Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

Az Ifjúsági törvény végrehajtása Heves megyében írta: Szalay István, a megyei tanáes elnökhelyettese „Sok ilyen kapitányra lenne szükség..." Az ifjúságról hozott párt- határozatok és irányelvek, ezt követően az 1971. IV. tör­vény elfogadása megyénkben is élénkülést, sőt szemlélet- változást eredményezett az ifjúságpolitikai munkában. Már a törvényszervezet vitá­ja is -felkeltette a közérdek­lődést és mind a fiatalok, mind az idősebbek körében egyre több szó esett a hb- gyanról, a törvény élővé té­teléről, gyakorlati megvaló­sításáról. SfeiíisitiiTM a törvényt j J A törvény sikeres valóra váltásának egyik alapvető kö­vetelménye annak a széles­körű ismertetése, helyesen értelmezett es végrehajtott propagálása. Nyilvánvaló volt az is, hogy. mindenekelőtt a vezetőknek kell megismer- niök a törvényt, megérteniük annak szellemét. , Céltudato­san törekedtünk arra, hogy az állami, szövetkezeti és egyéb vezetők ne csupán ismerte­tést kapjanak a törvényről, de szemléletükben is alapvető változások kezdődjenek el. Ma már sokan közülük értik, hogy az ifjúsági munka nem időszakos, vasárnapi feladat, amelyről esetenként beszélni, vagy amelyért néhanapján tenni kell valamit, hanem olyan tevékenység, amely lé­nyegében hatja át cselekede­teinket. Heves megye Tanácsa és annak végrehajtó bizottsága az elmúlt években többször is foglalkozott megyénk ifjú­ságának . helyzetével és ügyükben számos fontos dön­tést is hozott Az ifjúsági törvényből adó­dó feladatok összehangolt végrehajtására a megyei ta­nács és a KISZ megyei bi­zottsága együttműködési ■megállapodást kötöt$. Ugyan, ilyen megállapodás' született a városi és községi tanácsok és az illetékes KlSZ-szerve- zetek között Is. A törvény is­mertetésének' első. nagy állo­mása volt az a népes tanács­kozás. ahol i megye párt-, állami-, szövetkezeti és tö­megszervezet vezetői vettek részt és améybe bekapcso­lódtak az ifjúsági vezetők is. Sor keiül tarra, hogy a Ha­zafias Népfront megyei el­nökségével a KISZ megyei bizottságává1 közösen össze­hívjuk a mtgyei és városi fiatal tanáetagokat. Az if­jú tanácstagokkal az ifjúsági törvényt és a KISZ Vili. kongressz.usmak dokumen­tumait ismertettük. A jövő­ben a fiaté tanácstagok fó­rumát renctzeressé kívánjuk tenni. Elkészülik a városok és községek intézkedési tervei, amelyeket l tanácsok is meg­tárgyaltak és elfogadtak. Ma már minden tanácsi vállalat rendelkezik ifjúságpolitikai feladatokat meghatározó ‘in­tézkedési tervvel, amelyet a vállalatvezetők a párt és tár- sadami szervekkel, a KISZ- szel együt: készítettek el. Az intézkedési tervek többsége jól tükrözi a központi intéz­kedéseket a legfontosabb he­lyi, konkrét ifjúságpolitikai feladatokat. Együtt a fiatalokkal A megyében a vállalatve­zetés és KISZ együttműkö­dése általában jónak ítélhe­tő. A KISZ alapszervezeti titkárok részt vesznek vala­mennyi olyan vállalatvezetői megbeszélésen, íjhol ifjúságot érintő témát tárgyalnak. Né­hány vállalatnál (Tanácsi Építőipari Vállalat, Sütőipari Vállalat) az ifjúsági törvény szellemében kiegészítették a kollektív szerződést, az ifjú­ságot érintő témákat a kol­lektív szerződésben is fel­vetették, így helyt kapott a fiatal szakmunkások bérezé­se. a kitüntetések, jutalmazá­sok. a lakásépítés támogatá­sa, a sport és kulturális célok anyagi támogatása. A Tanácsi Építőipari Válla­lat önálló ipari szakmunkás­képzést folytat, évenként 90— 100 főt iskoláz be és a vég­zett szakmunkástanulók 95 százaléka az elmúlt két év gyakorlata szerint a vállalat­nál maradt. Ehhez jelentősen hozzájárulnak a vállalat tu­datos és hatékony intézkedé­sei a szociális, kulturális lé­tesítmények bővítése, a jobb munkaszervezés, az új szak- munkásotthon építése.-Az ifjúmunkások bérezésé­nél az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet alkalmaz­zák minden vállalatunknál. Vállalatainknál 3172 fiatal dolgozik, átlagkeresetük 2142 forint, amely megfelelőnek ítélhető. Az ifjú szakmunká­sok alapbérének megállapí­tásánál mindenekelőtt a fel- készültséget, a gyakorlati idő alatt végzett munkát veszik alapul. Vállalatainknál a fia­talok többsége a 42 szocialista és a 15 ifjúsági brigádban dolgozik. A különböző (Kivá. ló Ifjúmunkás, Kiváló Ifjú Szakmunkás, Szakma Ifjú Mestere, Kiváló Ifjú Mérnök, . Közgazdász, Technikus, Ki minek mestere) címekért fo­lyó versenyeknek hagyomá­nyai és konkrét eredményei is vannak. A tanácsok, az ifjúságpoli­tikai célkitűzéseknek meg­felelően támogatják a fiatal házasok lakásgondjainak megoldását. Egerben az elmúlt évben kiutalt lakások 32.8, Gyöngyösön. 33, Hatvanban 48 százalékát fiatal házasok kapták és felméréseink alapján megyénkben 1975-ig valamennyi fiatal házas la­kásigénye kielégíthető. Jó eredményeket értünk el a KISZ lakásépítési akcióban, amely célra tanácsaink köz­művesített telket biztosítot­tak. Az elmúlt évben a MÉ­SZÖV lakásépítési bizottság szervezésében csupán Eger­ben 200 lakást építettek fel a fiatalok. A fiatalok lakásgondjait a vállalatok különböző kedvez­mények nyújtásával segítik, támogatják. A támogatás mértéke és formái eltérőek, hiszen adnak a vállalatok vissza nem térítendő támoga­tást. kamatmentes kölcsönt is. A támogatás egy főre jutó összege általában 10—20 ezer forint. Munkában az ifjúsági bizottság Az ifjúságpolitikai fel­adatok végrehajtásának se­gítésére és rendszeres ellen­őrzésére a megyei tanács megválasztotta Heves megye Tanácsa ifjúsági bizottságát. Az ifjúsági bizottságnak 15 tagja van, tagságában kép­viselt az Ifjúság valamennyi rétege. Két havonként tartja üléseit és az elfogadott mun­katerv alapján végzi segítő­ellenőrző munkáját. Feladata, hogy ellenőrizze és segítse a Heves megyei Tanács és 'a KISZ Heves megyei Bizott­sága között létrejött együtt­működési megállapodás vég­rehajtását. Az ifjúsági bizottság új módszerekkel végzi ellenőrző, irányító tevékenységét. A bi­zottság tagjai önként vállal­ták, hogy egyenként havonta két üzembe ellátogatnak az­zal a céllal, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek az iúsági törvény érvénye­süléséről. Amikor egy-egy bi­zottsági ülés megkezdődik minden tag öt percre a mag­nó mikrofonja előtt elmond­ja a tapasztalatokat: mit mondott a gyárigazgató, a KISZ-titkár, hogyan véleked­nek a törvény érvénvesiilésé- ről maguk a fiatalok. Rend­kívül gazdag és érdekes anya­got archiváltunk már eddig is, Ezzel a módszerrel elérhető, hogy egyetlen esztendő alatt a bizottság tagjai mintegy ötVen gyárba, tsz-be ktsz-be jutnak el, hoznak eleven, konkrét információkat. Oszföndíi, pályaválasztás, sport Mind több az a támogatás amelyet a tanácsok, az üze­mek a középiskolai tanulók részére 765 ezer forintot fizet­tünk ki, de a következő tan­évben ez az összeg már meg­haladja az egymilliót. Fontos feladatunknak tekintjük az általános- és középiskolát végzett fiatalok pályaválasz­tásának, pályairányításának és elhelyezkedésének segíté­sét A vizsgálódások során ki­derült, hogy a tanácsok, de az üzemek is mind több gon­dot fordítanak a fiatalok munkakörülményeinek javí. tására, klubok létesítésére. Sajnos anyagi eszközök hiá­nyában e téren még sok ten­nivaló marad az elkövetke­zendő évekre, bár igaz az is, hogy sem a meglévő klubok, sem pedig az ifjúság céljait szolgáló sportlétesítmények kihasználásában tapaszta­lunk egymástól való elzárkó­zást, meg nem értést Jelenleg a megyében kibon­takozóban van egy mozga­lom. amelynek célja, hogy az ötödik ötéves terv végére va­lamennyi falusi iskola rendel­kezzen bitumenes pályával. Egyben döntés van arra vo­natkozóan is, hogy új iskolát építünk tornaterem nélkül. Különösen a megyeszékhe­lyen kevés a fedett sportlé­tesítmény és a következő öt­éves tervre vár a feladat, hogy ezt a korábbi lemara­dást bepótoljuk. A klubélet élénkülései jelzi, hogy a megyében 111 ifjúsági klub működik, és abból 49 már a kiváló címet is elnyer­te. Mindezek azt bizonyítják, hogy a megyében társadalmi üggyé vált az ifjúsággal való törődés. Társadalmi feladat az ifjúsági törvény végrehaj­tása is. Napjainkban — min­den meglévő gond és fogya­tékosság ellenére — szem­léletbeli változásnak vagyunk tanúi. E szemléletbeli vál­tozás természetes velejárói azok az eredmények, amelye­ket eddig elértünk. Egyes fogalmak hamar di­vatossá válnak. Talán ez­zel magyarázható, hogy ma már nem csupán olajválság­ról, energiaválságról beszé­lünk, hanem a mezőgazda- sági szakemberek körében egyre több szó esik a papri­kaválságról. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt év folya­mán lapunkban is többször szóvá tettük, hogy megyénk piacain kevés volt a zöld­paprika. S nem csupán ke­vés, hanem a korábbi évek­hez képest rendkívül gyen­ge volt a minősége. A Heves megyei SZÖV- TERMÉK vállalat az elmúlt esztendőben 196 vagon pap­rika felvásárlására kötött szerződést a különböző ter­melőszövetkezetekkel, érde­kes módon azonban ennél mégis többet, 240 vagónnyi árut vásárolt fel. A látszó­lagos ellentmondást az ma­gyarázza, hogy a „szűkös helyzet” következtében nem nagyon tudtak minőségi kö­vetelményekkel fellépni, jó­formán mindent megvásárol­tak, amit a termelők fel­ajánlottak. Ezért aztán a pi­aci pultokra kerültek az ap­ró, gyengén fejlett paprikák is, olyanok, amelyeket az elő­ző években alig lehet látni. Ez a helyzet azonban nem csupán megyénkre volt a jellemző, hasonló volt az országos kúp is. A több éve A Magyar Népköztársaság El,lóki Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 2é. évfor­dulója.] alkalmából, kiemel­kedő munkájának elismeré­seként a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Varga Lajost, a Heves me­gyei Tanácsi Építőipart Vál­lalat igazgatóját. — Ha jól tudjuk, másodszor részesült e magas kitüntetés­ben. — Igen. Először 1961. áp­rilis 4-én. Gyorsan hozzá 1« teszem: soha jobbkor. — Mtárt? — Annak idején az eger­ese hi szénbánya főmérnöke voltam, és különböző fekete beruházások elkövetése cí­mén feljelentést tették elle­nem. Az ügyészi vizsgálat eredményei aztán megnyug­tathatták a feljelentőket: igaz ugyan, hogy az üdülőt és a tekepályát csak szóbélé hozzájárulások alapján, vagy mondjuk úgy, hogy fekete beruházásként építettük meg, csak arról feledkeztek meg a feljelentők, hogy az emlí­tett létesítmények nem a ve­zetőknek, hanem a kétkezi ban yászeitn berek n ek épültek. Nos mindegy, elmúlt. Tény azonban, hogy a vizsgalat le­zárása után nemsokára meg­kaptam a Munka Érdemrend arany fokozatát, s ez egyben azt is eldöntötte, hogy kinek volt igaza az említett ügyben, — Httsrévl bánydszkodás után hogyan lelt az építő­ipari vállalat igazgatója? — A döntés előzményei közé tartozik, hogy két cik­luson keresztül tagja voltam a megyei pártbizottságnak, később megyei tanácstag is lettem, megválasztottak a megyei építési és közlekedé­si állandó bizottság elnöké­nek és több bizottságban, tu­dományos szervezetben is szí­vesen vállaltam társadalmi munkát. Ezzel csak azt aka­rom mondaná, hogy évek óta ismerlek a megyében. A má­sik pedig amikor Csehiből a tröszthöz helyeztek, őszintén elmondtam: három évig vál­lalom, de/Heves megyét, pon-. lappangó paprikaválság te­hát az elmúlt évben tetőzni látszott, de úgy tűnik a vál­ság az idén is tart még. A szakemberek körében — érthetően — nagy viták ala­kultak ki, hogy a válság minek a következménye. Az köztudott, hogy általában a zöldségtermesztés nem elég gazdaságos a termelőszövet­kezetekben, a termesztés ne­hezen, vagy egyáltalán nem gépesíthető, s egyre keve­sebb a munkaerő a közis­merten munkaigényes kerté­szeti termékek előállítására. Ezeken az okokon túlmenő­en is megpróbáltak a kuta­tók, szakemberek választ ke­resni arra, hogy miért ter­mett az elmúlt évben kevés paprika. Szóba került, hogy a leginkább termesztett Ce- cei fajtánál bizonyos fajta­leromlás tapasztalható, arról is szó esett, hogy a vírusos fertőzés jelentős károkat okozott, és az is tény, hogy az elmúlt esztendő Időjárása nem kedvezett a közkedvelt növénynek. A nappali erős melegek után az éjszakák eléggé hűvösek voltak és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a paprikák nem tudtak kel­lően kifejlődni. Ezek voltak azok az objektív tényezők, melyekről se üzemek nem tehettek. Egy-két dologban tosabbam Egert nem kívánom elhagyni. 1970-ben az egyik délután azzal fogadott a fe­leségem, hogy nagyon íant06 ügyben mielőbb keressem meg a megyei tanács elnökét. Megkerestem, reggelig gon­dolkodási időt kértem, majd végleges igent mondtam a felajánlott lehetőségre. — Soroljuk talán még az előzményekhez azt is, högy három dtmplomája is van. Kultúrmérnöki. bányamér­nök:t es mémökközgazdá- szi. .. — Egyetemi tanulmányaim során az egyik, fő tantárgy volt az építészet, a két évti­zedes bányászkodásom alatt pedig rendkívül sokat foglal­koztam különböző fejleszté­sekkel, beruházásokkal is. Szerénytelenség nélkül mond­hatom: meglehetősen gazdag tapasztalatokkal léptem át a bányászatból az építőiparba. _ A tények Is ezt bizonyít­ják. hiszen vezetése alatt a vállalat eddig még minden esztendőben elnyerte a Ki­váló vállalat kitüntetést. A Heves megyei Tanácsi Épí­tők szavának hitele van a megyében, és a megye ha­tárain túl is. A vállalat ve­zetési színvonalával, szerve­zettségével a megyei s az országos felügyeleti szervek is rendkívül elégedettek. — A napokban bejött hoz­zám egy fiatal dolgozó, s be­csületesen előadta: elmegy, mert ennyi pénzt kevesebb munkával is tud keresni. Őszintén megmondom: néha nekem is az az érzésem, hogy talán túl gyors az általunk diktált tempó, lehet, — aho­gyan mondani szokás —, hogy valóban túlságosan ma­gasra akasztottuk a kolbászt. Tény, hogy sok jut vala­mennyiünkre — Mindent elmondó, illuszt­ráló szamok: 1971-töl to szá­zalékkal növelte termelését a vállalat, ma 25 százalék­kal kapnak több bért a dolgozók, mint három évvel ezelőtt, a negyedik ötéves terv eddigi ével során még minden alkalommal kiválók lettek. Ha van Is gondjuk, problémájuk, de végered­ményben mégiscsak jó érzés lehet eny ilyen kollektíva vezetőjének lenni? — Közös a munka. így ter­mészetes, hogy közös a siker is. Szerencsére ma már túl vagyunk a nehezén. Kidol­goztuk műszaki fejlesztési programunkat, részben már meg is valósítottuk célkitűzé­seinket. Konkrétan tisztáz­tuk a különböző posztokkal járó felelősséget, s úgy ér­zem, hogy megtaláltuk azt a közös nyelvet is, amelyen a vállalat dolgozói nak beszél­azonban nem lehetett és nem is Lehet az időjárásra és egyéb tényezőkre hivatkozni. A felmérések és elemzések ugyanis arról is tanúskodtak, hogy az üzemek eleg jelen­tős agrotechnikai hibákat is elkövettek. Nem mindenhol gondoskodtak alaposan a tápanyag kellő összetételéről, baj volt a művelési módok­kal és elég gyakran előfor­dult, hogy az erősen felme­legedett növényeket való­sággal leforrázták a kijutta­tott — mindössze 10—12 Celsius fokos — öntözővíz­zel. Külön érdemes megemlí­teni a tőszám kérdését. A szövetkezetek, így megyénk gazdaságai is, általában hek­táronként 30—35 ezer pa­lántát ültetnek ki. Ez a mai, korszerű körülmények között meglehetősen kevés. Ha egy hektárra „nem sajnálnák” a 70—80 ezer palántát, akkor a jelenlegi 80 mázsás ho­zammal szemben a dupláját is el tudnák érni. Mindehhez ha azt Ss hozzátesszük, hogy a ma már valóban nagyüzemnek szá­mító termelőszövetkezetek egynémelyike mindössze 3— 4 hektáron foglalkozik pap­rikatermesztéssel, akkor ért­hetővé válik, hogy miért ke­rült válságba a zöldpaprika. A megyei SZÖVTERMÉK úgy érzem, hogy ez a kollek­tíva valóban sokra képe::, tud, és szeret is dolgozni, — Visszatérve még at iga~ gatóra: sokan mondják t vállalatnál te, hogy ön, bar mindig betartja és be is tarttatja a játékszabály oka:, de a vállalat, a kollektíva, a dolgozók érdekében szíve­sen bekopogtat a tisztessé­ges, úgynevezett kiskapukon 2S. — Mi tagadás: sokfelé is­mernek. ma is tagja vagyok a megyei tanácsnak, társa­dalmi munkaként megma­radt továbbá a megyei NEB elnökhelyettesi funkcióm is. Nézze, én, a kapcsolatokkal, a tiszteséges kiskapukkal úgy vagyok: nem mindegy egy termelő vállalatnak, hogy egy korszerű gép januárban vagy csak decemberben érkezik meg és lát csak munkához. De ugyanígy örülök annak is, ha egy dolgozónk lakást kap, vagy egy hozzánk tarto­zó munkatársunknak a gye­rekét felvették középiskolá­ba, vagy egyetemre. S a tör­vényes lehetőségeket kihasz­nálva valóban nem sajnálom az időt és a fáradtságot, hogy dolgozóink élet- és munkakö­rülményei javuljanak. Sze­rencsére ebben a munkában is jó partner az üzemi párt-, és a szakszervezet, de a KISZ is. A társadalmi, tömegszerve­zetek igen sok segítséget ad­nak gazdasági, politikai cél- ki tű zéseink megvalósításához Különben is azt vallom: le­het egy igazgatónak bár­mennyi diplomája, ha nincs mögötte tömeg, vagy dönté­seit nem tudja elfogadtatni, akkor valahol, valamivel baj van. Természetesen egy veze­tőnek ki kell tudnia monda­nia a nemet i6. Szemtől szem­be, őszintén, es mindig idő­ben. ★ Talán a sors, talán a vélet­len műve. hogy annak ide­jén amikor a csehi bányászok között nyilvánosságra, került, hogy főnökük véglegesen bú­csút vesz tőlük, az egyik idő­sebb vájár a következő sza­vakkal kommentálta Varga Lajos távozását e sorok Író­jának: „Megérdemli, hogy előrehaladjon. Sok ilyen ka­pitányra lenne szükség. Nem­csak esze, de szive, lelke if van it munkához, az ember­hez.” Az eltelt évek is azt bizo­nyították: az egykori vájár szavai ma is teljesen igazak. Koós József az idén mindössze 179 va­gon paprika felvásárlására tudott csak szerződést kötni a megye közös gazdaságai­val. Ez még a tavalyi szer­ződött mennyiségnél is ke­vesebb húsz vagonnal. A helyzet egyáltalán nem ne­vezető biztatónak, lehet hogy csípős gondjaink az idén még csípősebbek lesz­nek. Az elmúlt esztendőben a megtermelt paprika nagy­jából fedezte a megye lakos­ságának igényeit. Jó isetben az idén is legfeljebb erre számíthatunk. A termelők általában egyetlen évre szoktak hivat­kozni. „Nem termeljük, mert nem gozdaságos”. A közgaz­dasági szabályozó rendszer nem is kényszerít senkit ar­ra, hogy gazdaságtalan ter­mék előállításával foglalkoz­zon. De jobb, ésszerűbb szer­vezéssel, körültekintőbb meg­fontolással azt is el lehet érni, hogy egy korábban gazdaságtalan termék hasz­not hozóvá válljék. Másrész', mivel szocialista nagyüze­mekről van szó, azt is el­mondhatjuk, hogy morális kérdés is a lakosság megfe­lelő zöldségellátása. Kaposi Levente Mmsüs £$ 1974, május 19„ vasam;* nie és értenie is kell. Én is Csípős

Next

/
Oldalképek
Tartalom