Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

\ Tapaszfa 'átok a Békés megyei cigányság éiefébő! A KÖZELMÚLTBAN hí­rűi adtuk, hogy ü Heves me­gyei Tanacs ciganyú».'; kom - dinációs bizottságának tag­jai Békés megyébe látogattak el. s két napig tanúi mányoz- tík a eigánylakosság társa­dalmi felemelkedése meg­gyorsítása* célzó intézkedé­sek realizálásai, azok ered­ményeit A tapasztalatcsere során több oivan gyakorlat­tal találkozzunk, amelyek He­ves megyében kevésbe is­mertek. Látogatásunk során első­ként Békés városba hívtak meg. s ott ellátogattunk egy uj cigánytelepre, ahol szép házsorok, egy valóságos mo­dern cigánynegyed fogadott bennünket. Az eső zuhogott, s így minden „előkészületet” mellőzve, spontán látogat­tunk meg több családot. A lakások tiszták, szépen, prak­tikusan berendezettek voltak, lakóik apoiták, egészségesek. Több családnál szorgalmasan tanuló gyereket láttunk Az egyik nyolcadik osztályos kislány mar pályát is vá­lasztott: óvónőnek készül, egy másik kisfiú majd rend­őr szeretne lennw egy har­madik pedig kőműves. A leg- toob lakásban radio, televí­zió díszelgett. Néhány he­lyütt táskarádió hangosko­dott. Valamennyi lakásban hellyel kínáltak, szívesen mu­tattak meg lakásuk minden zugát, s készséggel válaszol­tak kérdéseinkre. A házsorok előtt járda, a fold alatt vízvezetek futott, amelyet egy-egy kút jelzett. Valamennyi házat virágos­kert vett körül; a konyhá­kért is megművelve, s benne mar zöldhagyma, burgonya díszelgett. Hogy ezen a te­lepen cigányok laknak, csak a járókelők arcszíne árulta el. MEGLEPETT EZ A lát­vány, sokáig csodálkozt unk, s egy kicsit kirakatnak is vél­tük. Mindez azonban nem látványosságra készült. ha­nem azért, hogy az ott lakó. mintegy' 100 család általános társadalmi szintre emelked­jék. A látottak azt mutatták, hogy a Békés megyei Tanács által tudatosan megfogalma­zott cél itt megvalósult. Jel­lemző például ezen a tele­pen. hogy ma már kinézik azt a családot, megszólják, amelyik nem műveli meg a kertjét, rendetlen a háza tá­ja. vagy nem tartja tisztán lakását és családját. Mindez rejtély volt előt­tünk, hogy hogyan jutottak el ilyen helyes társadalmi életfelfogásra. Tudjuk, fiogv hasonló jelenséggel (s egyre többel) már nálunk is ta­lálkozunk, azonban meg több az ápolatlan család es lakás, meg a rendezetlen környe­zet. Ha OTP-hitelre vásárol­nak lakást — és sajnos csak vásárolnak. viszont nagyon kevesen építenek — azt nem gondozzák, sőt hagyják tönk­remenni, ami újabb gondot és problémát okoz nemcsak a családnak, hanem a társa­dalomnak is. Sajnos az ál­lagmegóvási. karbantartási munkák elhanyagolásából adódó gondok szinte a telep felszámolásával vetekvő problémákká tornyosulnak lassan. Nos, mindazt, ami köve­tendőt láttunk Békésben, na­gyon felcsigázta érdeklődé­sünket, hogy hogyan érték el és mennyire általános ez a megyében. Este egy cigány­klub foglalkozáson vettünk részt, s nagyrészt itt kaprunk választ kérdéseinkre Mint­egy 40—5(1 fő vett reszt a foglalkozásokon, nemre és korra való tekintet nélkül. Megtudtuk, hogy a békési ci­gányok 70 százaléka jut el a klubba meglehetős rendsze­rességgel, ahol nagyon terv­szerűen, sokrétű munka fo­lyik. A klubnak van egy nem cigány vezetője, az eszmei­;* . urnái W74. július 3., szerda szórakozást harmadrendű nek tekintették. Igyekeztek megnyerni a cigánylakosság legtekintélyesebb, legértéke­sebb tagjait, s véleményüket, javaslataikat felhasználni Ezt tapasztaltuk a telepi lá­togatáskor és a klubesten is. Szigorúan ragaszkodnak ah­hoz, hogy a klubot elsősor­ban klubigazolvánnyal ren­delkezők látogathatják. Ezzel fegyelmezettségre, a reni- tenskedők eltávolítására te­remtették meg a feltételeket. A foglalkozásokat heti két alkalommal. szigorúan kö­tött program alapján tartot­tak meg. A foglalkozásokat az iszá- kosság, garázdaság, munka­kerülés. a fiatalok bandáz­sa kérdések köré csoportosí­tották. Rendszeresen tartot­tak ismeretterjesztő előadá­sokat. A mindennapi élethez igazodó előadások voltak például: a gyámügyi, se­gélyügyi, rendészeti, munka­ügyi, óvodai feltételeket is­mertetők, az OTP lehetősé­geit feltárok. Egészségügyi témában a gyermekgondozás, az alkoholizmus, szív- és tü­dőbetegségekről hangzottak el előadások. Figyelemre méltó a jól megszervezett el­sősegélynyújtó tanfolyam is. Egyéb kategóriába tartozó' előadásokat is tartottak, mint a cigányság története, vagy a könyv szerepe. Az előre betervezett elő­adásokat kötetlenebb foglal­kozás követte. vetélkedők, amelyekre a felkészülés ered­ményeképpen egy-két órás műsor is összeállt. A cigányklubbal szoros együttműködésben dolgozik a cigánytélepi Vöröskereszt- csoport, a labdarugócsapat. A klubesteken hirdetik, meg és értékelik az udvarszépíté- si és hasznosítási versenyt. A rendszeres értékelést ju­talmazások követik. ahol kerti szerszámokat és facse­metéket adnak jutalomként. A Tiszta udvar, rendes ház mozgalom irányítója a Vö­röskereszt. Gyakran rendez­nek ezeken kívül különböző esteket, öregek napját, tpm- bolát. A RENDSZERES törődés, segítés, felvilágosítás eredmé­nye éppen Hevesen jutott ki­fejezésre az elmúlt évben, amikor megkérdezték a meg­látogatott hevesi cigányokat, hogy miért nem dolgoznak, hogyan élhetnek ilyen körül­mények között. Sok-sok élménnyel, tapasz­talattal gazdagodott bizottsá­gunk. amely hasznosítása kö­zös gondunk kell hogy le­gyen. Grúz János Koncert a várban A Miskolci Szimfonikus Zenekar több szabadtéri hangversenyt rendez a Diósgyőri Varban. A kon­certet díjmentesen hall­gathatják a var látogatói. (MTI-foto) Világszerte július 6-án ünnepük az 52. nemzetközi szövetkezeti napot Az Országos Szövetkezeti Tanács ez alkalomból felhí­vással fordult az 5500 hazai mezőgazdasági, ipari és fo­gyasztási szövetkezet 3 mil­lió 900 ezer főnyi tagságá­hoz, hogy hagyományos szo­kásaiknak megfelelően ün­nepeljék meg ezt a napot. Csatlakozzanak a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ munkavereeny-felhívá- sához, s végül ajánlotta, hogy az ünnepi alkalomból emlékezzenek meg a nem­zetek közötti békés együtt­működésnek a moszkvai bé­kekongresszus szellemében való továbbfejlesztéséről, is. A nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésének ha­gyományos módja hazánk­ban, hogy ilyenkor a veze­tőségi üléseket, a tagsági tanácskozásokat es a kultu­rális eseményeket is fel­használják a megemlékezes­re. Emellett mindig a moz­galom legjobb időszaki eredményeit felmutató me­gyében rendezik meg a köz­ponti ünnepségeket. Így az idén Somogybán, Kaposvá­rott tartják szombaton az országos konferenciát. Ugyancsak a hét végén ke­rül sor a szövetkezeti nép­táncosok V. országos találko­zójára, Lellén, Siófokon és a szomszédos megyében, Bala- tonfüreden. Mindez látványős beveze­tése lesz a siófoki szabadté­ri színpadon sorra kerülő nagygyűlésnek; amelyet Sza­bó István, a TOT elnöke, az OSZT alelnöke mond ünne­pi' megemlékezést, s felszó­lal Keserű Jánosné, könnyű­ipari miniszter is. Egerben július 5-én 10 órakor a MÉSZÖV székhá­zéban kerül sor ünnepi meg­emlékezésre. lügíízó Hálálok lapaszlalalcscréje A KISZ-korű fiatalok 54 százaléka falun él. s közü­lük csaknem félmillió azok­nak a száma, akik nap mint nap eljárnak dolgozni — je­lentették be kedden Kapos­várott az ingázó fiatalok KISZ-vezetőinek országos ta­pasztalatcsere-értekezletén. A háromnapos tapasztalat­cseren több előadás hangzik el az ingázó fiatalok köré­ben végzett KISZ-munka ta­pasztalatairól, feladatairól. 20.00: Kodály: Galántai táncok A Magyar Televízió Tv- bérlel című sorozaténak új bemutatója, A világhírű ze­neszerző és zenepedagógus ezt a művét a gyermekkor élményvilágából merítette. Hét évig élt Gálán tán, s az itteni cigányok zenéje már akkor is messze főidőn hí­res volt. A fiatal Kodály itt találkozott először a népi verbunkos stílusával, 6 ezek a fiatalkori benyomások ösz­tönözték arra, hogy össze­gyűjtse a múlt századi ver­bunkos emlékeket. Ezekből a motívumokból állott össze a Galántai táncok muzsiká­ja. A népszerű művet negy­ven évvel ezelőtt mutatták be — 1933-ban — a Buda­pesti Filharmóniai Társaság megalakulása 80, évforduló­ja tiszteletére. hat ki, viszont ha nem en­gedik dolgozni, akkor a régi < szokásai, gondolkodása kon- < zerválódik. Ez késztette őket annak aI helyes gondolatnak a felveté- j sére, hogy egyfelől a munka­képes cigányokat kötelezni! kellene munkavállalásra, aj vállalatokat pedig a munka-} lehetőség megteremtésére. Az állandó munkaviszony« megteremtésére való törek- < vésen túl jelentős mértékben« gyorsítaná a helyes szemlé let kialakítását az az álhu- c manizmust takaró segélyezési < rendszer megszüntetése,} amely ma is érvényben van.; Ismeretes, hogy ma a mun- < kanélküli. de nem munka-« képtelen egyének is gyak- < ran részesülnek segélyben, < mert a család éhezik. Azt is helyesen latolgatták^ Békés megyében, hogy csak < a lét oldaláról történő meg­közelítése a feladatnak féli megoldást eredményezne. így« jutottak el a tudat, a gondol-« kodásmód formálásának j szükségességéig és a kettő' együttes alkalmazásának gya-} korlátáig, a cigánykjlub meg- < alakításának felismeréséig. HELYESEN mérlegelték, J hogy a klub elsősorban szó-} rakoztató jellegű tevékeny-} ségre rendezkedjen-e be. Emlékezve a gyakran nagy | verekedésekkel végződő ci-} gánybálokra, inkább a neve-} lesi alapból indultak ki es a} PONGR/ÍCZ G't. kincses GY. A.- -^tX-v-NV- -J­HRlUftl Tichy Lajos életregénye 15. A boldogító igen •— Ügy érzem, hogy né­hány darabban, kedvence­imben. nyújtani tudtam azt, amit a közönség, az ezeríe­jű — s a televízió korszaká­ban — a milliófejű Cézár el­vár tőlem — mesél magáról Lehoczky Zsuzsa. — A mo­soly országában, a Bál a Savoyban, a Tündérlaki lá­nyokban, a My fan Lady- ben, a Lóvátett lo rrgokban, a Pornpadourban, a .Mit vesztett el, kisasszonyban, a Csárdáskirálynőben őszintén, szívből tapsoltak. Lehoczky, Zsuzsa valami újat hozott az operetf, a musical műfajába. Mint pri­madonna Is megőrizte gro­teszk-humoros stílusát. Egyénileg — igazi prima­donna! De embernek sze- rény: amikor magáról kell beszélnie, halkan keresgéli az egyszerű szavakat... — Igen, - Helsinki után so­káig nem tudtunk egymás­ról. Aztán egyszer megtör­tént az első telefonhívás. Máig sem tudtuk eldönteni, hogy kettőnk közül ki kezd­te — próbál visszaemlékezni a válogatott csatár. Egyszóval Zsuzsa . hívta Lajost. S a háromperces be­szélgetési idő lassan, de biz­tosan hosszabbodott, s ami­kor a csevegés a három órát is meghaladta, előfordult, hogy a központból a telefo- tioskisassaony is beleszólt... Aztán Zsuzsa meghívta Lalit „A mosoly országa” egyik előadásába. —i Valósággal verejtékez­tem — meséli Lali. — Leg­alább úgy izgultam. mint első válogatottságom előtt. De abban a pillanatban, amikor színpadra lépett, éreztem, hogy nincs baj! — Nem, akkor még nem tud­tam, hogy szerelmes vagyok. De az előadás után beko­pogtattam öltözőjébe, s öt- ven szál vörös rózsából kö­tött csokrot nyújtottam at Zsuzsának, mint egy valódi nagyherceg! Zsuzsi művész­társaival bankettre indult a Fészekbe. Hívott engem is. Hívott, de nem mehettem vele, mert másnap bajnoki mérkőzésem volt. Hazamen­tem aludni. —- De Lali, ki hiszi el ezt nekünk?! A békés Tichy-arc vörössé vált. Mérgét visszafojtva, ünnepélyes komolysággal fel­állt, és kijelentette: — Ez pedig igaz! Szín­tiszta igazság, mint ahogy az is igaz — s ezt sok em­berrel tudóm bizonyítani —, hogy térdsérülésemig, 1967- ig. 32 éves koromig egy korty szeszes italt nem it­tam! ... így kezdődött tehát, azaz inkább így folytató­dott ... A rózsacsokornak is nyil­ván része lehetett benne, hogy Zsuzsa rászánta magát, 6 kiment a Honvéd—Aömira találkozóra. Ezen a mérkő­zésen Lali nagyon kitett masáért; 17 méterről, kapás­ból óriási bombát küldött az osztrák hálóba. Olyannyira pazar gól volt, hogy maga a szerző is meglepődött. — Később még egyszer megjelent a nézőtéren, de aztán én tiltottam meg, hogy kijöjjön — mondja Tichy Lajos —, mert jócs- kán akadnak szurkolók, akik úgy vélik, ha a jegyet meg­váltották, joguk van minő­síthetetlen hangon ócsárolni a játékost. Ez egyetlen hoz-, zá tartozónak sem‘esik Jól. — 1967 májusában meges- küdtünk. Az én tanúm Rá- tonyi Róbert, Lalié egy Honvéd-ősszurkoló, Lőcse» Károly volt — ezt már Ti­chy Lajosné Lehoczky Zsu­zsa mondja; — Kölcsönösen szeretjük s tiszteljük is egymást. Van egy drága, okos kislányunk, Zizi. Ügy vélem, hogy- egy színművész es egy klasszis futballista, aki feszült ideg­állapotban él, mert nap mint nap újra és újra kell alkot­nia, bizonyítania, hivatása különleges szükségleteihez kénytelen alakítania min­dennapi életét. Lalinak pél- dav^orán kell lefeküdnie, ha'-rv j/ni” akarja magát. £n viszont éjféltájban érek ha­za. Nem könnyű tehát 4 megfelelő életritmus kiala­kítása ... íFoirntfi*,} ' módszertani munka irányító­ja. A szervezést, a rendezést, a rendezvények előkészítését maguk a cigányok végzik. De nem ám ki hol éri ala­pon, hanem pontos felelősi rendszer szerint. MAR A TELEPRE történő látogatásunkkor feltűnt, hogy cigányok fogadtak, ők vol­tak az idegenvezetőink. A delegációnkat fogadók között volt a teiepfelügyelő (ez a régi cigányvajda titulusnak és feladatnak felel meg), a vöröskereszt helyi csoportja- ■ nak titkára, valamint e vá­lasztókerület tanácstagja Lé­nyegében a klubfoglalkozá­son ismertük meg a feladatu­kat és jelentőségüket. Itt ismerkedtünk meg a cigány­klub megalakulásénak körül­ményeivel is. Elmondották a békésiek, hogy igyekeztek a realitásokat figyelembe ven­ni, amikor a cigányság tár­sadalmi felemelkedésének meggyorsításához láttak. Egyszerűen abból indultak ki. hogy a környező lakosság előtt ismeretlen a cigányság eredete, múltja Ismeretlen, ezért gyanús. Arra azonban senki sem törekedett. hogy megismerje. illetve megis­mertesse őket. magyarázatot keressen, kik is voltaképpen a cigányok, miért élnek úgy, mint ahogyan élnek. A társadalom . elfogadta őket társadalmon kívüliek­nek. S a társadalom legna­gyobb megdöbbenésére — még a legvadabb üldözés időszakában is — számok egyre nőtt. A későbbiek fo­lyamán a községeken kívül letelepedesi engedélyt kap­tad, majd kényszerítették is őket letelepedésre, azonban minél messzebb a „fehérek­től”. A felszabadulás új távla­tokat nyitott, alapja lett új lehetőségeknek, új életfor­máknak, új gondolkodás- módnak. A fejekben azonban lassabban kerülnek helyre a dolgok, amivel ugyan ma­gyarázhatunk, de nem ment fel a cigányok és nem cigá­nyok közötti ellentét felol­dásának lassúságával járó felelősség' alól. A CIGÄNVSÄG társada­lomba illeszkedésekor a Bé­kés megyeiek is a legalapve­tőbb életkörülmények kiala­kítására törekedtek: a lakás- helyzet megjavítására, az is­koláztatásra, az állandó mun­kába állításra. A munkába állítás terén a békési mun­kaadók, vezetők nagy része is viszolygott a cigány mun­kaerő beállításától. így —- akarva, nem akarva — egy társadalmi folyamat kialaku­lását bénították meg, mert a „dolgozó cigány”-típus ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom