Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
Tanulmány a Qerkovits Gyula 1894-1934 1974. április 13-án ünnepeltük a legnagyobb ma* gyár prole'.árfesló születésének nyolcvanadik évfordulóját, majd június 18-án emlékezünk halálának negyvenedik évfordulójára. Ekét dátum között feszül a magyar és az egyetemes tör- ténelenmek olyan sorsdöntő eseménysora, amely a kort gondolkozva és érezve átélő művészeket állasfoglalásra és hitvallásra kényszerítette. Az első világháború, az orosz és a magyar proletár foradalom és a Horthy- korszak fokozódó elnyomása Dérkovits Gyula rövid életének meghatározó történelmi-társadalmi háttere, proletár származása pedig elkötelezettségének alapvető Indítéka. Számára a festészet az a7- eszköz, amellyel saját maga és a társadalom közötti viszonyt kifejezhette, véleményét és meggyőződését művészi formában nyilvánosságra hozhatta. Azonban szubjektív érzései sohasem szűkültek le az egyéni sérelmek, a belső meditáció és a világfájdalom síkjára. Mondanivalóját a magyarság és a proletariátus sorskérdésednek teljességéből merítette, amelyhez a művészi formát az európai modem festészeten érlelődött egyéni stílusában fejlesztette ki. Dérkovits az első világháborúból megbénult bal kézzel és súlyos tüdőbajjal tért haza. Azonban meggyengült fizikumát erős akarattal és végtelen kitartással állította művészi ambíciója szolgálatába, és autodidakta úton küzdött meg a festészet és a grafika technikai nehézségeivel. Komolyabb műveszi irányítást csupán 1918-ban Kemstok Károly nyergesujfalui szabadiskolá- jábau kapott. A Tanácsköztársaság bukása utáni nehéz években fizikai munkával tartotta fenn magát, de festői fejlődése töretlenül haladt felfelé. 1923 és 26 között sok más társával együtt mint politikai emigrált Bécsben tartózkodott, ahol a német expresszi on izmus közelségében művészete erőteljes expresszív irányban fejlődött. Festői témaköre szociális problémákkal elkötelezett, a menekülés, a háború és a halál kérdései foglalkoztatták. Ezt a témakört át meg átszőtte egyéni magányosságának és kitaszítottságának érzéskomplexuma. („Menekülő asszonyok ”, „Menekülés”, .Sirató asszonyok”, „Halottsira- tás”.) Az 1925-ban hazatérő művész a:z Illegális kommunista szervezet tagjaival közeli kontaktusba került, és ez a kapcsolat is hozzájárult ahhoz, hogy művészetének világa azonosult a munkások Világával Valóságszemléletének tisztázódása, művészi formavilágának letisztulása irányába lendítette előre. A párt megbízásából 1929- ben készítetté el a 12 lapból álló „1514”, Dózsa íamet- szetsoroeatát, amely a modern magyar grafika legjelentősebb alkotása. A fametszet szűkszavú technikai lehetősége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy festészetében is a kűffhpozóció sűrí- tettségével és a mondanivaló koncentrálásával fejezze ki a. „város peremén” átélt élményeit és az erősödő fehérterror üldözöttéinek sorsát. Dérkovits élete utolsó négy évében, 1930 és 34 között fejlesztette ki festészetének azt az önálló formanyelvét, menekülőkhöz. amely magába olvasztotta eddigi művészetének eredményeit. Társadalmi ceizatú mondanivalóját balladai sü- rítettségű képi formában fogalmazta meg olyan szinten, amely má.r túllép a magyar képzőművészet határain és európai viszonylatokkal mérhető. A mintegy tucatnyi legjelentősebb művei között ott találjuk a „Híd télen’.’, a „Vasút mentén”, a „Kivégzés” című alkotásait és a Három nemzedék” című művét, amely a derkovitsi stílust és mondanivalót a legkoncentráltabban képviseli. A festmény merész képkivágása, a hármas síktagolás időt-teret egymásra vetítő sűrítése és a finom színértékek gazdag esztétikai sajátságok hordozói, de ugyanakkor sokrétű szinbolikája a múltat, jelent és jövőt egybefogó társadalmi fejlődéstörvény kibontakozására is utal. A mű mély értelmét és egyben Derko- vits hitvallását a nagy köl- tó-kortárs József Attila sorainak idézésével közelíthetjük meg a legtisztábban: „A költő-ajkán csörömpöl a sző. De ő (az adott világ Varázsainak mérnöke), Tudatos jövőbe lát S megszerkeszti magában, mint ti Majd kint, a harmóniát.” Baskainé Dlcnes Klára Á hűsvét eredetéről Uj könyvek A Kossuth KOnyvKíadó megjelentette Keren un György Kuoa- tol Chiléig ama könyvét, amely a laUn-amerikaJ. l.jrradaimak és eUétuorradaimak tiüeiiieáyeit. tanulságait lugunja ossse, A Népszerű törtenelem-sorozatüan második kiadasoan napvilágot látott A nürnbergi huszonkettő — Burton C. Anarus könyve — a náci iiáborus bűnösök nürnbergi perével, s a par szereplőivel ismertet meg. A Gondolat Könyvkiadónál jelent meg Norbert Wlenernek, á kibernetika atyjának vmoga- tott tauuunányait tartalmazó kötet. Vegtetenseg es vUagegye- lem a címe annak a tanuimany- kötetnau, amely a szovjet tudósok írásait tartalmazza, az érettségizőknek es az egyetemi tervéten vizsgára készülőknek ad jó segítséget Lukacs Ernoné es tiábal Imre sokadik kiadásban Ismét közreadott könyve, matematikai példákkal és megoldásokkal. A Szépirodalmi Könyvkiadó a népszerű Piákkonyvtar-sorozát- ban megjelentette Móricz Zsig- mond az isién liáta mögött es az Árvácska című regényeit (egy kötetben) és Eötvös Jó- zsei Magyarország lili-ben című történelmi regényét, a magyar-csehszlovák közös könyvkiadás keretében látott napvilágot a Fabry 'Zoltán kortarsai szemével cnuu érdekes összeá.- litás, Púba Gyula és E. fenét Pál válogatásában. A Magvető Könyvkiadó jelentette meg Blsztray Adám visu- szaemiékezósalt, Elfelejtett tél, farkasokkal eimmel. Ugyancsak itt látott napvilágot — a Magvető Zsébkőnyvtár sorozatában — második kiadásban Moldova György Magányos pavilon című regénye. Egy verseskötet is megjelent, Rózsa Endre költeményeivel; a kis kötet címe Senki ideje. Az Európa Könyvkiadóivá! negyedik kiadásban látott napvilágot szintén a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény keretében — Jaroslav Hasek nálunk is oly népszerű könyve, Svejk „égy derék katona” világháborús kalandjaival. Vlagyimir Korolenko A paradoxon című kötete kisregényeket és elbeszéléseket tartalmaz. Ismét kapható a könyvesboltokban a cseh Igor Newerly szép regénye, az Egy boldog élet. A Magyar Helikon új kötete Alekszandr Szergejevics Puskin A pikk dáma és más elbeszélések című, Würtz Adám illusztrációival napvilágot látott könyve, a népszerű Helikon csillagok sorozatban. A Móra Könyvkiadó megjelentette Horgas Béla Mesélek a Zöld Disznóról című meseäcöny- vét, Réber László Illusztrációival. Újból kapható a kisgyerekek Ismereteit rendkívül sok ötlettel, kedvesen bővítő képes gyermeklexikon, az Ablak-zsiráf. (3. kiadás). A Műszaki Könyvkiadó Fotósorozatának friss Kötete H. Löké Ilona műve, a Fotosok kiskönyve; ez s fényképezés eszközeit és kellékeit ismerteti. Flämisch Ottó és Kardos Mihály közős műve az autóvillamossági berendezések diagnosztikai vizsgálatához nyújt segítséget. A magyar—román közös kiadásban látott napvilágot — a Krtterlon gondozásában — Kós Károly Kalotaszegi krónika című, a most 90 esztendős erdélyi író hét Írását tartalmazó kötet és Bunta Magdának az erdélyi habán kerámiát ismertető műve. GYAKRAN' teszik fel az emberek, a kérdést: honnan is ered a húsvét ünneplése és mi a magyarázata annak, hogy ez az ünnep minden évben más es más napokra es üt? Ismeretes, hogy ez a vallási ünnep különböző időpontokra eshet: márciusra, áprilisra, sőt májusra is. Ezekre az eltérésekre a magyarázatot a 325-ben ösz- szeült rticeai zsinat határozata adja meg, mely úgy rendelkezett, hogy a húsvé- tot minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon tartsák. Az egyház szerint a hús- vétot Krisztus „feltámadása” emlékére ünnepük .Az ókori földművesek azonban már réges-régen, még a keresztény vallás kialakulása előtt megünnepelték a természet tavaszi feltámadásának ünnepét. Ezei) ünnepek alkalmával különböző áldozatokat mutattak be, hogy azok segítsék a földművelőket a tavaszi mezőgazdasági munkálatokban, és óvják az új termést Meghaló és feltámadó isteniekkel számos keleti népnél találkozhatunk, ami tulajdonképpen a természet ősszel bekövetkezett elhalásával, majd annak tavaszi ébredésével függ össze. AZ OKORI Föníciában például még jóval a kereszténység megjelenése előtt megünnepelték Adanisz halálának és feltámadásának napját. Ez az ünnep szintén a tavasz kezdetére esett, és egyheti gyásszal kezdődött. Az egy hét alatt a hívők böjtöltek, a?- asszonyok sírtak, a férfiak pedig gyakran sebeket ejtettek magukon, hogy ugyanúgy szenvedjenek, mint ahogy a monda szerint Adonisz szenvedett. Az egyhetes gyász Adonisz szobrának eltemetésével ért véget, majd a következő napon kezdetét vette Adonisz feltámadásának örömünnepé. Elmúlt a gyász és a böjt, a hivők vigadoztak, ettek, ittak és „Feltámadt Adonisz” szavakkal üdvözölték egy mást. Nem szerfölött hason ló-e ez a nagyfokú egyezés” Nem mindannyiunkat a hűt vétra emlékeztet-e? Ez p rege lett a Jézus Krisztii haláláról és feltámadásáról szóló legenda alapja. A hús véti ünnepekben, még ma is számtalan pogány szertartási maradvány mutatható ki. Az ókori szlávok a feltámadó tavaszistenség tiszteletére szintén áldozatokat mutattak be: Különös formájú kenyeret, tejtermékeket, tojást áldoztad!.. Nem e régi szokások élnek-e tovább napjainkban is, amikor az emberek befestik a tojásokat és húsvéti kalácsot sütnek? A keresztény húsvét keletkezésére nagy befolyást gyakorolt a zsidó húsvét a „pészach” is, s ebben nincs semmi különös, ha figyelembe vesszük, hogy az első keresztény szekták a zsidóság körében keletkeztek A pészach szintén tavaszi ünnep volt, mely a földművelésre való áttérés után egybeesett a pászka, az első kéve ünnepével, minthogy ott az aratás tavasszal folyt E szertartás lényege a növények istene kegyének elnyerését volt hivatott biztosítani. Tiszteletére most már az áldozati bárány helyett az első kévét áldozták, melynek lisztjéből pászkát sütöttek. NAPJAINK embere elveti a tudomány ellenes misztériumokat, melyek össze egyeztethetetlenek felvilágosult korunkkal és társadalmunkkal. A húsvét, akárcsak a karácsony, mint ünnep, egyre inkább elveszti egyházi jellegét, s a vallási jelleg helyett a tavaszvárá* és az érdekes és változatos népszokások ápolásának ünnepévé válik. LENGYEL ZOLTÁN AWVNMA6AAA/(AViAA/VVW/v,VVW)MAí\ A fiatalok néhány hónapig osakug) un úgy éltek, mint a galambok. Minden alapjuk megvolt efre, hiszen szépek voltak, őszintén és Igen szerették egymást. Mindezeken túl csinosan berendezett lakással Is rendelkeztek a városban. Agyagos György — a fiatal fér- jemuram — technikusként dolgozik az egyik vállalatnál, ahol a csinos kis asszonyka meg könyveié, a bérelszámolóban. Kettőjük fizetése megközelíti a hatezret, amiből havonta több mint kettőt takarékba raknak. Esténként így a nagy deázás és az egymásban Való gyönyörködés mellett nagy tervek kovácsolódnak a jövővel kapcsolatban. A sorrendi pontokat Illetőleg a férj elsőnek egy aranyos, fekete hajú legénykét vett számításba, amiért Ágnestől kapott egy mell- belukést, Na, persze, ezt nem kell komolyan venni, mert a fiatal házasoknál az ilyenfajta ellenkezés még nem veszélyes. Aztán külföldi utakról, autóról álmódoztak és ezeknek az álmodozásoknak — ahogy már mondtam megvolt a reális alapjuk. Szóval, nem zavarta az Agyagos Györgyök meleg kis „galambdúcát” semmi az égvilágon. Dávid Jó-séf: Farsangi fánk De hát milyen a* élet! Az emberi gyarlóság akarva- akaratlanul is befészkeli magát még az ilyen ideálisnak látott és hitt galambdúcba is. Azt még el kell mondani, hogy Ágnes — aki csinos, szép és aranyos kis feleségnek bizonyult —■ néni volt még eléggé jártas a szakácsművészet magasabb tudományában. Ez a fogyatékossága, sajnos, csak akkor derült ki, amikor vöröshagyma helyett fokhagymát rakott áz ételbe, a hús péppé fótt, a mártás csirizhez lett hasonló és így tovább. Na, de a kezdeti nehézségeken. hamar túljutott a kis gaz-daasszony, s az ismertebb eledelek izét, zamalát már hellyel- közzel egészem tűrhetően eltalálta. Ehhez jött. aztán a nagyszerű tálalás, ami fiataloknál természetesen csókkal es kedves csicsergéssel jár együtt. De ilyen csodálatos kezdet után aktán rendszerint bekövetkezik az a drámai pillanat, amikor az imádott férjecskébe belebújik az ördög es semmi se jó neki. A tapasztalatlan csöpp kis asz- szorny halálra rémül először, de aztán rádöbben, hogy van néki nyelvecskéje is. Egyszer csak észrevétlenül átbújik az ördög a féleségbe, és azután már az mozgatja a fiatalasszonyka nyelvecské- jet. Xtt kezdődött a baj Agyagosék- nál is, de olyan drámai erővel, hogy a még — tojáshéj hátú fér- jemuram lecsapta a kezéből a fánkot és vette a kabátját. Állítólag az a rusnya farsangi fánk nem kerekedett olyan dombosra, szalagosra, habkönnyűre es ízletesre, mint ahogy Gyurka azt az édesanyja házánál megszokta volt. — Na, de csak ezt ne hallanám már mindig — jajgatott Ágnes. — Hogy az én anyám így, az én jóanyám úgy csinálja ezt, vagy azt az ételt. Minek nősült meg akkor? Élt volna az anyja házában! De meg is mondom neki, hogy jöjjön el, aztán főzzön, zabáltassa kedves fiacskáját, ha így elkényeztette. | , így 4ztán az asszony is kapta a kabátját, de ő egyenesen a közeli faluba utazott, Gyurka édesanyjához. — Egyet ne búsulj te ezen, édes kis menyem —, ölelgette, vigasztalta Ágnest az anyósa, aki a rossz nyelvektől eltérően nagyon szerette csinos kis menyét, s inkább mellette foglalt mindenben állást, mint a szintén nagyon szeretett fia mellett Ki is főzték, tervezték a nagy tromfot vasárnap a mérges fér- jemuram ellen. Agyagos nagymama már korán reggel megérkezett, jó sok hazáival felpakolva, amikon egy kicsit kíszussz&n tolta magát megkérdezte a fiát, milyen tésztát süssön a finom tyúkhúsleves mellé? A férj arca felderült — bár az utóbbi időben komolyan járt-kelt a lakásban —, e azt mondta, hogy farsangi fánkot be gonoszkodó hangon kikötötte, .hogy csak úgy eszik belőle, há azt a mama készíti el. Ágnes arca egvbőj pipaésszíníű- t& vált a kijelentéstől, dé a mama lopva rákacsintott, bátorította, s így lenyelte a mondanivalóját. — Te átmész, lelkem, a Sósék- hoz, most, ahogy megígérted — ölelte át a menye vállát Agyagos mama — és megtanítod a Su&net finom, jó fánkot sütni. A férjemuram nevetett ezen, de Ágne6 ment szó nélkül, s mindent úgy csinált, ahogy azt az anyósa meghagyta. Gyuri egy darabig ott kotnye- leskedett anyja körül a konyhán, pedig ha tudta volna, mi készül ellene, inkább vendéglőbe megy ebédelni. Nem akarom részletezni a dolgot, de Agyagos mama hősiesen és tudatosan úgy eltolta a fánkot, hogy az inkább hasonlított zsírban sült pogácsához, mint habkönnyű, szép, dombos farsangi fánkhoz. Amikor tálalásra került a sor, a fiatal férjemuram megjátszotta ugyan a jó képet — már az édesanyja iránti tiszteletből is —, de kettőnél többet képtelen volt lenyelni. — Ne haragudj, kisfiam — kérlelte könnyes szemmel az édesanyja — tudod, előfordul az ilyesmi még a legjobb szakácsokkal Is, hogy nem sikerül valamilyen étel. De a feleséged hozott át néhányat abból, amit Sosékhái sütött. N em kell! — dúrcáskodott az ember, de az étvágya, fto meg a békülési szándéka azért nagyobb Volt, mint a mérge, s egy idő múlva mégiscsak élvezettel harapott a2 asszonykája áltál készített válódi, habkönnyű, ízletes, pántlikás farsangi fánkba. . VVW.X'W' WAMAAMWWVAIWMWV V"A*“.’. S V “'‘/'.AVM»