Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

Főzés — fénykép segítségével A holland élelmiszer-üzl tekben elterjedtek az úgy vezett szakács-fény képalbu mok. A vásárló kiválaszt ne hány fogást, amely a fénykéj alapján megtetszett neki, f helvben megvásárolhatja a1 elkészítésükhöz szükséges összes anyagokat, méghozza pontosan a megfelelő meny- nyiségben, ha a vevő meg­mondja, hogy hányán fo­gyasztják majd el a kiválasz­tott ételeket. Az i?azgató „harmadik keze" Hamburgban a hivatali munka megkönnyítésére szol­gáló újdonságokból rendezett vásáron bemutattak egy pa­pírokat aláíró műszert. A ve­zető beosztású dolgozó, aki­nek naponta sok papírt kell aláírnia, e készülék segítsé­gével csak egyet ír aláu A készülék „emlékezetébe vési” az írást végző kéz minden mozdulatát, majd megismét­li azokat. A műszer olyan tö­kéletesen ir alá, hogy az em­ber nem tudja megkülönböz­tetni, melyik papírt írta alá 6 maga és melyiket a készü­lék. SASS ERVIN: ŐRZÖM őrzöm a csónakot a láthatatlant ott van a nyoma a vizen ahogy araszol siklik ahogy kiköt a parton és megáll mellette az éjszaka királya a Hold őrzöm a csendbe keretezett láncot az evezőkön a tenyerek szorítását a bámuló halszemeket őrzöm a csónakban felejtett reményt az eltaposott cigarettavéget valakit aki visszajött és kézenfogta a lányt a barnaszeműt őrzöm a vizekre hulló örömöt s a távoli szigetet a hullámok hajnali horizontján TASNADI VARÖA EV A: Dl AFILM Galgaparti piros nyárra ráborul a híd karfája, két fekete vaskorlátnak gyenge fecskék nekiszállnak. Zöld víz loccsan, sír a béka. dünnyög szúnyogok karéja, szél szalad a füvek hátán, kutyatej nyújtózik sárgán. Erre vitt az anyám lépte, ki emlékszik, mennyi éve. kék ruhája, kék kendője árnyékot vet a mezőre. Szénaboglya keskeny szalu hull a bévizgyörki tájra, s színes képbe merevedve őrzi meg a téli este. A^VSZSAA^^%^vAyvVVVVbAAAAy\AAA^VVSAAyxAA^S^Z<A>VAyvsAAAlAAAAAAAA<*yVSAAAv#V>ZV\AAAZ\AAZVVSAAA/V\AAZ'^ Tunéziai ásatások Hol találhatunk lakott bolygókat ? MEGHITT PIEI.ANAT (Puskás Anikó felvétele) Vérnyomásmérő automata Jogosan tehetjük fel a kér­dést: a Földön, sőt a nap­rendszeren kívül hol indul­hatott meg az élet? A társkutatás, legalábbis a gondolat nem mostani kele­tű. I. e. az V. században Metrodorosz görög bölcselő így okoskodott: „Azt állíta­ni, hogy egyedül csak a Föld az élet hordozója, éppen oly esztelenség, mint az a gon­dolat, hogy egy réten csak egyetlen fűszál éldegélhet." Mai véleményünk kialakí­tásánál, az út keresése előtt néhány elvet el kell fogad­nunk. Nem repülhetünk a fantázia szárnyain. Utalnunk kell a modem biológia elvei­re, melyek szerint az életje­lenségek alapja a különböző formában létező fehérjetest. A biológia azt is tisztázta, hogy az élethez bizonyos fel­tételek szükségesek: a meg­felelő h 1 mérséklet, kívánatos össze bet ;fl légkör és folyé­kony halmazállapotú víz. Most lép elő a csillagászat. E tudomány adhat választ arra a kérdésre, hol, milyen égitesten vannak meg együtt ezek a feltételek? Ha az élet reális feltételeit tartjuk szem előtt, sem a Napon, sem a többi csillagon élet nem ala­kulhatott ki. Erre csak boly­gók alkalmasak, ahol előfor­dulhat a biológiai feltételek együttese. Mint már bizonyosak va­gyunk benne. a Holdon nincs, nem is volt élet. Nem lehetséges a Venuson sem a legutóbbi kutatások eredmé­nyei szerint. Hogy a Marson van-e, a „Mars" és „Mariner” űrrakéták most végzik ku­tatásaikat. Legalább gondolatban el kell hagynunk a naprend­szert. Ezután már nem kilo­méterben, nem is csillagá­szati egységekben (149,5 millió kilométer), hanem fényévekben (9,5 billió kilo­méter, 63 000-szer akkora, mint a F—N távolsága), mér­jük a távolságokat. Tekintsünk körül a csil­lagvárosunkban, a tejútrend­szerben. Ennek a közel ko­rong alakú (forgási ellip­szoid) csillagokkal telera­kott térnek a méretei: átmé­rője 80—100, vastagsága 10— 15 fényévnyi távolság. Az itt található csilagok számát százmiliiárdra becsülik. Am, mint jeleztük, a csilla­gokon nem lehet élet, az után kell kutatnunk, mely csillagoknak vannak bolygóik (kísérőik), hiszen az élet csak ezeken indulhatott meg. Azt is el keli fogadnunk, hogy a bolygók is a csillagok fejlődé­se közben jöttek létre, tgy a Napon kívül más csillagok­nak is lehetnek bolygóik. Sajnos, olyan optikai mű- glsereink még nincsenek, amelyekkel Ilyen csillagok bolygóit észlelni tudnánk. Kiszámították, ha a világ legnagyobb távcsövét átvin­nénk a legközelebbi csillag­ra, onnan visszanéznénk a naprendszerre, még a legna­gyobb bolygótársunkat, a Jupitert sem láthatnánk. Van mégis egy ma ismert módszer, melynek segítségé­vel érzékelni lehet, mely csillagnak van bolygószerű kísérője. A Nap környezeté­ben kilenc ilyen égitestről tudnak már. Ha ugyanis a csillag útja eltér az egyenes­től, akkor ezt a kitérést va­lamilyen kísérő okozhatja. Ha ez az eltérés nagyobb, ez a tény kettős, vagy hármas rendszerre vall. De amikor az egyenestől való tágasság kisebb, de még észrevehető, ezt csak bolygó-kísérő okoz­hatja. Elméleti úton kiszámítot­ták, hogy mely csillagok bolygóin lehet, illetve nem lehetséges az élet megjelené­se? Kordilewszki lengyel csil­lagász véleménye szerint a lehetőség azon csillagok bolygóinál van meg, 1. amely legalább 3 milliárd éves, 2. ezen idő alatt állandó és tartós hőenergiát biztosított környezetének, 3. egységes bolygópálya alakuljon ki kö­rülötte, 4. a bolygó (bolygí/k) olyan távolságban keringje­nek az anyacsillag körül, ahol a hőmérséklet az élethez megfelelő, illetve optimális. Ezen megkötések után ki kell zárni a változó fényű csillagokat, az óriás, a na­gyon forró vagy az igen kis tömegű csillagokat. Marad­nak tehát a Nap-tipusú ki­sebb csillagok. így a tejút­rendszer 100 milliárdnyi csil­lagából 3—5 százalék jöhet számításba. Kiesik ebből pél­dául a hozzánk legközelebbi csillag, az alfa Centauri (4,2 fényév), mivel hármas rend­szerű s fiatalabb, mint a Nap. Környezetünkben leg­feljebb 16 fényév távolságon belül különösen két csillagra összpontosul a figyelem. Egyik az epszilon Eridáni, az „Eridanusz folyó" egyik csil­laga a déli égbolton. Télen figyelhető meg az Orion ma­gas állásakor. Fizikai sajá­tosságai hasonlóak a Napé­hoz. Valószínűleg bolygók keringenek körülötte. A hoz­zá közel látható tau Ceti (10,8 fényév) a másik olyan csil­lag, melyet bolygórendszer közepében vélnek, ahol szintén kialakulhatott az élet. Mostanában a rádiócsillagá­szati kutatások célpontjai ezek. Ha ott valamelyiken magas fokú civilizáció léte­zik, üzenetet várhatunk tő­lük a hullámok segítségével. Or. Zétényi Endre Lehet, hogy hamarosan már nem kell orvoshoz mennünk, ha meg akarjuk tudni, hogy mennyi a vér­nyomásunk. Elegendő, ha egy pénzdarabot dobunk a vér­nyomásmérő automatába, ka­runkat az automata nyílá­sába dugjuk és lény jutunk egy fogantyúk A mérés eredményét skáláról lehet le­olvasni. Angliába -t mar gyártják ezt a vérnyomás­mérő automata berendezést. Nem vagyok babonás A babonás ember propán-bután gáz­tűzhelyen égeti a bo­szorkányt, s az ör­dög incselkedésének tudja be, ha berúg a skót viszkitől. Ebből is látszik, hogy a ba­bonás ember modern világunk maradija, egy maradi világ mo­dern képviselője, aki csakis nevetségessé válhat ezek miatt az embertársai előtt. Már ez az egy dolog is elegendő ok lenne számomra, hogy ne legyek babonás: ki szereti, ha állandóan kiröhögik hülyeségei miatt? De nem lehe­tek babonás a dolgok természetes logikája miatt sem, mert a gondolkodó elme töp­rengő logikája már eleve kizárja a babo­nát, amely mélysége­sen logikátlan. Itt van például a péntek, meg a 13. Az emberek egy része, eléggé el nem ítélhe­tő módon, már a péntektől is irtózik, a 13-as számtól is, de attól a naptól, amely péntekre és ráadásul 13-ára esik, egyene­sen borsódzik a há­tuk. Hát nem nevet­séges? Miért a pén­tek, miért pont a 13-a? Mi magyarázza, hogy az rossz nap, meg rossz szám, s együtt a legrosszabb? Semmi. Az égvilágon semmi! Nem is hi­szek az effajta sza­márságban, hogy pén­tek és 13-a. Nem mondom, ha még kedd és 7-e lenne, az más. Mert kedd rend­Vénusz, madarakkal és halakkal Egy szandálját megoldó Vénuszt, madarakat és hala­kat ábrázoló, az i. sz. II—III. századból származó csodá­latosan szép mozaik került elő a Tunisztól 160 kilométer­re fekvő Maktarban egy ásatás folyamán, amelyet a Sor­bonne professzora, Gilbert Picard vezet A luxusépület egy pun templom szomszédságában épült Az említett, Vénuszt ábrázoló mozaik — ahogy Pi­card professzor mondja —, a római „impresszionizmus” legszebb alkotása. A ház mögött valóságos „kazán”-rendszer volt még ma is ép vizvezebékcsövekkél. Az épület környékén feltárt fürdőt — 80x50 m —, feltehetőleg a Karthágóból érkezett szakemberek építették fel, mégpedig sietősen, úgy 199 táján. A piactér minden bizonnyal az i. sz, első században épült. Több helyütt találtak tűzrakásra utaló nyomokat és házíalmaradványokat. kéményseprő miatt! Értik ezt? Felvilágo- sodott kor, gáztűz­hely, környezetvéde­lem, energiatakaré­kosság, atomkor, szin­tetikus anyagok és ekkor egy kémény­seprő hozza a szeren­csét. Ha ilyet hallok, vagy látok, úgy szé­gyellem magam, mintha saját magam­nak mormolnám azo­kat a varázsigéket gombjaimat csavar­gatva. Mert az em­ber még azt megér­ti, hogy jön egy pék, szép fehérben és, hogy az szerencsét hoz. Különösen, ha lovas kocsin ül az a pék és a ló elveszti a patkó­ját, mert belerúgott egy négylevelű lóhe­rébe és a kövér ma­lacba, mert az el akarja túrni előle ezt a pompás csemegét. Nem mondom, ha ilyesmi így összejön, nekem még mindig szerencsém volt, s ha ilyesmit látok, azon­nal lottózom, vagy totózom, de legalább­is egy régen áhított, de általa engem el­eddig kikosaraztatott nőcske után vetem magam... Ha pék, lópatkó, lóhere és malac kostellációja van a bika csillagké­pében persze... De. hogy kémény­seprő és a szerencse! Megáll az ész! Még az a jő, hogy nem mgyok babonás —• hálisten. Le is ko­pogom gyorsan... alulról, hármat! (egri) kívül idegesítő nap. Ha az éppen 7-re esik, biztos, hogy bal- szerencsém van az­nap, komoly ügyei­met lehetőleg ilyen­kor nem is intézem... De, hogy péntek és 13-a: nevetséges! Vagy egy másik, teljesen ostoba babo­na. A fekete macska. Vannak emberek, akiket a frász kilel, ha egy fekete macs­kát látnak átfutni előttük az úton, mintha az az egeret hajkurászó szeren­csétlen fekete cica- mica bármiről is te­hetne. Egy macska. Egy négylábú állat. Egy gerinces. Amely fekete. Hát aztán! A holdon járunk, tele­víziónk van és számí­tógép-technikánk, meteorológiai szol­gálatunk és akkor a XX. század vége felé egy fekete macska át­fut a Jő utca 41b előtt az úttesten és erre felnőtt, értelmes emberek elkezdenek cidrizni. Nevetséges? Őrület, kérem: az! Mert mégha cirmos awaaaawmaawmi lenne. Az mégis más. Arról vannak, ké­rem, tapasztalataim, hogy ha egy cirmos macska átfut előttem az úton, aznapra ne­kem még mindig be­fellegzett. Ha én meg­látom az utcán, amint egy cirmos macska átundorkodik az egyik oldalról a másikra, máris megyek haza és fekszem le: biztos, ami biztos. De hogy egy fekete macska? Tiszta babona ez fel­világosodott korunk­ban ... Jön a kéménysep­rő. Felnőtt emberek erre megragadják a saját gombjaikat, va­rázsigéket mormol­nak, mint egy kongói néger varázsló az ős­erdő mélyén és meg­esküdnek arra, hogy szerencséjük lesz. A „Ne vakérólj,..!' A címül idézett nyelvi forma a televízió legutóbb bemutatott vígjátékéban hangzott el. E rostára tett argó kifeje. zéssel kapcsolatban fel kell vetnünk a következőket: valóban jellemző-e ifjúsá­gunk nyelvhasználatára az argóval való tudatos élés, s ma, amikor ezek az „argerti- kus eredetű” nyelvi formák már visszaszorulóban várt­nak, hasznos-e ilyen nagy nyilvánosság előtt az ifjak szájába adni az argóból vett kifejezéseket. Kolozsvári Grandpierre Emil „Az argó ajándékai” című cikkében (Kritika, 1974. 5. sz.) ugyan arról szól, hogy az argóból nyelvhasz­nálatunkba került újabb elemek, pl. a cucc, a begu­rul, a bezsong, a bepörög, a betájol, a lekopik, a csöve­zés, sb., igen kifejező nyelvi szerepet vállalhatnak min­dennapi életünk nyelvhasz­nálatában is. A vakerdl jassz-nyelvi, tolvaj nyelvi szó azonban semmiképpen Bem tekintendő,, .„ajándék­nak", s nem örülnénk an­nak, ha szélesebb körben is nyelvi szerephez jutna, el­sősorban azért nem, mert miatta több jó magyar ige és szókapcsolat nem juthat nyelvi szerephez. A vakerál ige különben cigány eredetű szó. A ci­gány igéknél gyakori az -ál képzős szóalak, így a vaké­ról jói illeszkedik bele az alábbi Igék sorába: piál (iszik), kajál (eszik), tnárál ver, karmol), komái (ismer, ért, megért) stb. A beszél, rábeszél, mond fogalmi értékeket kifejező vakéról igealak az argóba, a tolvaj­nyelvbe bekerülve, a követ­kező jelentés változatokkal vállalt szerepet: dicsér, ma­gasztal, muzsikál, mellébe- szél, rápirít, rászól stb. A magyar tolvajnyelv szótára közli az eredeti ci­gánynyelvi formáját is. Az eredeti vakherei szóalak a magyar hangrendi harmó­niában nyerte el a ma hasz­nálatos vakerál alakját Hal­lottuk már a belőle _ elvont vaker névszót is, elsősorban ebben a nem éppen kifejező és szép szókapcsolatban nista, nyista vaker, azaz szócséplés, mellébeszélés, hiába váló beszéd. Mind a vaker, mind a Pó­kéról ludas lehet abban, hogy használóinak szókin­csét „beszűkítse”, s meg­akadályozza azt hogy az alábbi jó magyar szavak, ki­fejezések az egyéni aktív szókincs tagjaivá váljanak: mellébeszél, össze-vissza be­szél, csűr-csavar, badarságo­kat, vadakat, zöldeket be­szél, a levegőbe beszél, a lényeget kerüli, nem mond lényegest, üres beszéd, mel­lébeszélés, szócséplés stb. Dr. Bakos József Ci/íHáfu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom