Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

Lj könyvek Az egri mozik újjászü'etése a felszabadulás 21.20: Krétarajz — Móricz Zsigmondról ni és Endre műsora A 72 éves kitűnő író 1937-ben je­lentette meg Kt étarajzok cí­mű tanulmánykötetét, s ezt választotta sorozatműsora cí­méül is A műsorban alkal­manként <egy-egy alkotómű­vészt mutat be. ügy. ahogyan 6 látja, ahogyan ő ismerte ókét — hiszen kortársuk volt. Mindemellett a fősze­repet mégis az író művei játsszák. Ezúttal a magyar realista prózairodalom ki­magasló alakjára, Móricz Zsigmondra emlékezhetünk Illés Endre kalauzolásával. Móricz Zsigmond új módon ábrázolta a korabeli magyar valóságot, a paraszt, a dzsent­ri, az értelmiségi alakját, drá­mai stílusú művek sorozatá­ban, korszerű művészettel szólt a falut feszítő erőkről. Illés "Endre két művéből is dramatizált egy-egy részletet, amelyet a műsorban látha­tunk. Az 1916-ban született Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című regényből és az éppen egy évtizeddel későb­bi — 1926-os — Kivilágos kivirradtigból. A tv-jelenetek főbb szerepeiben G reg üss Zoltán. Horváth Sándor, Eg­ri István, Joós László, Balá- zsovits Lajos, Dózsa László, Cs. Németh Lajos, Némethy Ferenc, valamint Ilosvay Ka­talin, Gór Nagy Mária, Ma­ttié Erzsi, Sütő Irén és Pat­kós Irma lép fel. (KS) (Tudósítónktól) A Hatvani Cukor- és Kon­zervgyár vöröskeresztes cso­portjának felhívására újra megmozdultak a két üzem véradói. Hétfőn délelőtt száz­tízen adtak vért. A szocialis­Elsö külföldi szereplésük­re, az amatőr bábjátszók chrudlml nemzetközi feszti­váljára utaznak az egri bá­bosok. A „Kiváló együttes” kitüntetésben részesült tizé­áTh MÉnüLcm IÄ71, június 2&, szerda a Kossuth A közelmúltban számos ér­dekes. nagy érdeklődésre szá­mot tartó könyvet adott-kí a Kossuth Könyvkiadó Király István Hazafisáp és forra- dalmiság című könyve mű­fajilag és tematikailag elté­rő írásokat foglal magában: legfőbb közös vonásuk az, hogy mindegyik hozzászólás haladó történelmi hagyomá­nyaink. kulturális, irodal­mi örökségünk és korszerű nemzeti önismeretünk össze­függésének kérdéséhez. A nemzetközi kerdesekkel foglalkozó művek sorában lá­tott napvilágot Leonyid II- jics Brezsnyevnek. az SZKP főtitkárának „Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája" című könyve. A kötetben kö­zölt Brezsnyev-beszédek megvilágítják az utóbbi évek nemzetközi eseményeinek hátterét, a nemzetközi kap­csolatok és a nemzetközi munkásmozgalom problémá­(Tudósltónktól) Szihalmon a, régi műve­lődési ház lebontása óta ál­landó gondot és problémát jelent a lakosság művelődé­si igényeinek kielégítése. A község vezetői az új kultu­rális intézmény felépültéig is átmeneti megoldásokat ke­resnek a lakosság kulturális ellátottságának megteremté­sére. A nyári időszakban az is­kola udvarán kertmozi mű­ködik, amely nagy népsze­rűségre tett szert a lakók körében. Minden kedden és szombaton este több mint 200 fős nézőtér előtt vetítik a különböző játékfilmeket. ta brigádok tagjai, akiknek már az ez évi vállalásai kö­zött azt is olvashatjuk, hogy rendszeresen részt vesznek > véradásokon, ezen a napon > 35 liter vert adtak. > (Foto: Szántó György) vés Harlekin június 29. és július 6. között képviseli a magyar amatőr bábjátékos társadalmat a hagyományo­san magas színvonalú nem­zetközi találkozón. Előadá­sukra június 30-án, 15 és IS órakor kerül sor, majd kö­vetkező napon a magyaror­szági amatőr bábjátszás mai helyzetéről rendezendő vitá­ban képviselik a hazai szí­neket. kiadóból ii Demonstrálják azt a kö­vetkezetes és rugalmas poli- ii kát, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán megío- siaImazott békeprogram meg­valósításáért folytat a szov­jet pórt és kormány. Üjabb kötetekkel gazdago­dott a népszerű „Mit kell tudni?" sorozat. Meisel Sán­dor Mit kell tudni a KGST- röl? című írásában áttekin­tést nyújt a KGST fejlődésé­ről és jelenlegi tevékenysé­géről. A ma hozzáférhető legfris­sebb gazdasági és személyi adatokat tartalmazza Polo- nyi Péter: Mit kell tudni a Kínai Népköztársaságról? cí­mű könyve. Ismerteti a Kí­nai Népköztársaság gazda­ságföldrajzát, történetét és legfontosabb intézményeit, természetesen a jelen szem­pontjából leglényegesebb problémák kiemelésével. Nyáron is nyitva tart a községi könyvtár, amely biztosítja az ifjúság és a fel­nőtt lakosság olvasási igé­nyeit. A községben a helyi tanács és a népfrontbizott­ság kezdeményezésére újabb mozgalom indult a szocialis­ta brigádok olvasóvá nevelé­sére. Az említett szervek ta­nácskozásra hívták össze a termelőszövetkezetben és a körzeti ÁFÉSZ-nél dolgozó kilenc szocialista brigád ve­zetőit, ahol a könyvtárral való további együttműködés lehetőségeit, tennivalóit be­szélték meg. A megbeszélés nyomán együttműködési megállapo­dásokat kötnek, melyben a könyvtár biztosítja a szocia­lista brigádok kulturális vál­lalásainak teljesítéséhez szükséges szépirodalmi és szakkönyvek kölcsönzését. pongra’cz GY, KINCSES GY. (Ilit fa’k Tichy Lajos életregénye 8. A nagy próba — Emlékezetem szerint már nyolcadszor válogatott vol­tam, amikor az ellenforra­dalom kellős közepén, 1956. november elsején a Bp. Hon­véd labdarúgó-csapata alUtz­1944 ószén a front köze­ledtére bezártak az egri mo­zik is —• megszűnt az áram­szolgáltatás. A fasiszták megkezdték a város kiüríté­sét, de a két filmszínház szívét-lelkét nem sikerült megkaparintaniuk. A Szé­chenyi utcai Uránia nagy ér­tékű hangosíilmvetítői be­rendezését a mozinak 1912. évi megalakulása óta gépé­sze: Lakatos Sándor bácsi másfél vagon koksz alá rej­tette. A színház épületében működő Palota Filmszínház drága amerikai berendezését pedig az egyik tulajdonos. Nagy Imre a páholyok pa­dozata alá építve be. mene­kítette meg. November 30-án felszaba­dult Eger és december l-én már a szovjet tábori szín­ház esztrádműsort adott a Vörös Hadsereg katonáinak. A szovjet városparancsnok, aki civilben rostovi tanár volt, különösen felkarolta a frontkatonák felüdülést szol­gáló kulturált szórakozását. A Palota Filmszínházba áramfejlesztő gépet szerel­tek be és december 15-e kö­rül a szovjet katonák ré­szére megkezdődtek ott a filmelőadások. , A Heves megyei Nemzeti Bizottság, mely még 1944. december 22-1 ülésén kimon­dotta, hogy „mindaddig, amíg a központi kormány a felszabadult országrészeken rendeletéinek érvényt tud szerezni, a Nemzeti Bizott­ság Heves megyére és Eger városára jogforrásként mű­ködik”. Ezen az alapon 1945. április 5-i ülésén érdekes döntést hozott. Az elnök be­jelentette, hogy ugyan uta­sítást kapott a moziknak a kommunista párt részére való lefoglalására, de ő nem kíván e felhatalmazással él­ni, hanem tekintettel a négy koalíciós pártra, azt javasol­ta, hogy a két egri mozit a város foglalja le. Határozati­ig mind a két filmszínhá­zat egy, a Nemzeti Bízott-- ság által kiküldött bizottság valóban le is foglalta. Egy­ben pedig a Palota Filmszín­ház tulajdonosainak, akik mozijukat a város birtoká­ban levő Városi Színházban bérletként üzemeltették, azonnali hatállyal felmon­dott. A Széchenyi utcai Urá­nia tulajdonosai minden ber­zenkedés nélkül átadták filmszínházukat a bizott­ságnak. Igen ám. de a lelkes és alapjában helyes, a kulturá­lis forradalmat szem előtt dúlt Spanyolországba, hogy eleget tegyen Bilbao ellen az Európa Kupa kötelezett­ségének — meséli 15 éves emlékeit Tichy. — Becs ma­ga volt a káosz. Dissziden- sek mindenütt. Rosszindula­tnak és ellenségesek, sajnál- kozák és kárörvendők. A sajtó uszító, hamis betűren­getege. a Szabad Európa Rá­dió szózuhatagü csak növel­te a zűrzavart. terjesztette körünkben a pesszimista hangulatot. — A csapat belsőleg is megosztottá vált. A több­ség úgy döntött, hogy Bil­bao után még egy-két mécs­esét lekötünk, túrázgatunk, és távol a hazától átvészel­jük a nehéz napokat... Úgyis téli szünet van a lab­darúgásban, ezalatt majd csak rendbe jönnek a dol­gok, s aztán nemsoltára ha­zatérünk ... í — A készülő Real Madrid —Bp. Honvéd mérkőzés hí- fe bejárta az egész nyugati világot. Százezer ember fé­lelmetes morajától, kerep­lők és petárdák zajától, majd a szurkolók buzdításá­nak orkánjától zúgott a Bernabeu stadion. — A tét csak a tartalmas, szép játék volt. Parádés gó­lok estek. Én kettőt rúgtam, Kotász öcsi egyet. Bár az eredmény 4:3 volt a Real ja­vára, a mélyebb benyomást mi keltettük. A sajtó még napokkal később is a két csapat labdaművészeiről irt, s Madridban, ahol azelőtt és azután is nemegyszer ven­dégszerepeltek a világ leg­tartó döntésbe egy kis hiba csúszott. Egy kicsinyt idő­ben eíoreszakadtak, mert hi­szen akkor még nem volt se­hol se híre se hamva az ál lamosításnak. A Palota Film­színház tulajdonosai Milas-' sin Kornél kisgazdapárti fő­ispán segedelmével a Deb­recenben székelő miniszter­elnökhöz fordultak az ügy felülvizsgálása végett. Ugyan­akkor a kommunista párti belügyminiszterhez befutott a Nemzeti Bizottság jelen­tése is, melyben kérik, hogy a moziengedályt a város ré­szére adja ki. A két fél, a két érdek összecsapott és győztesként a miniszterel­nök került ki. aki megsem­misítette a Nemzeti Bizott­ság mozilefoglaló döntését és a Palota Filmszínházat visz- szajuttatta birtokosainak. — Emlékezzünk csak múltkori cikkünkre! A Tanácsköztár­saság alatt is megelőzte az egri mozik szovjetizálása a kérdés törvényes rendezését. Eger város képviselő testü­leté is behatóan foglalkozott az üggyel, s végül is úgy határozott, hogy nem tart igényt az Uránia filmszín­házra. így azután mivel az Uránia tulajdonosai lemond­tak mozijukról, végül is a Magyar Kommunista Párt vette át és tartotta üzemben, nevét nyomban Népmozgóra változtatta. A függőben levő moziügyek országos pártközi rendezése során 1945-ben az egri Népmozgó a Széchenyi utcában a Kisgazda Párt ke­zébe került, amely azt vál­lalta, a Kisgazda Mozgóüze­mi RT. révén üzemeltette. De a filmszínháznak ismét visszaadta a régi nevét — is­mét Uránia lett. Egerben a villanyszolgál- tatás 1945. április 28-án in­dult meg. Ezt a kommunis­ta kézben levő Népmozgó azon melegében kamatoztat­ta is. Május első napjaiban meg is kezdte a rendszeres filmelőadásokat. Már május második hetében kifejezett ifjúsági előadást ‘ rendezett, 3 pengős egységes belárpti- díjakkal. A színház épületében levő Palota Filmszínház, mely te­hát továbbra is korábbi bir­tokosaik kezében maradt, nem tudta megkezdeni mo­zielőadásait, mert az épü­letben a Szabad Szó Színház néven egy staggione színtár­sulat működött egészen 1945 augusztusáig. De nem sok örömet hozott ez a színtár­sulat az egri publikumnak. Június 19-én így véleke­jobb együtesei. még ma is úgy tartják nyilván ezt a találkozót, mint minden idők legnagyszerűbb mérkő­zését. — Mielőtt Madridból visz- szautaztunk volna Brüsz- szelbe, Kubala László kere­sett fel. Százharmincezer dollárt ajánlott készpénz­ben a tnagas profifizetésen kívül, ha leszerződöm az FC Barcelona csapatához. Mint mondotta: „a klub elnöke jó árunak tart, jó góllövőlábak­kal”. , A pénz persze nagy csá­bító, pláne, ha ilyen sokról van szó ... Tichy Lajos gondolkodá­si Időt kért Másnap este te­lefonon felhívta édesanyját. A Mama sírt. Lali torka összeszorult, görcsösen eről­ködött, nehogy a drót túlsó végén, ott Angyalföldön, a József Attila tér 7. alatt, a Mama észrevegye hangjá­nak remegését. Az akadozó szavak szüneteiben fel tolul­tak az emlékek, a testvé­rek, az otthon, a gyermek­kori barátok, a Jász litca, a Tarnai-rét... Hosszabb szünetet kellett tartani, mire közbeszólt a telefonoski sasszony a pesti központból: — Kérem, beszélnek még? Három perc ... — Igen, beszélünk . . I Közben az elegáns szállo­dai szoba mintha börtönné változott volna, sűrű. fojtó lett a levegő... És ebben a pillanatban Lali gyorsan ha­tározott: — Mama, nem írom alá! urán dett róla az Igazság c. lap: „Megdöbbentő az a szellemi szegén)-ség és igénytelenség, mellyel a Szabad Szó Szín­háznak vezetői arcul csap­ják a város dolgozóit, és közönségét. .. Meddig kí­vánják a színház vezetői a régi játékot folytatni?»..’’ összecsaptak a különböző forrásból táplálkozó érdekek a kérdés felett. Végre is a város törvényes alapokon 1945. szeptember 1-töl kez­dődén 5 év tartamára bér­be adta a Városi Színház épületét a Palota Filmszín­ház tulajdonosainak. Előírta a város, hogy a mozit az 1944 szeptemberi helyárak mellett üzemeltethetik csak! Közben az épület romlott, avult és a mozibérlök nem kevesebb, mint 350 ezer pengőt (!) használtak fel a színházépület korszerűsítésé­re, átépítésére. Például a központi fűtést is rekonst­ruálták. Végül 1945. szep­tember 8-án Eger város má­sodik mozija, a Palota Film­színház is megnyithatta ka­puit ... A mozik látogatottsága óriási lendületet öltött Oly tömegesen keresték fel a már 1945 május elején meg­nyílt Népmozgó-t, hogy aki­nek már nem jutott ülőhely, az a falak mellett álldogál­va nézte végig a filmeket. Jellemző e korszak mozi­jára, hogy a „görög segély­akció”, majd pedig a „Lánc- híd-akció” céljaira is tartot­tak előadásokat, azok bevé­telét e nemes célokra for­dítván. 1948-ban a Palota Filmszínház megszerezte a Marseilles c. filmet, melyet március 15-én tűzött műso­rára, s e díszelőadás bevé­teleinek 30 százalékát a tu­lajdonosok átadták a Nem­zeti Bizottságnak. 1947—18-ban azután meg­jelentek a vadnyugati gengszter- és kalandfiímek, melyek ellen azon melegé­ben protestalt is a Nemzeti Bizottság és „nivósabb mű­sort” követelt a „cowboyíil- mek” helyett... S vajon emlékeznek-e a legfanatikusabb moziláto­gatok is arra, hogy 1948-tól lett kötelező a Magyar Hír­adó vetítése a mozikban? Végre is 1948. október 4- én az. Urániát, majd pedig október 6-án a Palota Film­színházat államosították. De ez már merőben új fejezet nemcsak mozijaink, de kul­turális életünkben is. Sugár István ... S egy óra múlva a szálloda halijában közölte Kubaiéval, semmiféle szer­ződést nem ír alá. Nem sokkal éjiéi előtt ér­kezett vissza a csapat állo­máshelyére, Brüsszelbe. Két nap múlva már Dél-Olasz- országban, Cataniában ját­szottak. Lalit kimondhatatlan erő­vel vonzotta a hazai táj. Ott messzi Olaszországban is, mintha a hazai levegőt szip­pantotta volna ... Szinte érezte az Angyalföld gyar- kéményeibői felszálló füst semmi mással össze nem té­veszthető, athatő, fanyar szagát... A milánói dóm árnyéká­ban, a hideg december végi éjszakában egyedül, céltala­nul csatangolt, szinte bete­gen a honvágytól... ... Az utca még teljesen sötét volt, amikor hajnal­ban a szálloda portáján ta­lálkozott Machos Ferivé- akinek a borostás, megkín­zott arca rögtön elárulta, hogy ezen az éjszakán ő sem aludt: — Kimegyek, mert itt megfulladok... — mondta Machos. S a két barát, a tatabá­nyai Feri és az angyalföldi Lali még aznap este eldön­tötték: irány Budapest! És 1957. január 2-án Se­bes Gusztáv melegen ölelte keblére Hegyeshalomnál, a magyar határon Tichy La­jost és Machos Ferencet. (Folytatjuk.} Kertmozi a szhalmi iskola udvarán Véradók a hatvani cukorgyárban Ködmön Ferenc Csomagol a Harlekin Császár István \

Next

/
Oldalképek
Tartalom