Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

B feäzmfiSB'äiss íepíraa

J&CVößUEin iCóigitfMtMnlson. tel afeCkd mi ’ji*öie««»iítiw;liások

feiLahwvv.a: ittább szó

fWik # kfeműy.hlűdéurS]. A ";ar*a}lai«vi íejióctósbe® betöltőn s*t5ar»r?,en«k itwdlaeto, ibggy sawswiaje * Hsüaanáefcitoés köi.éppoittjáta kerttbt: vütstiiha- •(«'tan Jateniösége van a le- ■Ht»i lattttuiKáiii* foiipsstoáom iffl^saűáfitósiátaBai

K.úliUW'.álfts (éiífDünak.. müve- 'líMS#sü«y®ftk egységéi«. részeinek. i«rül«MSir><äk tíiha- : i v^uirtuf!«« ián ■ősszel’üggései - rne »ég iWesaWMOii íelitafor*» a fi - í .vjeitaet a WUtó v*r •Sz-ó.eiaiista Munkáspárt jjtiátv«l{»(SóepöUü- Jf.á iának kac^vélveLeúínei-viselő aÜWFvetó 4akiiU'aesrt.um.w-nk.. A eaeetetózwms teljes teié&Aé- ■seaés időszakában pedig fo- kozattosun szükségessé -vált **isaek «űioaéVíai, ideológiai to- vátotaCejJ«pz!lé»e.. kiteljesítése. A •UudkwmisyiPwiitií’iw irányelvek, majd az állami oktatás .fejje sKtéséűek feladatait rjgyitő &&-h#iéfoz»X után került sor 1.974-ben A közművelődés helyzete és továbbfejlesztésének feladatainál «zcjp haitározat megalkotására. Ez a dokumentum hangsúlyozza. hogy „egyik ]egfÍMfá6S)&l> ieiadatu.uk, bdgy kialákitsuk, illetve tovább «Jakitsuk a közművelődés egységes szemléletét, és gyarapítjuk ennek társadalmi megbeosüiését*'. Az egysege« szemlélet kialakításéhoz eietigodíieteilen alapvető teendő a közművelődés fogalom tart a Imának tisztázása, a társadalmi lés tudományos) közvéleinéniiyel való elfogadtatása. Ezt a félreértének elkerülése, a cselekvés irányának. lééndőtaek világos meghatározása is kívánja.

Ismeretesek azok a jelentős változások, amelyek az X9ö0-as évek elején következtek be társadalmunk életében. Népgazdaságunk szerkezeti változása, a társadalmi á{rétegeződéi, a tömegkommunikációs eszközök, rendszerek gyors térhódítása, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása, a ..permanens művelődés'' 'ar- sadalmi követelménnyé válása. az iskolai oktatás funkciójának • lassú átalakulása mind-mind hozzájárult ahhoz. hogv a ,,h tvományos népművelés' elbizonytalanodott. Bebizonyosodott, hogy az egyébként minden elisme- . rést megérdemlő, történelmi érdemeket szerzett hagyományos népművelés fogalomtartalma beszűkült. Összezsugorodott. intézményeinek hagyományos tevékenysége „ki- lúgozódott”.

A TÁRSADALMI szükségletekhez, igényekhez való alkalmazkodás azt követeli, hogy a népművelés fogadja magába a közművelődés teljesebb jelentéstartalmát. s ennek megfelelően szélesítse, terjessze ki tevékenységét, hosszabb sugárral vonja meg intézményeinek, intézmény- hálózatának körét, gazdagabb. korszerűbb formarendszert és fejlettebb metodikát alakítson ki. Az 1974-ben megjelent KB-határozat már egyértelműen ebben az új koncepcióban mozogva és gondolkodva végezte el az elemző munkát és szabta meg — most már hosszabb távra — a feladatokat.

A határozat végképpen leszámol az illúziókat éltető, romantikus népműveléssel, megszünteti azt a dilemma- tikus viselkedést, amely „szűkebb és tágabb értelemben vett népműveléssel’’számolt. Oj tartalommal serkenti életre a hagyományos népművelési Intézmények tevékenységét. új intézmények, szervezetek feladatait határozza meg úgy, hogy megóv a „népművelés parttalansá- gának” veszélyeitől. Az iskolán kívüli művelődés sok- szektorú, gazdag világát a pártirányítás és az egybehangolt állami vezetés révén egységgé rendezi, hangsúlyozván társadalmi jelentőségét, elismerésének, megbecsülésének szükségességét.

III. Béla — Antikvárium

Egy jelentős magyar drámával lettünk gazdagabbak vasárnap este. Ha csak anyuját írnánk le, hogy Száraz György tv-játéka szikár, pontos. a krónikás fenségével és szűkszavúságával írott megidéz ése a komák, a XII. századi Magyarországnak, nem lennénk pontosak. Ezek az akkori magyeri hősök, akik a hatalom és a trón körül állnak, küzdenek, ármánykodnak, Ölnek, rabolnak és közben méltóságot is játszanak, erkölcsi megfontolás urai is. Döntenek nemcsak az érdek, de a kor erkölcse szerint is.

igaz, közben elmondják a kor nagy háromszögét, hogy U.n kell tartani Bizánc császárától, Emmánueltól, Frigyestül, a német—római-szent bírod»'um császárától, és hogyan kell még jobban figyelni arra, amit UI. Sándor pápa üzen legátusával, de mindez csak a körítés, a környezet, a hatalmi tüskesorozat annak, aki erkölcsileg akar felülemelkedni kora félelmein. Mert a drámaíró szerint a hatalom — altér néniről kifele, akár kívülről befelé vizsgálódunk — mindig a félelem alternatívája. Félünk és félelmet váltunk ki, * mindezt azért, mert meg kell felelnünk sorsunknak, nelyünknek, ahová és amire rendeltettünk.

Ki és hogyan vállalja önmagát és tetteit? — Ez itt a

omsm

HM, jáalüs tő* ítdé

kérdés es Száraz György drámájában érkezik a kérdésre a felelet. Szabatosan, tisztán, félretekingetések nélkül, Ee> itt mond a mának is fontosat ez a hatásos színházi mű.

A rendező, Hajdufy Miklós sem tudta magát függetleníteni az írói megformálás színházi jellegétől, attól a ritmustól, ahogyan a szerző küzdelembe küldi hőseit. Béla érkezésének nagy expozíciója 6zéles alapot szolgáltat a cselekményhez. A rendező jó játékot szerkesztett a meg- szívlelendő gondolatokat hordozó darabból. Kozák András mellett Lukács Sándor súlytalanabbnak tűnik, Béres Hona szerepe nem nagy lehetőség, míg Sulyok Mária, Básti Lajos, Zách János, Fekete Tibor, Gelley Kornél, loányí József és Piros Ildikó harmonikus együttes benyomását keltik.

A héten még egy műsor fogta meg figyelmünket. Az antikvárium, Bogáti Péter írói ötlete, a televízió nagy lehetősége: a könyvrégiségek között, vagy inkább a régebbi korok könyveiben turkáló és válogató Várkonyi Zoltán érdekes mozaikokat raktak egymás mellé, a lírától a novellán át, a legkomolyabb drámai műfajig, csak jól kell válogatni és szerkeszteni. Most még mintha csak az ötlet adta jókedv irányította volna a rokonszenves antikvárius kezét és eszét Goethe versétől a régi ezer jő tanácson át Dalnoki Jenőig. ö, persze, tudhatna szebben is magyarul — kónyvgyűjtői minőségben 1

Farkas András

E koncepció, következésképpen a közművelődés új és korszerű értelmezése abból az állapotból indul ki, amelyben társadalmunk mű velődési igényéi és lehetőségei összegezödnek, rnegra gadhatóvá válnak. A fogalom tartalmának körülhatárolásában, az ismérvek felsorolásában arra törekszik, hogy az általánosítás ellenére is kötődjék a gyakorlat konkrét jelenségeihez, jelenségcsoportjaihoz. Mi tehát a közművelődés?

Közművelődésen a társadalmi nevelés szakágává fejlődött kulturális tevékenység teljességét értjük, amely mozgalom keretében biztosítja a társadalom valameny- nyi rétegének iskolán kívül, szabad időben való művelődését; az állam és társadalom által fenntartott és működtetett intézmények és társadalmi szervezetek igény- bevételével a kulturális értékek terjesztését. nevelő célzatú elsajátíttatásai végzi; művelődéspolitikai irányítással és szakszerű vezetéssel a szocialista társadalom igényelte személyiség kialakítását teszi lehetővé.

Meghatározásunk érzékelteti, hogy a közművelődés csak a kulturális szféra más területeivel összefüggésben, szoros kölcsönhatásban tudja betölteni a maga funkcióját. Ellentétben az elavult népművelési koncepcióval, nem szűkíthető le tehát az iskoláztatásban elmaradt, hátrányt szenvedett, alacsonyabb műveltségi szinten ólló rétegek művelődésére.

Az új koncepció, a közművelődés új fogalmának használata a társadalmi valóság objektív fejlődésének tudomásulvételéből adódik. Megnőtt az elsajátítandó kulturális értékek mennyisége, törvényszerűen bűvült az elsajátftók (művelődök) köre, a szocialista világrend- szer megerősödése követkéz-1 (ében módosult a kulturális értékek elsajátításának célja, az elsajátítás tendenciája, új csatornák belépésével jelentősen megváltozott a művelődés „hogyanja”.

AZ SEM LEHET kétséges, hogy a hivatását igazán betöltő közművelődés nem egyszerűen függvénye a tudományos, művészeti életnek, a közoktatásnak, hanein társa, segítője, bizonyos vonatkozásokban meghatározója is. Visszahatván reájuk, meggyorsíthatja, befolyásolhatja fejlődésüket,

Z. Fodor József

PONGRÁC Z GY. KINCSES GY.

Ép

>« ?. e

Két és fél millió éves letetek

A TarnaszenUmdrás melletti Osztramos-hegyi mészkőbányából európai viszonylatban egyedülálló őslénytani lelet került napvilágra. A két és fél millió éves ös- medve állkapcsa és koponyarésze, valamint 100 darab végtagcsontja viszonylag épen maradt, A nagy értékű leletet a Természettudományi Múzeum föld- és őslénytani osztályán vizsgálják, majd rövidesen publikálják a tudományos szenzációt.

(MTI foto Fényes Tárnát

felvétele)

20.00:

(ERDE FÁK

Tichy Lajos

életregénye

8.

Az első válogatottság

A magyar válogatott északi túrájára 1955 májusában került sor. Sebes Gusztáv jutalomképpen bevette az utazó keretbe a belgiumi ifjúsági tornán részt vettek közül Rajna Karcsit az Újpesti Dózsából, Szabó Lacit, a Ferencváros kitűnő fade-’

föflgsemüSc cakod&miäfci &£«sesic€9mé3eBi

Színészin úzeuni

A színészműzeum most sorra kerülő adásának főszereplője a kiváló színésztestvérek fiatalabbika: Gombaszögi Ella. Míg nővére — Frida — elsősorban drámai szerepkörökben vált ismertté, Gombaszögi Ella főképp komikus alakításaival aratott emlékezetes sikereket. Heltai Jenő, Molnár Ferenc és mások megformálta szerepekben, A 30-as évektől, kezdve a filmvásznon is megjelent, leginkább Kabos Gyula partnereként. Színészi pályája csak egyszer szakadt félbe; a 40-es években — annyi más társával együtt — a fasizmus őt is leparancsolta a színpadról. Alakját, művészetét a ma is élő kortársak és színésztársak vissza- emlékeíesei idézik elénk a műsorban, s a filmszalag. S e filmrészletek révén Gombaszögi Ellán kívül — a többi között — lathatjuk Beregi Oszkárt, Jávor Pált, Justh Gyulát. Kabos Gyulát. Kiss Manyit, Komlós Vilmost, Latabár Kálmánt, Mály Gerőt, Perczel Zitát és Törzs Jenőt. (MTI)

setét és Tichy Lajost, a Bp. Honvéd üdvöskéjét is.

Május 8-án a norvég fővarosban. Oslóban is sütött a nap. A 34 ezer néző sokat tapsolt a 2:0-ás vezetéssel a félidei szünetre öltözőbe vonuló magyar csapatnák.

A két cserejátékos, a két Lajos, Tichy, és Csordás szótlanul ült a fotelban, amikor hozzájuk lépett Sebes Gusztáv, s csak ennyit mondott Tichynek: „Fiam, ha jól akar játszani, akkor a maga játékát játssza .. Lajos csak akkor dobbant rá, mit is jelentett az intelem, amikor a második félidőre Puskás öcsi helyett neki kellett betöltenie a bal- összekötő posztját.

Palotás Péter jobbján a másik újonc, Csordás Lali kapta a labdát, ő hátra játszotta Szojkának, a tarjáni művésznek, Tichy pedig előre iramodott, hogy széthúzza a mezőnyt. A balszél felé indúlt, azután a 16-os magasságában keresztbe nyargalt, de egy darabig nem sikerült a labdával találkoznia. Palotás Péter két góljával már 4:0-ra alakult az eredmény, amikor a 81. percre fordult az óra mutatója. Tóth II. beadása nyomán a lábak között suhanva Tichy elé keveredett a labda. Csak oda kellett tennie a lábát. És benn volt az ötödik gól a norvég kapuban.

Ez volt as első Tichy-gól a válogatottban, s akkor még bizonyára ő sem sejtette, hogy a következő évtized során még csaknem

Most első ízben rendezett óvodapedagógiai nyári egyetemet a TIT, a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet és a kecskeméti városi tanács, az illetékes minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, e a pedagógusszak- ezervezet Bács—Kiskun megyei bizottságának közreműködésével, támogatásával. Ez évtől kezdve az óvónők akadémiáját besorolták a nyári egyelőnek köze, tekintettel

az óvodapedagógía megnövekedőit szerepére.

Az új nyári egyetem június 24-től 29-ig tartó programját őr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke nyitotta meg hétfőn a megyeszékhely most elkészült, impozáns létesítményében, a kecskeméti Tudomány és Technika Házában. A nyári egyetem mintegy 150 óvoda- pedagógus részvevői« ezúttal az óvodai testnevelés problémáit vitatja meg.

Megjelent a Béke és Szocializmus júniusi száma

A gazdag tartalmú júniusi számból először is Borisz Po- nomarjovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának „A világhelyzet és a forradalmi folyamat” című i elemző cikkére hívjuk fel az olvasók figyelmét. Ponomar- jov az utóbbi öt esztendő — a kommunista és munkáspártok 1939-es tanácskozása óta eltelt időszak — fejleményeit tekinti át, s megállapítja; elkezdődött a világszocializmus fellendülésének új szakasza, minőségi változás következett be a kapitalizmus altalános válságának fejlődésében, éleződik az osztályharc. növekszik az ideológiai harc jelentősége. '

A folyóirat több cikket közöl a szocialista országok

félszáz újabb követi ezt az elsőt.

Mámoros és boldogító volt ez a 81. perc Oslóban.

Aztán eljött az északi portya ulolso állomása.

Helsinkiben, Finnország vaiogatottja ellen a második félidőben ismét Puskás helyét kellett elfoglalnia. A bizalomra két góllal .válaszolt. Különösen a második váltott ki élénk visszhangot,

, nagy tetszést. Bozsik vágy 25 méterről kapura lőtte a labdát. Mindenki gólt kiáltott, de a labda a lécről visszapattant. Már úgy tűnt, hogy sikerül a finneknek a felszabadítás, de a kapunak háttal álló Tichy észrevette, hogy feléje közeledik a labda. Ebben a pillanatban hanyatt vágódott, s a levegőben ollózva, jobb lábbal kapura ívelte a labdát, s az a megdermedt finn kapus! szomorú tekintetétől kísérve vágódott a bal felső sarokba.

Hazatérve, első útja a Jász utca 102-be vezetett. A régi barátok átvették az apró ajándékokat: kulcstartókat, golyóstollakat, hotelcímkéket.

Végül az egyik sportszatyor mélyéről előkerült az a labda, amellyel Tichy Lajos Oslóban, az első válogatott mérkőzésén —> első válogatott gólját rúgta. S a szőke Lali, szívében végtelen boldogsággal, befelé nyeldesett könnyekkel, örömmel adta át ezt a labdát; Tóth Pistinek, a Jász utcai Fiúk Labdarúgó Csapata (JFLCS) kapitányának ..,

. íFolytatjuk.)

gazdasági együttműködéséről. . Horst Binder mann, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke „Szuverén államok gazdasági integrációja” című írásában megállapítja, hogy a gazdasági együttműködés magasabb szintje, amikor az integráció válik az együttműködés fó formájává, Ez szükségessé teszí, hogy új választ adjunk számos elvi kérdésre, többek között a szocialista integráció és az állami szuverenitás összefüggésére, és leszögezi, hogy az állami szuverenitás tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétele a szocialista gazdasági integráció megvalósításának.

A szocialista integráció fejlődéséről szóló cikkek közül érdeklődésre számot tartó az a megbeszélés, amelyet lengyel és szovjet tudósok tartottak a nemzetközi szocialista tulajdonról, s amelyen többek között olyan fontos politikai kérdések kerültek szoba, hogy a szocialista országok nemzetközi vagy nemzetek feletti vállalatokat és szervezeteket hoznak-e létre.

A kommunisták nagy jelentőséget tulajdonítanak a keresztényekkel való együttműködésnek a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. A Béke és Szocializmus kerékasztalánál katolikus teológusok és marxisták találkoztak, kifejtették véleményüket a kommunisták és keresztények együttműködésének mai problémáiról. Többek között megállapították, hogy a közös érdekek felismerése lehetséges mélyreható világnézeti különbségek esetén is, ha megvan az óhaj és a készség a közös cselekvésre, és a partnerek tiszteletben tartják egymás meggyőződését.

Gaston Plisonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja „Változások falun és a parasztság perspektívái” című cikkében ismerteti a francia mezőgazdaság és a parasztság jelenlegi helyzetét, és vázolja a Francia Kommunista Part agrárprogramját.

Catarina Mendes „Portugália lerázza a fasizmus bilincseit” címmel méltatja az április 25-i fordulat jelentőségét, és bemutatja, milyen előzményei voltak ennek az ország életében, mert az áprilisi felkelés győzelme csak azokat érte váratlanul, akik nem kísérték figyelemmel a N politikai harc fejlődését Portugáliában,