Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

KOSSUTH 8.20 lrt.03 Zenekari muzsika Rádiójáték Körösi csórna, humorról Kamarazene A Szabó család Ki nyer mai Tánczene Népi zene Válaszolunk hallgatóinknak? 14,04 Copland és az Ifjúság 14.30 ivókról nőknek 13.10 A magyar pcdagógLa évszázadai Diákdalok Kóruspódium Pro és kontra A csárdáskirálywö. Részletek A muzsikus válaszol Pro és kontra Népdalok Moza rt- hangverseny Művelődés és szociológia M. Jackson és P. Robeson éneke) Rich bigbandje játszik Peliéas és Melisande. Opera részletek Népi zene 10.35 1. Sí) 12.20 12.35 13.30 13.43 15.46 10.03 16.13 16.23 17.20 17.50 18.05 19.25 21.08 21.38 r 20 23.00 0.10 PETŐFI 8 03 Észt kórusmuzsika 8 20 Nóták 9,0? Kíváncsiak , klubja V J3 Zonésjátékrészletek 12.15 Hallgassuk együtt! 1".C3 A Falurádió műsora 13.33 Operák Byron nyomán 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől — hatig.»; Zenés délután 18.20 ifjúsági Radiószínpad 19.24 Vlrágénekek 19.33 Félidő a népgazdaságban 20 ?5 Kis magyar néprajz 20.3,3 Csínom Palkó. Vidám zenés játék 21,59 Zongorám iivek 23.15 Táncdalok SZOLNOKI RÁDIÓ Alföldi krónika Könnyű orgonamuzsik» /eiiés autóstop. Forró Tamás műsora MAGYAR ^ 9.30 Delta 9.5ö Kilenc hídon át. Magyarul beszélő lengyel film in.53 Játék a betűkkel 11.20 Képes Krónika 3 17.23 Hírek 17.30 Kurt Leimeri ‘Koncert zongorára és zenekarra / IO, 03 Posta fiók 050. 18 25 Az MBT közönségszolgálata 18.30 Korunk krónikásaként. Paks 1974—1980. 19.10 Esti mese 19.30 Tv-hlradó. — 1. kiadás 20.00 Nagy csaták. IV. rész. A sztálingrádi csata 21.20 Ki mit tud? Klub 22.20 Tv-hlradó i í£­2. mű,,, 20.00 Shakespeare: v. Henrik 21.00 Tv-híradó 1 POZSONYI IP. "5 Autó, motor revü 13.00 és 21.30 Híradó 10.30 Megelevenedett kő 21.10 Pillangó. Magyar film l mozi Áz ©grí „Füllentő" f Parkolóhelyek, változó dijakkal Közismert dolog, hogy a gépkocsik számának növeke­désével megnőttek » parko­lási gondok is. Gomba módra szaporodnak mindenütt a hivatalos parkolóhelyek. Ma már, megérkezve egy-egy üdülőhelyre, a gépkocsive­zető még ki sem száll a ko­csiból; már bedugják az ab­laktörlő alá a kis cédulát. Nemcsak a vidék szépsége lepi meg a kirándulókat, ha­nem a parkolási dijak válto­zatossága is. Mátraházán egy íorint, Hortobágyon három forint és így tovább. A leg­meglepőbbel Bükkszéken ta­lálkoztam. Megálltam a gép­kocsival. s a hűvös pádról egy kilencéves forma kis­lány szaladt hozzám, üt fo­rintot kért. Hiába bizonygat­tam, hogy csak néhány per­cig maradunk, megnézzük a fürdő környékét, behajtotta a parkolási dijat. Biztos vagyok benne, hogy a parkolási díjakat valamifé­le szabály állapítja meg. Miért nem lehet a parkoló­helyeken a dijat és az idő­tartamot kifüggeszteni, s így ngm fordulhat elő, hogy Bükkszéken többe kerül 10 perces állás, mint Mátrahá­zán egy óra. í Ködmön Ferenc Hatvan Társadalmi munka a községért, a termelő- szövetkezetért Termelőszövetkezetünkben jelentős az a kezdeményezés, hogy a szövetkezet tagjai és alkalmazottai jelentős meny- nyiségű társadalmi munkára is vállalást tettek, s ennek teljesítését fontos feladatnak tartják. A szövetkezet szocialista brigádjai úgy határoztak, hogy személyenként 10 óra társadalmi munkát végeznek a község és a termelőszövet­kezet érdekében. Ez össze­sen 88» óra társadalmi mun­kát jelent. A tsz alkalmazot­tal szintén nem maradnak le mögöttük, s ők is vállalták a 10—10 órát. Szövetkeze­tünkben az idén összesen 2300 óra társadalmi munka elvégzésére kerül, illetve részben már került sor. Külön vállalásunk, hogy a szocialista brigádtagok sze­mélyenként 5—5 órát dolgoz­nak annak érdekében, hogy a községben elkészüljön a sportpálya, játszótér legyen a gyerekeknek és parkosítsunk, Murányi Gábor Istenmezeje Szombaton is utazhatunk a Bükkbe Több olvasónk levele nyo­mán kértük a Volán Vállala­tot. vizsgálja ismét felül azt a döntését, hogy megszüntet­ték az Eger—Miskolc között közlekedő autóbuszjáratot hétköznapokon. Tolmácsolva az igényeket, kértük. Szom­bati napokra állítsák vissza a járatot, hiszen mind több helyen bevezetik a 44 órás munkahetei, s az emberek kultúrált szórakozásához hoz­zátartozik a kirándulás is. A Volán Vállalattól a kö­vetkező választ kaptuk: Az utasok igénybejelenté­sei alapján, — melyről több oldalról is tájékoztattak ben­nünket — a vállalat újból megvizsgálta az Eger—Mis­kolc között közlekedő járat forgalmának kiterjesztését. A több és jobb utazást biztosí­tandó, szem előtt tartva az igényeket a hét végi kirán­dulásokra. úgy döntöttünk, hogy folyó év július 13-tól, az eger—felsőlárkány—répas­huta—bükkszentkereszt— miskolci járatot szombati na­pokon is közlekedtetjük. Ennek megfelelően uta­saink hét végén, szombaton és vasárnap egyformán igény­be vehetik a reggel induló autóbuszt Reméljük, hogy az utasok, — akik kérték — valóban igénybe is veszik a Volán ál­tal nyújtott lehetőséget KEVESEN' TUDJAK, hogy az egyik leghosszabb életű btuíii elciap az egri Füllentő volt. mely 1879. december 15- en Egerből indult el. az utol­só példánya pedig 1884. már­cius 10-en Budapesten látott napvilágot Amíg a lap Egerben jelent meg, addig Iklácly Győző bí­rósági végrehajtó volt. a szer­kesztője. de 39 hónap múl­tán. amikor rnár a főváros­ban szerkesztették és „Eger —Budapest” megjelöléssel látott napvilágot már „Ben lond Miska" és „Dr. Füllen­tő" jegyezték az élclapot. A*í ügy név szett t á rss zerk osztó pedig Petrikás Mór voll. De a teljességhez, Tartozik az is. hojjv Iklódy egészen 1832. május 1-ig „vitéz Háry Já­nos" -ként tüntette fel nevét. A lapszerkesztőség az egri „Ser-Vita” utca (a mai Má­jus 1. utca) 39. szám alatt volt. a nyomdai munkákat pedig az országos hírű Kohn Dávid sajtója végezte. A de­rék nyomdász közismert volt haladó gondolkodásáról, ■ s akit az élclap franciás kiej­tést mímelve, „Condé” névgn jelölt. A budapesti példányok előbb a Bartali-s nyomdából, maid pedig a Corvina nyom­dából' kerültek ki. A lap nyolc oldalnyi terjedelemben, kezdettől fogva illusztralian jelent meg. A rajzokat Per- noszil János készítette. Kezdetben hetenként, majd pétiig tizmiponként került az utcára és az előfizetőkhöz, A Füllentenek is, akár vicclaptársaínak, állandó fi­gurát voltok, melyek a !ap. ia később jellemzőkké vál­tak. “így üortelkl nemes Ivó Pániéi. Mokány Khóbt, Fia­lni Óriás, Valasca Pávái. De a közismert és országos hű ­re szert teli egri poliiikus: Csiky Sándor is helyet ka­pott n hasábokon, mint Szét- Imi Sanyi, jellemezve nevé­vel politikai állásfoglalását, is. Úgynevezett politikai al­bumban h közismertebb po­litikusok kerültek u pellen­gérre h jóízű éle eicjéig: Mocsárv Lajos t !>, Helfv lg- náe. Hentallér Lajos, Thaisas Elek, Madarász József „Tn- jó" cím alatt foglalkozott a t ip Jókai Mórral és három ellenfelével: Agai Adolffal, Gyulai Pállal es Paulav Edé­vel. AMIKOR A FÜLLENTŐ még valóban egri lap volt, egy Ziegler Géza nevű deák tanul az érseki prepa randi- fin. A későbbi Gárdonyi Gé­za .rjeve, Z. G. mouogrammos megjelöléssel először az 1881. január 15-i - számban fordul elő. A „Súgások", magyarán a szerkesztői üzenetek sorá­ban közük véle, hogy keres­se fel a „Ser-Vita” utcai szerkesztőséget. Ekkor ke­rült a fiatalember kapcsolat­ba az élclappak de részére nagy élmény. Érdekes rajza jelent meg a Fülleutöben Ziegler Gézá­nak. A-/ 18715 esztendei nagy árvíz elvitte a Dobó téri ún. „minoriták hídjá"-t és csak 1881-ben epilettek teljes fé­Lószer­számból lakásdísz Pánctél Attila, a híres szíjgyártó-dinasztia negye- düc tagja, a hagyományos anyagokat és a régi forma- rendszert megtartva, mo­dern lakosokban is alkal­mazható disz- cs haszná­lati tárgyakat készít. Szép fonású, sallangas keretű tükrei többször szerepeltek országos kiállításon. Képünkön.' készül a szé­pen díszített válltáska. (MTI-foto — Medgyasszay Béla felvétele •— KS)-JVWVWAW\WAV-\WZAVA-AAMAWWAW-WWAVAWW.W.-,'.W^ZVWW-WZAWVW-MW^W/.Vv'.- ■■.■.\-,','AV/vVWvWM*M\M, EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-331 Fél 4. fél 6 és S órakor. Saint Troperbe költözünk Színes, szinkronizált . trauet» filmvigjáték EGRI BRÓDY (Telefon: 14-0T> , Du. fél 4 órakor Hvppollt. a lakáj Magyar filmvíejátéfc Este fél 6 órakor Rómeó és Júlia, t—n. rész B Shakespeare drámáin s-í-":“ szinkronizált olasz filmen EGRI KERT*. Este 8 órakor Két bal'.áb az ezredben Színes angol filmvigjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN "DiUinger halott GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Charly GYÖNGYÖSI KERT Anna ezer napja. T—H. rész i HATVANT VÖRÖS CSILLAG Ruszlán és Ludmilla. I—II. HATVANI KOSSUTH A hölgy az. autóban szemüveggel és puskával 1. Az ajándékboltban Veneranda úr belépett ez '„Ajándékbolt" feliratú üzlet­be. — Itt lehet ajándékot kap­ni, ugye? — érdeklődött az elárusitónőtől. — Igen. Mivel szolgálha­tok? — Voltaképpen — kezdte Veneranda mosolyogva — nekem tökéletesen mindegy. CARLO MANZONI*; 2 X Signor Veneranda faszolta signor Veneranda, — Magára bízom. —• De mégis mit kíván? — Hallgasson ide — mondta Veneranda —, nem akarok magának bókolni, de én mindennek örülök, bái.­Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajosv-Z= iinszkv ".Icai rendelőben. (Te fon- ll-toi. Rendelés gyerm kék részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­u-m­— Hogyan? Tessék? — ’• ■ lezte értetlenül a nő. — Azt mondtam, hogy ne­kem abszolút mindegy —vá ♦Olasz humorista. mivel is szolgál. Valóban magára bízom, — Nem értem, nem értein — motyogta zavartan az el- árusítónó —, hiszen nyilván egy meghatározott ajándékot akar vásárolni, nemi — Most igazán nem — mondta Veneranda. — Miért kellene ajándékot vásárol­nom? Hiszen az ajándékot ajándékozni szokták, vagy nem? Talán maga fizet az ajándékért?! — Természetesen nem.'.'. — Akkor miért akarja, hogy én fizessek érte? Ha én most egy kis üveg parfümót. ajándékoznék magának, ma­ga kifizetné nekem? — De... — az elárusitánö már azt se . tudta, hol áll a feje. — ...Ez itt egy aján­dékbolt, kérem, amelyben ajándékokat árulnak. — Hallgasson ide — kez­dett méregbe jönni signor Veneranda —, egy dolog el­adni, s megint más — aján­dékozni. Ahol árulnak, ott nem ajándékoznak, igaz? Lá­tom már, hogy magától nem fogok semmiféle ajándékot kapni. Megértem, hogy miu­tán nincs nekem lekötelezve, nem ts ad nekem semmit, de est azonnal is megmondhat­ta volna! Aztán dünnyögve ■ bevágta maga után az ajtót. 2. Az ablak Signor Veneranda csenge­tésére egy asszony nyitott aj­tót: — Mi tetszik? — Pocsánatot kérek — mondta Veneranda ár —, ki lehet nézni az ablakán? — Hm.,ha tényleg olyan ‘ sürgős magának, csak tessék, bár őszintén szólva, nem ér- tem az egészet — felelte cső-! dálkozva a nő, — Mit nem ért? — Hogy miért akar kinéz­ni az ablakon — felelte ás 1 asszony. — Tudja, az úgy van, hogy ; időnként ki kell az ember­nek nézni az ablakon. Nem j mindig, csak olykor-olykor... \ — Idáig rendben is lenne,; de miért éppen az én abla­komon akar kinézni? — Ki mondta magának, hogy én a maga. ablakából < akarok kinézni? — Azt gondoltam, azért; akar bejönni, hogy kinézhes­sen az ablakomon — ma­gyarázta az asszony. ; — Ha mindenáron ragasz- • kodik hozzá, megtehetem —; mondta signor Veneranda. ■ — Otthon azonban van olyan ; ablakom, amin kinézhetek,; ugyan miért zavarnám ma­gát? — Engem nem zavar... — ; motyogta a nő. — Köszönöm, de inkább; hazamegyek. Úgysem' látnék; a maga ablakából semmi kü-; Ionosét... De ha olyan na- gyan akarja, majd máskor eljövök. Most nincs időm. Barátságosan elköszönt o~ értetlenkedve bámuló nő és eltávozott. Fordította: Zahemsíky László nye'pen újjá. El is never!* a lap gúnyos iróniával „Zár c- hid"-nak. Ziegler Géza raj­zolta címlapon az kis Eger patak hatalmasra duzzadt folyamot ábrázol, melyen bodor füstöket eregető gőz­hajók járnak, s a láncokon függő hídon pedig, uram bo­csáss, villamosok járnak. A híd újjáépítése során figu­ráit« ki h Füllentő Eger va­rosa eidakes módon mind­máig feledésben maradt szo­cialista pionírját: Szabó Sán­dor derék szabómestert, akit varosszer le csak „dupla sza- óó”-nak emlegettek. Azt ol­vassuk a vicclapban, •’ hogy a hídépítők régi írásos kő­darabra leltek, melynek a szövege így szólott: „ASOCI ALI STA CHE1 VEZ AT E AD UPLAS ABO” azaz a szocialisták fővezére a dupla szabó. Érdekes az a táncrend 1«, melyet a kiegyezés híveinek kaszinója „bocsátott ki". íme: .,1. Hevesi negyei érzelgős. — 2. Közösügyes csárdás. — 3. Delegacies négyes, — 4. Quota-füzértánc —• 3. Mo­nopol-csárdás. — 8. Ex ecu- tló-kvadrU. —• 7. Murawietv- mavsur. — Szánéra. — 1. Pro- vizórikus-esárdá*. — 3. Raj- ner-csárdás. — 3. Ujoncoaási négyes. — 4. Kopfsteiner-pol- ka, — 5.. Jogfeladó csárdás. 8 Kiegyezés-kvadril. — 7. ÁUamkölcsön-csárdás.*' A kiegyezés híveit és eszméjét kifigurázó táncrendben sze­replő Rajner pedig a kikül­dött királyi biztos volt ab­ban a politikai perben, mely a város ellen folyt, mivel a koronázás után hivatalos kö­szönő levelet irt a magiszt­rátus a Turinban tartózkodó Kossuth Lajoshoz A mono­pólium, a kvóta, államköl­csön, újoncozás stb. mind a kiegyezéssel kapcsolatos. AZ EGRI ÉRSEKI aula „hivatalos lap"-ja, az . EGER szerkesztője, a nagytudomá- nyú tanárember: Szabó Ig­nác nem kímélve mart bele a haladó irányú vicclapba, A válasz nem váratott soká magára. Állandó rovatot nyi­tott a Füllentő, ' „Náciádák" rovateím alatt. Az EGER például az 18S9. november 25-1 szamában így •támadta a Füllentő!• „A Fül­lentő kötelessége pedig az, hogy olyan hazugságokat Ír­jon, melyektől a háromesz­tendős pipaszár is kivirágoz­zék nagy csodálkozásában, mint az egyszeri kántor nád- palcaja." Az élclap az í 6 üR-t nem7 említi hevén, hanem csak mint patkányt, azaz Patkány t hozza szóba. A Kacsa Kata híráruda- tulajdonos pletykái, a Don Gunárosz Írásai mind állan­dó rovatok a lapban. Ziegler Géza humoreszkjét az 1881. május 8-1 számá­ban olvasták a kedves elő­fizetők, Kínos percek cím­mel. Az írást már mint „GÁRDONYI Z. GÉZA" jegyezte szerzője. Nem mond­ható yalami kiváló írásmú- nek, de a Füllesntőben olvas­ható a későbbi író első szel­lemes írása Kari-Mari cím alatt, A preparandlsta mun­káját DON VIGOLE-Wént ír­ta alá. Ezt az írói álnevet egyébként egy 1881. évi írá­sában használta, melynek címe: A pattogányok szerel­me" és a boihák szőreiméről szól.. , Egyik-másik példánya nagy felháborodást váltott ki az ódon város konzervatív kö­reiben, melyre a papság nyomta rá bélyegét, mely a Füllentő elleni kampányo­kat is szervezte. Kutatásaink szerint az EGEK c. lapban Énekes János prelátus ka­nonok testvére, Itnre, aki pesti tanárember volt, több éles hangú cikkben támadja a Füllentő haladó irányú él- ceit. — A Füllentő, ha nem is érte el az országos élcla pok színvonalát, de jelentős szerepet töltött be a maga korában Egerben merész, ha­ladó hangjával, mely toll­hegyre tűzte a város és az országos politika visszássá­gait. Sugár István He/mSiQ 1374, Juliiig iq„ sssré*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom