Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
8.20 9.10 9.43 10.03 10.28 U.W 11.18 12.80 12.35 13.43 14.00 14.15 14.49 15.10 15.30 16.05 16.50 17.05 17.22 18.30 19.25 19.44 20.37 21.06 23.10 0.10 KOSSUTH Né piaicsokor. Kársán a kürtszó! Fúvószene. A csudálatos Mary. 2. folytatás. Rahmanyinov-művek. Rádiónovella-pályázat. Áriák. Ki nyer ma? Melódiákoktól. Törvénykönyv. Csembalómüvek, Prágai János ezredes. Ifjúsági rádiójáték. I. r< Éneklő ifjúság. Külföldről érkezett,, . Áriák. Mozart: A-dur divertimento. Versek. Nóták. Véleménycsere az adminisztrációról. A pódiumon — Fats Domino. A Szabó család. Régi magyar muzsika. Egy rádiós naplójából. Kozmosz. Farkas: A bűvös szekrény. Kétfelv. vígopera. Ritmusturmix. Operettdalok, PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika. 0.52 Könyvek, tájak, emberek. 12.D3 Kamarazene. 13.03 Operarészletek. Kettőtől — hatig... Zenés délután. 18.10 A színháztörténé»* mondja. 18.25 Zenés összeállítás. 18.50 Schumann: Zongoraverseny. 19.54 Ismét napirenden. 19.39 Oltárral angolul! 20.28 Hidegvér és fantázia. Orbán Ernő riportdrámája. 21.35 Könnyűzene. 21.55 Körusművek. 22.20 Népi zene. 23.15 Régi francia muzsika. Szolnoki Rádió Alföldi krónika* Népdalok. A tanácselnöké a John Rowles énekel. Terveket szőnek, álmokat bontanak ... Szerkesztik a hallgatók. Közben; Táborról táborra. TÜJ MAGYAR 9.00 és 10.00 Továbbképzés «Isó- tagozatps nevelőknek. 17.13 Hírek. 17.20 Óvodások filmrmlsor*. Kisfilmek. 17.55 A monitor. 18.40 Játék a betűkkel. 19.10 Esti mese. 10.30 Tv-hiradó'. 20.00 Nyomozás az őoskavas körül. Magyarul beszélő NDK bűnügyi tv-film. 21.00 l. ihdarúgó VB. Brazília— Sk-1 ia. 23-36 Tv-híradó. t Kísérleti (2.) műsor 20.00 Látogatás Franyó Zoltánnál. 21.05 A hét sovány tehén esztendeje. Riportfilm. 21.35 A karmesterverseny győzteseinek díszhangversenye. Kossuth ^"^sannára emlékezünk [ mozi AZ 1848—1819-ES magyar szabadságharc egyik magasan kiemelkedő nőalakja az üldözött magyar Kossuth Zsuzsanna. 1854-ben. száműzetésben, New Yorkban történt halála 120. évfordulója alkalmából méltó és igazságszerető kegyelettel emlékezünk ró. Kossuth Zsuzsanna a magyar szabadság főhősének, Kossuth Lajosnak a négy húga közül a legfiatalabb és lélekben hozzá leghasonlóbb, az „iker-lelke” volt. Már serdülő korában segített bátyjának a magyar nép szabadságáért folytatott küzdelmében. Az 1348—49-es magyar szabadságharcban a hon fiai „a haza hívására önként és lelkesedéssel mentek a harcba és mint félistenek küzdöttek a magyar szabadságért ... Nevüket és emléküket a halhatatlanság dicsősége illeti meg” — írja 1929-ben Bernstein Béla. — Ebben a szabadságharcban Kossuth Zsuzsanna el nem múló érdeme az, hogy minden erejét és idejét a magyar nép hadserege sebesültjel szenvedésének az enyhítésére szentelte, megszervezte a magyar nők segítségét a háborús egészségügyi munkában való részvételre. és hetvenkét hadikórházat hozott létre. Ő volt a világon az első nő. aki ilyen országos szervező munkát végzett harctéri sebesültek ellátására és ezenkívül ugyancsak ő volt az első nő, aki ebben a munkában szervezetten nők munkaerejét alkalmazta magas erkölcsi szinten. Kossuth Zsuzsanna, és # Magyar Honvédsereg példáját követték más nemzetek. Legelőször öt évvel később, a Krím-félszigeten történt háborúban, 1854-ben. A MI KOSSUTH Zsuzsannánkat a szabadságharc elbukása után, gyermekeivel és öreg édesanyjával együtt börtönbe vetették a szabadságharc leverői 1849-ben Nagyváradon. Innen az elnyomók pesti börtönébe hurcolták őket. A következő évben Pestem szabadon engedték, de állandóan zaklatták, majd ismét börtönbe zárták. Pestről Becsbe hurcolták. Törvénybe ütköző cselekedetet ugyan nem követett el — ezt a második bűnvádi eljárás során is megállapította a Habsburgok bírósága — mégis, amikor 1852-ben Bécsben kiengedték a börtönből, nem hagyták hogy a saját hazájába, Magyarországra visz- szatérjen, hanem az egész Habsburg-birodalomból kitiltották. Hőn szeretett hazájától kiutasítva, száműzetésbe kényszerült önfeláldozó emberszeretete ellenére. pusztán a magyar haz-aíi®ága miatt Kossuth Zsuzsanna és vele együtt- két kiskorú leánykája, öreg-beteg édesanyja, nővérei és azok gyermekei. Belgium fővárosában húzódtak meg. A Habsburg- kormány onnan is ki akarta űzetni Kossuth Zsuzsannát és az egész Kossuth-csalá- dot. A belgák királya. I. Li- pót védte meg, saját háziorvosa segítségével és így Brüsszelben maradhatott — mint erről 1973-ban Zsufía Tibortól, a ‘Monok községben levő Kossuth Emlékmű zeum vezetőjétől értesül tünk. Édesanyjának 1853-ban történt halála után, a Habsburgok meg nem szűnő zaklatásai miatt — hogy végre nyugta legyen — tovább vándorolt ez az üldözött magyar. Amerika, New York fogadta be. Ott is —• akkor már súlyos betegen — szívósan kellett megküzdenie a megélhetésért (ismét. másoknak pénzért mosogatott, mosott, főzött, szappant készített. csipkét vert, majd varrodát nyitott). SÚLYOS MEGÉLHETÉSI gondjai közt, hosszas szenvedés után 1854. június 29- én halt meg New Yorkban ,.ez a nemes és tehetséges lány” — amint azt ameri kai életrajzírójától tudjuk —, aki feltehetően üldöztetéstől tartva, nem nevezte meg magát az 1856-ban, Amerikában megjelent könyvében, Kossuth Zsuzsanna történelmünk. egyik áldozatkész, dicső asszonya, akinek a sorsa rendkívül megrázó és honleány! magatartása ragyogó, amit érdemes részletesebben is megismerni. A magyar tó'" .dalom azért választja Kosvö-h Zsuzsanna nevét számos--művelődésügyi intézményünk elnevezésére. mert — amint ezt a Fővárosi Tanács Kossuth Zsuzsa Gimnáziuma, majd Egészségügyi Szakközépiskolája falán 1954 óta hirdeti — nagyra becsüli az ő „áldozatos. haladásért küzdő, csodálatos életét” és példaképül állítja elénk, hogy megtanuljuk tőle a tettékben megnyilatkozó ha- zafiságot, a népek és országok haladásáért vívott harcban való bátor kiállást, a nyíltszívű, becsületes munkás életet.” EMLÉKEZZÜNK MEG méltóképpen Kossuth Zsuzsanna halálának a 120. évfordulóján az emberien csodálatos életéröl. szomorú magyar sorsáról, és az 1848 —1849-es szabadságharcban kifejtett hősies, munkás, cselekvő hazafiságáról. Csónakázótó Aggteleken Az aggteleki cseppkőbarlang új érdekességgel fogadja látogatóit, ugyanis a barlangban csónakazótavat létesítettek. A vendégek elektromos meghajtású csónakokból nézhetik meg a híres cseppkőbarlang egy részét. (MTI-foto — Ruzsonyi Gábor) AMIÓTA az energiaválság megrendített» a vezető tőkés országok, gazdaságát — ugrásszerűéin megnövekedett az érdeklődés a szovjet Távol-Kelet és Szibéria nyers- , amyagkincsei iránt. Főkép- i pen amerikai, japán és nyu- * gatnémet részről kezdemé- | nyeztek tárgyalásokat. Nixon elnök júniusvégi szovjet- unióbeli látogatása során a gazdasági együttműködés szélesebb körű megvitatásán belül ez is napirendre kerülhet. A. nemzetközi érdéklődés érthető — de természetesen másodrendű ahhoz a világ- gazdaságilag szinte még ,felmérhetetlen fontosságú fejlődéshez képest, amelyet Szibéria a szovjet állam és a szocialista világ szamara tartogathat! A Szovjetunió a nemzetközi munkamegosztás szempontjából is rendkívül fontosnak tartja ezt a hatalmas területet — elsősorban azonban mégis a szovjet gazdaság és szélesebb értelemben a KGST szempontjából méri fel a lehetőségeket. Ennek a „rangsornak” a jelzéseként. különböző nyugati jelentéseket cáfolva, jelentette be a közelmúltban a szovjet kormány, hogy belső erőfeszítések gyümölcseként épül majd fel a második transzszibériai vasút. (Az elsőt Moszkva és Vlagyivosztok között hétezer kilométeren 1904-ben építették, második sínpárját pedig 1938-ban fék tették le.) Az új vasút megépítése óriási, további lehetőségeket nyit Szibéria kincseinek kiaknázására. AMI EZEKET a kincseket Illeti, vázlatos felsorolásuk is jelzi, hogy gazdaságos kihasználásuk esetén olyan ugrásszerű fejlődést válthatnak ki a szovjet gazdaság- fejlesztésben, amelynek világgazdasági és világpolitikai kihatásai szinte belát- hatatlanok. Szibériában vannak a világ legnagyobb földgáz- és második legnagyobb olajtartalékai. A föld mélyén 2,3 billió tonna szén rejtőzik. Ez több mint az összes fejlett tőkés országok együttes széntartaléka, fűtőérték szempontjából pedig felülmúlja a világ összes ismert földgaz- es, olajtartalékait! Emellett Szibériában van még a világ fakészletének fele, korlátlan mennyiségű vízi energia, kétszer annyi vasérc, mint az Egyesült Államokban, Angliában és az NSZK-ban összesen. Mindehhez járulnak a meny- nyiségileg teljes mértékben még fel sem tárt arany-, gyémánt-, platina-, nikkel és urán-készletek. Szibéria az elmúlt húsz EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. 3, fél 6 és este 3 érakor; A vUsg Hat lezárult, felejtse el Színes, szinkronizált olasz film. .Főszereplő: Franco Nero .ti BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 érakor A vizsgálat lezárult, felejfse el Du. fél 6 és este fél 8 órakor Feleségem kalandjai Szinkronizált csehszlovák bűnügyi filmvtgjáték CG Rí KERT Este 8 órakor Tecumseh GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4, és háromnegyed 6 órakor Ordasok között. Este 8 órakor Cromwell GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kis nagy ember GYÖNGYÖSI KERT Chato földje HATVANT vrjRCÍS CSILLAG A locsolökocsi HATVANI KOSSUTH Emberrablás magyar módra HEVES Átkozottak vagyunk Irina Et' /Tc \RONY Egy vonat az ég állomásra lír. Várady Károly TULLIO LANUCCUs ' Megbocsátó feleség Egerben: 19 érától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsl- ; linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Téka) utca 41. szám alatti rendelö&m, (Teleion: n-7*M ... _____■, S ignora. Primatesta szegény volt, mint a templom egere, mégis szerette mindenki. Aki csak egyszer is beszélt vele, mindörökre úgy tartotta meg az emlékezetében, hogy még soha nem találkozott Ilyen jókedvű, derűs asszonnyal. Pedig tulajdonképpen kevés oka volt a vidámságra. Milánó egyik nyomorúságos barakkjában lakott tizenhárom gyermekével, a férje elhagyta, s így néki magának kellett OIm* irt gondoskodnia tizennégy éhes szájról Foltozta mások fehérneműjét, irodát takarított, olykor-olykor pedig dinnyét árult a piacon. — Minek hajtod magadat annyira? — kérdezték gyakran a szomszédai. — Az uram nem törődik semmivel. —. Kerestesd meg a rendőrséggel, Primátesta asszony mosolyogva rázta a fejét. — őrült vagyl — kiabáltak vele a szomszédok. ■— L$galább a jóléti- hivatalba eredj el, kérj valami támogatást. Am hosszú időnek kellett eltelnie, amíg Primatesta asszony követte a tanácsukat. Csak akkor kereste fel a hivatalit, amikor már végképp nem tudta, honnan vegyen pénzt kenyérre. — Mit óhajt? — kérdezte mogorván a kövér hivatalnok, akihez bevezették. — Segélyt — mondta, signora Primatesta mosolyogva. — Mivel indokolja? — Tizenhárom gyereket kell eltartanom. — Tizenhárom gyerek ... ó, mamma mial — kiáltott fel a tisztviselő. — Bizony — mondta Primatesta asszony nem minden büszkeség nélkül. — És a férje? Miért nem ö jött? . — Tíz évvel ezelőtt elhagyott. — Vagy úgy... — szólt a hivatalnok, aztán gondolkodóba esett. — Hány évesek a gyerekei? — A legkisebb r.yoích&napos, a legnagyobb, Mario tizenöt éves. — De asszonyom, akkor a többi gyermeke minden bizonnyal tíz évesnél fiatalabb. — Igen, nyolcán fiatalabbak. A kövér tisztviselő zavartan mosolygott: — Ugyebár azt mondta, hogy a férje tiz éve elhagyta? Signora Primatesta arcán halvány pir futott át. — Értem már, uram, hova akar kilyukadni — mondta. — Tudja, az úgy van, olykor-olykor hazajön az uram, hogy bocsánatot kérjen. — Jól. van, signora — nevetett a hivatalnok majd kivizsgáljuk az ügyét és értesítjük. Primatesta asszon,y vidáman indult haza. Olyan derűs volt a hangulata, hogy annak a mihaszna urának ma este kilencedszer is meg tudott volna bocsátani! Fordítottat Zahemszky László 2 .../ évben óriási fejlődésen ment keresztül. Ma tizenhárom- szór annyi villamos energiát, ötvemhatszor annyi olajat, f száztízszer annyi földgázt, hatszor annyi vasércét és háromszor annyi acélt gyárt, ; mint húsz évvel korábban. Ez az ugrásszerű fejlődés ' politikailag is rendkívüli jelentőségű. Bizonyítja, hogy a szovjet államnak ma már rendelkezésére áll mindaz a pénzügyi, technológiai és nem utolsó sorban szakember-erőforrás, amely Szibéria iparosításához szükséges. ENNEK A hatalmas munkának a végrehajtásához az alapot sok szempontból már megteremtették. A Szovjetunió legnagyobb ipari építkezéseinek egyharmada jelenleg is Szibériában folyik. A fejlesztési stratégia lényege az. hogy miután óriási energiaigényű, nagy ipari létesítményekről van szó, építésükkel párhuzamosan, sőt általában azt meg'lőzve hatalmas vízi erőműveket létesítenek. Szibéria most épülő ipari óriásait ..energetikai-ipari komplexumoknak” nevezik. Szibéria kincseinek kiaknázásához óriási anyagi és technikai nehézségeket keli legyőzni. Maga az építés, az éghajlati viszonyok és a szállítási nehézségek miatt háromszor-ötször (annyiba kerül, mint a Szovjetunió európai területein. Mindez nemcsak a költségeket növeli, hanem munkaerő-problémákat is jelent. A Szibériában végzett termelőmunkát már ma is átlagban kétszer olyan magas bérrel fizetik, mint a Szovjetunió európai területein. Ennek ellenére az országos teljes foglalkoztatottság körülményei között a szibériai területek lakossága viszonylagosan továbbra sem nő. Ma is, mint egy évtizeddel ezelőtt, a szovjet lakosság körülbelül negyedrésze él itt —< területileg a Szovjetunió háromnegyedén. Ennek ellensúlyozására a gépipark, a technológiai kapacitás és a legmodernebb tudományos vívmányok teljes összpontosítására van szükség a gazdasági lehetőségek kihasználására. AZ ERŐFESZÍTÉSEK azonban méltóak, a lehetőségekhez. A konzervatív amerikai Time elfogultnak aligha tekinthető értékelése szerint „a szovjetek Szibéria újonnan felfedezett kincseinek meghódítása érdekében talán az egész világtörténelem legnagyobb konstruktív erőfeszítéseit fejtik ki”. —1 —e IÜ0 1974* JMMIf» l^L. ksyjri Szibéria — korlátlan lehetősének
