Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-31 / 125. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárnak Egyszerű képlet — bonyolult egyenlet EGYSZERŰNEK TŰNT A KÉPLET, ám mégis óva intünk attól, hogy egyszerűsítsük, ami tulajdonképpen bonyolult. A francia tömegek változást óhajtanak. Mindenekelőtt a gazdasági életben, az infláció elleni rendszabályokban. Az új francia kormány változásokat, ígér. Látszólag tehát az óhaj és az ígéret összhangban van. Az egyenlet mégsem oldható meg ilyen egyszerűen. A képlet ugyanis több ismeretlenes egyenletet takar. Chirac miniszterelnök kabinetje június 12-én a két legsürgősebb feladatot tűzi napirendjére. Az új kormány a francia külkereskedelmi egyensúly helyreállításáról és az inflációról tanácskozik. Az a körülmény azonban, hogy az UDR korábbi vezetőcsoportja kimaradt a kabinetből, míg a reformerek négy tárcához jutottak, általános meglepetést keltett. Alighanem igazat kell adni a Figarónak, amely vezércikkében kifejtette: Chirac kabinetjének összetétele olyan elnöki többséget tükröz, amelynek tengelyében már nem az UDR áll. Magyarán szólva a gaulleizmus korszaka — bár erre eddig semmilyen hivatalos megnyilatkozás nem utalt — 16 év után lezárult. Természetesen ma még nehéz megvonni a párizsi változások részletes, tárgyilagos mérlegét. A jelekből ítélve azonban Giscard d’Estaing elnök legmegbízhatóbb emberei kerültek a kulcspozíciókba. Ebből mindenesetre arra következtethetünk, hogy az Elysée palotából az eddiginél szilárdabban kézben kívánják tartani a kormányzat gyeplőit. NEM SZABAD figyelmen kívül hagyni az elnökválasztások eredményét. Ez azt mutatja, hogy a francia népben rendkívül erős és tudatos a változás iránti vágy. Ennek jegyében tartotta ülését a baloldali pártok összekötő bizottsága, amely a további akcióegység mellett döntött. Ugyanakkor nyilatkozatában rámutatott: az új francia kormány a konzervatívok koalíciója és egyes tagjait szoros kapcsolat fűzi az amerikai vezetőkörökhöz. Bizonyos bizalmatlanság tükröződött Sanguinetti UDR főtitkár egyik nyilatkozatában is, amely szerint az UDR ezentúl nem támogatja feltétel nélkül a kormányt. Rövidesen nem is Párizsban, hanem külföldön tesz majd tanúbizonyságot Chirac kormánya a francia politika irányvonalról. A .,kilencek” külügyminiszterei a jöyp hét két napján Luxemburgban üléseznek és a többi között megvitatják Nagy-Britannia kérelmét a közös piaci tagsága feltételeinek módosításáról. Ugyanitt tanácskoznak majd a pénzügyminiszterek, nem kisebb fontosságú témáról, mint például az aranyárakról és a közps, infláció-ellenes programról. Ugyancsak | Luxemburg lesz a színhelye a Közös Piac földmüvelés- ; ügyi miniszterei értekezletének. KÖNNYÉN LEHET, hogy Luxemburgból választ 1 kapunk: csakugyan egyszerű-e az új francia képlet és | mi a t-öbb ismeretlenes egyenlet megoldása. £ 1 Befeí^^cdött a JKSZ X. kongresszusa A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének X. kongresz- szusa csütörtökön befejezte munkáját. A plenáris ülésen a küldöttek meghallgatták az öt bizottság előző két napon folytatott munkájáról előterjesztett jelentéseket és jóváhagyták a határozatokat. A kongresszus végül Jo- szip Broz Titot mandátumkorlátozás nélkül megválasztotta a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökévé. Haditörvényszék j várja Corvalánt Az AFP santiagói újság- írókorökre hivatkozva azt jelenti, hogy a jövő hónapban Quillotában (a fővárostól 80 kilométerre északra). haditörvényszék elé állítják a Népi Egység több vezető személyiségét. Köztük van Luis Corvalán szenátor. a Chilei Kommunista Párt főtitkára, Clodomiro Almeyda volt külügy- és hadügyminiszter. valamint Orlando Letelier volt külügyminiszter is. Lisszabon a demokratikus építés útján A portugál ideiglenes kormány két napig szinte megszakítás nélkül ülésezett és a tanácskozásairól kiadott közlemény fontos intézkedéseket jelent be a demokratikus folyamat elmélyítésére és a gazdasági — különösen a sztrájkok okozta — problémák kezelésére vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan az országot az áprilisi fordulat óta irányító erők különféle csoportjai egymással párhuzamos felhívásokban fordultak a lakossághoz, a rend megőrzésére. a gazdasági jelle- ■ gű — egyébként jobbára jogos — követelések meggondolt kezelésére, az anarchista felhívások elutasítására szólítva. A legjelentősebb állásfoglalás az ország második legnagyobb városában, Portóban hangzott el, ahol Spinoia tábornok, köztársasági elnök több mint százezer ember előtt- beszélt, és hangsúlyozta. hogy „az euróíiás lelkesedés első hónapja után'’ mindenkinek meg kell ért «nie hogy polgári fegyelem és kölcsönös megbecsülés nélkül nem lehet felépíteni eg'- demokratikus társadalmat és elítélte „a nemzet több szék- t o rá ba n műk ötíő e 11 enforra dalmi erőket”. (Ez az utóbbi kifejezés eddig nem is szerepeit a tábornok-elnök szótárában.) Uisteri rendezés Az angol munkáspárti kormány csütörtökön megkezdte a kísérleteket az észak-írorPlenáris ü'és Bécsben A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről csütörtökön újabb tanácskozást tartottak Bécsben. A Hofburg konferenciatermében a tárgyalásokon résztvevő 10 állam küldöttsége plenáris ülésen vett részt. A 36. plenáris tanácskozáson Jan Adriaenssen nagyköve!, a belga küldöttség vezetője elnökölt. Felszólalt az- ülésen O. N. Hlesztov nagykövet, a szovjet delegáció vezetője. Az ülésről hivatalos közleményt nem adtak ki. A sajtó képviselőinek bejelentették, hogy a delegációk a jövő csütörtökön újabb plenáris ülést tartanak. szági alkotmányjogi bonyodalmak tisztázására. Mervyn Rees, a tartomány ügyeinek minisztere a közvétlen londoni uraiorn gyakorlati be vezetésének másnapján egymásután tárgyalt Ulster katolikus. unlonista. „lojalista” és szövetségi párti politikusaival, abban az igyekezetében, hogy új végrehajtó tanácsot állítson a kedden lemondott Faulkner-kormány- zat helyére. A csütörtöki tárgyalásoka t a felek „hasznosnak” minősítették. Podgornij fogadta Kreiskyt Portugália Beszélgetés egy őrnaggyal Podgornij szovjet miniszterelnök fogadta a Moszkvá- b i tartózkodó Kreisky osztrák kancellárt. (Népújság-telefoto — TASZSZ—MTI—KS) MELC ANTUNIEZ őrnagyot tekintélyes személyiségnek tartják a fiatal 'észtek mozgalmában. Azt állítják, hogy ó volt a mozgalom prog^ ramjának egyik fő kezdetné" nyezője • és szervezője. Azért írom, hogy „állítják”, mert a kapitányok és őrnagyok jobbnak látják, ha egyelőre nem nyilatkoznak. Minden szabály alól van azonban kivétel. így kerüdem én abba a szerencsés helyzetbe, hogy ezt a tudósítást megírhattam. A nemzetgyűlés ódon. nem túl barátságos lisszaboni épületének második emeletén beszélgettem a 38 éves őrnaggyal. A haditengerészek egyenruháját viselő tiszt faburkolatú irodahelyiségben fogadott. Mindenekelőtt annak a véleményének adott kifejezést,- hogy az ország legfontosabb problémája jelenleg a gazdasági helyzet és a gyarmati háború. Megjegyezte, lehetséges, hogy a reak(Folytatás az 1. oldalról) lói. Beszámolt a közúti áru- szállításról, az épülő M—7- es, M—X-es autópályák, hidak építéséről. Elmondta, hogy 1973-ig 940 kilométer bekötő út épül az országban, jelenleg az útburkolat megjavítására törekednek. 1980- ban 30 ezer kilométer utunk 'esz, általában 5,7 méter szé- tessegűek, de a föhálózat 7 ’ méteres pályát biztosít a közlekedőknek. — Abban a helyzetben vagyunk — mondta —. hogy egyéni és tömegközlekedésünk ugyanazon a pályán bonyolódik nem egy esetben zavarra egymást. Mind" esetben előnyt, a tóo-egközle^edésnek biztosítunk. Említést tett közúti közlekedésünk egyik jellemzőjéről, a motorizáció arányainak módosulásáról. Az életszínvonal, a szabad idő növekedésével nagyobb az igény az autózásra. 1970-ben ezer lakosra 23,2 személygépkocsi jutott, most ötven. és 1980- ban ezer lakosonként 80-nal számolunk. Ennek megfelelően kelt megteremteni a szükséges infrastruktúrát. A közút* közlekedés és köm vezetünk kapcsolatáról szólva a miniszterhelyettes kitért a közúti balesetekre, amelyek- n ■ k szubjektív okait elemezjrtommU 1974. május péntek Földvári László miniszterhelyettes előadása te. Tavaly ezer járműre 15 baleset jutott, idén viszont nagy mértékű emelkedés tapasztalható, amely nem szükségszerű. hiszen a baleseteket előidéző okok a közlekedőkben vannak, magatartásuk, a helyes közlekedési morál sok embertársunk életét megmentheti. Befejezésül a motorizáció két káros hatása — a levegőszennyezettség és a zajártalom — megszüntetésének, csökkentésének lehetőségeiről beszélt Földvári László miniszterhelyettes. Heves megye közlekedésének helyzetét és fejlesztésének tervét ismertette előadásában dr. Varga József, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese. A többi között elmondta, hogy közlekedésünk sajátos. vasúthálózatunk mindössze 266 kilométer és ebből 96 kilométer fővonal, amely messze elkerüli legjelentősebb településeinket. helyiségeink nagy részét. Ennek megfelelően személyes teherszállításunkat a közúton bonyolítjuk le. Vasúthálózatunk olyan visszás helyzetet teremtett, hogy a fővárosba átszállás nélkül lakosainknak mindössze 8 százaléka juthat el. Közúti közlekedésünk helyzete megfelel az országos átlagnak, sőt. valamivel jobb színvonalat ért el. 1167 kilométeres úthálózatunk van, a 3-as számú főútvonal Heves megyei szakaszát, a hatvani vasúti felüljáró kivételével — ami egyébként jelenleg a legveszélyesebb — a mai igé- nveknek megfelelően korszerűsítették, elkészült a mátrai utuofe A megyei tanács elnökhelyettese kitért a megye hírközlésének helyzetére. Elmondta, hogy döntő előrelépés e téren nem történt. Hatvan fontos gócoont, de a feltételek elmaradnak ettől, a megyében kiépítették a segélykérő telefonhálózatot, s a megyeszékhely áldatlan távbeszélő helyzetén a tanácsi beruházással épülő új telefonközpont hoz enyhülést. A kékesi adó tervezett korszerűsítése elmaradt, ami kedvezőtlenül érinti a hírközlés optimális vételét. Kiemel'e előadásában Eger közlekedési helyzetét, amely az utóbbi 30 évben lényegileg alig változott. A városon átvezető és az északi—déli részeket összekötő út megépítése a feltűnően lassú és indokolatlanul késedelmes tervezés miatt várat magára. Még nem döntés született a bélapátfalvi cementgyár rekonstrukciós munkálatai miatt átépülő vasútvonal egri állomásának végleges helyéről sem. A tervek között a kiskörei üdülőkörzet közúti hálózatának kiépítését említette. A vándorgyűlés felszólalói között Szécsi Ernő, a KTE budapesti szervezetének elnöke meleg szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszterről. Dr. Pásztor Pál. a miskolci vasútigazgatóság vezetője, a KTE Borsod megyei szervezetének elnöke felszólalásában Hton megye jelenlegi aktuális vasútfejlesztésével foglalkozott. Él- rrényszámba menő történelmi visszatekintést adott, az Eger—Füzesabony között megépült szárnyvonal létrejöttéről, majd elmondta, hogy korszerűsítették a Füzesabony—Eger állomások közölt! vonalszakaszt. Az V. ötéves terv időszakában kerül sor a Bélapátfalvi Cementmű rekonstrukciójára, amely már az építés időszakúban jelentős szállítási feladatokat ró a MAV-ra. Az Eger—Bélapátfalva közötti vasútvonalat át kell építeni, amely mintegy 250 millióba kerül. Az egri korszerűsítések indokolttá teszik, hogy a jelenlegi állomás helyett új, korszerű pályaudvart építsenek. A teherforgalmi igényeken túl, ez szolgálná legjobban a város lakóinak érdekeit is. Eddigi vizsgálatok szerint a Füzesabony felől érkezők a város központjába igyekeznek, ehhez pedig jelenleg az Eger-vár- állomási megállóhely van a legközelebb. Célszerű felmérni. milyen hatással lenne az utasokra, ha a személyvonatok nem Füzesabony és Eger, hanem Füzesabony és Eger-vár-- állomás, vagy Felnémet állomásig közlekednének. Ez esetben akár Bélapátfalváig közlekedhetne a tervezett közvetlen gyorsvonat a fővárosig és vissza. Az új egri pályaudvar kialakításának tervét a MÁV Tervező intézet elkészítette, amellyel mindenki egyetért, mégis lassan halad a megvalósulás felé. A további hozzászólásokban szóba került ismét az Egert átívelő út megépítésének terve és a különféle változatok között a vár alatti alagút megépítését jelölték meg mint a leggazdaságosabb, de egyszersmind a legszükségesebb megoldásnak, ami nem tűrhet további halasztást. A vízi szállítás lehetőségei között szóba került a Tisza, mint a megyét érintő egyetlen, de korlátlan lehetőségeket tartogató víziül. Az olcsó szállítási mód a Tisza és a Duna összekötésével és a nemzetközi összefogás kapcsán ugyancsak számottevő lehet jelenlegi gondjaink enyhítésében. A közlekedéstudományi vándorgyűlés Vajda Zoltán főtitkár összefoglalójával ért véget. A vendégek délután megtekintették a Szilvásvárad! Állami Gazdaság ménesét, kirándulást tettek a Sza- lajka-völgybe. Ma országos kibővített vezetőségi ülést tart a Közlekedéstudományi Egyesület. ciós monopóliumok terveket szövögetnek a gazdasági helyzet további nehezítésére. D és társai nagyon is jól emlékeznek a chilei eseményekre, mindig szem előtt tartják ennek az országnak a tragikus sorsát, bar, feltételezésük szerint, a chilei tapasztalatot nem lehet mechanikusan alkalmazni Portugáliára, mert a helyzet itt teljesen más. CHILÉBEN DEMOKRÁCIA VOLT. s az ország békés úton haladt a szocializmus Télé, Kiderült, hogy a hadsereg ellensége á demok-- - ráciának, -éts egyáltalán nem > semleges intézmény, mint sokan gondolták. Portugáliában viszont maga a hadsereg kezdeményezte az ország demokratizálását. Ennélfogva., bár fennáll a chilei tragédia megismétlődésének veszélye, a helyzet.nem olyan veszedelmes, mint ott volt. Melu Antuniez hangoztatta. hogy Chilében az imperialista erők hajtották vég-; re a gazdasági szabotázst, és ez az akció más okok mellett abból indult ki. hogy a chilei gazdasági élet kizárólag a réztermelésre alapult és a . pénzügyi mérleg emiatt a külföldi monopóliumoktól. függött. Portugáliában nem ez a helyzet. Bár a gazdaság gyenge, de sokoldalú. Az őrnagy szerint a külföldi töke pozíciói meglehetősen erősek Portugáliában, az államnak viszont van lehetősége, hogy ellenőrizze ezeknek a cégeknek a hatáskörét. Ezenkívül a külföldi cégek hatalma nem olyan döntő jelentőségű Portugáliában — folytatta az őrnagy —, mint általában Latin-Amerikában, tgv például, az ITT portugáliai vállalatai nem rendelkeznek akkora erővel, mint Chilében. A veszély természetesen fennáll, de minden szinten patikai és gazdasági in- .i-7 kedések történnek, hogy ebből a veszélyből ne álljon elő tragédia. Az őrnagy szerint 1 portugál hadseregben ,knak jelenleg nincsen pozícióik. A fiatal tisztek mozgalmának eszméi t , elvei elterjedtek az egész h dseree elül. Természete i között is vanna: r. : eh beállítottságú ezei.vTwk, uc a törekvés az. hoe> ezt a helyzetet is felmér j- !< A M m i i KÖZI HELYZETRŐL ' , az európai biztonság; s '.úlva az őrnagy tnegjeg, < '1 : Portugália érdekelt i "■- enben. ami az európai ú/.lonsághoz vezet, Portugália po üti van hozzájárulhat az eun , ai bekéhez és a valóban bel egymás mellett éléshez Végezetül kijelentette, ho.ty mindez nem csupán az 6 személyes, hanem a tiszti csúf véleménye. H, Bore'Hk ASHt—USi „
