Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-14 / 110. szám
Ahogyan egy hatvani cég levelez! A címzett neve most mellékes. A jeladóé már nem: Heves megyei Kéményseprő Vállalat kirendeltsége, Hatvan. A levélben foglalt „Fizetési felszólítás” -figyelmezteti az agy felet, hogy 21 forint összegű, 35S törzsszámú, 1973. évi kéményseprési díjtartozását a csatolt befizetési lapon 8 napon belül egyenlítse ki, mert ellenkező esetben azt — kamatok, és költség felszámításával bírói úton fogják érvényesíteni, illetve végrehajtani. Kelt.: 1974. május "hó 7-én. Kelemen János s. k. igazgató. Miért idéztük betűpontossággal e cégpapírt? Miért, küldték be hatvani szerkesztőségünk- .nek? Rideg, és sértői Törzsszám ... Befizetési lap •.. Egyenlítés .. . Ellenkező esetben . . . Kamatok . . . Költség- felszámítás ... Bírói út... Végrehajtás ... Huszonegy forintért. Tudjuk, rend a lelke mindennek. Fontos a pénzügyi fegyelem. S a fillért meg kell becsülni. Ugyanerre a megbecsülésre azonban a „fogyasztó”- is igényt tart *.* l (mötdoay) Vállalatközi kapcsolatok A munkamegosztás növekedése, a termelés bonyolultságának fokozódása elkerülhetetlenné teszi a vállalatközi kapcsolatok tökéletesítését. Természetesen akkor, ha van mit jobbá tenni! Sok helyen ugyanis semmi többet, csupán az adok-veszek viszonyt értik kapcsolatokon, erre pedig ott vannak a szerződések... Valóban ennyire egyszerű lenne az együttműködés? Szerződéskötési kötelezettséget viszonylag szűk körben írnak elő a rendelkezések. Mégis, ennél jóval tá- gabb a szerződők tábora, mert a biztonságos gazdálkodás útját szerződéssel is igyekeznek egyengetni a vállalatok. Nincs is ebben hiba. A baj ott kezdődik, hogy már a szerződések teljesítése sem zavartalan, s folytatódik a kapcsolatok megrekedésével, a partneri viszony kialakításának elmulasztásával. Holott a termelés zavarainak tetemes része a vállalatok tökéletlen együttműködésével, annak alacsony színvonalával, vagy éppen teljes hiányával magyarázható. Beérheti-e a gépipari vállalat azzal, hogy megköti a szállítási szerződéseket a részegységek, alkatrészek előállítóival? Ha pusztán erre szorítkozik, váratlanul érik a szállító típusmódosítási, fejlesztési lépései, ahogy a maga hasonló igényei a partnert lepik meg. S ez csak egyetlen a kapcsolatok ezerféle .szálából. Elég-e, ha az építőipari .vállalat aláírja a szerződést az alvállalkozókkal, de például fogalma sincs az azok felhasználta anyagok műszaki jellemzőiről — mondjuk a műanyagcsövekről, melyek a hő hatására meglágyulnak —. a cégek korábbi, hasonló munkáinak Rendszer és vegyszer Beszélgetés ár. Gímesi Antallal, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával Biológusok, kémikusok, gépészek MeKőgaadaságunfc jövőjét az iparszerű termelés határozza meg. A tudományos. technikai forradalom nyújtotta lehetőségek, elsősorban az új géprendszerek és a nagy hatóanyag-tartalmú kémiai anyagok alapfeltételei a zárt rendszerű termelés megvalósításának. A-» utóbbi években — vegyiparunk nagyarányú fejlődésevei — a mezőgazdaság által felhasznált műtrágyának és növényvédő szernek 55 százalékát hazai termelésből látják el. Dr. Gimesi Antallal, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával arról beszélgettünk, hogy a modern kémiai anyagoknak milyen szerepük van. az iparszerű termelésben? Három év után újabb vegyszert _ Kétségtelen, hogy a jó t a 1 ajművelés alapvetően fonlos, de ma már nem minden. A termőtalaj ugyanis „átmentője” és közvetítője a növényeket károsító gyomoknak, kórokozóknak és rovarkártevőknek. Ezek ellen fel kell venniük a küzdelmet a mezőgazdasági üzemeknek. Bár manapság tudományos módszerekkel vizsgáljuk a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait, ismerjük az ott lejátszódó biológiai folyamatokat, a növényvédelem ezek mellett mégis éppen olyan fontos és jelentős. Egy-_egy gyomirtó szer* előállítását természetesen nagyon hosz- szú kísérletező és kutatómunka előzi meg, de megéri, mert a mezőgazdaságban a korábban használt növényvédő anyagokat már nem lehet alkalmazni. — Az ipari termelés nem teszi egyoldalúvá a gazdálm kodást? — Bár Heves megyében is örvendetesen vannak kezdeményezések az iparszerű kukorica-, cukorrépa-, sőt a burgonyatermelésre is. Az országos tapasztalatok —' a bajai, a bábolnai, és az agárdi állami gazdaságok példái — mégis azt igazolták. hogy a magyar talaj- és éghajlati viszonyok nem kedveznek a növénytermesztés erőteljes, szakosításának. Ez egyrészt üzem- és munkaszervezési problémákat jelent. A nagyobb gondot azonban az okozza, hogy az egyodalú termelés miatt bizonyos kórokozók és Icái tevők gyorsan elterjednek. Főleg az olyan gyomnövények, amelyek a kémiai anyagoknak ellenállnak és nem pusztíthatok el bizonyos szerekkel. Ezért három év után a tmlajon áthatoló újabb nagy hatást'/ gyomirtó szereket — A Heves megyei gazdaságoknak milyen kórokozók káros hatásai ellen kell ' felkészülniük a jövőben? — A kalászos, a cufcorrépa- és a lucemaföldeken jelen- ' le™ nagy pusztítást végez a vadzab és az aranka. Sok , helyen erősen fertőzött táb- : lókat látni. Ezek ellen fokozottan kell védekezniük a gazdaságoknak. Mindkét ■pusztító gyom ellen vannak ' már igen jól bevált hazai gyártású növényvédő szerek. Csak használják is ezeket a közös gazdaságok. Természetesen ehhez jól képzett növényvédő szakemberekre is szükség van, akik bizonyos \fokig biológusok, kémikusok és (Mpészek. Vagyis ismerjék a -szerek biológiai hatását, kémiai összetételét' és azt a technológiai folyamatot, amelyben a gépek kiszórják a táblákba. A gazdaságok' csak kellő teliké-. ' szükséggel érhetik el, hogy a jövőben minél kevesebb ■ károkozó és kártevő pusztítson földjeiken — mondta befejezésül dr. Grrnesi An- ‘ tai. Mentusz Károly kell alkalmazni a gazdaságokban. MEDEX — 13 országban — A vetésforgónak van-e jelentősége az iparszerű termelésben? — Természetesen csak a korszerű követelményekhez szabott vetésforgónak. Ez a közeljövőben sem merülhet feledésbe és ezután is betöltheti növényvédelmi szerepét. Ezt figyelembe véve például a Bajai Állami Gazdaságban az iparszerű kukoricatermelcs ' mellé bevezették a szója és a napraforgó iparszerű termelései is. A szója gyökerén levő nit- i 'Ogenbak t éri úrnők" ugyanis, növelik a talaj tápanyag." készletet, ezzel növényvédő hatást is kifejtenek. Emellett az üzem- és munkaszervezésben sem okoz problémát, azonos géprendszerekkel dolgozhatnak és a betakarításban sem jelentkeznek munkacsúcsok. — A közeljövőben milyen újabb növényvédő szerek segítik majd a termelést? — A növényvédelem további fejlődése többféle tudományos ismeretet igényel., A fejlődés ütemét elsősor-• ban a biokémia határozza' meg. Ahhoz ugyanis, hogy a betegségek, vagy a rova-^ rok okozta károk ellen ha-* tékonyan védekezzünk, nél-. külözhetetlen a kórokozók- életfolyamatainak pontos ismerete. Éppen az iparszerű kukoricatermelés tette szükségessé, hogy az eddig hagyományosan permetlé formájában kijuttatott vegyszerek helyett ezentúl egy menetben, gépsorral szórják a talajba a műtrágyát, por alakban a növényvédő szert és a talajfertőtlenítőt. Például az iparszerű burgonya- termelés megvalósításához a Cartex nevű új szert hozzák forgalomba, amelyet a gépek por alakban szórnak a talajba. Ezzel a módszerrel a gyomirtás a jövőben nem igényel vizet, amely eddig igen költséges volt. Kutatócsoportunk egyébként a Nehézvegyipari Kutatóintézettel együttműködve kísérleteket végez olyan anyagok előállítására is, amelyek a gyomirtó szerek esetleges káros hatását teljesen megszüntetik. Újabb eredményeink közül kiemelkedő helyet foglal cl nyolceves kísérleti munka után nemrég elfogadott MEDEX elnevezésű vegyszer, amely a lucerna és a baltacím gyommentesítésére szolgál A kísérleteket a Kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézet telepén végeztük. Már 13 országban fogadták el és hazánkban a Fűzfői Nitrokémia hamarosan megkezdi a sorozatgyártását. Ez a gyomirtó5 szer a zárt rendszerű lucernatermesztést segíti majd elő. tapasztalatairól, s így tovább. A szerződés fontos mozzanata a vállalatközi kapcsolatoknak, de melléje még sok másnak keli sorakoznia. Egyebek között a gyártás- és gyártmányfejlesztés kölcsönös egyeztetésének, a jóvőDeni minőségi követelmények pontos mégha'ú: --Isznak, a technológiai folyamatok üs.;zehango- lás-u:. S ez meg; t* csak maroknyi a teendőkből. Nem tulajdonítunk túlzott fontosságot a vállalatok együttműködésének? Hiszen végül is üzleti kapcsolatokról van szó, ahol eladó és vevő áll egy asztalnál. Igen ám, de két vállalat viszonyának zavarai sűrűn húsz-huszonöt cég mindennapi munkájában okoznak fennakadásokat, éppen azért, mert a termelés ma bonyolultabb, a munkamegosztás jelentősége növekvő. S ilyen helyzetben nem lehet arra berendezkedni, hogy a partner hol ezt, hol azt gondolja, közli, követeli. Azaz a vállalatközi kapcsolatoknak csak akkor adható meg az igazi értelme, ha hosszú távra kovácsolód- nak, ha felszínre hozzák az ellentéteket — s ezzel azok forrásainak felszámolását—, ha az egyenrangúságra alapozódnak. A vállalat! kapcsolatok ; kezdetlegességének, akadozásának egy része objektív okokra, a termelési állapotok és a gyártmányszerkezet korszerűtlenségére vezethető vissza. Ezen csak fokozatosan lehet változtatni — s a folyamat megindulása lemérhető —, de elengedhetetlen, hogy társuljon hozzá a vállalati szemlélet módosulása. Először is annak a felismerésnek a ■) térhódítása, hogy még a i monopolhelyzetben levő cég erőfölénye sem örökös tényező, mert ugyan élhet, sőt esetleg vissza is élhet ezzel, ! mint termelő, ugyanakkor viszont mint megrendelő, 'maga is kiszolgáltatottá válthat. Bumerángot dobnak el tehát ott, ahol úgy* -vélik, i megengedhetik maguknak a > minőségi követelmények fél- gretolását, a szállítási határ- | idők tetszés szerinti megái- wlapítását, a fizetési késedel- f meket, a saját érdekeik minden áron. való érvémj&e- í sitéséh Ez a bumeráng olykor ' fájdalmas sebet ütve tér v i ssza elengedöjéhez, s ilyen- •- kor hangos a jajszó, (M, Jó munkával öregbítik hírüket A legjobbakat köszön lőttük melleit az Egri Dohánygyárat és Épi'.őipari Vállalatot ünnepeltük, menyeinek részeseiről, azok mindennapi munkájából mutatunk most he kéi pillanatképet. néhány napja, mások a Heves megyei Tanácsi A kiváló vállalatok e-"'1EIső felvételünkön a dohánygyári Király Sándor kitüntetett műszakvezető és cigarettagyártási előkészítő csapata, a szakma legjobbjának bizonyult November 7. szocialista brigád, feladatának végzése közben. A tanácsi építők munkájával készül Egerben 320 diák új kollégiuma cs a fiatalok kétszintes tanműhelye. A szakközépiskolások új, „második otthonának.” átadását is ünnepre, augusztus 20-ra i-rasvezik. (Foto: l*erl Márton) M'lROh- ÍS-FO LY>T~ vökrssf«* szó ott, ahol több asszony összeül, mint a családpolitikáról, a népesedési vitáról, az új intézkedésekről. Valamennyien családanyák vol- tunk e — mondhatnám — baráti beszélgetés résztvevői. És talán ezért is volt érdekes egyik-másik nő véleménye. Az pedig biztos, hogy amit és ahogy mondták, az nem csupán bennük él így. Ezért érdemes e baráti beszélgetésre a nyilvánosság előtt visszatérni. Könnyíteni kell a kisgyermekes anyák helyzetén, a lehetőséghez képest biztosítani számukra a megfelelő szabad időt, esetleg a szabad szombatot. Így fogalmazódott meg a feladat, a beszélgetést megelőző hivatalos tanácskozáson. Igen ám — mondta egyikük, már túl a tanácskozás hivatalos részén, — de ez megint csak nekünk jelent nehézséget. nekünk. mármint az idősebb korosztályt képviselőknek, akik immár lassan az unokáikat sétáltatják az utcán. A munkahelyeken sok a nő. Na már most hoztak egy sor intézkedést a fiatal anyák védelmében. Hogy csak egyet-kettőt soroljunk. a gyermekgondozási segélyt, a táppénzes állományba vételt, ha beteg a gyerek, s a szabad időt... És a fiatalok helyett dolgozzunk mi, idősebbek, akik annak idején mindenféle kedvezmény nélkül . gyermeket sz-ültünk, akiket Egy bessélgetés ürügyén nem kényeztettek, mégis vállaltunk mindent. Mi még 12 hetes szülési szabadságon voltunk, aztán vittük a bői-1 csődébe a gyereket, s remeg- 4 tünk a torokfájástól, mert akkor maradhattunk otthon fizetés nélkül, a kollégák, és nemegyszer a vezetők ki nem mondott, vagy sokszor éppen nagyon is kimondott helytelenítésre. S most itt vagyunk megint mi. Dolgozzunk a fiatalok helyett. Mindig csak mi, — mai négy ven-ötven évesek. ÍGY VÉGIGHALLGATVA, rengeteg igazság van benne. Csakugyan ismét nekünk kell áldozatot hozni, nekünk, akik még úgy neveltük a gyermeket kevés bölcsődei segítséggel, és tegyük hozzá, kevés emberi megértéssel gondjaink iránt. És mégis. Nagyon vitatható ez az álláspont. Nekem, ilyen vitáknál arról van szó, kinek és menynyi áldozatot kellett valamiért vállalni, mindig eszembejut egy mesélő kedvű idősebb elvtársam, aki így idézte Szántó Kovács János hódmezővásárhelyi parasztvezér mondását arra, amikor megkérdezték, öreg fejjel miért „keveredik-; még mindig be»■• • le az acatósztrájkok szervezésébe: „Ha az öreg paraszt megy az úton és lát egy diót, felemeli, s elülteti. Soha sem arra gondol, hogy ő eszik-e a terméséből, hanem a fiaira.” Lehet, hogy az idézet nem pontos, de mélységes igazsága ma is, mindenkor érvényes. Hadd emlékeztessem a kortárs asszonyokat a tizenöt-húsz esztendővel ezelőtti időkre. Mit mondtunk akkor? Dolgozunk, hogy a gyermekeinknek könnyebb legyen. És most, amikor érni kezel munkánk gyümölcse, amikör elérkeztünk oda, hogy ténylegesen könnyebb a gyermekeinknek — a mieinknek,.—• akkor nem vagyunk elégedettek? KI MÁSNAK HARCOLTUK volna ki mindazt, ami van, ha nem azoknak, akik a munkánkat folytatják. Mióta a világ világ és édesanyák gyermeket nevelnek, úgy gondolom, mindig az volt az óhaj, legyen neki könnyebb. Hát most könnyebb. És nem tudunk igazán szívből örülni? Nézzük csak, kik azok. •akik tna gymnekgondozási. ■segélyen, varrnak? Az ón lányom, a te lányod, az ő lánya. Ki mellett maradhat nyugodtan az anya, ha beteg lesz? Az én unokám mellett, a te unokád mellett, az 6 unokája mellett. Hát nem ezt akartuk? Dehogynem! S ha pillanatnyilag talán úgy is érezzük, hogy bennünket most egy kicsit méltánytalanság ért, mert „nagymama- kedvezmények” még sehol sincsenek, a lelkünk mélyén azért mégis egyetértünk. Egyet kell, hogy értsünk azzal, kapja meg hát végre méltó becsületét az anyaság. Ha nálunk még nem úgy ment, ahogy kellett volna, legalább még megérj ük, hogy így lesz. Ma ennyit adhatunk, holnap többet adunk, s abban már benne lesz a mai fiatalok munkája is. TALÁN EBBEN A VITÁBAN nemcsak az értelemnek, az érzelemnek is van szerepe. És érezni azt. hogy érik a vetés, amit mi vetettünk. hogy valósággá válik, amiről húsz esztendő előtt még csak beszélgettünk, tervezgettünk, szép. Akkor csak egy darab csokival adhattunk többet. Ma az anyaság zavartalanabb örömével. És így van ez rendjén. Deák Rózsi rUßaiiijiSA A , 1371. május 11.; kedd