Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

Iskola az atomkorban ESemuíutjuk az Országos Oktatástechnikai Központot Simon Gyula, az Orszá­gos Oktatástechnikai Köz­pont főigazgatója, a közel­múltban tájékoztatta a sajtó képviselőit a keve­sek által ismert, nagy jö­vőjű intézmény tevékeny­ségéről, feladatairól, ter­veiről. A tudományos-technikai ^ forradalom alapvetően meg­változtatta a rna emberének életét, gondolkodásmódját, jelenünk arculatát, Nem mú­lik el hónap, hogy a világ­sajtó ne számolna be egy- egy szenzációs ipari vagy tu­dományos felfedezésről. Kör­nyezetünk szamunk láttára formálódik még akkor is. ha ezt természetesnek tartjuk, ha erről nap mint nap nem is veszünk tudomást. Az iskolákban mintha megállt volna az idő. Fejlő­dött ugyan az oktatás tech­nikája. de a korszerűsítés mégis lassan halad.. A ma­gyarázat a forinthiány, szok­tuk mondani. Kétségtelen: ez is igaz, mert anyagi fe­dezet nélkül nehezen kép­zelhető el gyors haladás. Erre utal az MS2MP Köz­ponti Bizottságának a köz­oktatás továbbfejlesztését megszabó határozata, ami­kor megállapítja, előírja, hogy „iskolarendszerünk anyagi és tárgyi feltételéit jelentős mértékben fejlesz­teni kell. Az oktatásügy fej­lesztését a következő idő- _ szakban kiemelt társadalmi ' feladatként kell kezelni, ezért a nemzeti jövedelem­ből a jelenleginél nagyobb hánvadot kell erre a célra fordítani.” Ez rendkívül sokat je­lent, hiszen hazánkban kö­zel 1 millió 800 ezer általá­nos, középiskolás diák. egye­temi és főiskolai hallgató tanul, s képzésükkel több mim százezer pedagógus foglalkozik. A ma iskolájában lelassul korunk ritmusa, s ennek a forinthiány csak egyik oka. Ha ez megoldódik — a fo­lyamat már megkezdődött —. ha az oktatásban is pol­gárjogot nyernek a modern kísérleti és szemléltetőesz­közök. a gondok mégsem szűnnek meg máról holnap­ra Erre utal a párthatározat, amikor kiemeli, hogy „álta­lánossá kell tenni. a korsze­rűsítési eszközök használa­tát, s erre fel kell készíteni a pedagógusjelölteket”. Fi­gyelemre méltó a részletes indoklás is, amely megálla­pítja, hogy „hosszú ideje megoldatlan a pedagógusok továbbképzése és rendszeres oktatáspolitikai~ tájékoztatá­sa. Az új tartalmi elemek és módszerek — a feltételek hiányosságain kívül — azért is terjednek nehezen, mert bevezetésükre nem készít­jük fel megfelelően a peda­gógusokat.” Az. Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság kezdemé­nyezésére ezért hozta létre a Művelődésügyi Miniszté­rium — természétesen az oktatásban érdekelt társmi­nisztériumod egyetértésével az Országos Oktatástechni­kai Központot. Kellett ez az intézmény, hiszen évente mintegy öt­ezer új tanár lép katedrára, ötezer olyan pedagógus, akik nek többsége nem ismeri a korszerű oktatástechnikai eszközök használa’át; hiszen sokféle típusú, fajtájú, kü­lönböző hazai és külföldi cé­gek által gyártott keskeny- film- és diavetítő, magnó került forgalomba, s a pótal­katrész-ellátás. a javítás megoldatlan, nem is beszél­ve arról, hogy ezek pedagó­giai hasznosítását sem dol­gozták ki átgondoltan. Az Országos Oktatástech­nikai Központ — mint ala­pító okirata is jelzi ~ há­rom fontos feladattal: okta­tással, kutatással, elosztással és koordinációval foglalko­zik. Kilenchónapos bentlaká­sos tanfolyamot indítottak azok számára, akikből a ta­nárok, továbbképző oktatás- technikai szakemberek lesz­nek. Szerveztek 'kéthónapos és kéthetes kurzusokat is, az előbbin a pedagógusképző intézmények tanárai vesz­nek részt, az utóbbiakon pe­dig egy-egy új eszközt vagy módszert ismertetnek. Az intézmény oktatói gár­dája természetesen kutató­munkával is foglalkozik, ke­resve az eszközrendszerek integrált felhasználásának lehetőségeit, optimális ki­használásának módozatait, mérlegelve pedagógiai ha­tásfokukat Ez rendkívül fontos és sokrétű tevékeny­ség, ' amelynek gyakorlati, haszna hamarosan jelentke­zik, hiszen az OOK együtt­működik majd a Magyar Rá­dió és Televízióval, vala­mint az oktatási eszközöket nagy tömegben előállító TANÉRT Vállalattal, s ötle­tekkel, ajánlásokkal látja el az iskolákat is. Az sem lényegtelen, hogy a központ nemcsak gyártja; a szemléltető anyagokat, ha- ; nem koordinálja is ezt a te­vékenységet. Gondoskodik ; az elosztásról, kiadványokat; bocsát ki. A gyártás már meg is in­dult: készülnek oktatófil­mek, írásvetítők, transzpa­rensek. diasorozatok, hang-; szalagok, kazetták, videosza­lagok, oktatási programok, ! szemléltető, valamint tanú-1 lói kísérleti eszközök. A so­rozatgyártást, a sokszorosí­tást a már működő vállala­tok végzik, az OOK megren- ’■ delésére és Irányításával. Az intézmény arra is vál­lalkozott, hogy a népműve- j lés, a szakminisztériumok : 20.00: Tizenkettő egy tucat Tévéfilm Bárány Tamás írásaiból. Nemrégen közvetí­tette a televízió az Asszonyok 19?4. június &* saerda mesélik; és a Férfiak mesé­lik című tévéjátékait. A most vetítésre kerülő — há­rom. a 12-es számhoz kap­csolódó epizódból álló — té­véjátéka az elpusztíthatatlan ..zöld szemű szörnyetegről'’ — a féltékenységről szó. Az első epizód címe: Tizenkét kilométer, s egy. a vőlegé­nyére féltékeny lányról szól. A második epizód — a Ti­zenkettedik stáció — fősze­replője az elfoglalt férj mel­lett szórakozást kereső szép­asszony, míg a Tizenkét ama­tőrkép egy fatális véletlen kínos következményeit mu­tatja be. A főszerepekben Benkő Pétert, Andai Katit, Gór Nagy Máriát, Kállai Fe­rencet, Tomanek Nándort, \ i-rií Hédit, Gyöngyössy Katalint és Bálint Andrást láthatjuk. (KS) égisze alatt folyó felnőttok­tatás és továbbképzés okta­tástechnikai fejlesztését is elősegíti Ezeket a feladato­kat az általa szervezett és vezetett országos szakmai, területi és helyi bázisok köz­reműködésével oldja majd meg. > Három megyében már lét­rejöttek ezek az alközpon­tok. s tevékenységük nyo­mán dolgoznák ki a többi felépítését, működési rend­szerét is. A Hajdú-Bihar megyei gárda a televízió al­kalmazásával foglalkozik, a Bóes-Kiskun megyei az álta­lános iskolák szintkülönbsé­geinek megszüntetésére foly­tat kísérleteket. Idővel Heves megyében, Egerben is létesül majd te­rületi bázis. Augusztusban a megyeszékhelyre érkezik az OOK szakembergárdájának egy csoportja, ők az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főisko­la II. számú Gyakorló Álta­lános Iskolájának tanárait ismertetik meg a .zárt rend­szerű ipari televíziólánc ke­zelésével. pedagógiai hasz­nosításával. Az elképzelések megvaló­sításának még csak a kezde­ténél tartanak, hiszen idő kellett a szervezésre, az ok­tatói, a kutatói gárda kiala­kítására is. Az első ötéves periódus azonban már lé­nyeges eredményeket ígér. Nem hiányzik az anvagi fe­dezet: a kormány 210 millió forintot, az UNESCO — az ENSZ fejlesztési alapjából — 7 millió 150 ezer dollárt biz­tosított az intézmény számá­ra, felszerelésekre, épületek­re, ösztöndíjakra, kiképzési költségekre. Első hallásra hatalmas összeg ez. az áldozat mégis megéri, mert a horribilisnek tűnő befektetés megtérül. Elsősorban abban, hogy a holnap oktatási intézményei valóban az atomkor iskolát lesznek. Pécsi István r Évszakok Haydn oratóriuma Egerben Az ünnepi könyvhét első napjának akkordjaként a Gárdonyi Géza Színházban adta elő a Debreceni Kodály Kórus és az Egri Szimfonikus Zenekar Haydn Évszakok cí­mű oratóriumát. Vezényelt Gulyás György. a Kodály Kórus karnagya. Dicséretes tervszerűséggel működik közre a két együt­tes. Már a filharmóniai hang­versenyek egyik estjén, de­cemberben is vendége volt a Kodály Kórus az egri zene­karnak,. most pedig ugyan­csak ünnepi körülmények kö­zött találkoztak a nagysza­bású Haydn-oratórium, az Évszakok megszólaltatásáért. Ebben a műben benne van az az egész korszak, amely a művet létrehozta. Az euró­pai gondolkodásiban mór hat­ná kezd akkortájt a romanti­ka. a népzenei elemeknek a beszivárgása a magas művé­szetbe, amikor Haydn —• Händel óriási tekintélyének és a Handel-oratóriumok ha­tására — maga is hozzáfog e műt'a]ban teremteni. A me­cénás és inspirátor von ^wie- ten nem engedi, hogy Haydn lemondjon az általa angolból fordított és még német vers­anyaggal is megtűzdelt szö­veg megzenésítéséről. Ma már értjük a zeneszerző el­lenérzését, a szöveg tényleg banális, a paraszti élet idea­lizált képét közhelyek soro­zatával adja elő. Valóban ze­nei géniusznak kellett lennie ahhoz Haydnak. hogy ezekre a laposan repülő, röpködő Reich Károly meseillusztrációi az egri úttörőházban A képes könyv minden egyes rajza külön mese, iz­galmas, kedves történet. Az a róka nem egy róka a sok közül, hanem „a” pórul járt róka. De meg is érdemli, mi­nek kellett ravaszkodnia? S az ördögfejű szörnyeteg, lám, kimúlva fekszik, a kucs- más fiúcska diadalmasan he­lyezi e~yik lábát a fejére. A szörnyeteg csupán, annyira ijesztő, hogy az ember örül­jön vesztének... Aztán ott van a három kis mackó, a tigris, meg a hiúz, a bohém nyuszi, de ott van a szépsé­ges tündérlány is. és min­őién, amire egy csodákra ké­pes mesevilágnak szüksége van. Reich Károly ölébe ül­teti a gyermeket, úgy rajzol neki, sőt úgy rajzol vele! Ke­vés művésznek adatik meg, hoigy ennyire ismerje a gyer­mek világát, látásmódját, ér­tékítéletét, s e nagy kincs birtokában tanítson és szóra­koztasson. Vagy inkább: ke­vés művész veszi a fáradsá­got, hogy egyáltalán gondol­jon a legfogékonyabb és leg- hálásabb közönségre, a gyer­mekre. Ezért, is mondhatjuk, hogy Reich művészete szin­te egyedülálló nálunk, s a kevesek között is a legjobb. Szépségre és igazságra ta­nít, s rádöbbenti felnőtt né­zőit is, hogy valaha mit je­lentett a számára a mese. „ .. mindannyiunk életében vannak ilyen féltett, szép zúgok — olvashatjuk az egri kiállításon — ahol igazán boldogok lehetünk”. Nemcsak a szöveget ki­egészítő illusztrációk ezek az alkotások, hanem önmaguk­ban is sokat jelentő, tiszta, szép mesék. * (kátai) Felice CHTlANin ~ymr 43. A kápolnában Maria Lom­bardo összeszedte magát, Giuseppina Giuliano pedig megbeszélte az ügyésszel test­vére temetését, — Betehetjük egy szép ko­porsóba? — Igen, akármilyen dí­szesbe, a halott Giuliano el­len semmi kifogásunk. — Elvihetjük Montelepré- be? — A miniszter engedélye kell hozzá. Aztán a csendőrök kitámo­gatták Giuliano anyját a sza­badba; láttuk később, hogy két fehér köpenyes ember teljesen levetkőzteti a ban­ditát, mások vizet hoztak, és ráöntötték a csupasz testre. Hallottuk a koponyára mér ütéseket is: ekkor vették ki Giuliano agyvelejét. A kri­minológusok majd elmondják Lombroso szellemében vég­zett kutatásaik eredményét, ahelyett, hogy azt boncolgat­nák: mért él tovább Szicí­liában a feudális társadalom, azt magyaráznák meg kissé alaposabban, hogy Giuliano mint jelenség a feudalizmus, a nyomor, a szicíliai nép éle- \ tét sanyargató igazságtalan- < ság talajából fakadt A kijáratnál, a temető előtt a rácsra kapaszkodó gyerekek tömegén kellett ke- reszülverekednünk magun­kat. A gyerekek nevetgéltek, egy siheder odaszólt az egyik csendőrnek: — Mennyit kel] fizetni, ha meg akarjuk nézni Giulia- nót? Nekem van tíz lírám, szívesen ráköltöm. A többiek vihogtak. így kellett végeznie a ban­ditának, pedig ezek közt a fiatalok közt talán volt, aki kétségbeesett nyomorában már azon tűnődött, hogy be­áll Giuliano bandájába. Este visszatértünk Paler- móba, ahol a nagyszálló te­raszán minden asztalnál Giu­liano haláláról beszélgettek. Nyugodtan, békésen. A nők meztelen karja lúdbörős volt, Badalamenti, Pisciotta, Man- nino neve mint egy hues italmárka hangzott az elő­kelő közönség szájából, és összekeveredett a zenekar hangjaival. Voltak ott jeles személyi­ségek, akiknek arca ünnepé­lyesen ragyogott. Ott volt M. di Nicosia báró is szemé­lyesen, egy kék 'ruhás, bril- lantinos hajú fiatal úr. A Gluliano-bandának befelleg­zett: természetes, hogy di Nicosia földbirtokosnak, Giu­liano egykori „barátjának” asztaltársai kíváncsiskodnak: a két csupasz karú hölgy különösen izgatottnak lát­szik. Egy magas, elegáns an­gol is ül az asztalnál, pipá­val, meg valaki, aki azt mondja, nemrég jött Hol­landiából. A báró halkan beszél. Egyike volt a Ponte Saga- na-i uraknak, főszereplője annak az átalakulásnak, amelynek során a Giuliano- banda a szeparatista hadse­reg osztagává lépett elő. Most göngyölt márnát ren­del, a többiek követik pél­dáját, mondatokra, versezetekre ze­nét komponáljon. Szerencsére a német szöveg nehézkességét a közönség nem ismeri fel, így maradék­talanul érvényesül Haydn muzsikája. A szerző nem egy helyütt engedett a zsarnok­ként fellépő von Swieten íz­lésének és a békabrekegést utánzó részlet komikuma, „csavartsága” elüt az itt-ott fenségesig emelkedő hangvé­teltől, hiszen az oratóriumot Haydn, mint ahogyan a kor szokása előírta. Ámennel, az ament megkettőzve — fejezi be. A két együttes jó élményt nyújtott az egri közönségnek. A debreceni Kodály Kórus­ban rejlő értékek most ma­radéktalanul felszínre jutot­tak. Az akusztikai nyílás le­zárása, a színházban ez alka­lommal megtörtént, a zsinór- padlás nem nyelte el a kar hangját, és így a közönség végig élvezhette azt a remek hangzást, amely a kórus és a zenekar összeműködése és egyensúlya révén létre jött. Hanna (szoprán), Lukács (tenor) és Simon (basszus) szólamát László Margit, Pre- voz János és Antalffy Albert, az Operaház tagjai, az Orszá­gos Fiharmóma szólistái éne­kelték. A négy évszak han­gulatát szóban is idézendő Ábrahám István, Páva Ibo­lya, Zoltán Sára és Blaskó Péter, a Gárdonyi Géza Szín­ház színészei Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Radnóti Mik-, lós és József Attila egy-egy versét mondották eL Farkas András Mások is ünnepelnek ma este Palermóban. A hagyo­mányos, patriarchális maffia győzött a csatában, „helyre­állította a rendet”. A szige­ten tehát visszatért minden a korábbi kerékvágásba: a maffiások éppoly véres ke­zébe, mint a banditáké volt. A „becsületes emberek” ke­zébe, akik oly sokáig együttműködtek Giulianóval, kihasználták, aztán holtában átadták a rendőrségnek — és most mossák kezüket. Minden világos. A báró a szálloda teraszán huszonnégy órával Giuliano halála után azt mondja: — Közönséges bűnözőről van szó. A báró 1951 tavaszán au­tóbaleset következtében halt meg, részt vett a „.Szicíliai autósralley”-n. Ugyanezekben a napokban kiáltotta világgá a neveket Pisciotta a bandita,, a viter- bói törvényszéken, ahol a Portella della Ginesl/a-i tő- megmészárlás ügyét tárgyal­ták. Megvádolta a felbujtó­kat, és arra kényszerítette a törvényszéket, hogy beidéz­zenek néhány jelentős maf­fiavezért. Még folyt a per. amikor az újságok hírül adták: Passa- tempót tűzharcban megölték (másokszerint: holtan talál­ták egy dűlőúton). És hogy Geloso C. öngyilkos lett, kút­ba ugrott. Az összes vád alá helye­zett és bíróság elé állított banditát életfogytiglani bör­tönre ítélték. Az ártatlanul belekevert fiúkat fölmentették azzal, hogy „szükséghelyzetben”, az­az megfélemlített állapotban követték el tettüket. Gaspare Pisciottát, a maf­fia mérgeztette meg cellájá­ban, ahol apjával együtt ült Palermóban, az Ucciardone- börtönben. Vize

Next

/
Oldalképek
Tartalom