Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
•fl» Ötszáz kismama egy gyárban Vallanak a ^oJcumentumok Ä béke első napja Egerben Mielőtt bárki félreérthetné, nem ötszáz kismama dolgozik abban az egy gyárban, amelyikről most néhány sort írunk, hanem ötszáz kismama van oda gyermekgondozási- segélyen, ötszáz kisma- m.a=ötszaz kisbaba. Milyen .lói hangzik ez így. Mégiscsak érdemes volt a népesedési gondjainkkal foglalkozni, határozattal támogatni azokat, akik gyermeket akartak. Ez így igaz is, de korántsem . arról van szó, hogy a mostam ötszáz kisbaba ennek a bizonyos törődésnek lenne a gyümölcse. Várhatóan még csak ezután következik újabb fellendülés. Tehát még több kismama hagyja ott a munkahelyét. És itt érkeztünk el témánk egyik lényeges eleméhez, a másikat pedig hozzátesszük: honnan vesznek ötszáz másik nőt a kismamák' munkahelyére? Erről az oldalról közelítettünk a kérdéshez most. o o o o Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára nem régi üzem. A fel- szabaduláskor még semmi számottevő ipari létesítmény nem volt Gyöngyösön. Most az Izzóban csupán női munkaerőt kétezret foglalkoztatnak. Ne feledjük, éppen azért telepítették annak idején Gyöngyösre az Izzót, mert alkalmat akartak adni a városban és a környékén elő nőknek, lányoknak és asz- szonyoknak, hogy murikat vállalhassanak. Sikerült is a terv, olyany- nyira, hogy ma már a kérdés így hangzik: honnan biztosítsák a női munkaerő utánpótlását? Es akkor még a mostani ötszáz kismama, akiknek a száma a közeli jövőben csak tovább nőhet, hála annak a sokat emlegetett népesedés- politikai határozatnak. Vincze Árpád, a gyár üzemgazdálkodási osztályának a vezetője a kérdésre így válaszolt: — Egyelőre nincs nagy gondunk." ami több tényezői nek is köszönhető. Az egyik és talán a legfontosabb az, hogy az Izzónak jó híre van. Azt is mondhatnám, ide szívesen jönnek dolgozni a nők .is. Az üzemek szépek, tágasak, szellősek, jól temperáltak, feher köpenyben lehet és kell dolgozni a félvezető- gyártasban. A művelet szinte mechanikusan ismétlődik, bár ennek a monotonitásnak van hátránya is, de az ellen is igyekszünk tenni. Többek között az üzemi pszichológus is segít ebben. — Minden tehát a környezeten, a külsőségeken múlik? — Az anyagiak sem mellékesek. Többször emeltünk már fizetést, különös tekintettel voltunk a nőkre. Néhány év alatt az átlag nálunk az 1200 forintról az ÍÜÜO forintra nőtt. Bevezettük a felvezetőgyártásban a kor- pótlékot és a munkahelyi, közhasznú kifejezéssel élve, az éjszakai pótlékot, valamint egy olyan prémium- rendszert, ami a termelés minőségi szintjét is növeli. — Mindez valami helyi specialitás? — Azt is mondhatnám. A Nagy-Izzó most foglalkozik ezeknek a módszereknek az elterjesztéséveL Hiszen, a gyakorlat minket igazolt — Pénzt honnan vettek ehhez? Es mit szóltak azok, akik kimaradtak a pótlékokból? — Pénzt nem kaptunk, magunknak kellett előteremtenünk. És hogy mit szóltak a többiek? Azt válaszolhatom: van magasabb érdek is, amire tekintettel kell lennünk. És azt is mondtuk ezeknek a „méltatlankodóknak” : menj te oda, aztán csináld helyettük, akkor te is megkapod ezeket a pótlékokat c o o o Mindezek után úgy tűnhetne a dolog, hogy az Izzó-be- liéknek semmit sem kell tenniük a munkásutánpótlásért Az emberek ott tolonganak kint a gyárkapu előtt, és egymást tépik, hogy bevehessenek mielőbb. Sokkal másatoto a helyzet Most a hegynek kell mennie Mohamedhez. Megbíztak egy embert, akinek a legfőbb gondja: járni a közeli és távolabbi falvakat, aztán felkeresni minden fiatal leányt és lehetőleg beszervezni. Segítséget kapnak ehhez a megyei művelődési osztálytól. Kézhez veszik azoknak a névsorát, akik a nyolcadik osztály elvégzése .után nem_ akarnak tovább tanulni. Az autóbuszra, amely a gyarba hozza a munkásokat, ezek a fiatalok jegy és fizetés nélkül szállhatnak feL A gyárban kedvesen fogadják őket, mindent megmutatnak nekik és' lehetővé teszik, hogy ők válasszanak, hol szeretnének dolgozni. Félnapos beosztást kapnak, mivel még csak tizennégy évesek múlták. — Es ezzel rászoktatják őket a lógásra. Ide szédeleg- nek/oda sétálnak egy darab papírral a kezükbe, vagy ülnek valamelyik irodában, és havi hat-nyolcszáz forintért nem csinálnak semmit. így van ez? Vincze Árpád szelíden mosolygott a csipkelődésen. — Nálunk szanaltuk ezeket a névleges munkahelyeket Mindenki a termelésben dolgozik. A pénzért tehát produkálnia kelt — De még mindig marad megjegyzés. Megelégszik a gyár ezekkel a nyolcosztályos segédmunkásokkal? Hiszen köztudott, hogy minél műveltebb egy. munkás, annál jobban dolgozhat. — Mi ezt a csúnya szót, hogy segédmunkás, száműztük. Olyan ván csak nálunk, hogy befűző, szerelő és így tovább. Akinek pedig nincs meg a nyolc osztálya, azzal elvégeztetjük, itt, kint a gyárban, szinte munkaidő alatt, fizetésért. De az érettségivel sem kell ma már feltétlenül az íróasztal mellé telepedni. örömmel látjuk az ilyen érettségizett fiatalokat Rájuk számítunk, a középvezetők ‘jó részé is közülük kerül ki. o o o o Hogy is van mindez a munkahelyen? Ezt akartuk megtudni Buzássy Lászlótól, a dióda-üzem vezetőjétől, — Az lenne a tragédia, ha az üzemekből otthon levő száz kismama egyszerre bejönne, és azt mondaná: dolgozni akar. Hová tenném őket? Egy műszakban egy berendezést üzemeltetni nem lehet Ki volna az a bolond, aki viszont hajlandó lenne a kismamák helyett csak délu- tános és éjszakás műszakra járni? — Tehát nem hiányzik az üzemből a száz kismama? — Nálunk akikor van nagy baj, ha az adminisztrációból vagy a középvezetők közül válik ki valaki. A termelésben szinte mindenki több műveletet is képes jól megcsinálni. Ott lehet átcsoportosítani, bár ahhoz is idő kell, hogy valaki belejöjjön az új munkába. ,De.hát ez mégis könnyebb. Még annyit: akik a félvezetőgyártásban „kiöregszenek”, átmennek a másik részlegbe, ahol ugyanúgy megkereshetik addigi fizetésüket, a törzsgardatagsaguk is megmarad. o o o o ötszáz kismama a gyöngyösi Izzóban. Ha úgy vesz- szük: mindenki örül ennek, és a helyük sem marad üresen a munkahelyen. G. Molnár Ferenc Azon a iraszonlrilene év előtti napon friss szelek, tavaszi szelek csapdosták az arcokat. Azon a szerdai napon rügyek feszültek a . várost ko- szorúzó dombokon. Az örök megújhodás karmestere, a Tavasz- élni akarast bűvölt a háborútól megfáradt tekintetekbe. .. Azon a szerdai napon meg senki sem tudott Hevesben arról, hogy az ország felszabadult, hogy magyar földön nem kattognak a fegyverek, hogy több fiatal élet nem hull céltalanul, hogy az anyák nem siratják már újabb halottaikat. Azon a szerdai napon Hevesben már az új élet ritmusa lüktetett. Erről beszélnek a porlepett levéltári adatok, erről tájékoztatnak az újságközlemények. Az emlékezet jó negyedszázad múltán megfakulhat. Az újságíró hiába kérdezett, már senki sem emlékezett arra a huszonöt év előtti szerdai napra. Érveltek „Olyan volt, mint a többi, a felszabadulás utániak, az új elet napjai.” Már csak a dokumentumok beszélnek... Mondataikat, közleseiket keltettük életre... Nem lobogtattak zászlókat. Emberek indultak el, jegyükkel mentek a mindennapi 20 dekagramm kenyérért A terhes és szoptatós anyák orvosi rendelőbe siettek:, igényjogosultságot kellett igazolni, hogy cukorsziruphoz jussanak. Órákat kellett várni arra a negyed kilóra, amit kiutaltak. Ha ez sikerült, ha kellő okmányokkal felvértezve mindezt elintézték a közellátási hivatalban- akkor mehettek tej után futkosni. Azon a szerdai napon még nem működött rádiós hírszolgálat, süketen hallgattak a begyűjtött készülékek. *Azon a napon még korlátozott volt a megyei telefonösszeköttetés is. Azon a szerdán hányán távozták csalódottan az egri piacról, ahol égig srófolt árakon lehelteit! csak hozzájutni élelemhez Ehhez még az a havi négyszáz pengő is kevés volt, amennyire néhány nappal, ezelőtt a nemzeti bizottság felemelte a tisztviselők fizetését. .. Azon a reggelen a főispán íróasztalánál ült. Aktákat böngészett. Korábban érkeA katona kinyitja a bunker ajtaját Margit azelőtt a negyedik emeleten lakott, Attila a másodikon. A környező házak lakói a tű- után költöztek le a bunkerbe. Cementfalak. Peienkaszag. Gyertyája csak Margitnak van. A bunker kilenctized része sötét, csupán a szemek fehérjének sápadt fénye látszik. Minduntalan egyről folyik a szó: — Mikor lesz már vége? Már megszokták a robbanások zaját. Már az a szörnyű, amikor csönd van. — A József körúton a németek fe’robbantottak egy házat — tárgyalták suttogva az asszonyok. — Mindenki odaveszett a pincében. Attila, aki az ostrom előtt egy tölténygyárban dolgozott, a robbanások hangjáról már szakszerijen meg tudta állapi tary, ki lőtt. — Német. Orosz. Német. Orosz — sorolta egymás után, • Baskír író Részt vett Magyar- ország felszabadításában. OJÉMs U74. április í., csütörtök mialatt a többiek a robbanások nyomán aláhulló kövek zajára füleltek. Reggelre egyre távolabbról hallatszottak a robbanások. Senki sem tudta, kik jönnek: oroszok, németek? Délben Szaniszló, Margit fivére óvatosan fe'meríszkedett a lépcsőn. Néhány perc múltán már hozta a hírt: — Oroszok! Nem tudták, mitévők legyenek: örüljenek-e vagy szomorkodjanan Túlságosan hosszú ideig ijesztgették őket az oroszokkal. És ekkor hirtelen megnyikordult a pinceajtó, mindnyájan a közelgő lépéseket figyelték. Az idegen súlyos léptekkel jött lefelé a lépcsőn. Margit odabújt a bátyjához, Szaniszló félreállt az ajtóból. A csinos Erikát a vaságy alá bújtatták. Lépcsőnyikorgás. Csizmatalp dobogása. Zseblámpa fénye ha--ít a bunker sötétjébe. Eisönek Attila kelt fel a vaságyról, utá iá sorban a többiek. Maguk sem tudták, miért tesznek így. A szürke köpenyes katona figyelmesen végigfutó«a pincét, aztán mondott valamit. Senki &eia értetie*, és egyszerre mind sajnálni kezdték, hagy már nincs itt a zsidó Schneider úr, aki nyolc nyelven beszélt A katona újból mondott valamit. A bunker hallgatott. Ekkor a katóna az ajtóra mutatott, a beáradó fényre, aztán legyintett, mintha elkö szönne és elment. Mindnyájan megértették, hogy vége a szenvedéseknek. Az orosz katona kinyitotta a bunker ajtaját.. Fordította: Zohemszky László zett kérvényekről kellett döntenie és utána aláírni a Milas sin. név helyett a nagyvonalú Mi szócskát. — Velcseyné—dr. Lévolt István... Sógorának gyereke Lévolt. Évek óta tartja özv. Velcseynét, aiu most ingatlanait örökbe adja a nevelt fiúnak. Az eltartási ígér, holtiglan... „A dömés a főispán úrra tartozik. . ” „Kérem megkülönböztetett tisztelettel”,.. Aztán egy javaslat a gazdasági felügyelőtől, mint megbízott hivatalvezetöLől. „a jogügylet jóváhagyásai tisztelettel ■javasló'm”. A nyugalmazott ezredesből lett főispán dönt, odakanya- rítja az aktákra az engedélyező sorok után a „Mi” szignót. Aztán írni kezd. A címzett a nemzeti bizottság: „Március 2ü-an kelt 664/1945, számú átiratukat, melyben a toborzás eredményéről taj'ékoztattak, nagy örömmel és büszkeséggel fogadtam. Nem mulasztom el. kiemelni a nemzeti bizottság igazán hazafias, kötelességet ismerő tevékenységét az új magyar hadsereg felállítása körül...” Aztán egy katonás-politikus mondat, mely diplomatikusan utal a felsőbb kapcsolatokra, melyekkel annyira szeretett dicsekedni: ... „a Nemzeti Bizottság nak ezt a kiváló munkáját méltóképpen ecsetelem az ideiglenes kormány honvédelmi miniszterénél”. Majd egy újabb levél következik. Lényege: segítsen a nemzeti bizottság elhelyezni Budapest éhező gyermekeit a megye területén. Ezután néhány töltőmondat, banális közhelyek. Azon a szerdal napon sok ember nyugtalan. Akadt, aki kérvényt ír. A címzett szintén a nemzeti bizottság. Molnár színigazgató folyamodványába lestünk. Sietve írta, mert tudta, hogy ügyét még aznap tárgyalja a nemzeti bizottság: . „Alulírott kérem, hogy az egri Városi Színházat 1945. -szeptember hó 1-ig állandó színieiőadások tartására nekem juttassa. Előadásaimban a mai kor szellemének megfelelő, eddig élő nem adható prózai müveket ... kívánok játszani a város áltál delegált bizottság ellenőrzése mellett, olyan ■művészekkel, akik méltók Eger város kultúrszinvona- lához”. Ezen a szerdán Szurdi István, a szociáldemokrata párt megyei titkára nyugtalanul várja a döntést Egerből: lehet-e továbbra is Csütörtök 18 05: Hahó, a tender! Magyar fűm. 1973 tavaszén mutatták be Faiásthy György rendező harmadik, elsősorban gyermekekhez szóló filmjét, amelyet, — az előzőekhez hasonlóan — Török Sándor írt. (Az előző kettő: A varázsló és a Hahó öcsi volt.) A gyermeki képzeletvilágot, a fantázia és a valóság felnőttek számára néha érthetetlennek tűnő egybevetését láthatják a nézők a történet során, ami ezúttal egy nagyon kényesként kezelt kérdés körül forog: hogyan lesz öcsikéje öcsinek? Pontosabban. az a filmbeli szülök gondja, hogy hogyan magyarázzák meg a hatéves lurkónak a Nemsokára bekövetkező eseményt. A főszerepet alakitó Kovács Krisztián már az előző két filmben is szerepelt, ám míg az első. ben csak mellékszereplő volt, a következőben már öcsivé lépett elő. Édesanyját és édesapját ebben a filmben azonban más szímegjetentetni a „Barátság című ‘pártlapot. Még nem tudja, hogy a főispán csak két nap múlva táviratozik ez ügyben Balogh István államtitkárnak. Ezen a napon az Igazság főszerkesztője a nemzeti bizottság ülésén ül, mint elnök, hallgatja a vitat, a reklamációkat, ám mar a. következő napra gondoL Április ötödiken Mezőtár- kányba megy, abba a községbe. ahol Heves megyeben először lesz földosztás, először teljesül a magyar parasztság évezredes vágya. Közben az Ülésen határozatok születnek.: — 200—200 pengővel emelni kell a városi gazdasági . hivatal túlórázó,, naponta- 14 órát dolgozo alkalmazottainak havi fizetését. — Rendezni kell a 74. ki- eg.-parancsnokságnál uralkodó áldatlan állapotokat. Azonnal meneszteni a reakciós Asztalossy ezredest ~ 8 azoknak a katonatiszteknek feleségeit, akik meg „ma. is Szálast hadseregében szolgálnak”. x — A városi Gyógyfürdő Rt-t egyesíteni kell a va- T ros üzemeivel. — Erőteljesen figyelmeztetni a domoszloi nemzeti ' bizottságot hogy messzemenően törődjön azokkal az emberekkel, akik a nácik poklából csak életüket hozhatták vissza. A főszerkesztő elnöknek egy kérvény zárómondata ötlik eszébe: „Mint IV. Béla király idején. kezdhetjük az ország újjáépítését.” O már tudja: egészjen inas kezdődött Arról viszont még nem értesült, hogy magyar földön elhallgattak a fegyverek. Az ülés után a szerkesztőségbe siet: készül, az április ötödíki lapszám, az a szám, amelyik meg mindig nem közli -a hírt:—• Magyarország_ jaiszabadálí.M. Azon a - napon,azon a .szerdán emberek siettek a földekre, asszonyok sürög-' tek otthon, anyák várták az értesítést, — fekete riadt-: Ságtól irtózva —, frontról vissza nem érkezett- fiukról,, azon a napon meg „háborús” ebédet és vacsorát fogyasztottak. Azon a szerdán fiatalok találkoztak, s elindultak a tavaszban a rügyfakasztó fák alatt Indultak a Holnapok felé... Azon a napon elnémultak a fegyverek a magyar földön. .. Pécsi István neszek formáljak meg, mint a$ előzőben: Muszte Anna és Ba** lázsovits Lajos. (KS) ' Péntek 21.50: Húsz óra filmet mutattak be a .mozik: a. Sánta Ferenc azonos című riportregényéből készült Húsz órat. A rendező Fabri Zoltán volt. A televízió a rendező életművét bemutató sorozatának darabjaként tűzte műsorára a nagyszerű alkotást. A film több nemzetközi díjat is nyert — s méltán. Drámai erővel, őszintén szól a magyar falu harcokkal, kudarcokkal és eredményekkel teli két évtizedéről, a konok maradiság, és az előrelépő szándék folytonos és meg-megújuló összeütközéséről. A film — a riportregényhez hasonlóan — epizódokat sorakoztat egymás mellé; a riporter nyomozása elevenedik meg a nézők előtt, a cselekmény — időben és térben — szinte csapongó. S mégis, az újságíró húszórás kutatása során felderített, különálló epizódokból összeálló kép -- maga a rend. A művész rendet teremt — a mi számunkra — a kusza, érthetetlennek tűnő ese- ményekben, s kirajzolódik az .950-os ellenforradalom idején elkövetett gyilkosság háttere, az okok. a körülmén-.-k. az az iszo- S? J?4- melyet Varga Sándor tett meg a barátját leterítő gyu- k^övéslg'' A ^szerepekben Pá®6Ü. Anta,t- Görbe Jánost. Keres' Emilt. Bihari Józsefet Őze Lajost. Bodrogi Gvulát. Kovács Károlyt. Horváth Terit, Molnár Tibort. György I.ászlót f , Szirtes Áclámot láthatjuk. 9