Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
A legnagyobb és legerősebb osztály ' A munkásosztály vezető •zerepe, erre való alkalmassága napjaink társadalomtudományi és politikai vitáinak egyik fő kérdése. So- kakban felmerült a kérdés, ' hogy a proletariátus úgynevezett felhígulása (vagyis volt paraszti és kispolgári elemeknek nagyarányú beáramlása az osztály soraiba) hogyan hatott a munkásosztály vezető szerepére. Más szóval, egyáltalán eljutott-e a munkásosztály túlnyomó többsége történelmi hivatásának felismeréséig? Mégis, a munkásosztály vezető szerepének további erősítésére irányuló törekvéseknek reális lehetőségei vannak. Ezek az objektív viszonyokban, s a munkásság szubjektív tudatának fejlődésében találják meg biztosítékukat. S nemcsak és nem is főleg azért, mert ma már a munkásosztály fejlődését nem a „felhígulás”, hanem az osztály egységesülése, modernizálása, általános és szakmai felkészültségének növekedése jellemzi, hanem azért, mert a munkásosztály a termelés társadalmi rendszerében elfoglalt helyénél fogva társadalmunk élenjáró osztálya. Vezető szerepe tehát objektív helyzetéből következik és ez természeteken visszatükröződik szubjektív tudatában is. Mitől függ a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése? Erre a kérdésre válaszolva Lenin négy tényezőt sorol fel: „1. a létszámától; 2. az ország gazdaságában játszott szerepétől; 3. a dolgozók tömegével való kapcsolatától; 4. szervezettségétől.” Mi a helyzet nálunk? A munkásosztály a foglalkoztatottak 58 százaléka, mintegy 2,9 millió fő. A nemzeti jövedelemnek számarányánál jóval nagyobb részét, kb. háromnegyedét állítja elő. A szocialista építés időszakában erősödött szövetsége a szocialista útra lépett parasztsággal és értelmiséggel. Élén a marxizmus—leniniz- mus eszméit az ország sajátos viszonyaira alkalmazó, harcokban edzett, tapasztalt élcsapat, az MSZMP áll, s csaknem az egész munkásságot összefogja az immár évszázados szakszervezeti mozgalom. A munkásosztály tehát társadalmunk legnagyobb és legerősebb osztálya. Vezető szerepe ma is azon alapul, hogy a legérdekeltebb a szocializmus eddigi vívmányainak védelmében, hiszen további felemelkedésének egyetlen útja a szocializmus építése. A munkásosztály a szocialista fejlődés során jelentős mértékben modernizálódott. Ebből a szempontból a legfontosabb, hogy a bányászatban, gyáriparban, építőiparban foglalkoztatott fizikai munkásság aránya a munkásosztályon belül mintegy 60 százalékra növekedett. A mezőgazdasági munkások aranya 8 százalékra csökkent. A szállítás és hírközlés területén a munkások több mint 10 százaléka, a kereskedelemben 11.5 százaléka, az egyéb szolgáltatási ágakban 6,5 százaléka és 3 Százaléka a nem termelő ágakban dolgozik. Mintegy 200 ezer fő a munkásosztály legképzettebb rétegének, a termelés közvetlen irányítóinak (művezető, csoportvezető, technikus) a száma. Derékhad: a nagyüzemi munkásság A munkásságon belül te hát nemcsak politikai öntudat, hanem az egyes munkásrétegek objektív helyzetében, munka- és életviszonyainak tekintetében is jelentős különbségek vannak. Ezért a párt. a munkásosz- tály vezető szerepének megvalósításában a legtipikusabb munkáscsoport, az ijxi- ri munkásság, azon belül is Sn állami szocialista ipari nagyüzemek dolgozóinak helyzetéből indul ki. A nagyüzemi munkásság ipari munkásságunk döntő része. Egy 1970-ben végzett felmérés szerint az állami iparvállalatok átlagos munkáslétszáma 1340 fő. Különösen magas az egy vállalatra jutó munkáslétszám a bányászatban és a kohászatban, s iparunk technikai fejlődésének fontos mutatója, hogy legmagasabb a híradás- és vákuumtechnikai iparban (3170 fő). Iparunk és ipari munkásságunk nagymértékű koncentráltságát azonban még jobban mutatja, hogy az MSZMP KB 1972. novemberi határozaté alapján kiemelt 50 nagyüzem foglalkoztatja az ipari munkásság kb. 40 százalékát, adja az ipari termelés értékének mintegy felét és az ipari export kétharmadát. Több mint típus: Csepel Milyen ez a nagyüzemi munkásság ? Átfogó adatok hiányában az 1970—1971-ben a Csepel Vas- és Fémművek munkásairól végzett vizsgálatra hivatkozom, amely bebizonyította, hogy a „Vörös Csepel” (és a nagyüzemek általában) politikai arculatában, felszabadulás előtti önmagához viszonyítva, s a jelentősen megnövekedett magyar iparon belül is megőrizte kiemelkedő, élenjáró szerepét. Hazánk munkásságának országos átlagban 36 százaléka paraszt-, 58 szazaiéba munkásszármazású. A Csepel Művekben az előbbiek aránya 23 százalék, az utóbbiaké pedig 62 százalék. A gyáróriás munkásságának összetétele tehát a szociális eredet szempontjából is jobb az átlagnál. Ami a szakmai képzettség szerinti összetételt illeti, a szakmunkások aránya megfelel az országos átlagnak, a betanított munkások aránya 44 százalék, míg az országos arány 38 százalék. A segédmunkások aránya alacsonyabb Csepelen, mint az országos átlag. A Csepel Művekbén a dolgozók közel 22 százaléka párttag, s mintegy 94 százalékuk tagja a szakszervezetnek, a munkásfiatalok 33 százaléka KISZ-tag, a 10 évnél régebben a gyárban dolgozó törzsgárda az összes dolgozóknak kb. a felét teszi ki. 1970-ben közel 2000 brigád indult versenyre'a szocialista címért, és több mint 1200 el is nyerte azt. A szocialista brigádokban dolgozók száma meghaladta a 19 ezret. — Csepelre — de bizonyara más nagyüzemekre is — jellemző a munkásdinasztiák kialakulása. amelyek tagjai mindig magasabb fokon, új elemekkel gazdagítva hordozták, vitték tovább az apák, nagyapák forradalmi tradícióit, a legjobb munkáshagyományokat. Lenin — a nagy francia forradalom példájára hivatkozva — írta egyik művében, hogy a jakobinus diktatúra „csalt úgy dobálózott a széles körű rendszabályokkal, de ezek megvalósításához nem volt meg a kellő támasza, még csak azt sem tudta, hogy az egyik vagy másik intézkedés megvalósításánál melyik osztályra kell támaszkodnia”. Lenin figyelmeztetése azt jelenti, hogy amíg az osztályok megmaradnak — tehát a szocialista építés egész időszakában — az egész nép érdekeit kifejező közös cél megvalósításában, a szocializmus építésében egy meghatározott osztályra, a munkásságra kell támaszkodni, egyértelmű osztálypolitikát kell folytatni. Blaskovits János, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára Számítógépek sorozatban A Videotonban sorozatban gyártják az R 10-es kiskategóriás számítógépeket. A gyár számítástechnikái termékeiből egyre több kerül a hazai vállalatokhoz, de jelentős mennyiséget vásárolnak a KGST országok is, élükön a Szovjetunióval. Képünkön a MEO szigorúan ellenőrzi a kész Display- ket. (MTI-foto: Jászai Csaba) Megyénk áruellátása Mit kaptunk öt milliárdért ? Mindennapi gondunk a vásárlás. Az üzlethálózat színvonaláról, az áruellátásról mindenkinek van véleménye, ezért is kíséri megkülönböztetett figyelem, amikor az illetékesek felülvizsgálják az áruellátás helyzetét. A megyei tanács ülése a napokban tárgyalta ezt a témát, s az érdeklődést a felszólalók nagy száma is igazolta. A helyszíni vizsgálatokat elemző beszámoló kritikus hangon szólt a fejlődésről, részletesen felsorolta a ma is sok bosszúságot okozó hiányosságokat. MEGNŐTT a vásárlóerő A lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek változását jól lehet mérni a forgalom növekedésével és annak vizsgálatával, hogy a tartós fogyasztási cikkekből mennyit vásárolnak. Nos, a vásárlóerő, meghaladva az Aratási ügyelet az AGROKER-nél Még 23 kombáin érkezését várlak jobb az alkatrészellátás a tavalyinál A hónap végén, a következő hónap elején megyénk termelőszövetkezeteiben megkezdődik az aratás. A szövetkezetek zöme felkészült a nyári betakarításra. Mégis, a közös gazdaságok egy részében aggodalommal néztek az aratás elé, mert az igényeit kombájnok még nem érkeztek meg. A kombájn-helyzetről s általában az aratási előkészületekről beszélgettünk Bánffy Sándorral, az AGROKER áruforgalmi főosztályvezetőjével. — Az első félévben 12 E 12-es NDK és 31 darab SZK 5-ös szovjet kombájn érkezésére számítottunk. Az NDK gyártmányú gépek már mind megérkeztek s el is szállították őket a termelőszövetkezetek. Az SZK 5-ös kombájnokból azonban csupán nyolcat kaptunk eddig, s érthető, hogy a közös gazdaságok, nem kis izgalommal várják a többi 23-at Egy korábbi tájékoztatás szerint úgy volt, hogy csak 17-et kapunk, de a legutóbbi értesítés szerint az aratás kezdetére mind megérkezik és ki is jut a gazdaságokba. Ezenkívül két rizs- kombájn is besegít majd a kalászosok betakarításába. — Általában tehát milyennek mondható a kombájn-ellátás? — Viszonylag jónak. Az említett gépeken kívül ugyanis néhány nyugati gyártmányú kombájn is dolgozik majd a szövetkezetekben — ezt a gazdaságok a kukoricatermesztési rendszerhez kapták, de természetesen a gabona betakarítására is alkalmasak. S bár ez már nem az AGROKER témája, mégis érdemes elmondani: a tavalyi évhez hasonlóan az idén is segítik egymást a szövetkezetek kölcsön gépekkel, az északi gazdaságok gépei előbb az alföldi szövetkezetekben dolgoznak, majd később az alföldi kombájnok segítenek az északi szövetkezetekben. Felméréseink szerint egyébként mintegy tíz kombájnigényt nem tudunk kielégíteni*. — A kombájnokon kívül még más gépek is szükségesek az aratáshoz. — Igen. Eddig 177 pótkocsit forgalmaztunk, de további 130 még rendelkezésre áll. A Hamster rendfelszedő kocsiból idáig 50 darabot adtunk el, s további húsz érkezésével számolunk. A kombájnra szerelhető borsóbetakarító ádapterből 11 kelt el, de további 11-et még várunk. A szovjet; és NDK gyártmányú bálázógépekből 15-öt adtunk el. A korábbi években hiánycikk volt a bálázó zsineg és huzal, most ebből is bőséges készlet áll rendelkezésre. Még elmondha-^ tóm, hogy zsákokból is nagy mennyiségünk van, 27 ezer darabos készlettel rendelkezünk. — A gyors és biztonságos aratáshoz egyre nagyobb szülcség van a szárítókra. Hány szárító berendezést vásároltál: eddig a gazdaságok? — Az elmúlt évihez képest örvendetesen javult a helyzet. Tavaly mindössze két berendezést értékesítettünk, az idén eddig hat bábolnai típusút és kilenc Colmann rendszerű szárítót. Olyan — viszonylag kis — gazdaságok, mint például a vécsi és halma jugrai is vásárolt. — Milyen volt cs Lesz az alkatrcszeüatas'l — Az elmúlt évihez képest javult. Annak ellenére, hogy most is akadnak hiánycikkek, eddig komolyabb reklamáció nem érkezett be. A tavalyi 33 millió forintról az elmúlt hónapokban 38 millióra növekedett a forgalmunk, ez is mutatja, hogy az igényeket jobban is ki tudtuk elégíteni. Remélhetően az aratás folyamatában sem lesz komolyabb gond. S még egyet szeretnék hozzátenni. A korábbi években igen nagy problémánk volt nekünk is, a gazdaságoknak a gumiabroncsellátás. Ma már ez nem jelent gondot, szinte minden igényt ki tudunk elégíteni. — Az előző években az aratás idején ügyeletet tartott az AGROKER. Az idén is? — Természetesen. E hónap 24-től augusztus 24-ig tartunk aratási ügyeletet. Ez azt jelenti, hogy munkanapokon 7—19 óra, szombaton 7—17, míg vasárnaponként 7—13 óra között állunk ügyfeleink rendelkezésére. A kért cikkeket az. egészen apró alkatrészeket is — a MEGÉV közvetlenül ügyféléink címére küldi, ezzel is elősegítve a zavartalan munkát. Egyébként ha az aratás elhúzódna, úgy aratási ügyeletünk is alkalmazkodik ehhez. Az AGROKER tehát felkészülten várja az aratás kezdetét. Érdemes megemlíteni, hogy az eddig eltelt időszakban 370 millió forint értékű gépet, eszközt, anyagot forgalmaztak, jelentősen többet, mint tavaly. Most már csak a kedvező időjárás szükséges ahhoz, hogy a kombájnok munkába álljanak az érett táblákon, _ . - (kapóst) országos átlagot, csaknem 10 százalékkal nőtt 1971— 73 között. Az eladás értéke tavaly 5 milliárd 160 millió forint volt Heves megyében. Főleg a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet nőtt gyorsan, az élelmiszerek és élvezeti cikkek nagyobb forgalma mellett. A húst, húskészítményeket változatlanul központi keretelosztás alapján ' adják ki az üzleteknek. Az eladható mennyiség az elmúlt három évben csaknem 30 százalékkal lett több: a megyében 20 kilogramm a hús- vásárlás egy lakosra jutó átlaga, a megyeszékhelyen 42, Gyöngyösön 37. Hatvanban 34 kilogramm. Érvényesül az elv, hogy a munkáslakta területeket jobban el kell látni, ugyanakkor gondot okoz, hogy az ellátatlan települések számát nem lehetett csökkenteni. A megye 49 községe még most sem részesül a központi húsellátásból. A tejtermelés központi intézkedések hatására fokozódott,' a kínálat a termékek szélesebb választékával ösztönöz a vásárlásra. A kereskedelem javította az értékesítés technikai feltételeit. Hatvanöt község 90 iskolájában már vásárolhatnak a tanulók iskolatejet. Kevesebb a panasz a sütőipari terrQékekre is; a boltok az utóbbi időben már jobban felkészülnek az ünnepi forgalmakra, a vezetők óvatosságának azonban sokszor az a következménye, hogy az esti órákban gyakran nem kapható kenyér és péksütemény. Zöldségfélékről szólva megállapítja a beszámoló, bogy javult az ellátás színvonala. A számok fejlődést mutatnak, de — mondjuk meg őszintén — a piacon vásárló háziasszonyok nem a statisztikai számokkal, hanem az árjegyzékeken láthatókkal találkoznak gyakrabban, S ezek bizony nem éppen kedvezőek. Az ellátás sem mindig folyamatos, s visszatérők a gondok a minőséggel is. A TURISTÁK — VÁSÁRLÓK IS Mindegyik kereskedelmi fejlesztésnél. messzemenően figyelni kell az idegenforgalom igényeire. Megyénk jellegéből adódik, hogy százezrével fordulnak meg itt a hazai és a külföldi turisták, akik egyúttal vásárlók is. A gondok a régiek: az évi, mintegy tízszázalékos forgalomnövekedéssel nehezen birkóznak meg a vendéglátó egységek. Közhelyként hat már, hogy nincs elég olcsó szálláshely, a lökésszerű forgalomnövekedésre nem készülnek fel, nincsenek gyorsétkeztető vendéglők. Tapasztalhatok törekvések a nehézségek megszüntetésére, hiszen elkezdődött Egerben egy önkiszolgáló étterem beruházása, s szálloda is épül a Matraban. ös a. üdjßs megoldáshoz vajmi kevés az anyagi erő. A megyei tanacs ülésén az egyik felszólaló el mondta, hogy Galyatetőn egyáltalán nem lehet, meleg ételt kapni; ez is egyike a sok gondnak, amelynek megoldása már nem csupán megyei kötelesség. Az országos jelentőségű idegenforgalmi helyekre a központi fejlesztésből is többet kellene juttatni. Egyébként az éttermekben a kiszolgálás minőségén javított az osztályba sorolás megszigorítása és sokat segített a jobb ellátásban a menürendszer, illetve a reggelizőhelyek gyarapítása is. JOBB AZ ORSZÁGOS < ÁTLAGNÁL. 1250 bolt és 630 vendéglátóhely működik a megye- ben. A tervidőszak első felének fejlesztéseit tekintve néhány mutató az országos átlagnál gyorsabb előrelépés re utal. A kiskereskedelmi hálózat koncentrációja azon ban alacsony színvonalú, az összes bolfok negyven százaléka egy-két személyes. A térbeli elhelyezkedés sem igazodik megfelelően a kereslethez: a kétségtelenül nagy erőfeszítések ellenére a kereskedelem elmaradt az urbanizációs folyamat ütemétől. A megyeszékhelyen az utóbbi időben átadott két áruház megnyitásáig az ellátás nagyon elmaradt az igényektől s ezért is jelentős, hogy az idén csaknem nyolcezer négyzetméterrel bővül Egeiben a boltok, a vendéglátóhelyek alapterülete. A beruházások, korszerűsítési munkák előkészítése általában ki elégi tő; úgy tűnik sikerül teljesíteni a tervidőszakban előírt 28 OOÜ négyzetméternyi alapterületbővítést a megyében. Természetesen ezek nem nyugtatják meg a vásárlót, ha ugyanakkor egy vaskereskedésben, vagy bútorüzletben nem kapja meg a számára megfelelő árut. Nagyon sok hiánycikket sorolt fel a beszámoló és a tanácsülés vitájában is elhangzott a kívánság: gyűjtsék össze részletesen a hiánycikkek listáját, s végre hatékony intézkedést kell tenni a helyzet változtatására. De nemcsak erről az oldalról sürgős a cselekvés: elgondolkodtató az is, hogy az elmúlt három évben a népgazdasági ágak közül a kereskedelmi dolgozók fizetése nőtt a legkisebb mértékben. A fluktuáció érthető, sigen megnehezíti a kereskedelmi vállalatok munkáját. Sokat javult,, kulturáiódptt az áruellátás. A több pénz ellenében a kínálat is nagyobb lett. De még bőven van tennivaló! Hekeli Sándor 1974, junius özoaibaj
