Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
jean Gabin 70 éves A francia művészvilág „nagy óreg"-je, Jean Cabin, ■május 17-én töltötte be hetvenedik életevét.. Színes játékával, eredeti gesztusaival, egesz lényéből áradó lenyűgöző varázsával korszakot jelentett a filmművészetben. Személyében <l vásznon mindig a férfi jelent meg, az igazi férfi. Ötvenöt éves kőr,aban Jean Gabin elhatározta, hogy visz- »zavonul, és birtokán tölti további napjait Am a benne feszülő színészi ambíció és müvészláz erősebbnek mutatkozott szándékánál, s visszatért a felvevókamerák bűvös fényébe. Nemrég fejezte be századik filmjét. Színészcsaládból származott, s mint statiszta a Fóliás Bernére színpadán kezdte pályáját. A húszas években sanzonénekes, operett- és kabareszínész. majd re- vűsztár a nagy hírű Moulin Kouge-ban. Kisebb színházakban is vállal alkalmi szerepeket. 1930 óta filmezik, s rövid idő alatt a francia filmművészet nagy korszakinak egyik vezető alakjává válik. Sokszínű egyénisége, különleges mesterségbeli tudása lehetővé tette, hogy a legkülönfélébb típusokat keltse életre a filmvásznon. Éppúgy hiteleset nyújtott, mint asszonybolondító. szívtipró amorózó, és az életéért vadul küzdő, sorsüldözött kisember, és felejthetetlen maradt mint Jean Valjean, es még, mint Maigret felügyelő is Kitűnő volt, mint pöffeszkedő nagypolgár és sikos egzisztenciajú kishiva- talnok. De a modem alvilág félelmetes alakjait ugyanolyan művészettel formázta meg, mint a jóságos, megértő nagyapát. Minden szerepében egyszerű, természetes, mégis sajátos, utánozhatatlan stílusa kidomborodik. Szerepei értelmezéséből a mély megértés és humanizmus árad, sokszor éppen a kevés szavú jelenetekben a legjobb, amikor komor arcából lassan elöbújik a jellegzetes gabini mosoly, amikor a hangos válasz helyett egy leheletfinom arcrándulással, vagy tétova mozdulattal jellemez embereket és sorsokat. Férfias külseje, kellemes I orgánuma elsősorban karak- terszerepekre predesztinálta, de a köznapi. az egyszerű embert is megragadó erővel tudta ábrázolni. Hosszú művészi pályája során a legkülönfélébb stílusú filmekben játszott. Emlékezetes alakításait mind felsorolni nagyon hosz- szúra nyúlna. Néhány filmjének ríme azonbaji — a 70. születésnap igézetében — idekívánkozik, mint A nagy ábránd, Halálos ölelés. Párizs levegője, Nyomorultak, Az elnök és A nap vége. Filmjeiben általában világsztárokkal szerepelt együtt, de mindig egyéniség, mindig Jean Gabin tudott maradni. Hekli József 13.55: A feídobott kő Magyar film, amelyet a televízió i középiskolások filmesztétika oktatásához ajánl. A megrózóan szép és őszinte film a rendező és egyben operatőr Sára Sándor, Csoórt Sándor és Kósa um. május is., szombat HnM||||ie 2w% i* rl Budapesti I. sz. Szülészeti cs Nőgtfdtfifnszati Klinikán ***** ******* * ** * hármas ikrek születtek: Ferike, Háta lm és Erzsébet. Az anya Tóth. Ferencné, 34 éves, szigelszentmiklósi lakos. (MTl-foto — Tóth István felv. — KS) Periszkóp a ffordok között Ahogy időben távolodunk a háborús borzalmaktól, a milliós hadseregek által vívott rettenetes ütközetektől, annál inkább előtérbe nyomul ennek a témakörnek a lírai oldala is. Apró epizódokra vetül az emlékezés fénycsóvája és ebben a késői visszagondolásban, ebben az érthető és igazat felderíteni akaró fénytörésben az apró históriákból is nagy jellemek sugároztatják belső ragyogásukat. Borisz Volcsek, * film rendezője, de egyik írója és operatőrje is. meri vállalni ezt a lírát. A tenger képsora mellé dalt mellékel arról, hogy a mai tizen- és huszonévesek talán már el is feledték, vagy egészen sohasem is ismerték azokat a hősöket, akiknek mai életüket, boldogságukat köszönhetik. Így keríti sorát an-; nak a Sztrogov kapitánynak, aki ott fenn, egészen magasan, az északi fjordok kö- J zott védte tengeralattjárójával Murmanszkot és a hazát. Nem Sztrogov g rendkí-1 vüli ember és jellem, ha nem a körülmények készte-í tik arra, hogy minden ér- < tékét felmutassa egy adott < pillanatban: élete árán men ! ti meg sokak életét, miután! teljesítette vállalt köteles-! ségét és a magára mért,; magához valóban méltó feladatot. Sztrogov minden tettében J érezteti-, hogy a rábízott öt- venfőnyi legénységnek telj-! hatalmú ura és apja is egy< személyben. A veszedelmes! időkben, a veszedelmes vi-! zeken. aknák, ellenség, kö- nvörtelenség és feladat között úgy kell a mából megSzovjet fi m érni a holnapot, hogy lehetőleg minél kevesebb embert sirassanak a partokon. Zárt egyéniség ez a kapitány, de tudja, mikor kell jókedély- lyel feloldani azt a félelmet. amelyet az egyik ember bevall, a másik nehezen tűr el, a harmadik meg kétségbeeséssel igyekszik megtoldani. Borisz Volcsek, a rendező kerüli a nagy technikai attrakciókat, bár néhány felvétele így is hatásos. A több napos tengerfenék! tartózkodás attól lesz valóban izgalmas, hogy a test és lélek megpróbáltatását az arcokon mutatja be, a testi és lelki elernyedésnek olyan fázisait és tüneteit, amiktől a néző berte tudja magát élni a hullámok alatti világba. A rapszódikus, a kiismerhetetlenül veszedelmes és szép tengerről néha kitűnő képei vannak. Sztrogovot Pjotr V el járni- nov alakítja. Nincsenek pa- tétikíis kitörései, a jellemet belülről formálja keményre és hitelesre. Mellette ugyancsak fontos szerepben, jó alakítást nyújt Donatasz Ba- nionisz. Vlagyimir Ivanov Golik szerepében még a me- lodramatikus tálalás ellenére is elfogadható. Jelena Dobronravova és Szvetlána Szuhovej két, egymástól teljesen elütő, nőalakot teremt. A háborúra visszapillantó film bizonyára hatni fog a fiatalság képzeletére. (farkas) erenc műve. Egyszerű tör- inet — ereje igazában a zépíteni nem akaró szán ) ékban van. Egy fiatalem-) er — Pásztor Balázs (Ba- izsovits Lajos alakítja) — ányattatásairól szól a film£ aki bár megfelelt a kö etelményeknek. nem veszik el a Színház- és Filmművé zetl Főiskolára, mégpedig gymond politikai okokból. ennek előzménye is „egy- zerű”: apja, a forradalom eteránja. meg akarja ölelni égi szovjet harcostársát, aki szovjet barátságvonattal fázik át a falun. Az enge- élyt, ami szerint éppen zért a vonat egy percre megállhat — visszavonják. A iú, aki érzi ennek az intez- edésnek igazságtalan és mbertelen voltát, úgy ala :ítja a dolgokat, hogy a zerelvény mégis megáll egy >ercre. Ez a perc a két régi lajtár* örömével és az ő lályája derékba törésével ár. S voltaképpen ekkor kezdődik a film igazi cse- ekmónyé ... L&S) 28. — Mit csináljunk, Turid- do? Giuliano sápadt. izgatott, és ideges, nem válaszol. Ä messzelátót letette a géppuska mellé. A többiek tágra nyílt szemmel figyelik a bandavezért. — Mi lesz? — sürgeti Pis- ciotta. Giuliano azonban hallgat. A hangosbemondó az emelvényen bejelenti, hogy a szónok mindjárt megkezdi május elsejei ünnepi beszédét. A hang, megrészegedve erejétől, amelyet a hangszóró és a két hegy még vissz- hangosabbá tesz, tréfálkozik, beleénekel a mikrofonba, barátait szólítgatja. A gyűlés bejelentésekor Giuliano órájára néz: öt perc hiányzik már csak a kitűzött időig. De ki tűzte ki ezt az időpontot? Crozza Black Pisciotta, Passatempo, Candela is az órájára néz. Giuliano megint fölkapja a messzelátót, és a másik hegyen mozgolódó embereket figyeli. Pisciotta, aki állandóan Giulianón tartja a szemét, és a viselkedéséből olvassa ki minden gondolatát, azt javasolja: — Várjuk meg, amíg ők Megkezdik. Giuliano azonban szárazon felel: — Mi nem várunk parancsra; Giuliano nem fél. Nagy tét forog kockán! A bandita megindítja kronométerén a másodpercmutatót. Hátrafordul, és végignéz felsorakozott emberein. Cucinella tettre kész. Bada- lamenti is mosolyog. Ferreri ravaszul kacsint, Passatempo a völgyszoros felé irányítja fegyvere csövét: Giuliano tekintete most a legénység felé fordul. A fiúk sorban belenéznek a banda vezér szemébe: az ijedt tekintetek közönyt színlelnek; akik az előbb kezükbe rejtették arcukat, most fölemelik fejüket, és engedelmeskednek a néma parancsnak; a tizenhét éves Lugulló még megpróbál defy#*?.. Csak okosan Valaki azt mondta a minap. Azért Jő a teiirvíwé, mer! ki lehet, kapcsolni. Ez vicc. Leivet. hogy még auaoak is rossz. Mindenesetre érdekesek a véfemérayek. — Szereti a tv-t? — Nagyon szeretem. Hogy is mond jam? Telén nem is tudnék nélküle élni. — Milyen műsorokat néz meg? — Mindent, ami jön. Még a szünetjelet is. — Azelőtt? — A rádió. Az volt a minden. Most már csak a pontos időt. az időjárást, meg a Szalud családot hallgatom. Meg a cigányzenét... Ismerős család, nekik volt talán a faluban elsőként televíziójuk. — Mi a véleményetek a televíziózásról? — Szörnyű lenne nélküle. A múltkor egy hétig rossz volt., nem találta a helyéi a család. Egészen üimepszámbet ment, amikor végre újra megszólalt és megjelent a képernyőn a monoszkóp. — A hiányérzeten túS, miért volt furcsa? Picit elgondolkodnak. A tv átalakította az életünket pontosabban az időbeosztásunkat. Ha egy-egy jó film, vagy meccs ígérkezik, az ember egész nap arra spórol. Amikor elromlott, egyszerre időmilliomosok lettünk és nem tudtunk mit kezdeni az időnkkel. — Barátok, ismerősök, látogatások? — Igen. Ez is olyan furcsa. Amíg nem volt tv, addig itt a mi falunkban divat volt az egymáshoz járás. Nagy néveslékert. hangulatos beszélgetéseket rendeztünk. Most valahogy egy kicsit mindenki otthonülő lett. Nézi a sajat tv-jét. — És a gyerekek? — Különösen a nekik nem ajánlott műsorokért vannak oda. Nem akarnak lefeküdni, kukucskálnak. Először veszekedés volt belőle, azután azt mondtam: hagyjuk, ne tiltsuk! Ez is olyan, mint a dohányzás. Minél inkább tiltja az ember a gyerektől, annál kíváncsibb lesz és könnyebben rászokik... — Szóval, mindent néznek. A hétéves lányod is? Észreveszi magát, picit restelkedik. — Fene se tudja. Néha nézik, néha nem. Előfordul, hogy a nagymama jó hatással van rájuk és mégis lefekszenek ... Másik ismerősöm tanár. — Sok könyved van. Bizonyára sokat olvasol? — Egyre kevesebbet. Amióta a tv divatba jött, valahogyan összekuszálódott az életrendem. Tény, hogy kevesebb idő jut könyvekre, rádiózásra. Azt hiszem, még moizba, színházba is ritkábban járok. Vélemények. Érdemes elgondolkodni rajtuk. Egy masina, amely átrendezte az életünket, sok vonatkozásban új helyzetet teremtett. Azt hiszem, mégsem szabad lemondani valamilyen ésszerű rendezésről, válogatásról. Okos arányok kialakításáról. Mert mi lesz, ha elterjed majd a több csatornás televízió ? Szóval, csak okosan ... Szalay István Giuliano kronométere csak üti, üti a másodperceket. A bemondó bemutatta már a szónokot, Schirot, aki elkezd beszélni a több száz ember előtt. Hangja az ünneplő zsivajjal összevegyülve ér föl a hegyre. Giuliano elnyomja a sziklán utolsó cigarettáját: o másodpercmutató a vérfürdő idejéül kitűzött ponthoz ér. Megnyomja a géppuska ravaszát: eldördül az első sorozat. Néhány lövedék Francesca, a gyümölcsárus kocsijába csapódik. Az asszonyból kiszakad a kiáltás. Mellette Filippo. egy negyvenéves napszámos megfordul, fölpillant a hegyre, de máris eltalálja egy golyó a száján. Elvágódik. Felesége, Vicenza ráborul a haldoklóra. Am a völgynek a hegyközi részén ünnepélyes kiáltozás hallatszik: — A tűzijáték! A pukkanok! A lovak körül játszadozó gyerekek a Puzzata-hegy lejtője felé szaladnak. Giuliano lejjebb ereszti a fegyver csövét: az első sorozat túl magasra sikerült. Parancsoló mozdulattal int csapatának; nyissanak tüzet. A golyoreórók leadják sorozatukat A fiúk csukott szemmel nyomják a ravaszt. A tizenkét éves Giovanni Grifo is elindult a töobiek- kel kiabálva a hegy felé: „A tűzijáték! A tűzijáték!” Aztán megfordul, és látja, hogy szépséges lova meginog, és elterül a földön, — egy golyó eltalálta. Az örömkiáltás egy szempillantás alatt kétségbeesett kiabálásba csap át. — __ Uotytatfitítj r á is mosolyogni Giulianóra — a gyermeki mosoly azonban rögtön elhal ajkán. A kronométer csak üti, üti a másodperceket. Az emelvényről elhangzó hívásra gyülekezni kezdenek már a parasztok Barbato köve körül. Az ünneplő tömeg nagy része azonban szétszóródott, családok, barátok, munkatársak csoportjai öe- széláeUiék. , , *
