Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
Tékozlás és takarékosság Tegnap értéktelen ma kincs Korszerűség - gondokkal A Lassan Rét évszázada tesz, hogy 1789-ben felfedezték az uránt, ám hosszú időn át értéktelen, semmire nem jó ércnek tartatták. Csupán néhány évtizede vált kinccsé, a magenergia forrásává, s még becsesebb lesz a következő értizedeikben. A kőolajra rálelő ember évszázadokon át nem tudott mit kezdeni a sűrű folyadékkal... Ahogy a technika fejlődik, úgy változik az anyagok értéke, felhasználhatósága. TÖRÖTT ABLAKOK Általában. A világpiacon: Nagy tételekben. De konkrétan, az egyes emberek szemében, a mindennapokból? Járjuk végig egy új lakótelep épülő házait. Számoljuk a betört ablakokat... Hazánkban 13—13 millió négyzetméter síküveget használnak fel esztendőnként. Becsléseik. valamint vizsgálatok tanúsítják: a teljes mennyiség 10—15 százaléka pazar- lódik él, szakszerűtlen szállítás, tárolás, felületes vágás stb. miatt. Mert rendben van, nyitva hagyta a gyerek az ajtót, a szel bevágja, betöri a lakasban az ablakot. De rendben van-e, hogy az átadás előtt sok helyen szinte újraüvegezik a lakóházakat, ipari, mezőgazdasági épületeiket? Apró példa a törött ablak. Ezer ilyen apró példa van. Tavaly egy hektár mezőgazdasági területre — hatóanyagban számítva — 216 kg műtrágya jutott. (1950- ben hat kg.) S mennyi ömlött ki tárolás, töltés közben, mennyi szóródott el az árok- portokon? Pedig mennyi munka, energia rejlik egy mázsa műtrágyában! t. LASSÚ ÉBREDÉS * Ismeretesek az iparban á nagy pontosságú — precíziós .— öntés, a sajtolás, a porkohászat különböző korszerű eljárásai. Mégis, tavaly a felhasznált hengerelt acél 42 százaléka — az alakítás, a forgácsolás során keletkező veszteségek miatt — hulladékba került! Holott egy tonna nyersacél előállításához csupán kohókokszból 650 kg kell. Azaz nemcsak az acél pazarlódik, hanem vele sok minden más úgyszintén. Lassú az ébredés abból az álomból, hogy olcsó az anyag. S még ha az is, drágává — az indokoltnál mindenesetre drágábbá — válik a termék. Hiszen ami veszendőbe ment, azt is meg kell fizetnie valakinek. A valaki a felhasználó, a fogyasztó. Azaz a társadalom. Mert hol termelők, hol fogyasztók vagyunk. S ezért a közösségi tudat kifejezője is az, mikért bánunk a ránk bízott javakkal. Napjainkban Magyarországon a polietilén fölhasználása ötvenszerese az 1960. évinek. Tizenkét hónap alatt 18—20 ezer tonna réztermék áramlik be a gazdaság vérkeringésébe. Fenyőfűrészáruból nem kevesebb, mint 1,3 millió köbméter kell ugyanennyi időre. Csak utóbbinál maradva: látjuk a földbe taposott, gépkocsik által sárba gyúrt deszkákat? Az idő kényére hagyott zsaluzatokat? A méternyi „hulladékokat”? Látjuk. És nem fáj? A magunké vész el! Jól van, takarékoskodjunk. Hol, ki kezdje? Frázis lenne, hogy mindenki a maga helyén? Az anyagokkal való ésszerű gazdálkodás föltételezi az értékelemzést, a tervezői, szerkesztői munka fejlesztését, a technológiai fegyelem szigorú betartását. Azután a kellő anyagellátást — a kényszerhelyzetek elkerülését — és elszámoltatást, a méret optimalizálást . 11 s persze, olyan árakat, amelyek nem teszik olcsóvá a vállalat számára azt, ami a népgazdaságinak drága! V MEGVETTÜK, ELDOBJUK * Ván olyan vevő, aki bemegy a boltba, megvásárol valamit, kilép az utcára, s eldobja a portékát? Oktalannak tartanánk. Tavaly 3,7 millió tonnára rúgott a vasércbehozatal. Főként a korszerűtlen feldolgozás miatt; ... hozzávetőleg húsz százalékát dobtuk el... 901 ezer tonna kenyér, 2,1 milliárd péksütemény fogyott. Óvatos becslések szerint is ennek negyede szemétbe került, állatokkal etették meg... 1988 és 1973 között a mosott gyapjú világpiaci ára a kétszeresére növekedett. Két esztendő alatt a legfontosabb nyersanyagok tőkés világipaci ára annyival emelkedett, mint előtte negyven év alatt összesen! Van persze ebben spekulációs törekvés is, ám nyomatékos figyelmeztetés ugyancsak. A föld kincseit herdálni vétek. AZ ÉRDEKEK / TALÁLKOZNAK A textiliparban alapvető fordulatot hozott a szintetikus szálak feldolgozása. A pamutfonásnál például a hulladékveszteség 5—30 százalék között mozog, a szintetikus szálaknál ennek tizede. Ugyanakkor lehetővé vált olyan gépek alkalmazása, melyek munkasebessége többszöröse a hagyományosoknak — a szintetikus szál szakítószilárdsága, egyenletessége jóval nagyobb —, a fonás, szövés, kötés, hurkolás valamelyikének elhagyása, az automatizálás gyorsítása, a kikészítési műveletek összevonása stb. Takarékossg tehát, ha a ezintati'kus szálak aránya 35 százalékra növekszik 1980- ra hazánkban a textilipar összes szálasanyg-felhaszná- lásában, s ugyanakkor a fogyasztói igényekkel, a divat konszerű irányzataival is találkozik e közvetett takarékosság. S ilyen lehetőségeket nagy számban kínál föl a nemzetközi munkamegosztás, a tudományos-technikai fejlődés. Mosit már csak az a kérdés, élünk-e azokkal? Mészáros Ottó (Következik: Elégetni, vagy megenni?) ligha akad manapság olyan mezőgazdasági szakember, aki vitatná a szakosított állattenyésztő-telepek létjogosultságát. De aligha akad olyan is, aki ne tudná tucatjával sorolni azokat a kisefab-nagyobb bosz- szantó hibákat, amelyek a telepek építése során, vagy éppen elkészülte utam jelentkeztek. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet modem tehenészeti telepén jelenleg például az jelent nem kis fejtörést a gazdaság vezetőinek, hogy vajon miképpen oldják meg a tej kiszállítását a telepről. A tej ház ugyanis — a tervek alapján — két istálló közé épült, meglehetősen távol a telep bejáratától. A tejszállító tartálykocsiknak viszont nem lehet bemenniük a telepre, a szigorú, de teljesen indokolt állategészségügyi rendszabályok alapján, nehogy esetlég megfertőződjék a miilókat érő állomány. Többféle variáció felmerült, hogy miképpen lehetne eljuttatni a .tejet a tartálykocsikhoz. A leginkább megoldhatónak az látszik, hogy csővezetéket építenék ki a tejháztól a bejáratig'. Miután azonban több száz méter hosszú vezetékről van szó, el lehet képzelni, hogy ez a megoldás bizony nem kis pénzbe kerüL S amikor egy-egy üzem milliókat költött a telepre, az ilyen pótlólagos beruházásokra nagyon nehezen lehet „összekaparni” a százezreket is. Vagy egy másik példa, a telep tervezésekor „kiíeléj- tödött” az aggregátor. Ami létfontosságú egy több százas áltatáUománynél. Ugyanis, ha valami elektromos hiba keletkezik, a telepen a szó szaros értelmében megáll az élet. Nem lehet etetni, itatni, fejni, a trágyát elszállítani. Mert minden berendezés elektromos árammal működik. Ezért létfontosságú egy aggregátor, amely a hiba esetén pótolja az eredeti áramot. Sok helyen gondot okoz az is, hogy a telepen alkalmazott technológia nem egységes. A tarnamérai sertéstelepen, mely több szövetkezet közös vállalkozásaként jött létre, egy amerikai géprendszer juttatja el a granulált tápot az állatokhoz. A granuAz elmúlt évben végzett kiemelkedő gazdasági, politikai munkájáért több mint húsz üzemet, vállalatot, szövetkezetét részesítettek kitüntetésben, elismerésben a közelmúltban Egerben. Senki sem vonhatja kétségbe: a szocialista munka- versenyben részt vevő kollektívák felbecsülhetetlen értékű segítséget, erőt és lendületet adtak a gazdasági, a politikai feladatok sikeres megvalósításához. Mindez egyben azt is bizonyítja: a megyeszékhelyen is eredményesen hajtják végre a mun- kaverseny-mozgalom fellendítésére hozott párt- és kormányhatározatokat. Mit tettek a termelőegységekben az említett határozatok végrehajtásáért? Kik szervezik a versenyt? Kik felelősek a mozgalomért? Hogyan lehetne még élőbbé, még hatékonyabbá tenni a sok ezres dolgozó kollektíva verseny mozgalmát? Többek között ezekre a kérdésekre keresett és kapott választ. a közelmúltban egy széles körű felmérés nyomán a párt városi végrehajtó bizottsága. A tényeket, az eredményeket summázva a végrehajtó bizottság és az egri Finomszerelvény- gyárban a napokban tartott városi aktívaértekezlet is úgy összegezte véleményét: a Központi Bizottság, a párt megyei és városi bizottságának határozatai nyomán 1973-ban jelentős minőségi változás történt a szocialista munkaverseny-mozgalom- ban Eger város gaz^'kodó egységeiben is. Másként mint korábban De lássuk konkrétabban is * pozitív valtoaasokat. A üü» így versenyeznek a megyeszékhely brigádjai Magasabbra tették a mércét dasági vezetők többsége nem csak tudomásul vette, de el Is fogadta, meg is értette, hogy a mozgalomért felelősségei tartoznak, hogy munkaköri kötelességük a brigádok segítése, a versenyző kollektívák fizikai és erkölcsi erejének egyre hatékonyabb kamatoztatása. A legtöbb üzem új versenyszabályzatot készített, amelyben lényegesen magasabbra tették a vállalások mércéjét. Az elmúlt évben már csak olyan felajánlásokat fogadtak el, amelyek teljesítése elősegítette a termelés hatékonyságának fokozását, az anyag és szerszám takarékosabb felhasználását, a selejtmentes munkát, a minőség javítását. Több helyen bizottságokat hoztak létre a verseny értékelésére, a politikai, a tömegszervezetek rendszeresen beszámoltatták a gazdasági vezetőket a mozgalom havi, negyedéves eredmény ei ről. De korántsem csak a mindennapos munkában születtek értékes eredmények. Megnőtt a továbbtanuló dolgozók száma, a fellendült társadalmi munkaakciók keretében igen jelentős segítséget adtak az üzemek, vállalatok kollektívái az óvodai, a bölcsődei hálózat fejlesztéséhez, a szociális intézmények bővítéséhez is. Általánosítható tapasztalat továbbá az is, hogy elsősorban ott születtek kiemelkedő eredmények, ahol a gazdasági vezetés biztosította a verseny tárgyi, személyi feltételeit, ahol magas volt a munka saerveacae. ahol stabil profilok varrnak, ahol nem jelentett gondot az értékesítés, ahol nem féltek a differenciált anyagi és erkölcsi elismeréstől, ahol maximálisan igyekeztek kihasználná a helyi lehetőségeket, adottságokat. Az Egri Dohánygyártól, a Tanácsi Építőipari Vállalattól, a Finomszerelvénygyártói, az AGRIA Bútorgyártól bőségesen van mit tanulniuk a szerényebb eredményeket elérő kisebb üzemeknek, szövetkezeteknek. Intő jelek Az eredmények bfztatóaik, de gond, probléma is akad bőven. Igen sok szocialista brigádtag nem végezte még el az. általános iskola nyolc osztályát sem, akad olyan gazdasági vezető is, aki csak utasításra hajlandó segíteni a brigádimozgalmat. Igen sok jogos kifogás éri a végzett munka értékelését, a kollektív jutalomtól — könyvtár, rádió, televízió, színház, üdülés stb. — lényegesen jobban örülnek a brigádok a készpénznek. Alacsony a közösségi magatartás, a közéleti aktivitás mércéje, s bizonyos befeléfordu- lás tapasztalható a legjobb brigádok magatartásában is. A többszörös szocialista cím birtokosai nem szívesen foglalkoznak az új, a kezdő szakemberekkel; mondván* nem tehetik kockára az újabb kitüntetést és a megemelt tarigádjutalmat. Igen sók. a kezdetlegesség, a tapasztalatlanság a szövetkezetek versenymozgalmában, ma is gyakran születnek még formális vállalások, elszürkült, ritkán találni példát az egyéni versenyformákra is. Van tehát fenn és lenn is tennivaló a verseny- mozgalom fejlesztésével kapcsolatban. Lehet bizonyítani Hazánk felszabadulásának 30. és pártunk XI. kongresz- szusa tiszteletére széles körű munkaverseny-mozgalom bontakozott ki megyénkben is. A vállalások — lapunkban heteken át részletesen ismertettük — papírra kerültek. az üzemi kollektívák már hozzáláttak felajánlásaik teljesítéséhez. A munkán, a tetteken tehát a sor. A gazdasági vezetés a verseny feltételeinek biztosításával, a brigádok a felajánlások maradéktalan teljesítésével, a politikai, a tömegszervezetek pedig a rendszeres segítségnyújtással, ellenőrzéssel tehetnek legtöbbet e két nagy politikai esemény tiszteletére kibontakozott verseny mozgalom célkitűzéseinek megvalósításáért. Lehet tehát újból bizonyítani. A versenyt, a versenyző kollektívák, társadalmunk hasznát, javát szolgálva. K. J. látum elkészítéséhez szembú már nem vásárolták meg a szükséges amerikai gépet. . mással helyettesítették. Tin - nek következtében — miután ez a gép rsm tudja a keim keménységű granulátumot előállítani — nem szemcsés állapotban jutott a táp az állatokhoz, hanem por alakban. A megoldás: a nem olcsó amerikai gépet ki kellett venni a technológiai rendszerből. A bosszantó hibák arra ■hívják fel a figyelmet, hogy egyrészt a telepek tervezetekor a tervezők -alaposabban mérlegeljék az adott, körülményeket, a gazdasagok igényéit. másrészt többet, konzultáljanak a szövetkezeti szakemberekkel. Mert igaz, hogy a, tervezés mesterei a tervezők, azonban az is tény, hogy az állatok igényeit, szokásait a mezőgazdasági szakemberek ismerik jobban. Most, amikor országszerte elég sok vita zajlik a szakosított telepek körül, senki ne higgye, hogy a felelősséget egyedül és kizárólag a tervezők „nyakába akarják varrni”.' Tény, hogy nem csupán tervezési, építési hibák okozzák a jelenlegi go dókat, hanem más egyéb tényezők is. Mint például a nem kielégítő fegyelem, az állategészségügyi rends/- ' a- lyok „laza” betartása. Meg's, szükséges a tervezés hiányosságairól is szólni, mere rác si is, de különösebben a későbbi években. oiyan eset s előfordulhat, hogy egyszerűen. nem fogják megadni az illetékes szervek a betelepítési engedélyt, ha a te! > nem felel meg minden vonatkozásban a követelményeknek. Az is tény, hogy a különböző rendszabályok egyre szigorúbbak lesznek. Érthető ez,.hiszen az 1972-es száj- és körömfájás járvány nagy tanulságokkal járt. Érthető, hiszen az országban ma már mintegy 700 szakosított telep van s egyetlen telep állománya is sok millió forintot ér. |dj em szabad ezt a 'nagy értéket kockára temü kisebb-nagyobb, de elkerülhető problémák miatt. Akár tervezésről, akár másról legyen s.zó. Kaposi Levente Kutatók a mezőgazdaságért A Kertészeti Egyetemi Tangazdaság szigetcsépi telepén az idén SS hektáron termesztenek paradicsomot. A helybevetett paradicsom termesztését teljesen gépesítették. Jelenleg IHC traktorra szerelt Side-Winder munkagéppel kapálják a szépen kikelt kis fövényeket. Egyszerre három' ágyast, azaz hat sort kapál meg a gép. (MTI-foto: Király Krisztina felvétele.) A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszom- bori nemesítő telepén a növényházban törik a kukoricát. Az üvegházi termesztéssel az új fajták előállítási idejét a felére csökkentik. A most beért csöveket lemorzsolják, nyomban elvetik a évente kétszer nyernek szaporító anyagot. (MTI-foto. Tóth Béla felvétele.) Hü©
