Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

Úszó as Kilenc junior bajnoki cím Mi •" jóga? ' Az elmúlt hét végén Bu­dapesten, az országos junior úszóbajnokság küzdelmei írj.ir az EB-küldetés meg- szerzéséért is folytak. Az eg­ri fiatalok kitűnően szere­Lázár Eszter. peltek, összesen hét egyéni és két váltó szómban sze­rezték meg a bajnoki címet. Ezek mellett az ifjúsági és serdülő korúakkal kiegészí­tett csapat értékes helyezé­seket is magának mondhat. A KSI mögött a második hely jutott az Egri Dózsá­nak az összesített pontver­senyben, s ezzel a fővárosi egyesületekkel szemben to­vább növelték előnyüket az egriek. Az egyéni eredmények közül Lázár Eszter két or­szágos felnőtt rekordja emelkedik ki. Ű már biztos tagja az EB-re utazó ma­gyar válogatottnak. Ugyan­csak esélyes a kiküldetésre Peile Judit, aki elsősorban váltószámokban jöhet szá­mításba, de eredményei alap­ján a 100 m-es gyorsószás- ban is döntőbe kerülhet. A junior bajnokság legered­ményesebb női versenyzője Bade Erzsébet volt három egyéni és két váltószámban szerzett aranyérmével. Kü­lönösen a 20 m-es pillangó úszásban okozott váratlan és kellemes meglepetést. A fiúk közül Vermes Albán 100 m mellen izgalmas versenyt vívott a világklasszis Har­gitaival, s bár végül máso­dik lett, időeredménye biz­tató. E hét végén az orszá­gos felnőtt bajnokságon a felsoroltakon kívül Tóth Já­nos indul majd harcba az EB-küldetésért és természe­tesen a jó bajnoki helyezé­sekért. Talán nem árt itt is megemlíteni, hogy az egri úszók országos jelentőségű és nemzetközi mércével is mérhető eredményei megkí­vánják a szükséges edzés­feltételek mielőbbi meg! remtését. Sajnos az edző,; és sportolók energiájából mé^ mindig sokat elvon az uszodában tapasztalható gya­kori vízhiány. Az biztos, hogy a városban sokat tesz­nek a feltételek megjavítá­sáért, de úszóink helytállása azt is igazolja, högy ez meg­érj a fáradságot. Az egriek eredményei. ' Férfiak. 100 m mell: 2. Ver­mes 1:11.37. 4x100 m gyors­váltó: 6. Eger 4:02.36. 200 m mell: 2. Vermes 2:34,76, 6. Lőrincz 2:49.52. 4x200 m gyorsváltó: 3. Eger (Lőrincz, Símkó, Vermes, Holló) 8:46.26. 4x100 m vegyesvál­tó: 3. Eger (Holló, Vermes, Símkó, Lőrincz) 4:23.67. Ki­egészítő számok. 100 m mell: 2. Tóth J. 1:10.37. 200 m mell: 1. Tóth J. 2:34.8. 100 m gyors: 3. Kovács 56.35. Nők. 200 m gyors; Bajnok: Pelle Judit (edző: Visontai József és Vtassyné Gyergyák Magda) 2:13.45 ifjúsági csúcs, 2. Lázár 2:14.91. 100 m hát: 6. Harmath 1:13.99. 100 m mell: 2. Eede 1:20.81, 5. Pol­gár 1:26.96. 200 m vegyes: 3. Bede 2:32.16. 4x100 m ve­A renyheség és testedzés Ma, amikor már „súlyos” betegségeket gyógyítanak, amikor mind bonyolultabb műtéteket végeznek, amikor az emberek átlagos életkora több mint 70 évre nőtt, — elérkezettnek látszik az idő a súlyos betegségek teljes felszámolására. Ez, sajnos, még nem következett be. Rosszul dolgozik talán az orvostudomány? A fejlett országokban végzett felméré­sek azt mutatják, hogy egyre több a szív és az agy káro- sulásával járó betegség. Ki­sebb mértékben az vonatko­zik más belső szervekre is. Miért? Az ok abban keresendő, hogy az utóbbi 15 évben az emberek életszínvonala je­lentős mértékben megválto­zott. Korunk életmódja sok­ban ellentmond az emberi természetnek. A mozgáshiány nemcsak az izmok hirtelen elgyengü­lésében és sorvadásában mu­tatkozik meg, hanem a szív térfogatcsökkentésben ko­szorú erek szűkülésében, a lélegzet mélységének csök­kenésében — pedig ez az életképessség egyik fő mu­tatója, — valamennyi szerv és rendszer csökkent műkö­désében — beleértve az irá­nyító idegrendszert és az en­dokrinrendszert, amelyek éppen a szervezetben fel­lelhető tartalékoknak hirte­len terhelésnövekedése ese­tén való mozgósításáért fele­lősek. A betegségek másik oka a túltápláltság. A mai maga-, san fejlett társadalomban az embernek elegendő élelmi­szer áll rendelkezésére. Ka- lóriadűs, zsíros, ízletes és ' vágygérjesztő ételeket fo­gyaszthatunk. Emiatt sokak­nál az egészségre káros zsír- t artalékok rakódnak le. A zsír m i ndenekelőtt megterhelést jelent bármely sejt számára, meggyorsítja az öregedés fo- 'yamatát és végül betegség­hez vezet. Felmerül tehát a kérdés, mi a mértéke — az egész­ségnek? Áz egészség az egész szer­vezet tartalékaink színvo­nalával, a szív, a máj, a tü­dő és más szervek tartalék ­taríalékfunkciók csökkentek, kisebb külső hatás is beteg­séget okozhat. Es megfordít­va, ha az ember jó tartalé­kokkal rendelkezik, jcönnyen átvészeli a külső feltételek megváltoztatását, a terhelés­növekedést — beleértve az idegi természetűeket is — és nem beteg. Mindenekelőtt tehát fel kell mérni a tartalékokat. A modem orvostudomány ren­delkezik az ehhez szükséges különféle funkcionális vizs­gálatokkal. Ezeket azonban mindeddig csak betegeknél, a maradék funkciók szintjének megállapítására használtuk. Pedig mindezt egészséges embereknél is széles körben kell alkalmazni. Szinte minden esetben megfelelő tréninget ír majd elő a páciensnek. Ez a leg­fontosabb, mert a fizikai mozgás nemcsak az izmok tréningje, hanem a szívé, a véredényeké, az ideg- és az endokrinrendszeré is. Ép­pen a fizikai megterhelésnél kapcsolódnak be a szervezet összes szabályozói. Az infarktus például egy sor tényező kölcsönhatása kapcsán fejlődik ki. Az első a szívizom és a koszorúerek renyhesége. A másik a túl- táplálkozás és annak követ­kezménye, az öregedési fo­lyamatok gyorsulása, azaz a véredények fokozottabb mű­ködése, felületük trombózis- veszélyes érdesedése. Az orvoskutatók tudjak, hogy naponta legalább 20 perces, izzasztó mozgásra van szüksék. Ez lehet tornagya- koriatok komplexuma, vagy futás. A tréninget fokozato­san kell végezni. Ahhoz, hogy egy egészséges ember elvé­gezhesse a minimálisan szük­séges gyakorlatkomplexumot — legyen az futás, torna, vagy ugrások — n!em keve­sebb, mint tíz hétre van szüksége. Ennyi idő alatt kell fokozatosan növelni a megterhelést. Nem szabad megfeledkezni a dohányzás és az alkohol káros hatásá­ról sem. A dohányos és az italozó ember még mérték- tartás mellett sem ér el jó eredményeket fizikai erőnlé­funkcióiwal mérhető. ti* * „.to javítáaabaa, ........ B ede Erzsébet. gyesváltó: Bajnok Eger (Harmath, Bede, Horváth, Pelle) 4:53.14. 400 m gyors: bajnok: Lázár Eszter (edző: Visontai József és Utassyné Gyergyák Magda) 4:39.64, országos felnőtt és ifjúsági csúcs, 2. Pelle 4:47.01. 200 m mell: Bajnok: Bede Erzsé­bet 2:52.35, 6. Polgár 3:03.87. 400 m vegyes: Bajnok: Bede Erzsébet 5:21.39, 6. Nagy A. 5:45.59. 100 m gyors: Baj­nok: Pelle Judit 1:01.31. 800 m gyors: Bajnok: Lázár Eszter (edző: Visontai József és Utassyné Gyergyák Mag­da) 9:32.82, országos felnőtt és ifjúsági csúcs. 200 m pil­langó: Bajnok: Bede Erzsé­bet 2:34.06. 4x100 m gyors­váltó. Bajnok: Eger (Bede, Harmath, Lázár, Pelle) 4:19.97. A bajnoki pontverseny végeredménye: 1. KSI 2415, 2. Eger 1299, 3. FTC 771, 4. Üjpesti Dózsa 631, 5. Vasas 526, 6. BVSC 378 ponttal. A legenda szerint Siva Isten nyolcmillió testtartásból kivá­lasztott kétszáz hasznosat. Ezek évezredekig a szerzetesek féltve őrzött titkai voltak. Később el­terjedtek az egész világon, de még ma sem szűnt meg' körülöt­tük minden titokzatosság. Mégis ennek a kétszáz emberi testtar­tásnak. jógagyakorlatnak hasz­nos, egészségmegőrző, testfejlesz­tő és léleknevelő hatásában so­kan hisznek. De nem túlzott-e- a hit, megalapozott-e a nagy bi­zalom; milyen szerepe lehet a jógának a mai ember életében? E kérdésekre természettudomá­nyos szempontból is kielégítően igyekszik válaszolni a nevelő, az orvos, a nagyhírű professzor. A jóga' elsősorban Indiában, Kína egyes részein, és néhány más ázsiai országban gyökere­zik, Tanait jó ötezer évvel ez­előtt foglalták először rendszer­be. Ezek az ötezer év alatt fel­gyűlt tapasztalatok napja­inkban is igen sok' esetben iga­zolják a jóga testfejlesztő, test­karbantartó, egészséget megőr­ző, egyes betegségeket, lelki ba­jokat megelőző, gyógyító hatá­sát, tudatformáló és jellemne­velő szerepét. Igaz ugyan,' hogy a tapasztalatoknak még nem is­merjük valamennyi élettani ma­gyarázatát. és eddig még nem sikerült hiánytalanul megalkotni a jóga természettudományos szempontból is elfogadható el­méletét. Am ne feledjük, hogy a tudomány fejlődésében ez a helyzet nem tekinthető egyedül­állónak. Egyes testnevelési szakembe­rek és orvosok szerint a mo­dern testnevelés, a sport dina­mikus gyakorlatai jóval hatáso­sabbak az emberi szervezetre, mint a jóga testtartásai, az úgy­nevezett ászának. A kétségtele­nül nehéz gyakorlatok végre­hajtása nagy önfegyelmet köve­tel. mégsem ez a legfontosabb, hanem a koncentráltság állapo­ta és számos egyéb lelki ténye­ző. Koncentráció . . . Bizonyos fo­kú figyelemösszpontosításra min­den egészséges ember képes. Ezért a j ógagyakorlat során ezt a képességet inkább csak tovább kell fejleszteni. A jógaelmélet azt tanítja, hogy figyelemkon- centráló-képességünk nemcsak jógázás közben, hanem az élet más vonatkozásaiban is tökéle­tesíthető. Ehhez az kell, hogy igyekezzünk még a legunalma­sabb tevékenységet is szívvel-lé- lekkel végezni. Az elvitathatatlan izomfejlesz­tő, egészségmegőrző és egyéb testi hatások mellett a jóga jó eszköze a magatartásunk, a kép- * zelőerőnk feletti uralom meg­szerzésének, megszilárdításának. Kissé különösen hangzik, de ne­ves tudósok állítják, hogy bizo­nyos formulák ismétlésével tu­datosan előidézhetünk izom- és élettani működéseket. Szavakkal, tartós- lélektani, magatartásbeli változások is előidézhetők. (Ezt a módszert, a pszichoterápiában ma is már általánosan alkalmaz­zák.) Neves orvosok állítják: a teljesen ép idegrendszerü embe­rek. elsősorban fiatalok is, fogé­konyak a belső és külső szug- geszciós hatásokra. A meglevő jó tulajdonságok fokozására vagy a hiányzók kialakítására számos példát sorolnak iel a könyvek szerzői. A jóga fontos eszköze lehet az érzelmek és szenvedélyek ieieiii uralom megszerzésének. Fontos, hogy elfojtsuk az értelmetlen, feiesleges negatív érzelmeket. ,,Rengeteg életenergiát pocsékol­nak el az emberek bosszanko- dásra, haragra, dühkitörésekre, hiábavaló, meddő vitákra, amit Európában „idegességnek” ne­veznek, az indus, jógi azonban ezt úgy hívja, hogy „fegyelme­zetlenség”. Takarítsuk meg eze­ket az' energiákat, es* látni fog­juk. hogy teremtő erő rejlik bennük, amit egészségünk,, lelki fejlődésünk és más hasznos cé­lok érdekében használhatunk fel. Amennyire károsak az előbbi­ek, annyira hasznosak fiziológiai szempontból is a pozitív érzel­mek. a haraggal, gyűlölettel, irigyseggel tönkretesszük szerve­zetünket, megrövidítjük az éle­tűnket. Ezzel szemben az öröm­mel. megelégedettséggel fenn­tartjuk egészségünket, bizonyos mértékig gyógyítjuk betegségün­ket, és elősegítjük a hosszú élé­tet. Ahhoz, hogy ne váljunk Üres, lelkileg kiszáradt emberekké, akik már nevetni sem tudnak, tanuljunk meg uralkodni érzel­meinken. indulatainkon, szenve­délyeinken. »Jógaszakértők sze­rint ez nem is olyan nehéz, mert: • „Nincsenek rossz erők! csak rosszul használt erők. In­dulataink olyanok, mint a mak­rancos paripa. Ha gyengék va­gyunk, ledob, de az erősnek en­gedelmeskedik' és hű szolga lesz.-------. í . . K özépiskolád ..pilóták Békéscsabán 99 Békéscsabán hathetes „üzemi gyakorlaton” ismerked­nek a repülőgépvezetés alapjaival azok a középiskolás fia­talok, akik felvételt nyertek a Kilián György Repülőmű­szaki Főiskolára. Kezdetben oktató segítségével, később pedig már „önállóan” „repülik” a fiatalok a motoros gé­peket. (MTI-foto: Bajkor József) Osztályozó mérkőzések Karikás SE—Tarnalelesz 1:0 (0:0) Labdarúgó-mérkőzés, a megyei I. osztályba való ju­tásért. Eger, 200 néző. V.r, Sufránszki. Karikás SE: Bozó — Pető, Kiss, Nyéki, Bohács, Nagy, Másfél év a mérlegen Beszélgetés Túróczy János megyei labdarúgó szakfelügyelővel Múlt év januárjától Tu- róczy János személyében szakfelügyelője van Heves megye labdarúgósportjának. Az 1973 74-es bajnoki évad befejezése és az átszervezés tette időszerűvé beszélgeté­sünket a szakfelügyelővel. — Milyen főbb célkitűzé­sekkel látott munkához? — Engedjék meg. hogy er­re pontokba szedve vála­szoljak: 1. Az edzői szakbizottság tevékenységének a koordiná­lása és irányítása; 2. A lab­darúgó-edzők részére tovább­képzési terv kidolgozása és az oktatás megszervezése; 3. Az edzők működésének szak­mai ellenőrzése; 4. Az alsóbb osztályban szereplő csapatok edzésmunkájának szakmai segítése; 5. Munkakapcsolat kialakítása a megyei labda­rúgó szövetség edző bizott­ságával: 6. A korszerű edzés­módszerek ismertetése szak­lapokon keresztül; 7. Részvé­tel a Hevés megyei LSZ el­nökségének munkájában. — Hallhatnánk valamit az edzők munkájáról? — Megyénkben 66 képesí­tett edző van (3 szakedző. 21 edző és 39 segédedző), de ebből csak 40 működik aktí­van. A rendszeresen bajnok­ságban szereplő csapatok száma viszont 229, nem szá­mítva a .serdülő és. az úttörő csapatokat. Ezekből a szám­adatokból következik, hogy csapataink mintegy 20 szá­zalékánál dolgozik képesített edzó. A jó szakmai munka eredményeként könyvelhető ei a MÁV HAC két bajnok­sága (felnőtt és- serdülő) mely Pogonyi Lajos edző segítőtársai munkáját dícs-'.a Az elismerés hangján szólna tok Nagy András szakedző, röl is, aki az ősszel utolso helyen állt Bélapátfalva csa­patát a tavaszi szezonban a 4. helyre hozta fel és így a bajnoki év összesítésében a 10. helyen végzett együttese. Továbbá Pallagi Róbert, lvady László (Gyöngyösi , Spartacus), Zilahi János (Pe- tőfibánya), Fekete László (Apc), Takács László (Gyön­gyösi Energia), Gere Tihamér (Egeresein) végzett figyelem­re méltó munkát. A szakmai munkában többet vártunk a Hatvani Kinizsi, a Siroki Va­sas, a Karikás SE és a Pé- tervására edzőitől. A megyei 11. osztályú és járási baj­nokságokban szereplő együt­teseink 80 százalékánál tár­sadalmi edző, vagy még az sem működik. Ezek után ért­hető. hogy szakmai szem­pontból a legtöbbjük munká­lja nem is értékelhető, ör­vendetes viszont, hogy ezen társadalmi edzők közül töb­ben árultak el tehetséget az oktató-nevelő munkában, mely csapatuk jó helytállá­sában is megnyilvánult, mint például Gombaszögi Miklós (Heves). Nagyváradi János (Adács), Kovács László (Szű­csi). Feladatunk. hogy az ilyen és ehhez hasonló te­hetségeket beiskolázzuk a se­gédedzői tanfolyamokra. Je­lentkezni lehet Molnár Ist­ván előadónál, a következő címen; Heves megyei TSH, 3301 Eger, Kossuth L. u. 9. _ A labdarúgás átszer­vezésével kapcsolatban mi­lyen intézkedések törté n/tek megyénkben? — A megyei LSZ elnöksé­ge már hónapokkal ezelőtt kidolgozta az átszervezéssel kapcsolatos teendőket és napjainkban ennek végrehaj­tása folyamatban van Az 1974/75-ös bajnoki idényben Uaz öiy Ntí ií-ee (Egri.Dó­zsa), egy NB III-as (Gyön­gyösi Spartacus) és 18 me­gyei I. osztályú csapatunk. Ezen felül négy csoportos járási bajnokságokat rende­zünk, ahonnan az első helye­zettek kerülnek tel a megyei bajnokságba. A tartalék, if­júsági, serdülő és úttörő baj­nokságok szervezése is folya­matban van. — Folytat-e aktív edzői tevékenységet? Igen is, meg nem is. — Hogy értsük ezt? — A sport étékelési szabá­lyaival nem igen egyeztethető össze, hogy mint szakfel­ügyelő, az edzőbizottság el­nöke még egy sportkörrel is szerződést kössek, különben idővel és energiával sem bír­nám. Célom elsősorban a megye egyetemes- labdarúgá­sának segítése és fejlesztése. Természetesen a fiatalokkal (általános iskolások) így is foglalkoztam. Kispályás út­törőcsapatom a területi dön­tőben a harmadik helyen végzett, úttörő • és serdülő egjüttesem megnyerte a járá­si bajnokságot, 6Őt a serdü­lök a Tardoson megrende­zett megyei döntőn a három város csapata után a negye­dik helyen végeztek. — Mifc a közeljövő célki­tűzései? — Továbbra is a murOm. tervben kitör" eí! k v hezvitele. A T"á ar La" rúgó Szőve'ség á' a1 me~ tározott szakmai és nevelés' köve4-?’n''nvren 7s7e-r megvn lósúása. a meg'-v-en ssem ló csap - - makrái a bajre’ oszté’"nak m-"f"1''!' ' Ez-ú kíván'' elérni, hogv a Nemzeti Ba,1n. as megyénket a jövőben több csapat képviselje. Olvasóink nev’ben is kö­szönjük a beszélgetést. , (ui^ctuaryj Varga, Tari, Oravecz, Muk­só, Szlávik. rEdző: Szabó Dezső. Tarnalelesz; Kerkuska — Kovács B., Bozó, Kovács A., Utassy B. (Nagy),. Király, Utassy Gy., Balázs, Molnár, Kovács J., Ufassy J. (Fe- rencz.) Edző: Csirmaz Ágos­ton. Eseménytelen első félidő után a második 45 percben változatosabb, mozgalmasabb lett a játék. A tervszerűb­ben játszó Karikás SE meg­érdemelten nyert a közepes színvonalú találkozón. A taritaleleszt csapat erejéből csupán kél kapufára tellett. G.: Tari. Jók'. Oravecz, Szlá­vik. illetve: Bozó, Balázs, Utassy J. (jesztbaum) Péter vásár*— Gyüngyöshalass 5:3 (1:2) Az osztályozó oltása: 1. Kar. SE. 2 2 3-1 4 2. Pélerv. 2 1—16-42 3. Tárnáiéi. 2 1-12-12 4. Gy .-halász 2 — — 2 2-7 — 1. SZVSE—Szóin. MÁV 2 1:2 2. PVSK—Táncs. SE 1 4:2 3. Ba k o ny—Sopron X 2:2 4. Bábolna—Győri D. 2 1:3 5. Szeg. D.—BVTSK 1 3:1 H. Gyula—Szabó L. SE 1 3:2 7. Pét—Körmend 1 2:0 8. Kister.—Vác x 1 :J D. m. kér.—KOMÜP 1 3:? 1U. Apr. 4. V.—Törekv. 1 2:0 11. Sasbal.—Punaújv. Ép. X 2:2 12. N ö v én y ol. —K i s k unhai. X 2:2 13. Bors. V.— Leninv. 1 2:0-H 14. Nyíregyh.—Hajdú V. X ! :I 1 l To-.o vyeremeayet: im (2 db) 132 106 Ft, 13 talaiat (6 db)' 3(1 :!(il Ft, 12 találat (132 db) 2130 Ft. 11 találat (2015 db) Í71 Ft, 10 találat (13 710 db) 38 Ft. ír ff bsIm«»® S-e'-srárrion három napon át ők a Gemenc Kupa s-i ' j'. -óverseny küz­an-.-úyen az Egri nUii is szórítoba á ük nagyközép­súlyban Szmigura Ferenc bajnok lett. félnehézsúlyban Baranvi Béla a 2. helyet, harmatsúlyban Vakbél Lajos pedig- a 3. helyet szerezte iOéfy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom