Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
ANVKOÍlAX •**FSl*íHOSíl S3 SKWOOfU '"rfllNaJaJ S3 A.WKOu.ii *wi\H >1,1 *»3 us«’''1)' S3 v MIMI >3.1 S3 4\ V iiOUDJ VMIMH33J S3 XNVT«onni Ü Mihi \ texasi egyetem kUnlkAjá*» * szív- é« keringési bártalmak ban szenveuo betegeket efeú.uénye- sen kezelnek az űröltözékkcl, amelyet ííz űrrepülők viselnek az űr- és holdutazások idején. Egy elektromos szivattyú bizonyos ütemben felfújja — leengedi az űrruhái, mint egy léggömböt. A légi. ornJ. a lassan keringő vért a vénákból a szívbe préseli, ame!’’ ezzel impulzust kap, hogy erőteljesebben verjen. Sport Megjóso haíó-a a tehetség? MODERN VILÁGUNK jellemzője a tudomány soha nem tapasztalt rohamos fejlődése. Ennek kapcsán a specializálódás hihetetlen mérvű kialakulása. A tudomány az élet minden területére betört. Nem kivétel ez alól a sport sem. Minden sportágra, de különösen az úszásra, óriási hatást gyakorolt a különböző tudományágak eredményeinek alkalmazása. Az egyik érdekes és igen nagy jelentőségű lépés volt a sportágakra való alkalmasság tudományos vizsgálata, az úgynevezett „tehetségek” kiválasztása. Két módszert szeretnénk ismertetni, amely ebben a nem kis felelősséggel járó folyamatban az edző segítségére lehet' Tudományos megfigyelés kapcsán előtérbe került korunk jellemző tünete, az úgynevezett akceleráció, vagyis, a gyorsabb biológiai fejlődés. Ezzel egyidőben kidolgozták az úgynevezett biológiai kor meghatározásának módszerét. Ez a következőképpen történik. A BIOLÓGIAI KORMEGHATÁROZÁS egyik módszere a csontosodat folyamatának követése, az úgynevezett csontéletkor meghatározása. Röntgenfelvételt készítünk a kéz csontjairól. Az itt található apró osontok végleges kialakulása, meghatározott életkorban történik általában. Az úgynevezett normál csontosodási folyamattól, az átlagtól eltérés lehet pozitív vagy negatív irányban. Jól megfigyelhető a kéztő- csontokban levő úgynevezett csontosodási pontok és vonalak (epiphysis) viselkedése. Ahol a porccsont határ átépül (csontosodik), ott a növekedés megáll. Az a fiatal, akinek a csontosodási pontjai (epiphysisei) hamarabb elcsontosodnák, a hasonló életkorú társához képest biológiailag érettebbnek, öregebbnek számít. Egy táblázat alapján jól leolvashatók a csontéletkor adatai a készült röntgenfelvétel felhasználásával. Kiderült, hogy a biológiai és kronológiai, vagyis a naptári kor összevetése igen gyakran nagy eltéréseket mutat. Ez megközelítheti az 1—2 évet is, természetesen pozitív és negatív irányban egyaránt. A fenti tudományos tény bizonyítja, hogy a különböző korosztályokban versenyző gyermekek között a küzdelem legtöbb esetben a biológiailag fejlettebb gyermekek javára dől el. Ez természetes, mert a biológiailag előbb érő gyermekek pillanatnyilag olyan testi előnyökkel rendelkeznek, amelyek biztosítják számukra — tehetségüktől függetlenül — az elmaradott fejlődésű, esetleg tehetségesebb tarsak feletti győzelmet. Ez az előny azonban nem tart sokáig, mert a lassúbb fejlődésű, tehetséges versenyzők egy bizonyos idő után törvényszerűen utolérik fejlettebb társaikat és tehetsegük révén messze túlszárnyalják azok eredményeit: A MÁSIK TUDOMÁNYOS MÓDSZER az úgynevezett asthrup vizsgálat.. Ennek a vizsgálatnak a lényege a következő: A szervezetnek az élettani egyensúlyához szükséges a sav-bázis-egyensúly fenntartása. Ezt bizonyos rendszerek biztosítják a szervezetben. Ilyen rendszerek a tüdő vese. vörösvérsejtek, il- jg letve ezekben levő enzimek, savak, lúgok stb A savbázis- *2 egyensúly esetén egy eemleges oldatot Kapunk, amelynek a pH-ja 7, ez alatti értékek 3—4 stb. savanyú oldatok, a 7 feletti értékek 10— 13 lúgos vegyhatást jeleznek. (Az oldatok vegyhatását a bennük található hidrogénion koncentrációval jellemezzük, pontosabban a Ilion koncentráció negatív logaritmusával, és ezt nevezzük pll-nak.) Az asthrup vizsgálattal kiszámíthatjuk a vér oxigéntelítettségét, illetve annak hiányát, továbbá a szervezet bázistartalmátj bázistartalékát, ' illetve bázis? hignyát. Ezek számadattal * kifejezhetők és kimutatjuk a ■ szervezet aktuális sav-bazis- állapotát. A sportoláskor az ' izom működésé köz’oen fel- : szaporodik a tejsav, gmi a ; sav-bázis egyensúlyt a sava- nyodás irányába tolja el. A ' szervezet ezt a bázistartalék mozgósításával igyekszik el- 1 lensúlyozni. A savanyodás 1 mértékéből és a kiegyensúlyozó lúgosodásnak a mér- ' tékéből következtetni tu- ] dunk a sportoló aktuális erőnléti állapotára, és ezen túl a szervezet regenerálódásának gyorsaságára. ‘ A KÉT VIZSGALAT lehetőséget nyújt az edzőnek a versenyző fejlődésének megjóslására. Nyilvánvaló, hogy egy magas biológiai korú versenyző gyenge, vagy rossz asthrup vizsgálat eredménye megmutathatja fejlődésének határait és lehetőségeit. Tehát egy ilyen vizsgálati eredményeket mutató versenyzőnél az edző szinte biztosan számíthat a későbbiek során tartós stagnálásra, a versenyző esotleges teljes elvesztésére az uszosport szempontjából, annak ellenére, hogy a vizsgálat időszakában az adott versenyző naptári értelemben vett korosztályának — a versenyrendszer erre épül — országos élvonalába tartozik. Ezzel szemben egy olyan versenyző, aki biológiai korát tekintve fiatalabb hasonló naptári korú társainál, és amellett jó, vagy kiváló as- tuhrup vizsgálati eredményt t4j; &£ TECH! nagy , íeljesítménybeii különbség szinte behozhatatlan- nak tűnik. E versenyzőknél rendkívüli feladatot ró az edzőre a fejlődéshez annyira szükséges sportbeli sikerélmény ellensúlyozása, pozitív motiváció ébresztése, amikor az adott versenyző eredményeivel csak a középmezőnyhöz tartozónak érezheti magát. — Nem kevés azon sportoló gyerekek száma, akiknél az ilyen edzői erőfeszítések nem bizonyultak elégségesnek, éppen a szülői türelmetlenség, meg nem értés miatt. A fenti megállapítás igazolására nagyon sok nevet lehetne említeni, akik a korcsoportjukban csak a középmezőnyt, vagy néha még azt sem tudták elérni, sőt, a tudományos eredmények alkalmazása híján edzőik is tehetségtelennek tartották őket és mégis a világ élvonalába emelkedtek. Ebben nem kis része volt a kritikus időszakban megmutatkozó szülői támogatásnak. KÖZELRŐL SEM ÉRZEM m fent elmondottakkal kimerítve a tehetségkiválasztás problémáját. A két tudományos eredmény ismertetésével, illetve az alkalmazásukkal jelentkező kérdések felvetésével azt áz egyre fokozottabban jelentkező problémát szerettem volna csak vázolni, ami egyrészről a sportoló gyerekek eredményeivel kapcsolatos szülő elvárásokból, másrészről a tehetséges — nem tehetséges sportolók szakmai munkájának irányítását illetően az edzők gondjából adódik. A felvetett problémák megoldásával véleményem szerint jelentősen javulhat a szülő—versenyző—edző kapcsolatának légköre, ami az úszósport fejlődésének nem elhanyagolható tényezője. VISONTAI JÓZSEF az Egri Dózsa SC vezető edzője Az „évszázad építménye” Így nevezik a hamburgiak az Elba alatt épített alagutat, amely a folyó magas északi partja és Hamburg város központja között épült, részben a folyó alatt. Willy Brandt kancellár február 22-én részt vett a műszaki átadáson: ezen a napon lehetett először végigsétálni a 2635 méter hosszú alagúton, amely 12 évi tervezési és építési munka után készült el, s amelyet majd december 20-án adnak át a forgalomnak. Az építés méterenként harmadmillió márkába került, a tervezett 380 millió helyett kb. egy milliárdba, részben az infláció, részben a váratlan nehézségek miatt. Az alagút mindkét irányban kétsávos, s átadása után készen áll a Stockholmtól Lisszabonig vezető 3. számú európai autósztráda. Récék és rádióadók Az utóbbi években biológusok és ornitológusok számos kísérletük során, madarakra erősített parányi rádióadók segítségével igyekeztek követni a madarak vándorlási útvonalát, helyzetváltozásait. Amerikai kutatók nemrégiben különféle súlyú rádióadókat szereltek fel 30 befogott tőkés réce és 30 befogott kékszárnyú böjti réce hátára. Ezután 12 héten át értékelték a madarak fizikai állapotát. A tőkés récéknél használt rádióadók súlya: 12 g, 26 g, illetve 36 g volt. A bó.iti récék 9 g, 15 g és 21 grammos adókat kaptak hátukra. A kutatók megállapították, hogy a súlyveszteség nagyobb volt a rádiós csoportnál, mint az ellenőrző csoport esetében. Ezenkívül a rádióadók toilhullásc és bór-irritációt eredményeztek, a madaraknál Ezek a kísérletek azt bizonyítják, hogy a kis méretű rádiók felszerelése is jelentős fizikai megterhelést ró a madarakra. mutat, a rátermettség, tehetség jegyeivel rendelkezik, jól lehet egyenlőre sporteredményei országos- szinten is-esak-- a középmezőnybe tartoznak.. A fenti 'két tudományos megállapítás nagy segítséget nyújthat úszóedzőink számára a> tehetség meghatározásában és a kiválasztásban. Nagy gondot jelent az I-es kategóriába tartozóknál a gyors biológiai fejlődés befejezése után jelentkező eredmenystagnálas, illetve visszaesés és természetesen az ezzel rendszerint együttjáró magatartásbeli problémák. Mivel a szülök és sok esetben a sportvezetők nem rendelkeznek a fentiekkel kapcsolatos ismeretekkel, nem egy esetben kerül sor ezen versenyzők szüleitől vagy a vezetők részéről jogosnak vélt, az edzők számara érthetetlen felelősség- revonásra. Gyakran szenvedélyes támadásra az edzővel szemben, az eredmények elmaradása miatt. Etikai kérdés, hogy amikor a sport már él a fenti tudományos eredményekkel, szükséges-e az orvosi eredmények ismertetése a szülővel, sportvezetővel? Ha nem — mikor a legalkalmasabb az időpont erre az informálódásra? További kérdést jelenthet: kinek a feladata legyen (az orvos, vagy edző) a szülők felvilágosítása? Gondolom, a kérdésekre a sport- illetve orvosi etika tudományos művelői mihamarabb választ keresnek, hogy a kérdésekből adódó feszültségek feloldódjanak. Hiszen ezek végső-soron a bizalom megismeréséhez vezethetnek az edzői hozzáértés vitatásával a szakmai munka légkörének megmérgez ését. eredményezik. így az eredményes edzői tevékenységet gátolják. UGYANCSAK NEHÉZ feladata az edzőnek, hogy a II. kategóriába tartozókat, vagyis, a lassúbb biológiai fejlődésű versenyzőket meg tudják tartani sportáguk számára. Szamukra ugyanis ai NIKA.., TUDOMÁNY ES Ég>jA|>«iá| a Ilii frfk A szárnyas hajok gyors térhódításukat mindenekelőtt fl I ■■ “ *■ " sebességüknek kösíö íhetik : a tolyami közlekedés gyorisigat csaknem háromszorosára emelték. De az sem mellékes körülmény, hogy nagyon gazdaságnak, beruházási költségük két-három hajózási idény alatt megtérül. Jóllehet, a szárnyas hajó az főegységre vonatkoztatva több üzemanyagot fogyaszt, mint lapáíkerekes vagy csavarüajtású elődei, e jóval rövldebb Ideig, hiszen sokkal hamarabb ér célhoz. így a fajlagos üzemanyag-fogyasztása edvezöbb amazokénál. Az időmegtakarítás pedig azt jelenti, hogy több fordulót tud megtenni napon- l egy adott útvonalon a hajó. i Szovjet konstruktőrök az elmúlt évek során egy egész szárnyasbajőcsaládot hoztak létre. En- sk egyik legújabb tagja a turbómeghajtású „Burevesztnyik”, amely 130 utassal a fedélzetén órán- ;nti 100 kilométeres sebességgel halad. TUDOMÁNY Es TECHNIKA ,, TUDOMÁNY ES TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ES TECHNIKA,., TUDOMÁNY £S TECHNIKA.;. TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY fcö TEt TUDOMÁNY £3 TECHNIKA A z edző és tanítványai. r ír«« ret-HNlRS.. .............ES technika J égtakaróból - öntözővíz A vízgazdálkodás egy különös módját alkalmazzák Kelet-bziber;áómi, mellyel a mezőgazdasági művelésre majdnem teljesen alkalmatlan, száraz, hideg területekwi mái- tízezer hektár öntözött rétterületet alakítottak ki. A móuszer ienyege az, hogy a nyáron máskülönben elapadó kis folyók vizét jég formájában tartják vissza a szinte teljesen csapadékmentes nyarat megelőző télen. Ezt úgy érik el. hogy az ősz beálltával a vízfolyásokat felduzzaszt.)aií. Ha a felduzzasztott víz felülete befagy, a jég felszínén több helyen léket vágnak, hogy a víz a jég tetejére jusson. Ha a kitört víz is megfagyott, újra léket vágnak, hogy úinbb víztömegeik számára tegyék szabaddá az utat. A jégpáncél így egyre vastagabbra nő és a vastagsága eléri a 10 métert is. Tavasszal a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan olvad fel a jégtakaró, amely a víz gazdaságos elvezetését teszi lehetővé. 11 komputer megfejti a kínai írásjelek rejié.yeit Maguk a kínaiak sem ismerik az összes írásjeleket. A legújabb kutatások kiderítették, hogy 49 905 van belőlük, s jellemző, hogy még a nagy kínai újságok is csak 12 000 írásjellel dolgoznak. E hatalmas mennyiség eddig megakadályozta, hogy bármiféle gépet alkalmazzanak írásra, szedésre. Könyveket, újságokat embermagnsságű szekrények előtt készítik kézi szedéssel, kínai írásjelű telexgép ugyanezen okokból nem létezik, s nem lehet alkalmazni komputert sem: 10 000 írásjel leolvasásához már egy hatalmas adattárolóra lenne szükség. A szakembereket azonban állandóan izgatja a kínai írásjelek gépi feldolgozása. Nem csoda: kb 800 millió a kínaiak száma, de ehhez hozzá kell számítani még további milliókat, akik a továbbfejlesztett kínai írást használják, elsősorban a japánokat. Együtt ez legalább egymiliiárd ember. Állítólag most megoldást találtak a problémára. A Csiao-Tung Egyetemen Hszieh Csing-csun professzor olyan telexgépet konstruált, amely 88 billentyűből áll, de amellyel 48 713 írásjelet lehet leütni. A „telex-párbeszédhez” szükséges adatfeldolgozó berendezés adattároló kapacitása nem nagyobb egy általánosságban hasznait kisebb komputer adattárának kapacitásánál. A Hszieh-féle telex abból indul ki, hogy a kínai írásjeleknek nem mindegyike független egymástól, s a billentyüsor ezért csupán az alapvető, teljesen független alapjeleket tartalmazza, továbbá iránymutatást arra, hogy az alapjelek a billentyű- sor mely részén találhatók. A telex gép a hírek szerint a gyakorialtban is bevált.