Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-07 / 131. szám
' BÍH KOSSUTH 8.28 Zenekari muzsika. 9.00 Egy dmlró . , . 10.05 Édes anyanyelvűnk. 10.10 iskola rádió. 10.35 Változatok a follia- témára. 11.00 Riport. 11.1« Áriák. 11.49 Kritikusok fóruma. 12-20 Ki nyer ma? 12- 35 Tánczene, 13.20 Cigánydalok. 13- 45 Riport. 14 00 Tudod-e? 14.25 Iskolarádió. 15.10 Magyarán szólva . . . 15.25 Kóruspódium. 15.40 Polkák. 15.49 Az élő népdal. 16.06 Nézőpont. 17.30 Verdi-áriák, 17.53 Díjnyertes diplomások, 18.15 Hallgassuk együtt! 19.40 Könyvhét, 1974. 20.30 Emlékezés Duke Ellington- ra. 21.23 Kamarazene. 22.20 Sanzonok. 22.50 Meditáció. 23.00 Mozart-müvek. 0.10 virágénekek, PETŐFI 8.05 Nótácsokor. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.03 Beethoven: IV. szimfónia. 12.39 Rádiónovella - pályázat. 13.03 Balettzene. Kettőtől — hatig . . . Zenés délután. 18.20 Falusi esték. 19.10 Népdalok. 20.28 Áriák. 21.00 Láttuk, hallottuk. 21.20 Musical-sláger?k. 21.40 Egy pálya vonzásában. 22.00 Kamarazcne. 23.15 Könnyűzene. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. 18.15 Operarészletek. 18.25 Beszéljük meg. Bayer Ilona műsora. 18.40 A Bergendi-együttes felvételeiből. MAGYAR 17.20 Hírek. 17.35 Bruno O’Ya énekel. 17.50 olaszországi vulkánok. Üti fii m 18.05 Műsorainkat ajánljuk! 18.30 öt perc meteorológia. 18.35 A KGST a világban. Magyarország a KpST-ben. 19.05 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Hazai esték. Kecskemét, Szombathely. 22.00 Tv-híradó. Kísérleti Cl.) műm 20.00 Műhely. 20.40 Tíz perc a Szovjetunióban. Tbiliszi. 20.50 Múzeum falak nélkül. V '.'oya. 21.40 Ke st'esztivál — Efc-r, 1974. POZSONYI 9.05 Néprajzi műsor. 9.35 Haldak. Tv-játék. 16.55 Bohemians Praha—Sparta Praha labdarúgó-mérkőzés. 19.00 és 21.20 Híradó. 21.45 A pikk dáma. Csajkovszkij operájának tv- változata. 23.10 Népi muzsika. I mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél 6 és 8 órakor. Szikrázó lányok Pop mozi. pop zene. Színes magyar film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fel 4 és iél 6 órakor G'sinom Palkó Színes magyar film. Este fél 8 órakor A kalóz menyasszonya Színes francia film víg játék EGRI KERT Este 8 órakor Zahar Berkut GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor Napszúrás Háromnegyed 6 és este 8 órakor Életünk legszebb napja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Életünk legszebb napja Du. fél 6 órakor Ruszlán és Ludmilla I—II. Másfélszeres helyárak! GYÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor A boszorkánvmester HATVANT VÖRÖS CSILLAG Sötét Torino HATVANI KOSSUTH A halál válogat HEVES Aa elveszett kutya FÜZESABONY Idegen arcok PÉTERVASÁRA Kopernikusz LŐRINCI Az ezredeseket akarjuk \ színház Egerben. e.ste 7 órakor: SZERELEM IShakesjmrs-bértet) c CL zzti „Szomorúság” jeligére: Jogában áll természetesen a jelenleg érvényben levő örökösödési törvény szerint végrendeletet vkészíteni, amelyben meghatározza, vagyonából kire mennyit^ hagy. Másik kérdésére nem tudunk egyértelmű választ adni, mert nem tudjuk, miből áll az anyagi örökség, például, ha házrész, vagy más ingatlan, természetes, hogy az örökös nevét a telekkönyvre átvezetik, s ezzel annak jogos tulajdonává válik. Talán ha kiegészítené levelét azzal. miről van tulajdonképpen szó, bővebben válaszolhatunk. Várhelyi József, Nagytálya: Megkaptuk a beszámolót a szovjet—magyar baráti találkozóról, s közöltük is lapunkban. Kérjük, keressen fel bennünket máskor is soraival. Sz. János, Gyöngyös: A termelőszövetkezeti tagok betegségi segélyét keretrendelkezés szabja meg. amely szerint azt a dolgozó tagot illeti meg keresőképtelenség címén betegségi segély, aki a keresőképtelenséget megelőző egyéves időszak alatt a részére megállapított munkaórát, de legalább — férfi esetében, évi 150 tízórás munkanapot teljesített. A betegségi segély összege nem egyöntetű, mint az iparban. Betegségi segély összege, a megbetegedést megelőző egyévi időszakban elért részesedés egy napra eső részének 50—75 százaléka. Emv i kevesebb, illetve a 75 százaiéi nál magasabb nem lehet. Mindezt a termelőszövetkezet alapszabályában rögzítik, s természetesen ennek megállapításánál figyelembe veszik a tsz anyagi lehetőségeit. így történhetett meg, hogy az ön és betegtársa betegségi segélyének összege között eltérés mutatkozott. Jogorvoslatnak akkor van helye, ha az ön termelőszövetkezetének alapszabályában lefektetett szabályoktól eitérő lenne a segély összege. „Háztulajdonos” jeligére: A válasz valóban sürgős, ezért választottuk ezt a lehetőséget az Ön által megadott jeligére. A határozat ellen 15 napon belül élhet fellebbezéssel, a fellebbezést a községi tanácshoz, de a járási hivatal címére kell beadnia. A fellebbezésben természetesen meg kell indokolni, miért tartja sérelmesnek az összeget. vAdott esetben a járási hivatalnak joga van mérsékelni a bírság-összegét, ha valóban a jogszabályban előírtaktól eltérő módon állapították meg. A bírság kivetése azonban jogos volt, tekintettel arra, hogy engedély nélkül építkeztek. Itt hozzá kell tenni, hogy a jóhiszeműség ebben az esetben nem elég indokolás, hiszen a jogszabály ismeretének hiánya nem ment fel senkit a következmények alól. % W,;, Döaitöíi a Legfelsőbb Bíróság AMIKOR egy elvált házaspár 19 éves fia érettségizett, az apa a gyermektartás- díj fizetését beszüntette. Volt felesége azonban pert indított ellene, amelyben kérte a. bíróságot: kötelezzék az apát, hogy tovább is fizessen, mert gyermekük szakmunkástanuló intézetben képezi magát, havi ösztöndíja 190 forint, tehát tartásra szorul. A járás- és a megyei bíróság a keresetet azzal az indoklással utasította el, hogy egyrészt a fiú már nagykorú, másreszt a ., II, gimnáziurrvbc>l annak idején kimaradt, állásba ment ,fés csak egy évvel később, esti tanfolyamon folytatta tanulmányait. Ilyen körülményeit között, ha szakiskolában akarja továbbképezni magát, ez már nem tartozik a szükséges tanulmányok körébe. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és az apát tartásdíj fizetésére kötelezte. — A családjogi törvény értelmében a munkaképes leszármazott is jogosult tartásra, ha szükséges tanulmányai folytatása érdekében erre rászorul — hangzik a határozat. — Szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok folytatását kell érten. A középiskola sikeres elvégzése után valamely szak- képzettség elnyerését nyújtó tanfolyamot is ilvennek kell tekinteni. Ebben az esetben a gyermek jelenlegi tanulása, mivel életpályára előkészítő képzésről van szó, ennek minősül. — A nagykorú gyermek általában csak folyamatos tanulmányok esetén követelhet tartást. Ha a középiskola befejezése’után hosszabb idő telt el, akkor abban a kérdésben. hogy a főiskola, vagy az egyetem nappali tagozatán történő továbbtanulás idejére a szülőtől elvárható-e a tartásdíj fizetése, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható az a követelmény, hogy továbbképzését esti, vagy levelező tagozaton folytassa. — az ösz- szes körülmények gondos ■ mérlegelésével kell á. -.st foglalni. A folyamatosságot nem szakítja meg a főiskolai, illetve egyetemi tanulmányok előtt megkívánt egv-két éves gyakorlati munka, sorkatonai szolgálat, betegség, vagy más rendkívüli ok. EBBEN az esetben a gyermek a gimnáziumból kimaradt, egy évet veszített, majd esti tagozaton érettségizett. Ez nem tekinthető a tanulmányok megszakításának, amely megszüntetné az apa tartásdíjfizetési kötelezettségei. Korábbi nfűnkaheiyén nem szerezhetett szakképzettséget, s nem kívánható tőle, hogy továbbtanulás helyett ezt a foglalkozást folytassa. Egy munkás súlyos üzemi balesetet szenvedett, és felépülése után rokkantálilo- mányba helyezték. Ezért, volt munkaadójával szemben, pert indított, rokkant-nyup iíja és korábbi fizetése közli különbözet megtérítéséért. A keresettel szemben a vállalat arra hivatkozott, hogy az üzemi orvos véleménye szeirnt a munkást nem baleseti sérülései, hanem betegségé miatt nyugdíjazták. A járásbíróság részben helyt adott a keresletnek. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntésit hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A HATÁROZAT indokolása szerint az Igazságügyi Orvosi Bizottság véleménve alapján a rokkant munkaképesség csökkenése 50 százalékban baleseti eredetű. Munkaképességének több mint kétharmadát elvesztette; az ítélkezési gyakorlat szerint 67 százalékos rokkant! Nem a dolgozó egészségi állapota okozta a keresetveszteséggel járó munlka- kéoességcsökkenést, hanem a baleset. A vállalat pedig — a sérelemből származó munkaképesség-csökkenés százalékos mérvétől függetlenül — a teljes kárért felel! Az igazságügyi orvosszakértő határozottan leszögezte, a baleset tette képtelenné eredeti foglalkozásának folytatására. Hajdú Endre Ependi. Türkméniában miiideuekiből mosolyt csal ki ez a név. A szegényeket védelmező vidám tréfacsiná- lóról nemzedékről nemzedékre szállnak a mesék. Íme néhány történet: — Ettél már halvát? — kérdezték egyszer Ependít. — Nem. Sehogyan sem tudok csinálni magamnak Amikor van lisztem„ nincs Teher próba Mint ismeretes, a Csdszdf- uszoCát szétnyitható', alumínium tetővel fedik he. Mielőtt a hatalmas elemeket legyártanák, a szerelvényt teherpróbánuk vetik alá. Daru. segítségével fokozatosan helyezik fel a súlyokat és közben műszerrel mérik a donga alakváltozását. (MTl-foto — KS) Uj lendül©! a baromfilenyeszfésben NYOLC-TlZMILLIÁRD forint jelentős összeg, különösen ha tekintélyes hányada dollárban osördül az asztalon. A magyar baromfitenyésztés pedig évenként nagyjából ekkora értéket produkál. És még csak azt sem lehet mondani, hogy a hazái fogyasztó elől visszük külföldre a csirkecombot, vagy a kacsapecsenyét. Mert miközben — különösen egyes cikkekben — nagyhatalomnak számítunk a világpiacon, az itthoni fogyasztás is baromfihúsból negvedik, tojásból nyolcadik helyen áll a világranglistán. A hazai baromfitenyésztés az elmúlt esztendőkben cák- cakfeos pályát futott. Az elmúlt évtizedben a termelés meredeken ívelt felfelé, azután bizonyos megtorpanás következett be. Ugyanis a szakemberek vitatkozni kezdtek. hogy érdemes-e nekünk a fejlesztéshez drága fehérjetakarmányt behozni külföldről, miközben az elhelyezési piacok nem is látszanak mindig biztosnak. A termelők viszont azt tapasztalták, hogy. egyéb termelési ágakban többet hoz a befektetett forint, mint a baromfi üzemágban. A termelés nem esett visz- sza, de ez a kettős ok megtörte a fejlődés iramát. Az érdekeltek egy ideig „nem figyeltek oda” eléggé a ’baromfitenyésztésre. Ez megint két következménnyel járt. Egyrészt elhanyagolták a beruházást. Nem modernizálták az épületeket, nem cserélték ki a lassanként el- h aszná 1 ód ó berendezéseke t. Másrészt viszont meglazult a baromfitelepeken az az irgalmatlan fegyelem, amely nélkül ma már nem képzelhető el eredményes termelés. BEKÖVETKEZETT az a helyzet, amit a szakemberek a maguk kacifántos modorában úgy fejeznek ki, hogy „a genetikailag lehetséges paraméterek és a realizált paraméterek színvonalában fokozódó eltérés nyilvánult meg.” Ezt magyarul úgy mondják, hogy a tudomány és a technika egyre tökéletesebb fajtákat, takarmánytapokat, eljárásokat, és gépeket kínált, .. de mi ezeket nem használtuk ki, ezért a lehetőségek mögött egyre jobban elmaradtunk. Most léptük át az újabb fordulat küszöbét. Eldőlt a vita: érdemes a baromíite- . nyésztéssel foglalkozni, a hazai kereslet emelkedik és a külső piaci elhelyezés is biztosítottnak , látszik, csak persze azt kell termeim, amit a vevő kexes. És akkor’ a dollárban kifejezett árak is kedvezőek lesznek. A baromfitenyésztés ismét elérheti régi jövedelmezőségét, de nem úgy, hogy a termelők az áruért többet kapnak, hanem úgy, hogy olcsóbban állítják elő. Ehhez a cselekvés láncszemeinek egybekapcsolódó sora szükséges. Jó példáért nem kell külföldre .menni, mert amint tíz évvel ezelőtt voltak, úgy ma is vannak — sőt nagyobb számban — idehaza is világ- színvonalon termelő üzemek. Ezeknek a példáját kell követni. És szakosodni kell. Egy üzemben ma már csak egyfajta baromfival, egyféle műveletet érdemes elvégezni. Tehát vagy tojást termelni, vagy pecsenyecsirkét. Vagy beíogni való libát előállítani, vagy libát hizlalni, és így tovább. A kistermelők szerepe változatlanul nagy, de a szabály a kisemberekre is érvényes. Termelésüket szervezni kell úgy, hogy lepjen, aki előállítja számukra az alapanyagot, a takarmány- tápot, legyen akitől megtanulják a változó módszereket és legyen, aki garantáltan átveszi a termést. Mindezek között pedig légy egy, aki a teljes folyamatot átfogja, kézben tartja, FAJTAKÉRT SEM kell külföldre mennünk, mert talán az egy libát leszámítva, hazai nemesítésben és hibri- dizálásban jobban állunk, mint a szocialista tábor többi országai. Épületünk is van elegendő, újat építeni nem, vagy alig keüi De a meglévők alapos, átformálásra, rekonstrukcióra szorulnak és még inkább érvényes ez a jelenleg alkalmazott gépekre, berendezésekre, szakkifejezései: a Ependi olajam, ha meg olajam van, lisztem nincs. — Hallod-e, Ependi, te már annyi esztendőt megéltél, és mégsem tudtál magadnak lisztet és olajat szerezni? — Mikor lisztem is, olajam is volt, akkor sohasem voltam otthon — felelte Epe ndi. Ependi a tengerparton sétált. Nagy szomjúság gyötörte, ivott hát a sós vízből. Erre még jobban megszomjazott. Elment édes vizet keresni. Amikor talált és eloltotta szomját, vizet vett a sapkájába és beleöntötte a tengerbe. — Ne hencegj, te tenger, hogy olyan hatalmas vagy — mondta. — Neszet kós; kell: told meg, milyennek lennie az igazi víznek! ★ Gyermekkorában Ependi < egyszer bemászott egy ide-' gén kertbe. Meglátta a gazda és mérgesen rákiáltott: — Mit keresel azon a fán? ' — Csalogány vagyok —; mondta Ependi. — Ezen a ‘ fán szoktam dalolgatni. — No, ha így van, akkor j énekelj csak, hadd halljam; — szólt a gazda. Ependi rázendített. De; olyan förtelmes hamisan, hogy még a közelben legelésző szamár is tüstént elinalt. — Szerinted így dalol egy J csalogány?! — kérdezte fe- ' nyegető hangon a gazda. — Most tanulok énekelni '< — mondta Ependi —, én í még csak kezdő csalogány '■ vagyok. Fordította: ... _ Zmernsik^ László technológiára, Az eddigi „egyrétegű” baromfitenyésztést most több rétegben kell csinálni. Eddig ugyanis az úgynevezett mélyalmon, a padlón, egy szintben kapirgáltak az aprójószágok. És legfeljebb apró kerítések osztották tágas kockákra a csarnokot. Ma már ketrecekben kell elhelyeznünk a baromfit és a ketreceket több rétegben rakni egymás fölé. így ugyanazon épületben többszörös létszámú állománnyal dolgozhat a termelő. Persze egy ilyen zsúfolt csarnokot másként kell szellőztetni, a ketrecben tartott jószágot másként kell etetni itatni és ha az tojást termel, kell olyan gép is, amely automatikusan összegyűjti a tojást. És mindehhez ismét kell, sőt most még jobban kell az a bizonyos irgalmatlan fegyelem. A rendszergazdák az összes szükséges kellékekkel a teendők pontos leírását is szállítják. Ezt milliméterre és másodpercre kell, betartani, mert a mai színvonalon m ás módon már nem lehet termelni. És valakinek gondoskodnia kell arról is, hogy azok a zsákok, amelyekben a takarmánytápokat szállítják, pontosan olyan összetételű keveréket tartalmazzanak, mint amilyent a zsákon levő felírás mutat. Ma ugyanis még elég sok az eltérés, ami tovább súlyosbítja a gondokat. A KORMÁNY A rekonstrukcióhoz harminc százalékos vissza nem térítendő állami támogatást biztosít. A konjunkturális helyzetben levő lúdtenyésztés épületeihez egyedi elbírálás alapján ötven százalékosat. Az érdekeltek felfigyeltek ezekre a lehetőségekre. Országszerte a baromfitenyésztési kedv fellendülése tapasztalható. Megyénkben is nagy mértékben növekedett a barom- fitenyésztési kedv az utóbbi időben. Korábban csupán néhány termelőszövetkezetben foglalkoztak nagyobb volumenben barom fi tenyésztéssel. Alig egy évvel ezélőtt készült el a Füzesabonyi Állami Gazdaság egykori sertéstelepén — a telep telje* mintegy ötmillió forintos korszerűsítésével, illetve átalakításával —, amely a megye legnagyobb baromfitelepe. Kedvet kaptak az ágazat fejlesztéséhez a karácsondi, a bodonyi közös gazdaságok is, s változatlanul tartják a korábbi évek színvonalát Szihalmon, Nagykökényesen, Kápolnán, nem beszélve az immár országos hírű egerszólati lúdtenyésztő telepről. SOKAN MEGFORDULNAK mostanában a hatósági irányítással, tervezéssel, kutatással foglalkozó szerveknél, s azok alig győznek válaszolni az érdeklődők kérdéseire. Úgy tűnik, hogy ez az esztendő valóban a fordulat ideje lesz, a baromfitenyésztők legyűrik a részben maguk teremtette akadályokat és ismét számíthatunk a régi szép lendületre, a hazai ellátás és a dollárbevételek további javulására. F. B, 1974. június yéalafc
