Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

Tékozlás és takarékosság Tegnap értéktelen ma kincs Korszerűség - gondokkal A Lassan Rét évszázada tesz, hogy 1789-ben felfedezték az uránt, ám hosszú időn át ér­téktelen, semmire nem jó ércnek tartatták. Csupán né­hány évtizede vált kinccsé, a magenergia forrásává, s még becsesebb lesz a következő értizedeikben. A kőolajra rá­lelő ember évszázadokon át nem tudott mit kezdeni a sűrű folyadékkal... Ahogy a technika fejlődik, úgy válto­zik az anyagok értéke, fel­használhatósága. TÖRÖTT ABLAKOK Általában. A világpiacon: Nagy tételekben. De konkré­tan, az egyes emberek sze­mében, a mindennapokból? Járjuk végig egy új lakóte­lep épülő házait. Számoljuk a betört ablakokat... Ha­zánkban 13—13 millió négy­zetméter síküveget használ­nak fel esztendőnként. Becs­léseik. valamint vizsgálatok tanúsítják: a teljes mennyi­ség 10—15 százaléka pazar- lódik él, szakszerűtlen szál­lítás, tárolás, felületes vá­gás stb. miatt. Mert rend­ben van, nyitva hagyta a gyerek az ajtót, a szel be­vágja, betöri a lakasban az ablakot. De rendben van-e, hogy az átadás előtt sok he­lyen szinte újraüvegezik a lakóházakat, ipari, mezőgaz­dasági épületeiket? Apró példa a törött ablak. Ezer ilyen apró példa van. Tavaly egy hektár mezőgaz­dasági területre — ható­anyagban számítva — 216 kg műtrágya jutott. (1950- ben hat kg.) S mennyi öm­lött ki tárolás, töltés közben, mennyi szóródott el az árok- portokon? Pedig mennyi munka, energia rejlik egy mázsa műtrágyában! t. LASSÚ ÉBREDÉS * Ismeretesek az iparban á nagy pontosságú — precíziós .— öntés, a sajtolás, a porko­hászat különböző korszerű eljárásai. Mégis, tavaly a felhasznált hengerelt acél 42 százaléka — az alakítás, a forgácsolás során keletkező veszteségek miatt — hulla­dékba került! Holott egy tonna nyersacél előállításá­hoz csupán kohókokszból 650 kg kell. Azaz nemcsak az acél pazarlódik, hanem ve­le sok minden más úgyszin­tén. Lassú az ébredés abból az álomból, hogy olcsó az anyag. S még ha az is, drá­gává — az indokoltnál min­denesetre drágábbá — válik a termék. Hiszen ami ve­szendőbe ment, azt is meg kell fizetnie valakinek. A va­laki a felhasználó, a fo­gyasztó. Azaz a társadalom. Mert hol termelők, hol fo­gyasztók vagyunk. S ezért a közösségi tudat kifejezője is az, mikért bánunk a ránk bízott javakkal. Napjainkban Magyaror­szágon a polietilén fölhasz­nálása ötvenszerese az 1960. évinek. Tizenkét hónap alatt 18—20 ezer tonna réztermék áramlik be a gazdaság vér­keringésébe. Fenyőfűrész­áruból nem kevesebb, mint 1,3 millió köbméter kell ugyanennyi időre. Csak utób­binál maradva: látjuk a föld­be taposott, gépkocsik által sárba gyúrt deszkákat? Az idő kényére hagyott zsaluza­tokat? A méternyi „hulladé­kokat”? Látjuk. És nem fáj? A magunké vész el! Jól van, takarékoskodjunk. Hol, ki kezdje? Frázis lenne, hogy mindenki a maga he­lyén? Az anyagokkal való ésszerű gazdálkodás föltéte­lezi az értékelemzést, a ter­vezői, szerkesztői munka fej­lesztését, a technológiai fe­gyelem szigorú betartását. Azután a kellő anyagellátást — a kényszerhelyzetek el­kerülését — és elszámolta­tást, a méret optimalizá­lást . 11 s persze, olyan ára­kat, amelyek nem teszik ol­csóvá a vállalat számára azt, ami a népgazdaságinak drá­ga! V MEGVETTÜK, ELDOBJUK * Ván olyan vevő, aki be­megy a boltba, megvásárol valamit, kilép az utcára, s eldobja a portékát? Okta­lannak tartanánk. Tavaly 3,7 millió tonnára rúgott a vas­ércbehozatal. Főként a kor­szerűtlen feldolgozás miatt; ... hozzávetőleg húsz százalékát dobtuk el... 901 ezer tonna kenyér, 2,1 milliárd péksüte­mény fogyott. Óvatos becs­lések szerint is ennek negye­de szemétbe került, állatok­kal etették meg... 1988 és 1973 között a mosott gyapjú világpiaci ára a kétszeresére növekedett. Két esztendő alatt a legfon­tosabb nyersanyagok tőkés világipaci ára annyival emelkedett, mint előtte negy­ven év alatt összesen! Van persze ebben spekulációs tö­rekvés is, ám nyomatékos fi­gyelmeztetés ugyancsak. A föld kincseit herdálni vé­tek. AZ ÉRDEKEK / TALÁLKOZNAK A textiliparban alapvető fordulatot hozott a szinteti­kus szálak feldolgozása. A pamutfonásnál például a hulladékveszteség 5—30 szá­zalék között mozog, a szinte­tikus szálaknál ennek tize­de. Ugyanakkor lehetővé vált olyan gépek alkalmazá­sa, melyek munkasebessége többszöröse a hagyományo­soknak — a szintetikus szál szakítószilárdsága, egyenle­tessége jóval nagyobb —, a fonás, szövés, kötés, hurkolás valamelyikének elhagyása, az automatizálás gyorsítása, a kikészítési műveletek össze­vonása stb. Takarékossg tehát, ha a ezintati'kus szálak aránya 35 százalékra növekszik 1980- ra hazánkban a textilipar összes szálasanyg-felhaszná- lásában, s ugyanakkor a fo­gyasztói igényekkel, a divat konszerű irányzataival is ta­lálkozik e közvetett takaré­kosság. S ilyen lehetősége­ket nagy számban kínál föl a nemzetközi munkamegosz­tás, a tudományos-technikai fejlődés. Mosit már csak az a kérdés, élünk-e azokkal? Mészáros Ottó (Következik: Elégetni, vagy megenni?) ligha akad manapság olyan mezőgazdasági szakember, aki vitatná a szakosított állattenyésztő-te­lepek létjogosultságát. De aligha akad olyan is, aki ne tudná tucatjával sorolni azo­kat a kisefab-nagyobb bosz- szantó hibákat, amelyek a telepek építése során, vagy éppen elkészülte utam jelent­keztek. A tiszanánai Petőfi Terme­lőszövetkezet modem tehe­nészeti telepén jelenleg pél­dául az jelent nem kis fejtö­rést a gazdaság vezetőinek, hogy vajon miképpen oldják meg a tej kiszállítását a te­lepről. A tej ház ugyanis — a tervek alapján — két is­tálló közé épült, meglehető­sen távol a telep bejáratától. A tejszállító tartálykocsik­nak viszont nem lehet be­menniük a telepre, a szigorú, de teljesen indokolt állat­egészségügyi rendszabályok alapján, nehogy esetlég meg­fertőződjék a miilókat érő állomány. Többféle variáció felmerült, hogy miképpen lehetne eljuttatni a .tejet a tartálykocsikhoz. A legin­kább megoldhatónak az lát­szik, hogy csővezetéket épí­tenék ki a tejháztól a bejá­ratig'. Miután azonban több száz méter hosszú vezetékről van szó, el lehet képzelni, hogy ez a megoldás bizony nem kis pénzbe kerüL S amikor egy-egy üzem millió­kat költött a telepre, az ilyen pótlólagos beruházá­sokra nagyon nehezen lehet „összekaparni” a százezreket is. Vagy egy másik példa, a telep tervezésekor „kiíeléj- tödött” az aggregátor. Ami létfontosságú egy több szá­zas áltatáUománynél. Ugyan­is, ha valami elektromos hi­ba keletkezik, a telepen a szó szaros értelmében megáll az élet. Nem lehet etetni, itatni, fejni, a trágyát el­szállítani. Mert minden be­rendezés elektromos áram­mal működik. Ezért létfon­tosságú egy aggregátor, amely a hiba esetén pótolja az eredeti áramot. Sok helyen gondot okoz az is, hogy a telepen alkal­mazott technológia nem egy­séges. A tarnamérai sertéste­lepen, mely több szövetkezet közös vállalkozásaként jött létre, egy amerikai géprend­szer juttatja el a granulált tápot az állatokhoz. A granu­Az elmúlt évben végzett kiemelkedő gazdasági, politi­kai munkájáért több mint húsz üzemet, vállalatot, szö­vetkezetét részesítettek ki­tüntetésben, elismerésben a közelmúltban Egerben. Senki sem vonhatja két­ségbe: a szocialista munka- versenyben részt vevő kol­lektívák felbecsülhetetlen ér­tékű segítséget, erőt és len­dületet adtak a gazdasági, a politikai feladatok sikeres megvalósításához. Mindez egyben azt is bizonyítja: a megyeszékhelyen is eredmé­nyesen hajtják végre a mun- kaverseny-mozgalom fellen­dítésére hozott párt- és kor­mányhatározatokat. Mit tettek a termelőegysé­gekben az említett határoza­tok végrehajtásáért? Kik szervezik a versenyt? Kik fe­lelősek a mozgalomért? Ho­gyan lehetne még élőbbé, még hatékonyabbá tenni a sok ezres dolgozó kollektíva verseny mozgalmát? Többek között ezekre a kérdésekre keresett és ka­pott választ. a közelmúltban egy széles körű felmérés nyomán a párt városi vég­rehajtó bizottsága. A ténye­ket, az eredményeket sum­mázva a végrehajtó bizottság és az egri Finomszerelvény- gyárban a napokban tartott városi aktívaértekezlet is úgy összegezte véleményét: a Központi Bizottság, a párt megyei és városi bizottságá­nak határozatai nyomán 1973-ban jelentős minőségi változás történt a szocialista munkaverseny-mozgalom- ban Eger város gaz^'kodó egységeiben is. Másként mint korábban De lássuk konkrétabban is * pozitív valtoaasokat. A üü» így versenyeznek a megyeszékhely brigádjai Magasabbra tették a mércét dasági vezetők többsége nem csak tudomásul vette, de el Is fogadta, meg is értette, hogy a mozgalomért felelős­ségei tartoznak, hogy mun­kaköri kötelességük a bri­gádok segítése, a versenyző kollektívák fizikai és erköl­csi erejének egyre hatéko­nyabb kamatoztatása. A legtöbb üzem új ver­senyszabályzatot készített, amelyben lényegesen maga­sabbra tették a vállalások mércéjét. Az elmúlt évben már csak olyan felajánláso­kat fogadtak el, amelyek tel­jesítése elősegítette a terme­lés hatékonyságának fokozá­sát, az anyag és szerszám takarékosabb felhasználását, a selejtmentes munkát, a minőség javítását. Több he­lyen bizottságokat hoztak létre a verseny értékelésére, a politikai, a tömegszerveze­tek rendszeresen beszámol­tatták a gazdasági vezetőket a mozgalom havi, negyedéves eredmény ei ről. De korántsem csak a min­dennapos munkában szület­tek értékes eredmények. Megnőtt a továbbtanuló dol­gozók száma, a fellendült tár­sadalmi munkaakciók kere­tében igen jelentős segítsé­get adtak az üzemek, válla­latok kollektívái az óvodai, a bölcsődei hálózat fejlesz­téséhez, a szociális intézmé­nyek bővítéséhez is. Általánosítható tapasztalat továbbá az is, hogy elsősor­ban ott születtek kiemelkedő eredmények, ahol a gazdasá­gi vezetés biztosította a ver­seny tárgyi, személyi feltéte­leit, ahol magas volt a mun­ka saerveacae. ahol stabil profilok varrnak, ahol nem jelentett gondot az értékesí­tés, ahol nem féltek a diffe­renciált anyagi és erkölcsi elismeréstől, ahol maximáli­san igyekeztek kihasználná a helyi lehetőségeket, adottsá­gokat. Az Egri Dohánygyár­tól, a Tanácsi Építőipari Vállalattól, a Finomszerel­vénygyártói, az AGRIA Bú­torgyártól bőségesen van mit tanulniuk a szerényebb eredményeket elérő kisebb üzemeknek, szövetkezetek­nek. Intő jelek Az eredmények bfztatóaik, de gond, probléma is akad bőven. Igen sok szocialista brigádtag nem végezte még el az. általános iskola nyolc osztályát sem, akad olyan gazdasági vezető is, aki csak utasításra hajlandó segíteni a brigádimozgalmat. Igen sok jogos kifogás éri a vég­zett munka értékelését, a kollektív jutalomtól — könyvtár, rádió, televízió, színház, üdülés stb. — lénye­gesen jobban örülnek a bri­gádok a készpénznek. Ala­csony a közösségi magatar­tás, a közéleti aktivitás mér­céje, s bizonyos befeléfordu- lás tapasztalható a legjobb brigádok magatartásában is. A többszörös szocialista cím birtokosai nem szívesen fog­lalkoznak az új, a kezdő szakemberekkel; mondván* nem tehetik kockára az újabb kitüntetést és a meg­emelt tarigádjutalmat. Igen sók. a kezdetlegesség, a tapasztalatlanság a szövet­kezetek versenymozgalmá­ban, ma is gyakran születnek még formális vállalások, el­szürkült, ritkán találni pél­dát az egyéni versenyfor­mákra is. Van tehát fenn és lenn is tennivaló a verseny- mozgalom fejlesztésével kap­csolatban. Lehet bizonyítani Hazánk felszabadulásának 30. és pártunk XI. kongresz- szusa tiszteletére széles kö­rű munkaverseny-mozgalom bontakozott ki megyénkben is. A vállalások — lapunk­ban heteken át részletesen ismertettük — papírra kerül­tek. az üzemi kollektívák már hozzáláttak felajánlá­saik teljesítéséhez. A mun­kán, a tetteken tehát a sor. A gazdasági vezetés a ver­seny feltételeinek biztosítá­sával, a brigádok a felaján­lások maradéktalan teljesíté­sével, a politikai, a tömeg­szervezetek pedig a rendsze­res segítségnyújtással, el­lenőrzéssel tehetnek legtöb­bet e két nagy politikai ese­mény tiszteletére kibontako­zott verseny mozgalom célki­tűzéseinek megvalósításáért. Lehet tehát újból bizonyíta­ni. A versenyt, a versenyző kollektívák, társadalmunk hasznát, javát szolgálva. K. J. látum elkészítéséhez szembú már nem vásárolták meg a szükséges amerikai gépet. . mással helyettesítették. Tin - nek következtében — miután ez a gép rsm tudja a keim keménységű granulátumot előállítani — nem szemcsés állapotban jutott a táp az állatokhoz, hanem por alak­ban. A megoldás: a nem ol­csó amerikai gépet ki kellett venni a technológiai rend­szerből. A bosszantó hibák arra ■hívják fel a figyelmet, hogy egyrészt a telepek tervezete­kor a tervezők -alaposabban mérlegeljék az adott, körül­ményeket, a gazdasagok igé­nyéit. másrészt többet, kon­zultáljanak a szövetkezeti szakemberekkel. Mert igaz, hogy a, tervezés mesterei a tervezők, azonban az is tény, hogy az állatok igényeit, szo­kásait a mezőgazdasági szak­emberek ismerik jobban. Most, amikor országszerte elég sok vita zajlik a szako­sított telepek körül, senki ne higgye, hogy a felelősséget egyedül és kizárólag a ter­vezők „nyakába akarják varrni”.' Tény, hogy nem csupán tervezési, építési hi­bák okozzák a jelenlegi go dókat, hanem más egyéb té­nyezők is. Mint például a nem kielégítő fegyelem, az állategészségügyi rends/- ' a- lyok „laza” betartása. Meg's, szükséges a tervezés hiányos­ságairól is szólni, mere rác si is, de különösebben a későb­bi években. oiyan eset s előfordulhat, hogy egysze­rűen. nem fogják megadni az illetékes szervek a betelepí­tési engedélyt, ha a te! > nem felel meg minden vo­natkozásban a követelmé­nyeknek. Az is tény, hogy a különböző rendszabályok egyre szigorúbbak lesznek. Érthető ez,.hiszen az 1972-es száj- és körömfájás járvány nagy tanulságokkal járt. Érthető, hiszen az országban ma már mintegy 700 szakosí­tott telep van s egyetlen te­lep állománya is sok millió forintot ér. |dj em szabad ezt a 'nagy értéket kockára temü kisebb-nagyobb, de elkerül­hető problémák miatt. Akár tervezésről, akár másról le­gyen s.zó. Kaposi Levente Kutatók a mezőgazdaságért A Kertészeti Egyetemi Tangazdaság szigetcsépi telepén az idén SS hektáron termesztenek paradicsomot. A hely­bevetett paradicsom termesztését teljesen gépesítették. Je­lenleg IHC traktorra szerelt Side-Winder munkagéppel kapálják a szépen kikelt kis fövényeket. Egyszerre három' ágyast, azaz hat sort kapál meg a gép. (MTI-foto: Király Krisztina felvétele.) A Szegedi Gabonatermesz­tési Kutató Intézet kiszom- bori nemesítő telepén a nö­vényházban törik a kukori­cát. Az üvegházi termesztés­sel az új fajták előállítási idejét a felére csökkentik. A most beért csöveket lemor­zsolják, nyomban elvetik a évente kétszer nyernek sza­porító anyagot. (MTI-foto. Tóth Béla felvétele.) Hü©

Next

/
Oldalképek
Tartalom