Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

„li alósha jó' a Dunán (iii.piip_.MMrr.-•> • ' 21.05: Krisztina királynő A fUrn címe szerint Torin ó sötét. A felvételek valóban nem a legrózsásabb oldalá­ról mutatják be ezt a nagy olasz várost: a2 évszázadok óta álló, elbűvölően szép épületek mellett és mögött' ott lapulnak a kopott bér- kaszárnyák, a vasútállomás és kornyéke. A lebontandó házak zegzugos világa riaszt­hat és félelmet keltenek a helyek is, ahol a patkányok ás a bűnök megteremnek. Mire a film lefut előttünk, •izy érezzük, nemcsak ez a áros sötét, nem egyedül ez i város lehet csak ilyen só­ét, nemcsak ennek a kőren- totegnek a lakói és egy- ttal foglyai élnek Ilyen ri­adt életet, de sötét és félel­metes az a társadalmi erő- •endszer is, amelyben a mai 'aszok élnek. r.?iéláno Vincénzonl és Ni- ’1« Badalucco — a forgató­könyv szerzői — azt írják "ieg, elég nyíltan és vtlágo- an, hogy Torinóban ártatlan mbert ítéltek el emberölés­it tizenöt évre. Az államgé­pezet, az igazságszolgáltatás, íz igazság keresői ez egyszer belenyugodtak abba a lát­szatba, amely alapot szolgál­tatott az elítéléshez. Meg sem kísérelték, hogy az oko­kat nyomozzák, feltérképez- • zék az esethez vezető esetle­ges utakat, mert akkor rá kellett volna jönniök, hogy fosario Rao nem lehet a lettes. Nevezhetnénk írói ötletnek, ngy egy kamasz kölyök és inak még rövidebb élet­en! öccse, nekifognak, hoz­athatnak szívós akarattal eltökéltséggel az ügy tel- ■ felderítséséhez. Az első ’i matban meg is bökken a "’ző ezen a „fogáson”, de ájőn, hogy a két gyermek orsónak, emberi tartásának, óljának a bemutatása a leg­biztosabb út a meggyőzéshez, ahhoz ugyanis, hogy a néző elhiggye, mennyire nagy fe­szültségek uralkodnak ebben Sötét •V* ■ * 1 orino Olasz­film-francia a társadalomban, ahol a gaz­dasági élet hiénád csaknem szabadon garázdálkodhatnak. Frídda nemcsak egy egysze­rűen felkapaszkodó, délről jött ragadozó, aki a társai pénzét el csalva egyre feljebb jut, egyre nagyvonalúbb mé­retekben él és tevékenyke­dik, hanem jellemzője annak is, hogy ebben az olasz tár­sadalomban ilyen erkölcsi és jellemi tartalmakkal a „magasban” fenn lehet ma­radni. Minő és Lello, a két gye­rek, a dolgozó anya mellett az utcán él, üzletel, lop, szemtelenkedlk, mert ezt lát­ja a felnőttektől, mert ezt kapja az élet minden jelen­ségében. Déliek ők is, fenn északon, Torinóban beván­dorlók, megvetettek, ezért küzdenek tíz körömmel az életért. De az igazság kiderí­téséért való küzdelemben nem elég a tíz köröm: fo­gak is kellenek hozzá, erős fogak, mert még így is fűbe haraphat, akit körülményei és ellenfelei űzőbe vettek. Carlo Lizzani rendező el­képzeléseit és elkötelezettsé­gét ismerjük a Szegény sze­relmesek krónikája óta. Most sem titkolja, kilőnek az olda­lán áll. Bűnügyi filmet csi­nált, de úgy, hogy a végső kicsengése ennek a históriá­nak magasabb értelemben igazságot osztó. Nem abban, hogy Rosario Rao végül is személyesen tora.ja meg a rajta és családján esett sé­relmet — ezt csak az olasz népi közfelfogás tarthatja „jogosnak” —, hanem abban, Hevesi kiiiönvonat a szegedi ifjúsági napokra Július 26. és 28. között ren­dezik meg a szegedi ifjúsági napokat, amelyre az ország minden részéből érkeznek fiatalok. Megyénket — az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében — csaknem ötszáz fiatal kép­viseli. Július 27-én különvo­nat indul városunkból Sze­gedre, ahol e résztvevők két napot töltenek. Az ifjúsági napok megnyitására 27-én kerül sor a Széchényi téren, ezt jelmezes, vidám karne­vál követi. Este Vörösmarty: ISil. július 20* szombat Czillei és a Hunyadiak cí­mű dráfnáját nézik meg a résztvevők.' Ezt a napot a Széchényi téri utcabállal fe­jezik be. Vasárnap az új­szegedi szabadtéri színpadon „Express Show” címmel" nagyszabású, vidám zenés műsort rendeznek neves mű­vészek — Koós János, Ko­vács Kati, Cserháti Zsuzsa, Angyal János és az Exp­ress együttes —• közreműkö­désével. A szervezők szabadprog­ramként ajánlják a Zsina­góga, a Dómban lévő orgona Képzőművészeti Nyári Tár lat, Műgyűjtők Kiállítása és a sajtótörténeti ritkaságok megtekintését, valamint a neves hazai beat-együttesek koncertjét. hogy pokolra küldi azokat, akik éppen azért vesznek el sötéten, mert megérdemel­ték. Lizzani egy jelenettel magyarázza meg hőse indíté­kait, talán nem is a legmeg­győzőbben: évek múltán vi­szontlátja fialt, akiknek az élete miatta ment tönkre. Ez a felháborodás, ez a nagy felindulás viszi végzetes út­jára. Búd Spencer és Maria Baxa mellett a két gyermek­színész, Andrea Balestri és Domenico Santoro talpra esett csibészeket alakítanak, őszinte és mély rokonszenvet ébresztve az ábrázolt sorsok iránt. Pasqualino de Santis képei a fojtott atmoszférát jól ér­zékeltetik, a képi ritmus- váltások elérik hatásukat Gianfranco Reverbi ro­mantikus zenével siet a ren­dező segítségem: vezérmotí- vumára sokáig emlékezünk még. Farkas András Harminc esztendővel eze­lőtt, pályája csúcsán hagyta ott a festett díszletek és ju piterlámpák világát Greta Garbo, a svéd származású filmsztár. Ünnepelt, de nem a divat által felkapott szí nesznő volt, míg játszott. Mélyen átélt, híven értelme zett alakítások kellek életre művészi teremtőmunkája nyomán. A váratlan, meglepő visz- szavonulása óta, természete­sen, a legrámenősebb produ­cerek ostromolták, s a leg­ragyogóbb, legbusasabbap jö­vedelmező szerepeket aján­lották fel neki. Greta Garbo azonban mindannyiszor ne­met mondott. Hogy miért? Ez az 6 titka. A televízió Greta Garbo- Borozatában ma, szombaton este 21 óra 05 perckor, egy 1033-ban készült amerikai film, a Harwood és Viertel forgatókönyvét feldolgozó Krisztina királynő kerül kép­ernyőre, s a nagy művésznő magyar hangját Almási Éva szólaltatja meg. Lengyel kultúra hete a rádióban A népi Lengyelország fenn­állásának 30. évfordulója al­kalmából a hagyományokhoz híven július 22—28 között a Magyar Rádió ismét megren­dezi a lengyel kultúra netét.. Hétien sugározzák a Kossuth adón Jerzy Andrzejewszki az Aranyróka című elbeszélésé­nek rádióadaptációját Péntektől kerül a közön­ség elé Tadeusz Nowak „Ha király leszel, ha bakó leszel” című regényének iiangjáték- változata. Ez a fontos Én ■ kérem, rendkívül fontos munkakörben dolgozom. Az én munkám nélkül a főnők szinte megbénul. Bárki, bár­honnan jön, csak kiszól: * — Mancika, kérem’ Hozza csak ezt a dossziét, hívja ezt a számot és mondja meg... A mérnök örömmel újságolja, hogy vezető beosztást kapott a vállalatnál. Minden ígéret megvan, befejeződtek az előzetes tárgyalások is. csak még az okmányok vannak hat­ra. hiszen „fontos” munkakörről van szó.. A kórházi orvos már két éjjel nem aludt. Olyan betege volt, aki mellett úgyszólván a szemét sem tudta lehunyni. Amikor máshová helyezését pendítik meg, az igazgató til­takozik : — Szó sem lehet róla! Ez az ember itt fontos. Ha ő r.íncs, be lehet csukni az egész osztályt... A vezérigazgatót a jröszt üdülni küldi. Egyenesen a minisztériumból kapott levelet, amelyben megírták: — Kérem, hogy rendes évi szabadságát vegye igénybe! Mellékeljük a beutalójegyet. „Fontos” népgazdasági érdek, hogy jól kipihenje magát... A minap a házban megszűnt a gázszolgáltatás. A gáz­csapokból egy fikarcnyi gáz sem szivárgott. Egy fiatal- asszony szólt először: — Az ég szerelmére! Telefonáljon a gázosoknak: Jöjjön, mielőbb jöjjön az a szerelő! Megfagynak a gyermekeim! * Alig teszem le a kagylót, csengetnek! — Telefonáljon, kérem! A csipetkés bablevesem fövet- lenül maradt a tűzhelyen. Fél óra múlva itthon a férjem és nincs vacsora. Maga még nem ismeri a férjemet! Ha éhes, olyan ramazurit csap, hogy... — Mégiscsak diszmóság! Mi van ezzel a gázzal? Repe­dés, dugulás, általános üzemzavar? Mindegy, mi van. Most már csak az a legfontosabb, hogy jöjjön a szerelő! És egy órával később megjött a fontos ember. A szerelő. Sóvárogva les rá a ház apraja-nagyja. Olajos 6vájcisapkáját ujjával megböki, földre huppantja hatalmas szerszamtáská- jáL Itt a gáz! Az emberek eltűnnek a lépcsőházból, újra lobban a láng a tűzhelyen és tovább fő a csipetkés bableves. A fontos ember pedig összeszedd a szerszámokat és hét­köznapi egyhangúsággal odébbáll... Tegnap múlt egy hete, hogy a házmester elkapott az ajtóban. — Ez így tovább nem mehet! Nem viszik, egyszerűen nem viszik a szemetet. Tessék! Jöjjön és nézze meg a ku­kákat. Csordultig van mindegyik. Egy hámozásnyi krumpli nem fér beléjük. Ügy teszek, mintha nem érdekelne az ügy. Elém áll, nem hagyja annyiban: — Nem tetszik érteni? Nem viszik a szemetet! Szólni kellene a szemetesnek. Ennél fontosabb dolga nem lehet. Ez a ház érdeke. Jöjjön a szemetes! És a szemetes jött. A házmester megnyugodott. A sze­metes elvégezte fontos munkáját. És ugye, ezekután egyetértünk abban, hogy ebben ase országban mdndeki fontos munkát végez, mindenki fontos ember. Így bizony! ) Sőt! Így van jóL És hogy így van, ez a legfontosabb. Szalay István Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon Az adókönyvekben tallózva IX A török hatalmas méretű pusztításait mutatja, hogy a megye jobbágy népessége 1570 körül mintegy hatezer család, 1715-ben viszont már csak 2600 családot találunk. Ez a harmadára visszaesett népesség is egyenlőtlenül oszlik el a megye területén. Besenyőtelken például mind­össze öt jobbágyot és egy zsellért, Apcon nyolc jobbá­gyot és négy zsellért, Boconá- don öt jobbágyot és két zsel­lért írtak össze. Ugyanakkor, szintén 1715-ben Átányon 22, Erdőtelken 21, Hevesen 31, Hatvanban 34 jobbágy került összeírásra, ami azt mutatja, hogy ezekben a községekben alig csappant meg a jobbágynépesség. A török kiűzését követő benépesülés egyre gyorsuló ütemét mutatja, hogy míg 1687-ben Heves és Külsö- SzOlnok megye 200 falujából csak Gyöngyös és Gyöngyös­pata adózik, 1689-ben már 37, }697-ben 75 falu. A ku­ruc—labanc háború újra megakasztotta az elnéptele­nedett falvak benépesülését, de a szatmári békét köve­tően — különösen egyes településeken — hihetetlen gyorsasággal növekedett a népesség. Tlszanánán pél­dául 1715-ben 29 jobbágyot és öt zsellért írtak össze, míg öt évvel később 95 Job­bágyot. Füzesabonyban 1715- ben kilenc jobbágyot és hét zsellért, 1720-ban már 31 jobbágyot írtak össze. Heve­sen, a korai középkori me­gyeszékhelyén 1724-ben csak 34 tizenöt évesnél Idősebb férfit írtak össze, ami mint­egy 170 lakost tett ki. Ennek az adóösszeírásnak érdekes­sége, hogy az adóösszeíráson történt név szerinti felsorolás közül több nevet ma is jel­legzetesen hevesi névnek tar­tanak: ilyenek például Vona, Marsi, Besenyei stb. Hevesen Frankfurt környékéről né­met iparosok is telepszenek le. A német családok száma 1730-ban elérte a 21 -et. Ezek kezdetben téglaégetéssel fog­lalkoztak, később azonban mezőgazdasági munkások let­tek többen. Csekély számban szlovákok Is költöztek be Hevesre. Emlegettek Hevesen egy régi üveggyárat, amelyet még a XVII. század végén Glöckelsberg, akkori földes­úr állított volna üzembe. A feltevés onnan eredhet, hogy a Kolozsvári utcától délre lévő községrészt „Hutának” hívják köznyelven. Hevesen 1750-ből származó összeíró íven már 167 tizenöt évnél idősebb férfi szerepelt az adófizetők között, amely azt mutatja, hogy 835-re emel­kedett Heves lakossága, ahol Soós, Szabó, Tóth, Balázs, Bencsik, Kovács, Balogh, Mezei, Cseh, Ficsór, Guba, Balta, Marsi nevek vannak a többi között feltüntetve. Az összeíró íven szere­pel a német eredetű Beten- buk név is, amelyet az ak­kori kiejtésnek megfelelően „Pettempok”-nak írtak. A lakosság községen belüli gyarapodását mutatják a megkülönböztetésül szolgáló ragadványnevek Is, mivel az egynevű családok száma igen nagy volt és ezeknek meg­különböztetésül nevük elé valamilyen jellemző megkü­lönböztető nevet tettek. Ilye­nek: Pucor, Kopasz, Csáré, Liba, Pocok, Bera, Guru, Ka­kas, Bütykös, Bagó, Hajdú stb. Ezek közül a ragadvány­nevek közül több még ma is használatos. A XVIII. század közepén már nem a jobbágyok szökésén alapul a jobbágyok költözte­tése, hanem a földbirtokosok telepítési akcióin, amikor kü­lönböző vidékekről hoznak jobbágyokat, s telepítenek le birtokukon. A telepítési ak­ciókra a kialakuló félben lé­vő majorsági gazdálkodás késztette a földbirtokosokat. A XVIII. század végére, 1790- re beköszöntött a feudalizmus válsága, amely szoros kap­csolatban állt a majorsági gazdálkodás uralkodóvá vá­lásával. A majorsági birto­kok növelésére a belső és a külső piac élénkülése, de el­sősorban az osztrák piac, Mária Terézia és II. József háborúi, majd a napóleoni háborúk következtében a hadsereg jelentős gabonafo­gyasztása és a fejlődő oszt­rák ipar adott nagy lökést az árutermelés fejlődésének. A majorsági gazdálkodás fejlődése, a parasztság mind nagyobb részének fokozódó kisajátítását és birtoktalan zsellérekké, napszámosokká változtatását jelentette. A robot fokozása elleni pa­naszok egyre szaporodnak, különösen Kömlő, Tiszanána, Kisköre községek egyházi birtokain. A hevesi jobbá­gyok még nehéz helyzetük ellenére is jobb viszonyok között éltek, mint például az említett egri káptalan Jobbágyai, akiknek több ro­botot és szolgáltatást kel­lett teljesíteni. Ezzel is ma­gyarázható, hogy a török uralom alatti elnéptelenedés ellenére Heves benépesülése viszonylag gyors volt. Az 1784/87. ért népszámlálás mutatja, hogy a XVIII. századi Heves vármegyében Heves község a népesedés terén he­tedik helyen áll. Olyan hely­ségek rendelkeznek több la­kossal, mint Szolnok; Eger, Gyöngyös, Pásztó, Török- szentmiklós és Mezőtúr. A gyors benépesedést elsősor­ban az adókedvezmény, más­felől a jó mezőgazdasági adottságok, a jó termőtalaj tette lehetővé. A Heves vá­ros gyors fejlődése még job­ban vonzotta az iparosokat is. A régi közigazgatási je­lentőségét azonban nem tud­ja visszaszerezni. Az 1784—87. ért népszám­láláskor 356 házat, 516 csalá­dot, 2683 lakost számlálnak össze Hevesen. A népszámlá­lásból kitűnik, hogy közigaz­gatási és iparfejlődési szem­pontból Heves község kevés­bé jelentős, hiszen tisztvise­lő nincs, polgár pedig csak egy van. Annál magasabb a neme­sek száma. Bár ezek is in­kább elszegényedett neme­sek, amit igazol az a tény, hogy 58 nemesre 81 paraszt esik. Míg 1771-ben 83 job­bágyot tartanak nyilván, ad­dig a népszámlálás időszaká­ra már kettővel csökken, ami a jobbágyok gazdasági rom­lását, a majorsági gazdálko­dás erősödését jelentette. A munkaerő biztosítottnak lát­szik Hevesen, hiszen 436 zsellér élt ekkor Itt. A job­bágyok fokozódó kisemmizé- se, kizsákmányolása növelte az elégedetlenségüket is, amely jelentős paraszt­megmozdulásokhoz vezetett. ÍFolytatjvk) ......... . ....... im I I in I iiwin min—t'"—nrrifwmnimi V erne Cyula: „Dunai Hajós” című regényéből magyar film készül Markos Miklós rendezeseben. A film felvételeit csehszlovákiai, romániai, bulgáriai és magyarországi helyszíneken készítik Riportunk a Szigetközben, az ásványrárói forgatáson készült. Ké­pünkön: jelenet a fűmből. (MTI-folo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom