Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-23 / 145. szám
Közeledje az aratás Bővülő kínálat, korszerűbb termékek Beszélgetés dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettessel Á Minisztertanács szerdai ülésén egyik napirendként a tavaszi mezőgazdasági munkák értékelése, a nyári munkákra készülődés helyzete szerepelt. A tavaszi időszakban esedékes munkákat mezőgazdasági nagyüzemeink dolgozói időben elvégezték. Az április végéig tartó aszály, a szőlőkben itt-ott pusztító fagy, a viharkárok ellenére biztató a határ képe. A csapadékos május, június kedvezett a növényzet fejlődésének. A kukorica több meleget szeretne, növekedésben egy kicsit lemaradt, de ezt az elkövetkezendő hetekben még bőven behozhatja. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői, dolgozói fő figyelmüket már ezekben a napokban is a nyári tennivalók felé fordítják. Bár még a gabonavetések zöldek, mind jobban közeledik az aratás. A gabonabetakarítás időszakában ad munkát a szalmaeltakarítás, a tarlóhántás, a másodvetés, a nyári gyümölcsök és zöldségfélék szedése, a szálas takarmányok egy részének betakarítása, a növényápolás, a növényvédelem, hogy csak néhányat említsünk az időszerű tennivalók közül. Teljes mértékben igaz az, hogy ma már a gabonaaratás, betakarítás nem hoz olyan munkacsúcsot, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A gépek, a gyomirtó vegyszerek sok munkáskezet mentenek fel a kapálás alól. Ennek ellenére a most következő időszakban csali nagy erőfeszítések árán lehet minden munkával kedvező időben végezni. S ezeknek az erőfeszítéseknek ki kell terjedniök a munka megszervezésére, a technikai feltételek biztosítására, s mindenekelőtt a megfelelő létszámú munkaerő előteremtésére, felkészítésére. Ha a gabona aratását, szállítását, tisztítását győzi is néhány ember, a többi tennivalóhoz még jócskán kell munkáskéz a gazdaságok zömében. Így aztán nem szabad elfeledni azokat az időket, módszereket, amikor a családtagokat nagyobb számban vonták be a munkába. Főként a gyümölcstermelő gazdaságokban, zöldségkerté- szetekbeh találnak munkát a tanuló fiatalok, de azoknak az ipari munkásoknak a szorgalma, segítsége is elkel mezőgazdasági nagyüzemeinkben, akik most veszik ki a szabadságot — azzal a szándékkal, hogy részt vegyenek a nyári munkákban. Az aratási felkészülésnek mindig fontos része a gépek rendbetétele, kijavítása. Mint az eléggé közismert a betakarítás legfőbb gépéből, a kombájnból az idén nagyjából annyi dolgozik gabona- földjeinken, mint t&vaiy. Az aratásra még beérkező kombájnok száma országosan várhatóan 1100 körül alakul. A mezőgazdasági üzemek igénye ennél nagyobb, már csak azért is, mert szeretnének a lehető legkisebb szemveszteséggel, rövid idő alatt betakarítani. Ezért aztán a már elhasznált, „lerobbant” kombájnokat is megpróbálták rendbetenni. Ez elég nagy alkatrész-felhasználással járt, s a nagy alkatrészigény várhatóan, megmarad a munkák időszakában is. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a különböző szolgáltató vállalatok — az Agrotröszt, és a Mezőgéptröszt vállalatai — a lehető legnagyobb gondossággal, figyelmességgel dolgozzanak. A tervek - szerint — az előző évekhez hasonlóan — a szokásos munkaidőn túl, valamint munkaszüneti napokon megszervezik az ügyeleti szolgálatot. A Mezőgéptröszt vállalatai ezenkívül műhelykocsikat is beállítanak, amelyek az üzemközben jelentkező hibákat javítják, a szükséges szervizt gyorsan elvégzik. Nagyon fontos részt vállalnak a - nyári munkából a Gabonatröszt vállalatai a felvásárlás lebonyolításával. Szervezett, szorgalmas munkájukon sok múlik. A gyors átvétellel az amúgy is szűkös szállítási kapacitás jobb kihasználását segíthetik. Több helyen az idén is gondot okoz a gabona tárolása, amelyet kellő előrelátással, találékonysággal enyhíteni lehet. Bármily fontos is a gépek, eszközök, anyagok rendbetétele, előkészítése a legdöntőbb, mégis az emberek magatartása, felkészültsége, közérzete. A szocialista brigádok szervezettsége, áldozatkészsége, a kongresz- szusi verseny szelleme gyorsabbá, sikeresebbé teheti ezt a nagyon fontos munkát. Szükség is van arra, hogy mindenki a lehető legtöbbet tegye meg — dolgozzon bármely munkaterületen, amely a nyári munkákhoz kapcsolódik. A példamutató munkáért mindenütt megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülés jár, és az is elemi követelmény, hogy az amúgy is nehéz munkakörülményeket a lehető legjobban könnyítsék. Kellő megbecsülés, figyelmes törődés esetén szívesebben dolgozik minden ember, szívesebben vállal többet, ha látja, hogy ezt értékelik. K. S. Jólétünk emelkedésében, életkörülményeink — mondhatjuk így: közérzetünk — javulásában fontos szerepet játszik a könnyűipari termékek kínálata, s így természetesen előállítójuk: a könnyűipar. A népgazdaság fejlesztésének negyedik ötéves terve egyben a köny- nyűipar újjászületésének szakasza is. Megindult a nyomda- és papíripar, végéhez közeledik a bútoripar rekonstrukciója. A ruházati ipar (ezen belül a textil-, a textilruházati, a bőr-, szőrme- és cipőipar) megújulása két ötéves terv feladata. Az eddig eltelt évek máris látható, lemérhető eredményeket hoztak. Ezekről az eredményekről, és természetesen a munka közben adódó gondokról kértünk tájékoztatást dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettestől. — Milyen tapasztalatokkal, eredményekkel járt a ruházati ipar eddigi rekonstrukciója, mindenekelőtt a vidék iparosításának szemszögéből? — A ruházati ipar kormánydöntéssel két ötéves tervre előirányzott rekonstrukciójának első szakaszából eddig három és fél év telt el. A negyedik ötéves terv időszakára meghatározott fejlesztési, termelési és gazdálkodási célok addig lényegében megfelelő ütemben megvalósultak. Egyes részcélokat az időközben megváltozott körülményekhez -kellett igazítanunk. Gondot okozott többek között, hogy a tőkés világpiacon a textil- és ruhaipari gépek ára 1970-től gyorsuló ütemben, átlagosan- havonta egy százalékkal emelkedett. Emiatt a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból a tervezettnél valamelyest kevesebb gépet és berendezést tudtunk vásárolni. Az a körülmény, hogy a ruházati ipar negyedik ötéves tervre előirányzott fejlesztése nagymértékű gépcserékkel járó rekonstrukcióként valósult meg, gyakorlatilag meghatározta a , vidék iparfejlesztésével összefüggően kitűzhető célokat. Az elmúlt három és fél év alatt —■ és a negyedik ötéves terv időszakára előirányozva — a következő néhány, teljesen új létesítmény jött létre, illetve valósul meg: a Kenderfonó-és Szövőipari Vállalat nagyhalászi szövödéje, a Pamuttex- tilművek tolnai szövödéje; a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár fertőszentmiklósi szövödéje, a Kőbányai Textilművek zalaegerszegi szövödéje: a Rico Kötszerművek és a Lőrinci Vattagyár hajdú- böszörményi vattagyára; a Kalapgyár jászfényszarui tompgyártó részlege és a Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi kötőhurkoló üzeme. A felsorolt létesítmények a fejlesztés kisebbik részét képviselik. A még hátralevő időszakban a kormány döntése alapján elkezdődik, de csak az ötödik ötéves tervben fejeződik be a kiskun- halasi és a Debrecenben, illetve Mátészalkán, létesülő két új/ kötöttárugyár. A tervben szerepel — egyelőre még helykijelölés nélkül — valamelyik megyében, illetve megyei városban — egy új harisnyagyár létesítése is. — Néhány éve a magyar gazdaságban általánossá vált a munkaerőhiány. Hogyan érintette ez a ruházati ipart és milyen intézkedésekkel igyekeznek enyhíteni a gondokat? — A ruházati ipari fejlesztés negyedik ötéves tervidőszakra előirányzott program cél jaj a munkáslétszám \ növelését illetően valósul-1 alak meg a legkevésbé. Az s előzetes becslésektől és a f tervektől eltérően az ötéves terv első két évében erőteljesen, a harmadik évében mérsékelten csökkent a foglalkoztatott létszám a ruházati ipar legfontosabb terű-* létéin, mindenekelőtt a nagyvárosokban. A múlt évi minimális növekedést azzal sikerült elérni, hogy vidéken új konfekció- és kötött- ' áruüzemek jöttek létre. A IV. öteves terv időszakára előzetesen elképzelt több ezres létszámnövekedéssel szemben megközelítően csak' az 1970. évi létszámra szá- _ mithatunk. A ruházati ipar egyes szakágazataiban, ezen belül elsősorban a pamut- és a gyapjúiparban folyamatosan és számottevően, helyenként több mint 10 százalékkal csökkent a lét* szám. A vállalatok, az iparvezetés — a kormányzati szervek hatékony közreműködésével — folyamatosan intézkedéseket tettek e helyzet megváltoztatására, a műn-. káslétszám stabilizálására. A kormány a most már évenként juttatott bérkedvezményekkel sietett a textil- és . az egész ruházati ipar segítségére e gondok megoldásában. E döntésekkel sikerült, elérni, hogy ne legyen na-, gyobb a távolság a könnyű- , ipari, pontosabban a textil- és a ruházati ipari bérek és az ipari átlagbérek között,. , mint amekkora 1970-ben volt. — Az újjászülető ruházati ipar mennyire képes az eltérő fogyasztói igényeket kielégíteni; kínálata mennyiben van (és less) összhangban a lakosság különféle rétegeinek igényeivel, változó, de mégis sajátos fogyasztói szoká- - saival? Mit kap a vendég...? üzletről, üzletre -a kereskedelmi ellenőrökkel Kezdődik az idegenforgalmi főszezon, szaporodnak Heves megye vendégei is. Mind több hazai és külföldi turista, nyaraló érkezik városainkba, főként, pedig a hegyvidékre, a legkülönfélébb igényekkel. Vajon felkészültek-e a fogadásukra, várják-e, és mivel fogadják az érkezőket . ; .? Kérdéseinkre boltokban,| büfékben, éttermekben kerestünk választ a hét végén — pénteken — az Állami Kereskedelmi Felügyelőség képviselőjének, valamint a szak- szervezet társadalmi ellenőreinek társaságában. Egerben kezdődött a körút a kora reggeli órákban. Első tapasztalatunkat azonban még az indulás előtt „sikerült” megszereznünk. Egyik társunk ugyanis, riémi harapnivaló után próbáit nézni a Katona István téri — piactéri — szövetkezeti áruházban, de hasztalan. Az ajtó ugyanis hatkor —■ bár a kis tábla hat órai nyitást Ígért — még zárva volt. Toporgott egy darabig, leselkedett, de odabenn egyetlen eladót sem látott. Semmi jelből nem következtethetett a hamaros műszakkezdésre, így sietős dolga lévén, lemondott a további várakozásról, reménykedésről, s későbbi szerencséjére bízta reggeli-lét. Ű'.köz!>ep pedig — ahogy végighaladt á belvároson — azzal „vigasztalódott”, hogy a napot nem csak ő kezdi bosszúsággal. Hiszen például — csaknem negyed hétkor — a Zalár utcai bel- aőségbolt előtt többen is idegesen tekintgettek karóráikra, egész kis csoport várta a hatos nyitást... Gyöngyösön, el6ő állomásunk az úttörővasút melletti Panoráma-büfé. A Panoráma természetesen csak az üzemeltető vállalatra utal. Mert a látvány, amit ,az ütött, kopott kis bódé nyújt kívül és belül, már korántsem valami szívderítő. Már régen új, korszerű pavilon állná a helyét! A próbavásárlás — meglépő módon — nem okozott különösebb csalódást, Igaz, hogy a kért rövid italok mindegyike rövidé bb voít valamivel a kelleténél, meny- nyiségük azonban a tűrési határon belül maradt, s szeszfokuk ellen sem lehetett kifogást emelnünk. Emellett, persze érdeklődtünk — a tejről is, miután a megye több, hasonló rendeltetésű vendéglátó egységében ma már egyre természetesebb az árusítása. Kiderült, hogy itt még npm kísérleteznek vele — jóllehet, a rengeteg kiránduló gyerek bizonyára örülne neki — mert egyszerűen nem tudnák hol tárolni a túlzsúfolt, hiányos felszerelésű épületben. ** Mátrafttreden a SZÖVTER- MÄK — szemre igazán impozáns — tágas pavilonjában, a gyümölcs- és zöldségfélék helyének különös összezsugorodása az, ami legelőször feltűnik. Az időközben „beköltözött.” presszó és élelmiszer-áruda miatt hovatovább csak amolyan megtűrt vendég az eredeti profil. Ami ráadásul eléggé hiányos is Nincs például eper, paradicsom — amiből egvébként r szomszédos magánkeresked ez alkalommal is szép kínálatot tart — földes, piszkos az újburgonya, amelynek ártábláját különben vétetim ';l éppen elcserélték egy drágábbra. S rövid idő alatt kiderül, hogy az élelmiszereknél sincs éopen minden rendben: több kávéféle és a sós sütemény szavatossági ideje régen lejárt. Ennélfogva az említett cikkeket, természetesen ki kell vonni a forgalomból ... A füredi gomba — a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat jól ismert, népszerű árudája — előtt, szokás szerint, most is népes társaság. Élénk az érdeklődés, hiszen van miből venni. Bőven van hentesáru, a töltelékek között még az olcsóbbakból is igazán lehet válogatni és sok más mellett, csupán a vállalat újdonságából, a csomagolt gyümölcs és zöldségből hatfélét tettek ki hívogatóul a pultra. Teli a raktár is: biztosan marad bedőlő vasárnapra is. A Benevár Étterem sem szűkölködik kínálatában. A napi étlap seregnyi ételt kínál, amiből a vendég összeállíthatja a menüjét. A Sástónál panaszkodik a kiskereskedelmi vállalat üzletkocsijának a vezetője: a sütőipartól csupán három kenyeret kapott a kért öt helyett, s igy csakis a vásárolt húsáru mellé tud adni egy-egy szeletkét belőle. Előző napi a péksütemény, két-három maréknyi a gusztustalan cseresznye, az egyetlen gyümölcs- féle. Kevés a hentesáru, annál több viszont az ital. s van még ajándéktárgy, levelezőlap is. hogy valamivel azért mégis a kirándulók kedvében járjon. A vállalat .'-‘ásik egységében, a tóparti bódéban már több a gyümölcs, tej is van és fries a 'Hí. M»e rohanják az ér- I ’ö !slro' -Pok ’ t Mátraházán új zöldség gyű ■moles bolt nyílt egy hete a régi fodrászüzlet helyén. Szép és eléggé bőséges a választéka, több terméke — például az újburgonya —olcsóbb, mint a füredi. Kétségtelenül dicséretes törekvése a SZÖVTERMÉK-nek, az üzletért azért még — tehet egyet., s mást... Az Élelmiszer Kisker, közeli áruháza a szezonban már nem tart szünnapot, s további jó, hogy a V:!ó valóban sok mindent megkaphat benne. Ráadásul „mozgóárusa” is van. a szemközti parkírozó helyen, a lacikonyhák társaságában. Profilbővítést ígér a detki tsz falatozója: rövidesen kisvendéglővé alakul a szomszédos helyiségek felhasználásával. Az üzletek ugyanis az ipari szolgáltatóknak — nem kellenek. Mátraszentlmrén, a Vadvi-' rág Turistaházban szintén teleírták az étlapot, amelyről — figyelmességből — a kímélő étel sem hiányzik. A közelben két zöldség-gyü- mölcsbolt is van (az egyik maszeké), s általában nem jön ki belőlük a vásárló üres kézzel. A boltok vasárnap Is nvitva tartanak. A SZÖV- TERMÉK-nél legfeljebb csak az a komolyabb baj, hogy az árut mindig délfelé kapja az üzlet, így egészen friss dolgokat sohasem lehet kapni az ebédhez. Az ABC-áruház itt is elég jól ellátott, sőt. további javulásra van kilátás: bővítik a péksütemények választékát rövidesen. Galyatető képe — változatlanul lehangoló. Csak a maszek zöldség-evümölesbolt kínálata meglepő. A szomszédos áruház eléggé „üres”, a láneossiitő lángosa már elfogy délutánra, a Szarvas- kert nevetséges vendéglátóhely. A kerthelyiség faépületének kiszolgáló ablaka, pultja lezárva, az ajtón át adogatják ki a sörösüvegeket a kinn ácsorgóknak. A bezárt turistaétterem miatt kiszorult vendégeken a kará- csondi tsz nemrég nyílt falatozója akar segíteni meleg ételekkel, házias konyhával, de ebédlője bármilyen vonzó is, legfeljebb 24 vendégnek adhat egyszerre helyet. S jó időben még a szabadtéri terítéssel sem javíthat sokat a galyatetői siralmas helyzeten. Párádon — így mondják mások is — egyre remekel az ÁFÉSZ Kakukk Vendéglője. Valóban bőséges az étellistája, s különlegességeket is ajánl: például palóc töltött gombát, gombás sertésnyelvet, Vidróczki betyárpecsenyét. Parádfürdőn viszont neheztelnek a vendéglőre — a helyi turistaétteremre — tisztasága, áruminősége, és a mennyiségé, drágasága miatt. Keveset változtat az állapotokon a parkolóhely sütögetője, az italbódé, 6 legfeljebb hétközben segítség az Élelmiszer Kisker, meglehetősen jól ellátott árudája. Vasárnap ugyanis bezár, akárcsak a közeli zöldségbolt, a nyitva tartó „vegyes pavilon” pedig „csepp a tengerben”. Tagadhatatlanul változott valamit a helyzet az üzletekben, javult az ellátás, kevesebb a szabálytalanság. Mindez azonban még — mint a tapasztalatok is igazolják — nem elég. Gyakran még a valóban köznapi, egyszerű igények kielégítésével is baj van, amit joggal kifogásol a fogyasztó, a vendég. Komolyabb munkára, nagyobb erőfeszítésekre van szükség, sokkal jobban kell Iparkodnia a kereskedelemnek, a vendéglátóiparnak, hogy megfeleljen hivatásának, nyáron Gy Gy. — Üjabb haladást tesz le* ' hetővé a méretválaszték bő* ” vítése. Széles körű társadal* ml akciók indultak a külön* '. féle rétegek igényeinek pontosabb ■ megfogalmazására, , majd fokozatos kielégítésére . Biztató, bár még kezdeti eredményt értünk el a cse- ... csemő- és gyermekruházati* • ellátásban, továbbá a kismamák öltöztetésében. Rend-,.,y. szeresen — szükség esetén , utasítással is — gondoskodunk arról, hogy az a’.acso- , nyabb jövedelmi kategóriák igényeinek megfelelő áruk folyamatosan kaphatók le-’” ' gyedek. Az iparvezetés a ‘ bel- és a külkereskedelmit szervekkel együtt fokozato- - san arra ösztönzi a termelő-- vállalatokat, hogy a válasz- tékot bővítsék, a minőséget. javítsák, gondoskodjanak arról, hogy a legújabb divatnak és minden jövedelmi : szintnek megfelelően alakít- sák termelési profiljaikat” Mindezeket úgy kell végre- .. hajtani, hogy közben a tér-' ” vezeti, a párt életszínvonal- 1 politikájának megfelelő ár- , színvonalat tartani lehessen.- A hosszabb távra előirányzott átfogó rekonstrukciónak - tulajdonképpen a kezdetén vagyunk. Arra törekszünk, - hogy a jelentős népgazdasági erőforrások igénybevételével megvalósított beruházások hatékonyan és megfele-* lően működjenek, a korszerű ■ gépeket optimálisan kihasz- . j náljuk, a ruházati ipari vél-”"' lalatok képesek légyenek a.-v.. fejlesztésre kapott sok mii- c ltárd forintos (liteiek vissza- . fizetésére. A végső eredményként pedig azt szeret-“ ' nénk elérni, hogy minden * hazai fogyasztó megtalálja, az igényeinek megfelelő színvonalú, jó minőségű, divatos és elfogadható árú ruházati termékeket S. G. MMkS- Q f 19M, június SS., vasárnap ■I 'ígüaáii-iL'S.’-tv-i ,i,-vCt* '
