevésbé jelentős, hiszen tisztviselő nincs, polgár pedig csak egy van. Annál magasabb a nemesek száma. Bár ezek is inkább elszegényedett nemesek, amit igazol az a tény, hogy 58 nemesre 81 paraszt esik. Míg 1771-ben 83 jobbágyot tartanak nyilván, addig a népszámlálás időszakára már kettővel csökken, ami a jobbágyok gazdasági romlását, a majorsági gazdálkodás erősödését jelentette. A munkaerő biztosítottnak látszik Hevesen, hiszen 436 zsellér élt ekkor Itt. A jobbágyok fokozódó kisemmizé- se, kizsákmányolása növelte az elégedetlenségüket is, amely jelentős parasztmegmozdulásokhoz vezetett. ÍFolytatjvk) ......... . ....... im I I in I iiwin min—t'"—nrrifwmnimi V erne Cyula: „Dunai Hajós” című regényéből magyar film készül Markos Miklós rendezeseben. A film felvételeit csehszlovákiai, romániai, bulgáriai és magyarországi helyszíneken készítik Riportunk a Szigetközben, az ásványrárói forgatáson készült. Képünkön: jelenet a fűmből. (MTI-folo)
