Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 148. szám ARA: 80 FILLER 1971. június 27., csütörtök flWVWVSM/WVWWWWSWWWWWWWV^AAAAA/VAAíVVVVWVWWWy A harmadik „csúcs »9 A holnap történésze, aki majd századunk hetvenes éveinek változásait rangsorolja, minden bizony­nyal kiemeli azt a fordulatot, amely a szovjet—amerikai kapcsolatokban ment végbe. Nem véletlenül: a hideghá­ború éveiben a kiélezett szovjet—amerikai kapcsolatok a nemzetközi feszültség égjük meghatározó tényezőjét jelentették, míg napjainkban a két ország viszonya egy­ben a két rendszer békés egymás mellett élését erősiti, s a béke fenntartásának egyik záloga. Ami a Szovjetuniót illeti, kezdettől fogva a békés egjnnás mellett élés gyakorlatának érvényesüléséért tört lándzsát, míg az Egyesült Államok a hetvenes évekre jutott el azokhoz a következtetésekhez, amelyek lehető­vé tették fordulatát a realizmus felé. Talán még pon­tosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk: az élet, az erő­viszonyok változása akkor mar mintegy rá is kénysze­rítette Washingtont a megfelelő következtetések levo­nására. Nixon, az Egyesült Államok elnöke leplezetle­nül szólt erről abban a beszédében, amelyet a közel­múltban Annapolis városában tartott. A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése szempont­jából kiemelkedő jelentősége volt Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon két csúcstalálkozójának. A korábbi években egyszerűen elképzelhetetlen lett volna olyan megállapodások megkötése, mint például az, amely a nukleáris háború elkerüléséről szól, s amelynek realitása az októberi közel-keleti konfliktus idején meggyőzően beigazolódott. A mostani, harmadik csúcstalálkozó elő­készítésének idejére a korábbinál nyilvánvalóbbá vált az is, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok fejleszté­sének az Egyesült Államokban nem csupán Nixon elnök s kormányzata tulajdonít megkülönböztetett jelentősé­get Ma az amerikai monopóltőkés körök nagyobb része is óhajtja a kapcsolatok fejlesztését, s ugyanez vonatko­zik a két nagy párt, a demokraták és a republikánusok vezetőinek többségére. (Ezzel kapcsolatban jegyezte meg e sorok írójának adott interjújában Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára, hogy valójában kivé­teles történelmi helyzet jött létre az Egyesült Államok­ban: a szovjet—amerikai kapcsolatok kédésében a nagy­tőke nagyobb részének érdekei egybeesnek a nepLú- megek érdekeivel.) Az amerikai belpolitikai harcok összefüggésében kü­lönösen figyelemreméltó, hogy olyan politikusok is, akik bizonyos kérdésekben élesen szembenaiinak az elnökkel, támogatják realista lépéseit, a Szovjetunióval kötött megállapodásokat Edward Kennedy szenátor például épp abban az időszakban, amikor az amerikai kommen­tátorok szerint, eldöntötte, hogy „beszáll” az 1976-os választást előkészítő politikai harcba, Moszkvába lá­togatott, hogy találkozzék Leonyid BrezsnyeweL Amikor a Podgomij vezette legfelsőbb tanácsi küldöttség Wa­shingtonba látogatott, Nixon 1972-es demokrata ellen­fele, McGovern szenátor fejtette ki előttük, hogy a kong­resszusban növekszik a szembenállás a katonai rekord­költségvetésekkel, s ezért is támogatja 6 és sok kollégája a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat. Megélénkült az üzleti kapcsolat is. Egyedül a kámai teherautógyár építésében nyolcvan amerikai cég vesz részt, Kujbisevben pedig amerikai cégek a világ egyik legnagyobb műtrágya-kombinátjának építésére készül­nek. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmi ügyletek finanszírozásából az Export—Import Bank mellett a leg­nagyobb amerikai magánbankok is részt kérnek. Természetesen a képhez hozzátartozik, hogy épp az utóbbi időben a detente, s a realizmus ellenségei is fo­kozták erőfeszítéseiket az amerikai politikában. Ezek a körök felhasználják a Watergate ügyet is, s azt, hogy kitűnő kapcsolatokkal rendelkeznek az amerikai sajtó­ban, televízióban. Jól szervezett és hangos kampányaik sem tudják azonban elfelejtetni, hogy rosszabb pozíció­ból támadják az enjdiülést, mint akárcsak két eszten­dővel ezelőtt. A békeszerető emberiség igen nagy figyelemmel és várakozással kíséri majd azokat a megbeszéléseket, ame­lyek most kezdődnek a Kreml hagymakupoláinak kö­zelében. Nyilvánvaló, hogy a várakozás magva: folyta­tódik-e a haladás a megkezdett úton? (Az SZSA című, az USA-val foglalkozó folyóirat legutóbbi száma meg­jegyzi: valóban épp ez a lényeg, nem pedig az, hogy ugyanennyi egyezményt írnak-e alá, mint a korábbi ta­lálkozókon. Hiszen, amikor a kapcsolatok szinte „nulla pontról” indultak, számos területen alapmegállapodások váltak szükségessé: most ezek gyakorlati végrehajtása kerül előtérbe.) Ami a Szovjetuniót illeti, a csúcstalálkozóra tett elő­készületei azt a meggyőződést sugallják, hogy lehetséges a javulás folytatása- Ami a fegyverkezés; hajsza fé­kezését illeti, épp Leonyid Brezsnyev mutatott rá a kö­zelmúlt napokban, hogy a Szovjetunió kész már most megállapodni az Egyesült Államokkal a föld alatti atom­robbantások korlátozásában, egészen — az egyeztetett határidőn belüli — teljes eltiltásig. A harmadik „csúcs” a' párbeszéd folyamatosságá­ra, a legmagasabb szintű érintkezés intézménye­sítésére utal: az emberiség megint egyszer Moszkvára figyel. V, P­Befejeződtek a magyar—mongol tárgyalások Szerdán délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, székha­zában Kádár Jánosnak, az (MSZMP KB első titkárának és Jumzsagijn CedenbaLnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksé­ge elnökének vezetésével folytatódtak és a déli órák­ban. befejeződtek a magyar —mongol párt- és államközi tárgyalások. A szívélyes, őszinte, elv­társi légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Eszmecserét /oly- tattak a nemzetközi helyzet legfontosabb, közös érdek­lődésre számot tartó problé­máiról. A tárgyalásokat va­lamennyi megvitatott kér­désben a felek teljes nézet- azonossága jellemezte. A mongol párt- és kormány-' küldöttség magyarországi lá­togatásáról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa szerdán ebédet adott Jumzsagijn Cedenibal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hu­rálja Elnökségének elnöke tiszteletére az Országház Va­dásztermében. Részt vettek az ebéden a mongol párt- és kormányküldöttség tagjai is, „Huszonötéves a KGST Érdeméremmel” tüntették ki Jumzsagijn Cedenbalt. Az emlékérmet Lázár György, a Mi- nisztertanárs elnökhelyettese, a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának soros elnöke nyújtotta át. (MTI-foto: Vigovszki Ferenc felvétele — KS) köztük Zsambin Batmönlh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Miniszter- tanács elnöke. Az ebéden részt vett Ká­dár János, az MSZMP Köz­tere és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, A szívélyes, baráti hangu­latú ebéden Kádár János és Jumzsagijn Cedenbal pohár­köszöntőt mondott ponti Bizottságának első tit- f kára, Losonczi Pál, a Nép-1 köztársaság Elnöki Tanácsé-, nak elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Győri Mintaüdiiüterüiet lesz a kiskörei vízlépcső környéke Megalakult a Közép-Tisza Vidéki Intéző Bizottság Mérföldkőnek számító esemény zajlott le tegnap, szerdán Kiskörén a vízlép­cső igazgatási épületének ta­nácskozótermében: a kiskö­rei vízlépcső és a felette ki­alakuló nagy mesterséges tó térségének üdülőterületté fejlesztésére a nagyszabású, hosszú évekig, sőt évtizede­kig tartó feladat összehango- lasara megalakult a Közép- Tisza vidéki Intéző Bizott­ság. Az alakulóülés résztvevőit Fekete Győr Endre, a He­ves megyei Tanács elnöke köszöntötte, közöttük Dégen Imre államtitkárt, az intéző bizottság elnökét, az OVII elnökét, dr. Kecskés Sán­dort, az MSZMP KB terü­let- és gazdaságfejlesztési osztályának munkatársát, Vaskó Mihályt, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, a Szolnok me­gyei párt- és tanácsi testü­letek vezetőit, dr. Abrahám Kálmán közlekedési és pos ta ügyi minisztériumi állam titkárt, Budai Andrást, az Országos Idegenforgalmi Ta náes titkárát. A megnyitó és az üdvöz lések után Dégen tere ál lamtitkár, az intéző bizott­ság elnöke emelkedett szó­lásra. Bevezetőjében arról szólt, hogy a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság meg­alakulásával új fejezet kez­dődik a vízlépcső teremtette lehetőségek kihasználásával Ezen a tájon, amely koráb­ban országunk más térsé­geinek általános fejlődésé­(Folytatás a 2. oldalon) — .... « ■ ■ L ázár György előadása az MSZMP politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának Politikai Aka­démiáján szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Lázár György mi­niszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke előadást tartott „A munka- és üzemszervezés kérdései.’ címmel. Dr, Romány Pál, az MSZMP területi gazdaság fejlesztési osztályúnak veze tője nyitotta meg az elő adást, amelyen részt vett • politikai és társadalmi éle­tünk számos vezető sze mélyisége. Ma ow^cfil az ország­gyűlés nyári ülésszaka A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa — az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján— az országgyűlést 1974. június 27.. napjára, csütörtök dél­előtt 11 órára összehívta. Előreláthatólag az ülés­szak napirendjére kerül az 1973. évi állami költségve­tés végrehajtásáról Szóló törvényjavaslat, valamint a könnyűipari miniszter be­számolója a könnyűipar helyzetéről, különös tekin­tettel a ruházati- és cipő­ipar, a bútoripar és a nyomdaipar rekonstruk­ciójára. Fehér Péter, az MTI hír- magyarázója írja: Parlamenti gyakorlattá vált már, hogy a mögöttünk levő esztendő pénzügyi zár­számadásának elemzése az országgyűlés nyári üléssza­kának feladatai közé tarto­zik. A mostani ülésszakon — a napirendi javaslat szerint —- várhatóan ugyancsak az államháztartás elmúlt eszten­dei pénzügyi programjának végrehajtását, tapasztalatait vitatják meg a képviselők. A munka egy része már le­zárult: az elmúlt napokban .9 parlamenti állandó bizott­ság vette górcső alá annak, a vaskos kötetnek számait, ada­tait, megállapításait, amely a „jelentés a Magyar Nép- köztársaság 1973. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról” címet viseli. (Folytatás a 2. oldalon) ISO biztosítási torma — 200 millió forint bevétel 25 éves az Állami Biztosító 1949. június 20-án alakult még Heves megyében az Ál­lami Biztosító. Abban az idő­ben mindössze nyolc dolgozó foglalkozott biztosítással, s így nyilvánvalóan minimáli­sak voltak az eredmények. Ma már közel kétszázan dol­goznak az Állami Biztosító fiókjaiban, közel 150 féle biztosítási formával foglal­koznak, s a díjbevétel eléri az évi 200 millió forintot. Az alakulás óta 25 eszten­dő telt el Ezekre az évekre, a munkára, s az elért ered­ményekre emlékeztek az Ál-' lami Biztosító vezetői és dol­(Folytatás a 2. oldalon) A szövetkezetek számot tartanak a fiatalok munkájára Megyei szövetkezeti ifjúsági tanácskozás Eyerbeu (Tudósítónktól): Szerdán délelőtt tartották meg Egerben a MESZÖV- székházban a megye általá­nos fogyasztási és takarék- szövetkezeteiben dolgozó fia­talok parlamentjét. Több mint száz küldött es meg­hívott hallgatta meg dr. Ha- vellant Ferenc MESZÖV-el- nök beszámolóját a megye fogyasztási és takarékszövet­kezeteiben dolgozó fiatalok munkájáról, a szövetkeze­teknek az ifjúsági törvény végrehajtásában elért ered­ményeiről. A megyeben működő szö­vetkezetek tagjai között mintegy 30 ezer fiatal talál­ható, a megye fogyasztási és takarékszövetkezeteiben pe­dig mintegy 1500 fiatal dol­gozik. A szövetkezeti moz­galom sajátosságából ere­dően fokozott figyelmet for­dított a fiatalok ©lel- óe munkakörülményeinek javí­tására. A szövetség javasla­tára a legutóbbi küldöttgyű­lésen létrehozták az ifjúsági bizottságokat, amelyek rend­szeresen tevékenykednek a fiatalokat érintő feladatok megoldásában. A megye szövetkezeteiben az elmúlt hónapokban meg­tartották az ifjúsági parta menteket, ahol 183 felszólaló mondott véleményt, tett ja­vaslatot az ifjúság helyzetét érintő kérdésekben. A szö­vetkezetek természetesen alapvető feladatnak tekintik a fiatalok helytállását a munkában és számot tarta­nak tevékenységükre. Nagy figyelmet fordít a szövetség az ifjúság műve­lődésére, a szabad idő hasz­nos felhasználására, az eh­hez szükséges feil tételek megteremtésére. Jelenleg kilenc önálló KISZ-szervepet működik a megyében, ugyan­akkor kisebb . létszámú AFÉSZ-eknél KlSZ-csopor- tokat hoztak létre. Ezeknek a szervezeteknek 536 tagja van, a további 206 fiatal pe­dig a községi szervezetekben tevékenykedik. A tanácskozáson tizenki­lencen nyilvánítottak véle­ményt, felszólalt többek kö­zött Ambrus József, a me­gyei KISZ-bizottság titkára, dr. Heiter Lajos a SZÖVOSZ, Sebestyén János a megyei tanács és Kovács . Gyula a KPVDSZ képviselői. A tanácskozáson megvá­lasztották az országos kül­dötteket is, akik megyénket képviselik majd a SZÖVOSZ tanácskozáson. Országos kül­dött lett Boros Erzsébet he­vesi, Gál Katalin füzesabo­nyi és Gergye Ferenc a ver­peléti szövetkezet dolgozója. Szabó La jos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom