Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
Fukász György: A munka filozófiája - napjainkban " * ffc . ‘Í4 HÉ A szocializmus teljes felépítésének programjával egyidejűleg a munka fejlődésének számos uj kérdése került napirendre a mai korban. Ezek az új problémák tudományos elemzést igényelnek, hogy feltárják a munka mai törvényszerűségeit, problémáit, ezek alakulásának tendenciáit Az új tendenciák mindenekelőtt a munkának a szocialista termelési viszonyok általi determináltságából fakadnak. Jíem kis szerepet játszanak a munka új problémáinak keletkezésében a tudományos-technikai forradalomból adódó új folyamatok. Különösen a technika szocialista típusú felhasználásából •dódnak számunkra a legfontosabb kérdések, amelyek a munka szootalista jellegének kibontakozásával, erősödésével együtt elvileg szemben állnak a technika tőkés, profit-centrikus alkalmazásából származó következményekkel. A polgári felfogás bírálata Gyakran fogalmaaódnak meg mostanában a munkának a társadalmi és egyéni életben játszott szerepével szkeptikus módon szembeforduló vélemények, mintha a munka elvesztette volna ■— vagy nem is játszhatni egyáltalán — az ember léte és fejlődése szempontjából alapvető szerepét. Különösen, a technika elenvbertelenitő hatásával érvelnek sokat, mintha a tudományos-technikai forradalom — a munka szerkezetének valóban nagy Jelentőségű átalakításával együtt — megszüntetné, lehetetlenné tenné a munka értékteremtő funkciójának érvényesülését „Most már nem az ember, hanem a gép teremti az érté. keket” — állítják, nem értve meg, hogy a gépben, a technikában — éltárgyiasulva — mennyire éppen az emberi munka testesül meg. A polgári közgazdaságtan évszázados, elcsépelt fogásával megkísérlik az ember kiiktatását a tárgy javára, a tárgyi-természeti viszonyokkal helyettesítve az emberi viszonyokat Sokszor fogalmazzák meg a technika, a gépek működésének azt az állítólagos következményét mintha a gépek alkalmazásával az emberi kapcsolatok eleve kikerülnének a munka szférájából, s az ember csakis a munkán kívül találhatná meg 6aját emberi lényegét. Nem értik meg, hogy a munka ismétlődő, rutinmozzanatainak, monotóniát keltó oldalainak, mechanizál- ható elemeinek a technikai berendezések által átvállalása, mennyire éppen a munka lényegének a terjedését teszi lehetővé, megnyitva az utaí az alkotó aktivitás számára. A szocialista munka fejlődése az ember lényegét jelentő munkának, és legjelentősebb vonásának, az alkotói aktivitásnak összekapcsolódását, terjedését, általánossá válását hozza magával Éppen a munka fejlődése, a technikának szocialista jellegű, embercentrikus, az ember s a társadalom fejlődését célzó alkalmazása teszi lehetővé, hogy a szocialista munka keretei között erősödjék annak alkotói jellege, hogy majd innen súg árazzék át az alkotás minden más fajtájára, a művészi, tudományos stb. alkotásra is. Azáltal hogy a munka technikai felszereltsége fejlődik — bér ma Magyarországon • fejlődéssel korántsem elégedhetünk meg — megvalósulnak a munkában rejlő alkotói aktivitás technikai alapjai felszabadítva az embert • monoton, rutin munkamozzanatok aióL Az algoritmizálható mozzanatok gépesítésével-automatizálásá- ral a tulajdonképpeni emberi tevékenységnek, az alkotás, nak a lehetőségei növekednek meg. Tehát nem a munka ellen hat a technikai forradalom, hanem éppen ellenkezőleg; a munka emberi-társadalmi tartalmának kibonta- koesását akadályozó gátaknak az elhárítására vezet a munka fejlődését teszi lehetővé. A munka alkotó jellegének fejlődése, nagy politikai fontosságú: a saodailzmua gyorsabb, hatékonyabb építésének jelentős tartaléka a szocialista, alkotó munka fejlődése, terjedése Munka és érték A munkában rejlő értékek tisztázásához ma is, a »tudományos-technikai forradalom viszonyai között” is a munka marxi értelmezése adja meg a kiindulópontokat A munka filozófiáját ma éppen a marxi munkakoncepció alapján értelmezhetjük helyesen. A munka tette — és teszi ma is — az embert emberré. Emberformáló erővel a munka oly módon hat, hogy ma is a munkából származik a sokféle emberi tevékenységben megtestesülő legemberibb mozzanat. Ez az alapja az emberi élet értékrendje tisztázásának is: az ember élete értelmét, célját meghatározó értékek közt a munka értékvolta dominál. Az értékskálán a munka — meghatározó szerepe következtében — a legfőbb helyet foglalja eL Ez a társadalomban mindig érvényesül, de különösen a szocializmrs viszonyai közt „a munka társadalmában". A marxi munka- koncepció megvalósulása a szocialista fejlődésben azonban olyan viszem rak közt vizsgálandó, amikor tus érték- rendszeren — nem utolsósorban éppen a tudományos- technikai forradalom következtében — más értékek is előtérte kerültek. A munkaidő csökkentésével előtérbe kerül a szabad idő, s ennek értékvolta. A munka értékvoltával szemben gyakran éppen • szabad időt játsszák ki, a „szabad idő társadalma” modelljét fogalmazva meg, mintha ennek jegyében a munka értéktermésaeta elenyészne, s az ember számára elsősorban a szabad idő jelentene csak értéket Még estnél is gyakoribb a munka ér- tékvoltával szemben a fogyasztásnak, a szerzésnek értékként való előtérbe állítása, még a szabad idő érték- voltát is alárendelve a fogyasztási civilizációs értékeknek. Ezen az alapon is nyövéavalóvá válik a marxi munkaértelmezés időszerűsége: a munka emberi lényeg megvalósításának ma is az alapvető eszköze. Ez a kérdés, a munka értékének megalapozott tisztázása a munka filozófiájának egy további fontos kérdéséhez vezet el: a munka perspektíváinak a megítéléséhez A munka jövője A mai viszonyok közt a munka megítélésének egyik legjelentősebb problémája: mi a jövője a munkának, • ebből adódik a munkához való viszony perspektívájának értelmezés« is. A munka eltüntetésének, a munkát- lanságnak a perspektívájával szemben a munka értékvoltát hangsúlyozó marxi koncepció megalapozza a munka reália perspektívájaként a munka szükségletének fejlődését, végső soron elsőrendű életszükségletté válását Ehhez járulnak hozná a munkában rejlő társadalmi ellentmondások megoldásának folyamatai — mindenekelőtt a szellemi és fizikai munka közti társadalmi ellentmondások fokozatos megoádódá- aa, valamint a munka elidegenedésének a felszámolása. A munka elsőrendű életszükségletté válásához vezet • szocialista munka fejlődésé vei, a munka jellegének változásával, s ennek keretei között mindenekelőtt a num- ka alkotó jellegének fejlődésével együtt az ember tudatának fejlődése. A szocialista öntudat kibontakozása, az erkölcsi.-politikai, világnézett fejlettség előrehaladása jelzik a folyamatöt. Mindezek a tényezők fokozatosan alakulnák ki. Társadalmi fejlődésünk mai viszonyéi között a feltételek megárts- Msére kerül sor. A folyamai eredményei esek fokozatosa» bontakozhatnak ki a válhat» »u»»r általánosai. MLadsszasst re r<*m\ fal— ismerése. pontes megértés^ a céloknak a tisztázása és ■ hozzá vezető utak mégha tá- mráas. EHEZÖ AFRIKA \ (Foto: VHumanité Dimancha) i Uj könyvek A Szépirodalmi Könyvkiadó egyik új kötete Lázár Ervin novelláit tartalmazza, Buddha szomorú címmel. Sokadik kiadásban látott napvilágot a ma is oly népszerű Jókai Mór Rab Ráby című regénye, továbbá Passuth László Esőisten siratja Mexikót című történelmi, regénye. Mai témájú Balázs Anna második kiadásban megjelent regénye, m Tettének oka ismeretlen. A Magyar Helikon Eötvös József ffletműsoromtában a legújabb kötet A falu jegyzője című regény. A könyvhöz Wéber Antal Irodalomtörténész Irt bevezetőt A Magvető Könyvkiadónál legújabb lírat kötetek látlak napvilágot A fiatal Albert Zsuzsa A csönd margójára és Bolgár György A másodperc rései című kötetei mellett lírai hangvételű Gulyás János Bizonytalan vendég című könyve U, mely az író karcolatodt, novelláit, valamint Oszlopsorok, «(mű kisregényét tartalmazza. Az Európa Könyvkiadó három szép új kötettel jelentkezett. Hazánkban először jelent meg grúz versantológia, melyet Bab állított össze, legjobb műfordításaiból. A urán grúz verset tartalmazó, színes illusztrációkkal is ellátott ízlése* Ids kötet címe Ivótülök, Jack London életrajzi ihletésű regénye, a Martin Eden A világirodalom remekei sorozatban kerül ismételten az olvasó kezébe. A Modem könyvtár legfrissebb kötete John Kenneth Galbraith Győzelem című írása, mélynek alcíme A modern diplomácia regénye. .. ., ffCS) A NAPOKBAN régi gyepekkor* barátommal találkoztam. Évek óta nem láttuk egymást, és mint ilyenkor tenni szokott, hosszú sétát tettünk ... Beszélgettünk.., ö mondta el nekem ezt a történetei; Tótit Karcsi, az ökölvívó ... Tudod, még nem voltam 14 esztendős, da már három éve beutaltam, igazi egyesületben, a Fradiban. Esténként pedig golyóztunk, verekedtünk mi, kispesti srácok. Nagy, soha meg neon történt élményeket meséltünk egymásnak. Már az elején titokzatos hangon elmondtuk a csattanóját a történetnek, amelynek középpontjában természetesen mindig az Én és egy nő állott. Egy ilyen beszélgetős estén Ismerkedtem meg a nálam vagy nyolc évvel idősebb Németh Nándi val. Ügy történt, hogy beválasztottak egy lábtenisz-partiha az utca egyik lámpája alatt Alig kezdtünk el játszani, amikor odajött egy férfi, ismertük, tudtuk, hogy tűzoltó —, de akkor civilben volt és erőskódve elzavart engem: — Menj haza, öcsém, majd én játszom. Szót, szót követett, végül kaptam két nagy pofont Ekkor Németh Nándi beleavatkozott, és igazságot szolgáltatott Komoly verekedés lett belőle, a Nándi győzelmével ért véget. Ez a barátom és védelmezőm úgy tíz nap múlva azt mondta: A balegyenes — Te, Kanod, holnap gyere velünk, megyünk kirándulná, lesz ott foci, ehetsz lekváros lepényt... — Nem lehet, Nándi, suliba keG mennem, ETTŐL KEZDVE egy pere nyugtom sem volt, és hajnalra otthon a konyhában a vaságyon, megszületett bennem az elhatározás. — Anya, úgy fáj a gyomrom, azt hiszem, lázas vagyok — mondtam szegény jó anyámnak és bizonyításképpen, hogy nincs bennem, iskolakerülő szándék, elővettem a füzetet és megmutattam valóban megírtam leckémet Anya elment dolgozni és én pontosan hét árakor találkoztam a NándivaL Már több ismeretlen fiú és lány is volt ott, olyan egy korúak Nán- divaL Barátom messziről meglátott és hangosan odahívott: — Gyere, Karcsi! Hoztál virágot? — Milyen virágot? — kérdeztem csodálkozva. — Hát orgonát ilyenkor az dukál — Ne bántsd a fiút — szólt egy magas, fekete, szép lány —j majd én adok neki Elindultunk, átmentünk a Margit-hid on, t. aztán kilenc óra felé a hűvösvölgyi villamos végállomásához értünk. Ismerősnek tűnt a hely, pedig sohsean jártam erre.. „ de a sokszínű zöldben pompázó és virágzó fák, bokrok mindenütt egyformák. Igazi tavaszi nap volt Pompás világ. Menet közben, beszélgettünk... Én ugyan inkább csak figyeltem és szemlélődtem ... Tudtam, hogy ilyenkor hétköznapon kevesen járják az utat és az erdőt épp ezért meglepett hogy mindenfelé csoportokkal daloló emberekkel találkoztunk. A Nagyrétre értőnk, ahol már jócskán voltak. Énekeltek és játszottak. Itt-ott fejeígettek, sót lóét helyen valódi focival egykapuztak. Előbb ettünk,* «rti« mi is játszottunk. A számomra ismeretlen csoportok külön-külőn telepedtek le, néha egy-egy vidám kacagó lány vagy fiú átkiabált ugyan, egyikük- másikuk ismerősre is talált, köztük én is, nagy meglepetésemre, apám egyik barátjára — az is laVata« yplt a Hofherrban. Megijedtem, hogy itt a baj, otthon majd elárul, de ő, szegény jó Blazsek bácsi, észrevette szorultságomat, s csak annyit mondott: * — Ne félj, nem szólok egy szót, sem: „ügyen miért non raől az öreg?” — ötlött az agyamba és ezt rögtön meg is kérdeztem Nánditől, ml az ő véleménye erről, mi rejlik «mögött? — Csigavér, Karcol, csigavér. Egyszer csak megjelent egy vékony fiú, kezében négy pár box- kesztyűvel és elkiáltotta magát — KI akar bunyózni? A győztesek egy pár virslit kapnák... RÖGVEST ODASZALADTAM, — odajöttek a többiek is, nemcsak a mi csoportunk, az egész rét — nagy kört alkottak. Középen én és mások, a szintén bátor jelentkezők, általában nálam idősebbek, sót két negyven ér körüli, hasas, nagy darab, kopaszodó férfi is. Két jó harát lehetett ahogy a tenyerüket néztem, biztos hogy kovácsok voltak. Nagy vidámság közepette egy hátizsákra kirakták a díjakat öt óra tájban feltűnt két rendőr, bal kezükben markolták hosszú kardjukat Ekkor hirtelen elcsendesedtünk — éppen (latolgattunk — akkor tanulgattam egy sohasem hallott dalt... A rét tele volt szórva a magunkkal hoczott lila és fehér orgonákkal... és színes krepp- papírból készült rózsákkal MMAAAAVAAAAAAMAAAAMM Nándi anormal más nótákba kezdett, emlékszem, azt hogy ..Debreceni kaszárnya...” meg, hogy »Márványköböl, márványköből van s Tisza feneke...” A két rendőr percekig bámészkodott, de végül Is elmentek. Csak később láttam meg őket újra, a villamos végállomásnál, amint két férfit vezettek ösz- sseszíjazottan... Erre mondta Erzsi: — Piszkos «saruk ... Megint lebuktak ketten... Hát így történt. Estig még énekeltünk. Közben volt lepényevés, meg zsákban futás... Ja, azt majd elfeledem, az ökölvívásban — mint ma mondanák — bronzérmes lettem. Legszebb harmadik helyem ez volt... Visszafelé Nándi fizette a villamosomat, otthon megvertek, bőgtem, úgy aludtam el. Reggel — újra iskola. E6te pedig edzés, talán még nagyobb örömmel mentem, mint máskor. A FIÚK KÖZÜL senki semmi különöset nem vett rajtam észre, csak. én annyit magamon, hogy végre igazán, jól sikerültek a balegyenesek. Ügy éreztem, mintha a két rendőr állna velem szemben. Balegyenes, balegyenes, és közben a tegnap tanultat dúdolgattam magamban: — Hej, te burikócska, te drága... Kincses György
