Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

Szojuz — Apolló” B mielőbbi viszontlátásra ta M * a o s H w ti Z ■« S o a H < iá Z cc o u z •«< s o a s H < Z s ü g a £ s C6 a a H « >1 Z »1* S o a a V* » Z ■< 5s o o a H > z ■< 8 o AMERIKAI űrhajósoktól búcsúzott nemrég Csillag­város. A két űrhajós le­génység számára az új labo­ratóriumi épületben fenntar­tott szobák már üresek. Az ajtók feliratai: Stafford, Leonov, Bean, Filipcsenko — emlékeztetnek a közös űrrepülésre készülő Szojuz és Apolló legénységének el­ső szovjetunióbeli közös fog­lalkozásaira. Első ízben ta­lálkozott a Jurij Gagarin űr­hajós központban teljes lét­számban az amerikai és a szovjet legénység. A talál­kozó egybehangzó értékelés szerint kitűnően sikerült Az amerikai űrhajósok szovjetunióbeli programja igen sokrétű volt Tanulmá­nyozták a Szojuz űrhajót, előadásokat hallgattak, tech­nikai filmeket néztek meg, és az űrrepülés dokumentá­ciós anyagán dolgoztak. Az asztronauták megismerked­tek az irányító központ be­rendezéseivel, képet kaptak a komplex felkészülés tech­nikai eszközeiről, amelyek gyakorlatilag teljesen fel­idézik a világűrben feltéte­leket. Nagy figyelmet fordí­tottak a nyelvi előkészítésre és sok kedves percet szerez­tek a közös sportfoglalkozá­sok. A sokrétű foglalkozások azonban nem :sak a Szojuz és az Apolló űrhajók le­génységének voltak haszno­sak. Ezúttal szerzett először gyakorlati tapasztalatot a közös foglalkozások , lefoly­tatásában az űrhajós irányí- t óközpont személyzete is. E két hét alatt mintegy el­lenőrizték a központ bonyo­lult mechanizmusának mű­ködését, amely zökkenőmen­tesnek bizonyult és ismét igazolta, hogy a központ szakembereinek a felké­szültsége magas fokú. AZ ŰRHAJÓK között — a repülőgépekhez hasonlóan — mindig van elvi hasonló­ság. Bárhol is készült az űrhajó, megtalálhatók fedél­zetén az azonos feladatokat teljesítő rendszerek, ame­lyek külsőleg és konstruk­ciójukat tekintve is külön­bözhetnek, de működési el­vük azonos. A Szojuz és az Apolló természetesen nem ..sziámi jikrek”, de eltérése­ik ellenére vannak közös vonásaik, ami megkönnyíti az idegen űrhajóval való is­merkedést, Az irányi tóköz- pont módszertani szakembe­rei elmondják, hogy az ame­rikai űrhajósok különösen nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták azokat a mechaniz­musokat és szerkezeteket, amelyek konstrukciós szem­pontból eltérnek az Apollóé­tól. A gyakorlatok és a talál­kozók véget értek. Az ered­ményeket a szovjet szak­emberek röviden így foglal­ták össze: Borisz Petrov akadémikus, a Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának el­nöke: — A felkészülés mostani szakaszának célja az volt, hogy a teljes szovjet és amerikai legénységet megis­mertesse a Szojuz űrhajóval és rendszereivel, a közös foglalkozások eszközeivel és módszereivel. A feladat ezért új és bonyolult. A mostani találkozók túllép­nek az ismeretlen techniká­val való ismerkedés szoká­sos keretein. A legénység tagjainak mélyrehatóan kel­lett tanulmányozniuk azösz- szes rendszer logikai fel­építését, átgondolva műkö­désük különleges vonásait. A NASA vezetősége is nagy figyelmet tanúsít a közös űrrepülés iránt. Teljes a szakemberek közötti együtt­működés. Meg vagyok elé­gedve a munka menetével. Vlagyimir Tyimcsenko, az 1975-ös közös űrrepülés szovjet technikai igazgató­ságának képviselője: — MOST DOLGOZZUK KI és egyeztetjük az úgyne­vezett „funkcionális” doku­mentumokat, amelyek meg­határozzák egyebek között a különféle rendszerek kipró­bálási terveit, az irányitó központok munkarendjét és a pályára juttatott legény­ségek tevékenységét. Hous­tonban egy dinamikus, pró- bapadon megkezdték a kö­zös összekapcsoló rendszer kísérleti beállítását. A pró­bák során az összekapcsoló mechanizmusokat kifogásta­lannak találták. A jövő év elején megkezdjük a rádió- technikái eszközök elektro­mágneses szempontból való egyeztetését és az űrhajók létfeltételeit biztosító rend­szerek kísérleti finomítását. Ezután az űrhajókban fel­szerelendő szovjet és ame­rikai részegységek végső el­lenőrző próbái következnek. Előirányoztuk az irányító központok személyzetének és a központok együttműködé­sének kipróbálását is. Ezen­kívül megvitatjuk a kísér­leti munka minden egyes szakaszának eredményeit és az egész űrutazás menetét. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok űrszakértői nagy figyelmet szentelnek az űrhajósok felkészítésére és a foglalkozások, gyakor­latok tervezésére. A szovjet —amerikai közös űrrepülés a kidolgozott terv szerint ter­mészetesen az időpontokat betartva folyik. Valerij Kubászov, űrpiló­ta, a Szovjetunió hőse: — JÚLIUSBAN jártunk az Egyesült Államokban, ahol elméleti előadássoroza­tot hallgattunk az Apolló űrhajó felépítéséről. Hason­ló volt az amerikai űrhajó­sok küldetése is — ők a Szojuzt tanulmányozták. E látogatás során „elméletben” ismerkedtek a partnerek egymás űrhajóival. Ezután már közvetlenül a gyakorló modelleken kezdődik meg a közös munka: júniusban Houstonban, szeptemberben pedig a Csillagvárosban. A közvetlen gyakorlati felkészü­léshez azonban ki kell dol­gozni azok megfelelő mód­szereit, be kell gyakorolni az űrrepülés közben alkal­mazandó fedélzeti utasítások teljesítését. A jelenlegi problémák kö­zé tartozik a nyelvtanulás, méghozzá műszaki szem­pontból. Az egymás közötti érintkezés már nem jelent gondot, de más a helyzet technikai területen: az űr­hajók konstrukcióját és a fedélzeti rendszereket ille­tően országainkban az űrku­tatás eltérő terminológiát használ. Ezért most egv kö­zös technikai nyelvet kere­sünk. A S70JUZ és Apolló űr­hajók tervezett közös repü­lésében résztvevők szemé­lyes találkozásai és állandó kapcsolatai nagy jelentősé­gűek. A. most lezajlott ta­lálkozó ebből a szempontból iS igen hasznos volt. AleHszaj Gorohov (APN) Az orkánok matematikai előrejelzése Az emberiséget sújtó nagy elemi csapások történeté­ben mindenkor felejthetetlen marad az az orkán és vi­hardagály, amely 1970. november 12—13-án a Bengáliai- öböl sűrűn lakott partvidékét sújtotta. A halálos áldo­zatok számára vonatkozó különféle becslések igen elté­rőek, harmincötezer és kétszázezer közti számú halottról érkeztek jelentések. Az azóta eltelt esztendők alatt az indiai meteoroló­giai szolgálat keretében elkészítették a rendkívüli elemi csapás lefolyásának matematikai modelljét, amelyből le­vezethetők a vihar fontosabb adatai, az orkán legnagyobb sebessége, a vihardagály magassága és a tetőzés időpontja. A kidolgozott matematikai modell alkalmas arra, hogy .még kialakulófélben levő viharok fellépése alkalmával cl 5re, lehessen jelezni a vihar további alakulását. Ezáltal lehetővé válik a fenyegetett partszakaszok lakosságának idejekorán való figyelmeztetése, hasonlóan ahhoz a hur­rikán. és vihardagály-előrejelző szolgálathoz, amely az Egyesült Államok orkánok által sűrűn látogatott déli te­rületein es a Mexikói-öböl trópusi szigetvilágában már évek hosszú sora óta működik és eddig már rengeteg em­bernek mentette meg az életét. Környezet­védelem A klasszikus hőerőművek és egyes nukleáris villany- erőművek jelentős mennyi­ségű forró vizet bocsátanak ki a folyókba. Ez a víz a hű­tés során melegedik fel. Környezetvédelmi szakem­berek erre a kellemetlen jelenségre régóta felfigyel­tek. Számos országban .je­lentős kutatásokat folytat-, nak e melegvízáramlat ter­jedésének. és hatásának vizsgálatával az élővilágra. Franciaországban jelente^ infravörös távmérési mód szerrel végeznek a témává' kapcsolatban méréseke Cordemais-nál, a Loire-tor- kolatnál és a Monts d’ Arrée erőmű mellett. A repülőgé­pes módszernél 500 méter magasságból végzik a méré­seket infradetektorral. A mérések során hőtérképet készítenek az erőművek kör­nyékén a vízhőmérséklet- rőL fém lövések" a világűrbe A Bajor-erdőben, Wettzell közelében olyan megfigyelő ál­lomást helyeztek üzembe, amely a mesterséges holdak keringési pályáját centiméteres pontossággal határozza meg. Az állomás legfontosabb berendezése a 100 MW teljesítményű, Siemens gyártmányú impulzu's-rubinlézer. A készülékből kibocsátott sugarakat a műholdra szerelt különleges tükör veri vissza a földi állomás irányába. Hogyan tápkozó dőlt Ko umbusz a tengeren? Hogyan jutott el Kolum- Spanyolországba és innét hajósok találták fel és for- busz az Újvilágba? Hogyan terjedt el Európa nyugati májában eltért a csilla­navigáltak abban az idő- részében. Érdekes, hogy for- gászati asztrólábiumtól. Gya- ben, milyen műszereket mája évszázadokon kérész- korlatban a szélességi fokot használtak, egyáltalán vol- tül nem sokat változott., A lehetett meghatározni, segít- tak-e műszereik, vagy csak legrégibb asztrolábium a ségével olymódon, hogy nap- a Teremtőnek ajánlva lelkű- IX. századból Szíriából szár- pal a Nap magasságát, éj- ket megindultak a nagy is- mazik. a legújabbat a múlt jel a sarkcsillagot nézték be meretlen felé. Több ezer ki» században Marokkóban ké- vele. A rézből készült fok- lométeres tengeri útról volt szítették. beosztású gyűrű közepén sző, amelyet ismeretlen vi- Az asztrolábium csillaga- irányzóréssel kiképzett állít- zeken kellett megtenni, ki- szati mérőeszköz volt, sík ható körívmérővel volt él­tévé magukat az idő- és körlapokból állt és a csilla- látva. Ma már a tengerésze- tengerjárás szeszélyéinek. gok magasságának, az idő- ti asztrolábium igen ritka Kolumbusz idejében az nek és különböző szögeknek műszer. A XV. és a XVIII. asztrolábium. mint csillaaá- a mérésére használták. századak között használták, szati mérőeszköz már több Kolumbusz idejében, tehát Európában néhány példány évszázados múltra tekinthe- a XV. század végén a hajó- van belőlük: Firenzében,va- tett vissza. Az asztrolábium sok már ismerték a hajózási lamint Grenewich-ben. Fran- hellén eredetű. A görögöktől asztrolábiumot. Ez tehát ciaországban egyetlen darab az iszlám kulfúrterületen át tengerészeti műszer volt;' a volt belőle a caux- múze- került a XII .században XV. század végén portugál umban, de sajnos, ez el­pusztult a második világhá- ■ • ború folyamán. Kolumbusz idejében egy harmadik műszert is hasz­náltak, népszerű nyelvén a Jákob botját. Érdekes alakú műszer egy beosztással el­látott hosszabb pálcán, rö- videbb keresztpálcákat le­het tologatni. A csillagok magasságát igyekeztek vele. bemérni, így könnyíteni meg a nyílt tengeri helymegha­tározást. Ezt a műszert először 1342-ben írták le. A XV. és a XVI században topográ­fiai és fokozatosan hajónavi­gációs célokra használták. A hajózásban a- XVIII. szá­zadig töltötte be hivatását a , Jákob botja. Szintén ritka műszer ma már Végül egy * «. , negyedik műszert említe­nénk, amelyet Kolumbusz idejében már használtak, a ma is alkalmazásban levő iránytűt. Természetesen e mérőesz­közök segítségével csak nagy szórással tudtak dolgozni a középkori hajósok. Nehezen tudták mérni a megtett utat, és nem tudták pontosan meghatározni nyílt tengeren pozíciójukat. A Jákob bot­ját például hullámos tenge­ren, ingadozó hajón nem le­hetett használni. A középkorban és az új­kor hajnalán tehát a hajóst a műszerei mellett inkább ösztöne és szerencséje vitte célba, mert sokan mégis­csak célba érkeztek sok ezer tengeri mérföld megtétele után. T. M. KutatóáHomás a gleccseren Dél-Kazahsztánban, a 3500 méter magasan fekvő ,.Tu- jukszu”' gleccseren állandó tudományos kutatóállomást állítottak fel. A Kazah SZSZK Tudományos Akadémiájának kutatói a nemzetközi hidrológiai együttműködés kévéié­ben tanulmányozzák. a Tieitsan-hegyse j gleccsereinek kialakulását. Meghatározzák a jegesedés mértékét, figyelemmel kíséri!: a hótakaró vastagságának alakulásén, tanul­mányozzák a hegyi gleccserek fizikai egyensúlyát, mérik az atmoszférából a csapa­dékkal a gleccserre jutó ve gyi. anyagok mennyiségét. A számításoknak gyakorlati hasznuk van, mivel a gleccserekből származó vizet felhasználják az öntözésre. A dzsun- gari és zsilijszki gleccserek például évente több mint másfél millió köbméter vizet adnak a hegyi folyóknak. A kazah tudósok alapos, rendszeres megfigyelései lehetővé teszik, hogy fontos adatokat kapjanak a közép-ázsiai hegyek eljegesedésének törvény­szerűségeiről. TUDOMÁNY ÉS tudomány t& TUDOMÁNY ÉS technika:;: tudomány és TECHNIKA ... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: tudomány és technika..; <5 Gépi masszírozó i* ijj A kazahsztáni tbc-kutató- 2 intézetben hordozható ké- q szüléket terveztek a nagyon O sürgős külső szívmasszázs m megkönnyítésére. A készülék könnyű, kényelmes és egy- ,. szerűen kezelhető. Gyakor- ; latilag bármely elektromos «r energiaforrás működésbe iá hozza. Mentőkocsiban, re- y pülőgépen, vonaton a leg- S3 váratlanabb helyzetekben jg fel lehet használni. H TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:« TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:;; TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom